Sulyok Tamás ennyi embert részesített elnöki kegyelemben a hivatalba lépése óta
Sulyok Tamás köztársasági elnök 2025 első négy hónapjában 69 kegyelmi kérvényről döntött – és mindegyiket elutasította. A Sándor-palota a HVG közérdekű adatigénylésére közölte a számokat.
A beadványok mind végrehajtási kegyelmi kérelmek voltak, vagyis már jogerősen elítélt emberek kérték a büntetésük elengedését vagy enyhítését. Két ügy olyan bűncselekményhez kapcsolódott, amelyeknél a törvény szerint az államfő már nem is adhat kegyelmet – ezek pedofil jellegű esetek voltak.
A kegyelmi kérelmek teljes elutasítása nem új irány Sulyok Tamás részéről.
A köztársasági elnök már hivatalba lépésekor jelezte: „kiegészítő és kivételes hatáskörnek” tartja a kegyelmi jogkört. Az elmúlt 35 évben ő az első államfő, aki senkinek nem adott kegyelmet.
Az előző köztársasági elnök, Novák Katalin ezzel szemben jóval aktívabb volt ezen a téren. 2023-ban 8,97 százalékos pozitív döntési arányt ért el, ami harminc éve nem látott magasság. Ő eljárási kegyelmet is adott, amely még jogerős ítélet előtt kérhető. 2022-ben a Hunnia-per hét vádlottját részesítette ilyen döntésben, tíz év kihagyás után először.
2024-ben Novák már egyetlen kérvényről sem döntött, akkor már nem utasított el és nem is hagyott jóvá semmit. Sulyok Tamás kezdetben ezt a példát követte, majd áprilisban elkezdte elbírálni az ügyeket – de kegyelmet azóta sem adott senkinek.
A magyar államfő háromféle kegyelmet adhat: eljárásit, végrehajtásit és mentesítésit. Az első ritkább, a második a leggyakoribb, a harmadik pedig a büntetett előélet alóli mentesítést jelenti.
Korábban minden ilyen döntéshez kellett az igazságügyi miniszter ellenjegyzése is. Ez a szabály azonban megszűnt, miután Varga Judit – aki ellenjegyezte K. Endre kegyelmét – a botrány miatt távozott, és a törvényt módosították.
A közkegyelem – azaz az amnesztia – nem az elnök, hanem az Országgyűlés hatásköre. Ilyen volt például 1991-ben a taxisblokádban résztvevők mentesítése Göncz Árpád kezdeményezésére.
A tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés esetén külön szabályok vonatkoznak a kegyelmi eljárásra. Ilyenkor negyven év után lehet kérvényt benyújtani, és egy tanács javaslata alapján születhet döntés.
