Sulyok Tamás bejelentette: nem mond le, és a Velencei Bizottsághoz fordul
Sulyok Tamás köztársasági elnök a Facebookon közzétett videóban reagált az államfői tisztsége körül kialakult helyzetre, miután Magyar Péter miniszterelnök május 31-i határidővel a lemondását követelte. Az államfő a bejegyzés elején jelezte, szeretné megvilágítani az elmúlt hetek eseményeit.
Elismerte, hogy az országgyűlési választások után megfogalmazódott egy világos politikai igény az elnöki funkció újraértelmezésére, ami szerinte „természetesen legitim lehetőség egy alkotmányozó hatalom számára”. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a köztársasági elnök, az Országgyűlés és a kormány is a hatályos alkotmányos követelmények szerint köteles ellátni a feladatait. Emlékeztetett, hogy a köztársasági elnök megválasztására és hatáskörére vonatkozó szabályok 1990 óta lényegében változatlanok. „Hivatali ideje az alkotmányozó szándéka szerint a fékek és ellensúlyok rendszerének érvényesülése érdekében különbözik az országgyűlés és a kormány megbízatásának idejétől” – tette hozzá.
Sulyok szerint mindez a hatályos alkotmányos rendben egy súlyosan ellentmondásos helyzetet idéz elő, amely hátrányosan érinti a Köztársasági Elnöki Intézmény működését és tekintélyét.
A lemondás lehetőségét felelősen megfontolta, és arra jutott, hogy az nem oldaná meg az intézményi konfliktust. A helyzet rendezése érdekében nemzetközi testülethez fordult.
Cáfolta azokat a feltételezéseket, hogy a kormány céljait akadályozná, akár az uniós források lehívásához szükséges jogalkotásról van szó. Ennek alátámasztására felhozta, hogy haladéktalanul aláírta a Nemzetközi Büntetőbírósághoz való csatlakozást helyreállító törvényt, ahogy hivatalba lépése napján, 2024. március 5-én a Svédország NATO-csatlakozásáról szóló dokumentumot is.
Az államfő bízik az új Országgyűléssel és a kormánnyal való józan alkotmányos együttműködésben, és reméli, hogy az erős demokratikus felhatalmazásuk az alkotmányos és európai uniós alapértékek tiszteletben tartásával párosul.
A videót azzal zárta, hogy az Alaptörvényre tett esküje a többséghez és a kisebbséghez egyaránt köti. „A fentiek alapján, eskümhöz híven, a hatalmi ágakkal együttműködésben továbbra is betöltöm köztársasági elnöki tisztségemet, és gyakorlom az alaptörvényben és a jogszabályokban meghatározott hatásköreimet.”
