Sulyok Tamás beiktatási beszéde: hazánk megkérdőjelezhetetlenül a Nyugat része
A frissen megválasztott államfő hivatalba lépése napján, március 5-én már aláírta az első döntését, ami Svédország NATO-csatlakozásáról szólt. Sulyok Tamást vasárnap délután ünnepélyesen is beiktatták, ő a 7. megválasztott köztársasági elnök a rendszerváltás óta.
„Amint másoknak, nekem sem az volt az újévi fogadalmam, hogy mire a tavasz beköszönt, Magyarország államfője legyek. A hazát, a nemzetet szolgálni a legnagyobb megtiszteltetésnek tartom, elnökként mindenkor a magyar emberek méltóságának védelmezője kívánok lenni” – mondta beszéde elején az új államfő, aki hangsúlyozta: „jogász vagyok és jogász maradok”
„Megválasztásomkor hangsúlyoztam, hogy számomra minden hatalom csak a jog keretei között értelmezhető. Köztársasági elnökként is az alaptörvény munkám sarokpontja, kerete és mércéje.
Ez a működési forma, amelynek keretei között értelmezem a szolgálatom, és melynek határait következetesen fogom őrizni, és nem engedem átlépni” – mondta Sulyok Tamás, aki megdicsérte Novák Katalint. Véleménye szerint elődje kiváló munkát végzett a nemzetközi kapcsolatok terén viselt nyitottságban és a külhoni magyarok tekintetében vállalt szoros kapcsolattartásban. Hozzátette, hogy ezt a jó példát ő is követni szándékozik, és erről az útról nem kíván letérni.
Sulyok Tamás elmondta, hogy az Ukrajnában élő kárpátaljai magyarok életét aggodalommal követi, hiszen egy háború sújtotta országban élnek immáron két éve.
Ez a kettő nem ugyanazt jelenti. Mi magyarként forrtunk össze Európa sorsával, sajátságunkat gazdagítva azt, és mindaddig tudjuk erősíteni a kontinenst, amíg ezt magyarként tehetjük” – folytatta a köztársasági elnök, aki fontosnak tartja azt is, hogy napjaink bizonytalan helyzetében legalább a magyarok álljanak biztos lábakon.
Jota édesanyja a virrasztás helyszínén. Fotó: Octavio Passos/Getty Images
