Sulyok Tamás aláírta az alkotmánymódosítást, ami megakadályozza Orbán Viktor visszatérését
Sulyok Tamás köztársasági elnök bejelentette, hogy aláírta az Alaptörvény tizenhatodik módosítását. A közleményben rögzítette, hogy az Országgyűlés hétfőn fogadta el a módosítást, és emlékeztetett, hogy az államfőnek ilyen esetben kizárólag eljárásjogi szempontból van lehetősége a vizsgálatra. Majd megállapította, hogy a módosítás e követelményeknek megfelelt, így nem állnak fenn az előzetes normakontroll eljárás kezdeményezésének feltételei.
A közlemény ismerteti, hogy az alaptörvény-módosítás keretében az Országgyűlés arról döntött, hogy a jövőben nem töltheti be a kormányfői tisztséget az, aki összesen – megszakításokkal együtt – már legalább nyolc évig miniszterelnöki megbízatást látott el.
Sulyok Tamás hozzátette: „A parlamentáris kormányforma alapja, hogy a miniszterelnök és a Kormány megbízatása az Országgyűlés bizalmának függvénye, amely a Kormány Országgyűlés irányába fennálló felelősségével párosul.”
A demokrácia elvét érintve azt írta: „az Országgyűlés azon döntése, hogy megválassza a miniszterelnököt, éppen a népakarat egyik legjelentősebb, közvetett megnyilvánulásának tekinthető. A miniszterelnöki ciklusok korlátozása egyben e döntés korlátozását jelenti.”
A közlemény kitér arra is, hogy a közhivatalviseléshez való jog alkotmányosan nem korlátozhatatlan, a módosítás a hivatalban lévő miniszterelnök idejét nem befolyásolja, de a jövőre nézve megváltoztatja a választhatóság feltételeit, és e szempontból a rendszerváltás óta betöltött hivatali idők számítanak. A poszt azzal zárul, hogy
Ez röviden azt jelenti, hogy miután a közlöny lehozza, hivatalossá válik:
Azonban a módosító ennél többről szól. Az Fidesz által „lex Orbánként” emlegetett cikluskorlátozás mellett a csomag alkotmányos alapot teremt a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA-k) rendszerének átalakítására és a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetésére is.
Mindeközben Sulyok Tamás ügyét hamarosan tárgyalja az Alkotmánybíróság. Az alaptörvényi kérdésekben bíráskodó testülettől az elnök azt szeretné megtudni, hogy az Országgyűlés el tudja-e őt, és a többi Fidesz által kinevezett közjogi méltóságot távolítani a hatalomból alkotmánymódosítással.