Sulyok Tamás a padlón – a szavazók 60%-a lemondatná

Orbán Viktor nyolcórás késéssel csatlakozott az uniós állam- és kormányfők brüsszeli csúcstalálkozójához, mivel a Békemeneten tartott beszédet október 23-án. A miniszterelnök azt mondta, ekkora rendezvényt még nem látott: „Az nagyon nagy volt, ekkorát még sose láttam”. Azt is hozzátette: „Én csak a saját rendezvényünkről tudok beszámolni, azon voltam ott”.

A Telex számításai szerint a „Moszkva” szó egyszer sem hangzott el a beszédben, az „orosz” szó mindkét előfordulása az orosz–ukrán háború kontextusában volt, nem 1956-tal kapcsolatosan.

A brüsszeli csúcs kezdetén Robert Fico szlovák miniszterelnök képviselte a magyar álláspontot. Orbán erről így nyilatkozott: „Késő délutántól itt hadakoztam”, előtte pedig Fico „derekasan és becsületesen képviselte a magyar nemzeti érdekeket”. A szlovák kormányfő felolvasta Orbán írásban elküldött álláspontját, amelyben a magyar kormány jelezte: nem támogatja Ukrajna csatlakozási tárgyalásának megkezdését, és semmilyen olyan pénzügyi intézkedést, amely a magyar forrásokat Ukrajnába irányítaná vagy azokat veszélyeztetné.

Ez már a negyedik alkalom, hogy az ilyen következtetések Orbán részvétele nélkül születtek meg. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is jelen volt Brüsszelben, de mire a magyar miniszterelnök megérkezett, már túl volt a sajtótájékoztatóján, így nem találkoztak.

Orbán a konfliktusról azt mondta: „Oka van a véleménykülönbségeknek, nem alap nélküli a konfliktus.”

Hozzátette: „szívesen segítünk egy béketárgyalás nyélbe ütésével”, és „a budapesti békecsúcs napirenden van”.

A csúcstalálkozón tárgyaltak arról is, hogy az orosz vagyont felhasználják egy jóvátételi hitel finanszírozására. A döntést decemberre halasztották. Orbán korábban jelezte: „Magyarország soha nem lesz része bármiféle döntésnek, amely más pénzét venné el, az biztos.” Elmondta, hogy egyeztettek az orosz féllel, milyen megtorlásokra lehet számítani, például elkoboznák-e az Oroszországban működő magyar cégek vagyonát.

A csúcs után a miniszterelnök úgy nyilatkozott: „nagyon világos, azt írták – jogi nyelven, de ez azt jelentette –, hogy ellenlépéseket fognak tenni. Az azt jelenti, hogy az Oroszországban lévő vállalati vagyonok” „bajba kerülhetnek”. Kiemelte, hogy „több nagy magyar stratégiai cég is jelen van” ott, és ezt nem akarja kockáztatni.

Az ülésen elfogadtak egy újabb szankciós csomagot is, amiről Orbán úgy nyilatkozott: „Mindent kivettünk belőle, ami rossz volt Magyarországnak.” Bár

Orbán arról is beszélt, hogy a háború a magyar gazdaságnak eddig 20 és 30 milliárd euró közötti veszteséget okozott. Nem részletezte, hogy ebből mennyi köthető az uniós szankciókhoz, amelyeket a magyar kormány eddig minden esetben jóváhagyott.

Ahogy lezajlottak az október 23-i rendezvények, máris megkezdődött a szokásos vita arról, melyik politikai oldal tudott több embert utcára vinni. Pontos, megbízható adat azonban nincs arra, hogy a pártok közül ki gyűjtötte össze a nagyobb tömeget, ezért ezt a kérdést nehéz eldönteni. Az online térben viszont összehasonlíthatók a nyilvános számok.

Ennek részeként több százmillió forintos hirdetési kampányokat indítottak, létrejött a Harcosok Klubja és a digitális polgári körök, valamint rengeteg mesterséges intelligenciával készített videót is használnak.

Orbán Viktor, majd Magyar Péter ünnepi beszédét élőben közvetítették a Facebookon és a YouTube-on. A két politikus hivatalos oldalain elérhető adatok alapján jelentős különbség alakult ki a nézettségek között, mutatott rá a Telex.

Az adatok október 24-én reggel 9:40-es állapotot mutatják.

Orbán Viktor Facebook-oldalán az ünnep napján 19 bejegyzés jelent meg a megemlékezéssel kapcsolatban. Magyar Péternél ez a szám 8 volt. A bejegyzésekre érkezett reakciók száma viszont hasonlóan alakult: Orbán oldalán 609 ezer, Magyar oldalán 613 ezer reakció érkezett péntek reggelig.

Dmitrij Medvegyev, Oroszország volt elnöke élesen reagált arra, hogy elmarad a budapesti Trump–Putyin találkozó. A politikus a Telegram-oldalán azt írta:

Bejegyzésében arról is írt, hogy szerinte Donald Trump, az Egyesült Államok volt elnöke „nem mindig harcol aktívan a banderista Kijev oldalán, de ez most már az ő konfliktusa, nem a szenilis Joe Bidené”. Úgy fogalmazott, hogy

Medvegyev szerint Washington döntései azt mutatják, hogy az Egyesült Államok Oroszország ellensége. Hozzátette: meglátása szerint van „egyértelmű előnye is az amerikai elnök ingájának újabb kilengésében”, mivel így még erőteljesebben lehet támadni Ukrajnát, és „nem kell tekintettel lenni a felesleges tárgyalásokra, és a győzelmet a terepen, nem pedig az íróasztal mögött elérni”.

via 24.hu

Orbán Viktor a Kossuth rádiónak adott szokásos, pénteki interjújában beszélt arról, hogy szerinte mi történne, ha a Tisza Párt megvalósítaná az elképzeléseit.

„A modern politikában nem lehet semmit sem mondani anélkül, hogy azok gyorsan ki ne kerülnének képek vagy mondatok a nyilvánosság elé. A saját fülünkkel hallhattuk, amikor a tiszások arról szavaztak, hogy az egykulcsos adó helyett progresszív adó legyen, a progresszív adó pedig adóemelést jelent. Arról beszéltek a szakértőik, hogy a nyugdíjrendszerbe be kell avatkozni – mondta Orbán, majd hozzátette harminc éve küzd azokkal a politikusokkal és közgazdászokkal, akik ezen az állásponton vannak.

„Társadalmi mérnökösködésnek hívják ezt – jelentette ki a kormányfő. -

Ezt már végigigcsináltuk egyszer.”