News here
hirdetés

HÍREK

Stumpf István: inkább békecsináló szeretnék lenni, mintsem háborút gerjesztő szereplő

A korábbi kancelláriaminiszter, egyetemi oktató és alkotmánybíró február elejétől az egyetemi modellváltásért felelős kormánybiztosként tér vissza a kormányzatba.

Link másolása

hirdetés

Stumpf Istvánnal, az egyetemi modellváltásért felelős kormánybiztossal a Telex készített nagyinterjút. A lap a felsőoktatási reform körüli problémákról kérdezte, de szóba kerültek az önkormányzati választások utáni kritikái, a Fidesz csúcsa körül érzékelhető változások és Orbán Viktor internetezési szokásai is.

Orbán Viktor miniszterelnök a Terminátor című film plakátjával közölte a hírt az Instagramon, miszerint Stumpf Istvánt bízta meg az egyetemek modellváltásának koordinációjával.

"Én ebben az értelemben inkább békecsináló szeretnék lenni, mintsem a háborús konfliktusokat gerjesztő szereplő.

Az első tíz egyetem átalakulása és most a vidéki, illetve tudományegyetemek belépése új dimenziókat nyit, mert a tudományegyetemek több mint tíz karral rendelkeznek, és a klinikák ügyét is megnyugtatóan kell elrendezni" - reagált a szakember a miniszterelnök Terminátor hasonlatára. Stumpf azt is elmondta, szeretné ha az egyetemek átalakítása, a felsőoktatás nem lenne háborús terület. Ezt megbeszélte már Szeged polgármesterével, Botka Lászlóval és az egyetemi vezetőkkel is.

A feladatra egyébként Palkovics László kérte fel. Mielőtt eldöntötte, hogy elvállalja, hosszan egyeztetett a miniszterelnökkel is.

"Ez a beszélgetés inkább arról szólt, hogy nagyjából milyen folyamatok zajlanak jelenleg Magyarországon, Európában és a világban, és ebben egy ilyen egyetemi struktúra- és modellváltás hogyan helyezkedik el.

Ez alkalmas volt arra, hogy nagyjából kialakítsak egy képet arról, ebben hogyan gondolkodik a miniszterelnök.

hirdetés

Ez az ügy nemzetstratégiai kérdés, a gyerekeink életét nagyban befolyásolja, hogy hogyan tudják kiaknázni a nemzeti tudáskincset az egyetemeinkből egy olyan időszakban, amikor a tudásért folytatott harc az egyik legkiemelkedőbb a nemzetközi színtéren is. Ilyen összefüggésben én is használom a harc kifejezést, de nem a szó ádáz, hanem a verseny értelmében"- fejtette ki Stumpf István.

A szakember azt is elmondta, hogy teljesen azonosulni tud az egyetemek átalakításának a szükségességével, bár van számos más pontja a Fidesz és Orbán Viktor mai politikájának, amivel nem.

Az alkotmánybíró az egyetemek átalakítása kapcsán változtatna a kommunikáción és a jogszabályokon is. Szerinte a minisztérium technokrata módon kommunikált és ez értetlenséget szült.

"A jogi szabályozásban is vannak még elvarratlan szálak. Például az év végén módosították az Alaptörvényt, ami sarkalatossági kritériumokat rendelt a feladathoz, és én most azt javaslom, hogy készüljön a vagyonkezelő közérdekű, közcélú alapítványokra egy külön törvény, amely összefoglalja az erre vonatkozó összes szabályt. Ez párhuzamosan az új modellváltó egyetemekre vonatkozó törvényekkel el fog indulni, és remélem, hogy még ebben a törvényalkotási ciklusban el tudják majd fogadni."

Stumpf István szerint a modellváltással kapcsolatos félelem és bizonytalanság egyrészt az egyetemeken uralkodó állóvíz-kultúra miatt van. Sokan nem akarnak mozdulni. Ráadásul alacsonyak az oktatói bérek, ezért a tanárok álláshalmozók, a tömegoktatás miatt pedig a diákok érdektelenek. Így az intézmények versenyképessége is jelentős mértékben csökkent.

"Számos helyen még mindig él a lex minimi törvénye, azaz hogy hogyan lehet minimalizálni a teljesítményt az egyetemeken: nem kell számonkérni a minőségi oktatást az oktatókon, és a hallgatókon sem kell számon kérni, hogy rendesen felkészüljenek. A teljesítmény-visszatartás kultúrájának nagy hagyománya és hihetetlenül erős tehetetlenségi nyomatéka van a magyar egyetemeken. Ugyanakkor mestertanárként kiváló példákat is láttam a hallgatói tehetségmenedzselésre, világszínvonalú kutatási programokra és méltóságon aluli fizetésért lelkiismeretesen dolgozó tanárokra. Az áldatlan egyetemi állapotok felszámolására több kormány tett kísérletet, eddig azonban egyetlen versenyképességi intézkedés sem bizonyult elegendőnek."

A szakember azt mondja, a mostani modellváltás részben követi a nyugat-európai, például finn vagy portugál mintákat, de kétségkívül jórészt azt a logikát is, amit Palkovics László képvisel:

"hogy hogyan lehet az üzleti szférának mint megrendelőnek nagyobb szerepet adni abban, hogy az egyetemi képzés struktúrája és az oktatás maga mobil és versenyképes legyen.

Az azért tarthatatlan, hogy a magyar egyetemek a közép-európai versenyben – tehát Prága, Varsó, Krakkó – viszonylatban is lemaradnak, nem is beszélve a világranglistáról, ahol az 500-ba sem férünk be. Ugyanakkor láttam Szegeden, és tudom, hogy Debrecenben, Győrben és Pécsett is világszínvonalú kutatóműhelyek vannak, ahova szívesen jönnek külföldi kutatók is gyakorlatra.

Ezeknek tehát kicsit nagyobb szabadságot kellene adni, lehetővé kellene tenni például a szabadabb gazdálkodást, mint amit az államháztartási törvény megenged.

Van számos pont, ahol a kötöttségeket oldani kell az új struktúrában, de ez nem jelenti azt, hogy az elszámolási kötelezettséget feloldanánk, hiszen a közbeszerzés nem szűnik meg, pláne nem az európai uniós beruházásoknál, csak nem lesz túlcentralizált, bürokratikus rendszer, ami nem csupán fékezi, hanem sok esetben ellehetetleníti a projekteket és a fejlődést."

A szakember arról is beszélt, hogy továbbra is megmarad a három fő szereplő a felsőoktatás körül: a finanszírozásból nem vonul ki az állam, hiszen hosszú távú szerződésekkel fogja biztosítani a hallgatói keretszámokat, illetve a kutatást, és a minőség-ellenőrzésben is kulcsszerepben marad.

"Tehát marad az állam, csak mellé megjelenik stratégiai szereplőként és befolyásoló erőként a piac, az üzleti szféra a kuratóriumok formájában."

Stumpf szerint fontos, hogy az egyetemek hozzájáruljanak a magyar gazdaság növekedéséhez, hiszen tudásalapú társadalom időszakában élünk, így az ott megtermelt tudás a magyar GDP, azaz az ország versenyképessége szempontjából is kiemelkedő szerepet játszik.

A modellváltás kritikusai szerint azonban valójában arról van szó, hogy a kormány privatizálja a magyar állam egyetemeit, magánalapítványokba kerülnek a jelentős felsőoktatási intézmények, a vagyonukkal, a közvagyonnal együtt.

"Nem magánalapítványokba kerülnek, hanem vagyonkezelő, közcélú, közérdekű alapítványokhoz, amint az az Alaptörvényben szerepel. Ahol egyébként a megkapott vagyon az célvagyon, az egyetemekhez, azok fenntartásához és fejlesztéséhez van kötve, még akkor is, ha például bizonyos ingatlanokat elad egy alapítvány, az abból befolyt összeget csak az egyetemi működésre lehet fordítani. Tehát egy nagyon kötött célról beszélünk, és pláne akkor, amikor az állam mint megrendelő még ott áll a rendszerben, az alapítványok keze meg van és lesz kötve" - fejtette ki a kormánybiztos.

Azt azonban, hogy milyen feltételekkel és kik kerülhetnek a színvonalas, elitképzés közelébe akár oktatóként, akár hallgatóként, az alapítványi struktúrában már nem az állam, hanem a kuratóriumok határozzák meg.

És hogy kik ülnek a kuratóriumokban, azt most ez a kormány szabja meg, később ebbe már senki sem kaphat beleszólást, tehát akár tíz év múlva is mai miniszterek vezetik majd ezeket a testületeket.

"Igen, ez egy kritikus pont, ezen én is fogok dolgozni, és az új törvényben is megnézzük, hogy ezt a problémát, azaz hogy a kuratórium újraválaszthatja-e önmagát vagy bármely testületét, hogyan lehet orvosolni. Én erre látok jogi megoldásokat, de az a cél, hogy leválasszák az újonnan modellt váltó egyetemeket az állami köldökzsinórról, az helyes. Ez részben éppen azt célozta, hogy nagyobb stabilitást kapjanak az egyetemek, tehát ne ráncigálják négyévente jobb vagy bal irányba, és hogy legyen ideje az egyetemi, intézményi stratégiáknak kifutni.

Az elején ugyanis biztos, hogy a hátrányok fognak jelentkezni e modellváltásnál is. Úgyhogy két évvel a választások előtt belevágni egy ilyen, történelmi léptékű átalakításba, komoly politikai bátorságot feltételez."

A kormány 1500 milliárd forintot az EU Next Generation nevű felzárkózási alapjának részéből szán a modellváltásra. Ez az összeg egyébként nem egyetemfenntartásra, hanem fejlesztésre fordítható.

"Az ITM előterjesztése szerint az egyetemek komplex fejlesztésre kívánja a kormány felhasználni az EU-s források jelentős részét 2021–2026 között, egyaránt támogatva az állami és a modellváltó egyetemeket" - magyarázta Stumpf István.

Orbán Viktor azonban korábban azt nyilatkozta, hogy csak a modellváltó intézményeket támogatják majd ebből a keretből.

"A kormányfő azt hangsúlyozta, hogy soha ennyi pénz nem irányult még a felsőoktatási fejlesztésekre, arra hívta fel az egyetemek figyelmét, hogy éljenek a lehetőséggel."

A lap azt is megkérdezte a szakpolitikustól, hogy szerinte elegáns-e a kormány részéről pont most, a pandémia kellős közepén véghez vinni ezt a nagy vállalkozást, úgy, hogy a szakmai fórumokkal nem lehet egyeztetni, vitázni.

"Szerintem ez nem elegancia kérdése, hanem hogy van-e elegendő politikai elszánás, világos koncepció, és meg lehet-e teremteni a modellváltás megvitatásának kereteit. Egyetemi kollégák azt mondják nekem, hogy nem nagyon volt még olyan az elmúlt húsz évben – mint például a Szegedi Tudományegyetem szenátusi ülésén –, hogy három és fél órán keresztül racionális vita zajlott. Bár a szavazáskor felmerültek problémák, de mindenki elmondhatta a szempontjait..."

A szakember szerint az, hogy a kormány, kihasználva a világjárványt rohamtempóban kiszervezi az egyetemeket egy esetleges 2022-es kormányváltás előtt, hogy a következő kormányoknak kisebb mozgástere legyen, csak az ellenzék logikája.

Azt mondja: "a kormány már korábban elhatározta, hogy belevág az átalakításba, és aki partner ebben, az jöjjön. Az átalakítás második fázisát a kormány semmilyen szinten nem akarta kikényszeríteni. A kormány azt mondta, hogy ha a nagy vidéki egyetemek nem akarnak jönni, akkor ne jöjjenek."

Stumpf István az SZFE modellváltása körüli történésekre nem tudott érdemben reagálni. Azt mondta, még tájékozódnia kell arról, hogy miért szabadultak el ennyire a politikai indulatok.

Az interjúból az is kiderül, hogy a kormánybiztos maga is első generációs értelmiségi, ezért is mindent meg fog tenni azért, hogy a magyar egyetemek továbbra is nyitva álljanak a "nem a legszerencsésebb körülmények közé született fiatalok előtt is."

"Egyébként nagyon remélem, hogy az a mostani politikai generáció, amelyiknek az elindulásában én is aktív szerepet vállaltam, és akik között sok első generációs értelmiségi is megtalálható, soha nem felejti el, honnan jött, és fontos mandátum marad neki a politikában, hogy figyeljen oda a társadalmi mobilitásra és a tehetséggondozásra."

Stumpf István mindig is kritikus személyiség volt. A 2019-es önkormányzati választás után a következőket mondta:

„fontos üzenet volt a Fidesz és Orbán Viktor számára, végig kell gondolniuk, mik voltak a vereség okai, és azt is, hogy a konzervatív értelmiség és a fiatalok egy része miért viselkedik távolságtartással a kormányzó párttal szemben”.

A kormánybiztos szerint a szerepvállalása mindenképpen kockázatos, de azt mondja, az élete jelentős része a felsőoktatás körül forgott, ezért ismeri a terület problémáit.

"Én fontosnak tartom és komolyan veszem azt a feladatot, amire felkértek, és van tapasztalatom ezen a területen. És ha én kockára teszem az egész életpályámat azért, hogy a modellváltásból siker legyen, akkor talán ez hitelesíti azt, hogy ebben van olyan elem, amit érdemes másoknak is végiggondolni; nem csak elzárkózó politikai magatartással viszonyulni hozzá, minden mögött a politikai ármányt és az összeesküvést vizionálni."




hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
HÍREK
A Rovatból
hirdetés
4 centiméter csont hiányzik egy kiszabadított ukrán hadifogoly karjából
A korábban erőtől duzzadó katonára rá sem lehet ismerni: kilátszanak a bordái, a karja pedig teljesen eltorzult.

Link másolása

hirdetés

Sokkoló előtte-utána fotót közölt egy Oroszországból kiszabadult ukrán hadifogolyról az ország védelmi minisztériuma, írja a Daily Mail. Mikhajlo Dianov az első képen erőtől duzzad egyenruhájában, a második képen pedig rá sem lehet ismerni a csontsovány, eltorzult karú katonára.

A fotókhoz azt írták a tweetben, hogy az Azovstal egykori védője azon szerencsések közé tartozik, akik élve megúszták az orosz fogságot. Hozzáteszik: a képek ékes bizonyítékai annak, hogyan „tartja be” Oroszország a hadifoglyokra vonatkozó genfi egyezményt, mellyel „a nácik szégyenteljes örökségét viszik tovább”.

A CNN megjegyzi, hogy nem tudta hitelt érdemlően ellenőrizni a közösségi médiában terjedő kép forrását. Ugyanakkor a katona testvére megerősítette, hogy valóban Dianov látható a felvételeken.

Aljona Lavrusko elmondta: a bátyja nagyon rossz fizikai állapotban került haza, de a lelke egyáltalán nem tört meg. Elmondása szerint a háborús hősre műtétek várnak, a karjából 4 centiméteren hiányzik a csont. A férfi végtagjából érzéstelenítés nélkül, egy rozsdás fogóval húzták ki fogvatartói a beleékelődött fémdarabot.

A borzasztó állapotú Dianovról készült képeket itt lehet megnézni:

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön megerősítette, hogy több mint 200 ukrán katonát szabadítottak ki orosz fogságból. Túlnyomó többségük az Azovstal és Mariupol védője volt, de akad köztük határőr, rendőr és tengerészgyalogos is. Az Azov-ezred öt kiszabadított parancsnoka pedig Törökországban maradhat a háború végéig.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
HÍREK
Putyinnal „valószínűleg a saját tábornokai végeznének”, ha elrendelné atomfegyverek bevetését
Putyin úgy blöfföl, hogy azt mondja, nem blöfföl. A szakértő szerint az orosz elnök jó ideje elszakadt a valóságtól, és már nem érti, hogy mi történik.

Link másolása

hirdetés

Egy szakértő szerint a tábornokai végeznének Vlagyimir Putyinnal minden olyan jel esetén, ami arra utal, hogy komolyan fontolgatja atomfegyverek bevetését Ukrajna vagy nyugati célpontok ellen, írja a Daily Star. Peter Duncan egyetemi professzor, orosz politikai szakértő úgy véli, hogy Putyin mára teljesen elszigetelődött a valóságtól.

Duncan szerint az orosz elnök a hét elején burkoltan nukleáris csapással fenyegette meg a szomszédos országot és nyugati szövetségeseit, amikor bejelentette a részleges mozgósítást és a népszavazásokat. Egyelőre még azt sem lehet eldönteni, hogy Putyin blöfföl, vagy tényleg nem érti a helyzet súlyát és veszélyét.

A szakértő kiemeli, hogy a diktátor már nem érti Oroszországot és az orosz embereket sem, ahogy azzal sincs tisztában, mit gondolnak róla külföldön. Mindez pedig oda vezet, hogy hibát hibára halmoz.

Az orosz elnököt bizalmasai és biztonsági szolgálatai szándékosan vezették félre az ukrajnai támadás megindítása előtt, mivel senki nem merte elmondani neki az igazságot. Mindaz pedig, ami azóta történik, folyamatosan csak igazolja, hogy Putyinnak elképzelése sincs a valós történésekről.

Amennyiben viszont az orosz elnök úgy dönt, hogy nukleáris csapást rendel el, katonai vezetőinek, vagyis Szergej Sojgu védelmi miniszternek és Valerij Vasziljevics Geraszimovnak, a fegyveres erők vezérkari főnökének végre kell hajtani a parancsot.

hirdetés
Duncan szerint azonban ez a pillanat valószínűleg Putyin számára a véget jelentené. Úgy véli, hogy egy ily helyzetben a tábornokok megtagadnák az utasítás végrehajtását, így nem maradna más lehetőségük, mint végezni az elnökkel.

Ez azonban egyáltalán nem olyan egyszerű, mint elsőre hangzik. A katonai vezetőknek szüksége lenne a gyilkosság végrehajtásához a biztonsági szolgálat (FSZB) segítségére is.

Duncan úgy véli, Putyinnak azonban egyelőre esze ágában sincs tényleg atomfegyvert bevetni nyugati célpontok ellen. Pontosan tisztában van azzal ugyanis, hogy a NATO válasza brutális lenne. Ha pedig Ukrajnára mérne nukleáris csapást, a Nyugat szinte biztosan hagyományos támadást indítana Oroszország ellen.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
Orbán kész parancsokat elfogadni Putyintól, ezt mindenki tudja az EU-ban – állítja a magyar jogállamisági jelentés készítője
„Budapest még ma is belépőhely Oroszország számára az EU-ba. Ez a magyar kormány nagyon tudatos döntésének eredménye” - véli Gwendoline Delbos-Corfield.

Link másolása

hirdetés

Az Európai Unióban mindenki tisztában van azzal, hogy Orbán kész bizonyos parancsokat elfogadni Putyintól, néhány kívánságát ő terjeszti az Európai Tanács elé – mondta a Magyar Hangnak adott interjúban a Magyarországról szóló európai parlamenti jelentés készítője, Gwendoline Delbos-Corfield.

A zöldpárti politikust többek között arról kérdezték, hogy mi a baja a Európai Bizottság hatására hozott magyar vállalásokkal, mit gondol a szankciókról, az energiaválságról és a magyar kormányról.

Gwendoline Delbos-Corfield a korrupcióellenes hatóságról - melyet az Orbán-kormány az Európai Bizottság (EB) igényeinek megfelelően hoz létre, annak érdekében, hogy hozzájuthasson az európai forrásokhoz - azt mondta:

"Miközben kritizálhatjuk, hogy mindez egyelőre nyilvános konzultáció, különösen az átláthatósági kérdésekkel foglalkozó civil szervezetekkel való nyilvános konzultáció nélkül történt, azt kell majd idővel látnunk, hogy egyáltalán működnek–e.

A magyar kormánnyal kapcsolatban hozzászoktunk, hogy olyan kiigazításokat végeznek, amelyek ugyan az európai hatóságokat kielégítik, ám igazából csak színleltek, és így nem hoznak semmilyen változást.

Még akkor is, ha hatékonyak lennének a magyar kormány változtatásai, és igénybe vennék az átláthatósági kérdések szakértőinek tanácsait, az még akkor is problémás volna, hogy

hirdetés
talán túl későn történnek meg ezek változtatások, és csak a már létező, Orbánhoz közeli oligarchák között teremtenek jobb versenyt. Így valójában mi fog változni? Mert az önök közpénzével való visszaélésnek köszönhetően most már csak ezek az emberek vannak valójában abban a helyzetben, hogy pályázzanak az európai közbeszerzéseken, nekik van meg egy egyedül az infrastruktúrájuk erre. Mindannyian Orbán-barát oligarchák".

A politikus szerint fontos kritika, hogy "a magyar kormány továbbra sem akar az Európai Ügyészséghez csatlakozni, ami a legátláthatóbb és a legfüggetlenebb volna". Így valóban európai szinten lehetne a magyar ügyeket ellenőrizni, "amit persze nem akarnak" - tette hozzá.

Úgy vélte, hogy a EB kéréseit is csak azért teljesítik, hogy hozzájussanak az uniós pénzekhez, mert jelenleg rossz a gazdasági helyzet Magyarországon és szükség van az európai forrásokra.

A Bizottságban sokan abban reménykedtek, hogy a választások majd változást hoznak, de ez nem történt meg. Így most "a legnagyobb aggodalmam az, hogy csak néhány kozmetikai változtatás lesz, és ez elég lesz nekik".

Az Oroszország elleni szankciók a zöld politikus szerint működnek. De mivel még

"az eddigi szankciók nem tökéletesek, pontosan ezért vannak állandóan új lépések. Ám azt mondani, hogy egyáltalán nem működnek, nem igaz. És semmiképpen nem értem, hogy miért akarnánk az orosz oligarchák kedvére tenni."

Az energiaválság kapcsán Delbos-Corfield elismerte, hogy vannak olyan országok, akik jobban függenek még az orosz gáztól.

"Ugyanakkor az is igaz, hogy a magyar kormány azt a döntést hozta, hogy teljes mértékben Oroszország felé fordul, és nem kizárólag az energiafüggőségről beszélek. Magyarországon ott vannak az orosz pénzintézetek.

És igen, Budapest még ma is belépőhely Oroszország számára az EU-ba. Ez a magyar kormány nagyon tudatos döntésének eredménye.

Nagyobb függetlenséget kellett volna próbálniuk elérni Oroszországgal szemben. Lengyelország például már régóta gyanakvó Oroszországgal szemben, és azt mondja, el kell határolódnunk az oroszoktól. Lehet azt mondani, hogy rossz döntéseket hoztunk, de ma Magyarországnak nehéz és erről lehet legitim vitát folytatni. De mi köze van ennek ahhoz, hogy nagyon célzott, konkrét szankciókkal sújtunk néhány olyan oligarchát, akik nem is energiaszállítók? Még ha Orbán úgy is gondolja, hogy csak félig működnek a szankciók, miért akarna az orosz oligarchák kedvében járni?"

Arról, hogy szerinte ennek mi az oka, úgy nyilatkozott: "Az Európai Unióban mindenki nagyon is tisztában van azzal, hogy annak érdekében, hogy megnyerje Oroszország engedékenységét, hogy számára továbbra is belépési pont maradhasson, hogy továbbra is jó megállapodásokkal rendelkezzen a Gazpromtól,

Orbán kész bizonyos parancsokat elfogadni Putyintól. Az nagyon világos, hogy Putyin néhány kívánságát maga Orbán terjeszti az Európai Tanács elé"

- vélekedett a politikus.

A teljes interjút ITT lehet olvasni.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
Idén is lesz vénasszonyok nyara, csak ki kell várni
Még pár napig borús, esős, szeles időre számíthatunk, aztán lassú felmelegedés következik és akár 22-23 fok is lehet.
Fotó: Kiefer Béla - szmo.hu
2022. szeptember 24.


Link másolása

hirdetés

A szakemberek már a téli időjárást számolgatják, és jóslatuk szerint valószínűleg nem kell jobban fáznunk, mit a korábbi években.

Ám addig még jönnek az őszi naposabb, vagy éppen hidegebb, borongós napok. A nyári melegből hirtelen beálló hűvös őszt nehezen fogadjuk el, hiszen ilyenkor még a vénasszonyok nyara kellemesen meleg nappalait szeretnénk élvezni.

Az Időkép előrejelzése szerint

a jövő hét közepéig még fázni fogunk, de utána lassú melegedés kezdődik és némi késéssel, de beköszönt a vénasszonyok nyara is.

A hónap utolsó napjain már 20 fok fölötti nappali hőmérsékletekre van kilátás és az október is 22-23 fokkal indul. Ezzel együtt az éjszakai lehűlés is mérséklődik majd, és az esőtől is elköszönhetünk egy időre.

hirdetés

A következő napokban azonban esős, hűvös idő vár ránk:

Vasárnap a túlnyomóan felhős, borongós időben egyre többfelé kialakulhat eső, zápor, délnyugaton néhol zivatar, de keletre, délkeletre csak este érkezhet meg a csapadék. A délies szél helyenként élénk lehet. Enyhébb lesz a hajnal, délután pedig 16-24 fokra van kilátás, délkeleten, valamint délen lehet a legmelegebb.

Hétfőn sok felhő lesz az égen, és napközben többfelé kell számítani ismétlődő jelleggel esőre, záporokra, helyenként zivatarokra. A nyugati-délnyugati szél többfelé élénk, helyenként erős lökések kísérik. A legmagasabb hőmérséklet 18 és 23 fok között alakulhat.

Kedden erősen felhős, borongós lesz az ég, többfelé több hullámban várható eső, zápor, zivatarok. Helyenként feltámad a szél, a legmelegebb órákban 17-22 fokot mutathatnak a hőmérők.

Szerdára egy hidegfront hozhat erős, viharos nyugati-északnyugati szelet, elszórtan esőt, záporokat, kevés zivatart. Délután nyugat felől ugyanakkor már sokfelé kisüthet a nap. Több fokkal visszaesnek a maximumok, délután 13-19 fokra van kilátás.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: