HÍREK
A Rovatból

Stumpf István: inkább békecsináló szeretnék lenni, mintsem háborút gerjesztő szereplő

A korábbi kancelláriaminiszter, egyetemi oktató és alkotmánybíró február elejétől az egyetemi modellváltásért felelős kormánybiztosként tér vissza a kormányzatba.

Link másolása

Stumpf Istvánnal, az egyetemi modellváltásért felelős kormánybiztossal a Telex készített nagyinterjút. A lap a felsőoktatási reform körüli problémákról kérdezte, de szóba kerültek az önkormányzati választások utáni kritikái, a Fidesz csúcsa körül érzékelhető változások és Orbán Viktor internetezési szokásai is.

Orbán Viktor miniszterelnök a Terminátor című film plakátjával közölte a hírt az Instagramon, miszerint Stumpf Istvánt bízta meg az egyetemek modellváltásának koordinációjával.

"Én ebben az értelemben inkább békecsináló szeretnék lenni, mintsem a háborús konfliktusokat gerjesztő szereplő.

Az első tíz egyetem átalakulása és most a vidéki, illetve tudományegyetemek belépése új dimenziókat nyit, mert a tudományegyetemek több mint tíz karral rendelkeznek, és a klinikák ügyét is megnyugtatóan kell elrendezni" - reagált a szakember a miniszterelnök Terminátor hasonlatára. Stumpf azt is elmondta, szeretné ha az egyetemek átalakítása, a felsőoktatás nem lenne háborús terület. Ezt megbeszélte már Szeged polgármesterével, Botka Lászlóval és az egyetemi vezetőkkel is.

A feladatra egyébként Palkovics László kérte fel. Mielőtt eldöntötte, hogy elvállalja, hosszan egyeztetett a miniszterelnökkel is.

"Ez a beszélgetés inkább arról szólt, hogy nagyjából milyen folyamatok zajlanak jelenleg Magyarországon, Európában és a világban, és ebben egy ilyen egyetemi struktúra- és modellváltás hogyan helyezkedik el.

Ez alkalmas volt arra, hogy nagyjából kialakítsak egy képet arról, ebben hogyan gondolkodik a miniszterelnök.

Ez az ügy nemzetstratégiai kérdés, a gyerekeink életét nagyban befolyásolja, hogy hogyan tudják kiaknázni a nemzeti tudáskincset az egyetemeinkből egy olyan időszakban, amikor a tudásért folytatott harc az egyik legkiemelkedőbb a nemzetközi színtéren is. Ilyen összefüggésben én is használom a harc kifejezést, de nem a szó ádáz, hanem a verseny értelmében"- fejtette ki Stumpf István.

A szakember azt is elmondta, hogy teljesen azonosulni tud az egyetemek átalakításának a szükségességével, bár van számos más pontja a Fidesz és Orbán Viktor mai politikájának, amivel nem.

Az alkotmánybíró az egyetemek átalakítása kapcsán változtatna a kommunikáción és a jogszabályokon is. Szerinte a minisztérium technokrata módon kommunikált és ez értetlenséget szült.

"A jogi szabályozásban is vannak még elvarratlan szálak. Például az év végén módosították az Alaptörvényt, ami sarkalatossági kritériumokat rendelt a feladathoz, és én most azt javaslom, hogy készüljön a vagyonkezelő közérdekű, közcélú alapítványokra egy külön törvény, amely összefoglalja az erre vonatkozó összes szabályt. Ez párhuzamosan az új modellváltó egyetemekre vonatkozó törvényekkel el fog indulni, és remélem, hogy még ebben a törvényalkotási ciklusban el tudják majd fogadni."

Stumpf István szerint a modellváltással kapcsolatos félelem és bizonytalanság egyrészt az egyetemeken uralkodó állóvíz-kultúra miatt van. Sokan nem akarnak mozdulni. Ráadásul alacsonyak az oktatói bérek, ezért a tanárok álláshalmozók, a tömegoktatás miatt pedig a diákok érdektelenek. Így az intézmények versenyképessége is jelentős mértékben csökkent.

"Számos helyen még mindig él a lex minimi törvénye, azaz hogy hogyan lehet minimalizálni a teljesítményt az egyetemeken: nem kell számonkérni a minőségi oktatást az oktatókon, és a hallgatókon sem kell számon kérni, hogy rendesen felkészüljenek. A teljesítmény-visszatartás kultúrájának nagy hagyománya és hihetetlenül erős tehetetlenségi nyomatéka van a magyar egyetemeken. Ugyanakkor mestertanárként kiváló példákat is láttam a hallgatói tehetségmenedzselésre, világszínvonalú kutatási programokra és méltóságon aluli fizetésért lelkiismeretesen dolgozó tanárokra. Az áldatlan egyetemi állapotok felszámolására több kormány tett kísérletet, eddig azonban egyetlen versenyképességi intézkedés sem bizonyult elegendőnek."

A szakember azt mondja, a mostani modellváltás részben követi a nyugat-európai, például finn vagy portugál mintákat, de kétségkívül jórészt azt a logikát is, amit Palkovics László képvisel:

"hogy hogyan lehet az üzleti szférának mint megrendelőnek nagyobb szerepet adni abban, hogy az egyetemi képzés struktúrája és az oktatás maga mobil és versenyképes legyen.

Az azért tarthatatlan, hogy a magyar egyetemek a közép-európai versenyben – tehát Prága, Varsó, Krakkó – viszonylatban is lemaradnak, nem is beszélve a világranglistáról, ahol az 500-ba sem férünk be. Ugyanakkor láttam Szegeden, és tudom, hogy Debrecenben, Győrben és Pécsett is világszínvonalú kutatóműhelyek vannak, ahova szívesen jönnek külföldi kutatók is gyakorlatra.

Ezeknek tehát kicsit nagyobb szabadságot kellene adni, lehetővé kellene tenni például a szabadabb gazdálkodást, mint amit az államháztartási törvény megenged.

Van számos pont, ahol a kötöttségeket oldani kell az új struktúrában, de ez nem jelenti azt, hogy az elszámolási kötelezettséget feloldanánk, hiszen a közbeszerzés nem szűnik meg, pláne nem az európai uniós beruházásoknál, csak nem lesz túlcentralizált, bürokratikus rendszer, ami nem csupán fékezi, hanem sok esetben ellehetetleníti a projekteket és a fejlődést."

A szakember arról is beszélt, hogy továbbra is megmarad a három fő szereplő a felsőoktatás körül: a finanszírozásból nem vonul ki az állam, hiszen hosszú távú szerződésekkel fogja biztosítani a hallgatói keretszámokat, illetve a kutatást, és a minőség-ellenőrzésben is kulcsszerepben marad.

"Tehát marad az állam, csak mellé megjelenik stratégiai szereplőként és befolyásoló erőként a piac, az üzleti szféra a kuratóriumok formájában."

Stumpf szerint fontos, hogy az egyetemek hozzájáruljanak a magyar gazdaság növekedéséhez, hiszen tudásalapú társadalom időszakában élünk, így az ott megtermelt tudás a magyar GDP, azaz az ország versenyképessége szempontjából is kiemelkedő szerepet játszik.

A modellváltás kritikusai szerint azonban valójában arról van szó, hogy a kormány privatizálja a magyar állam egyetemeit, magánalapítványokba kerülnek a jelentős felsőoktatási intézmények, a vagyonukkal, a közvagyonnal együtt.

"Nem magánalapítványokba kerülnek, hanem vagyonkezelő, közcélú, közérdekű alapítványokhoz, amint az az Alaptörvényben szerepel. Ahol egyébként a megkapott vagyon az célvagyon, az egyetemekhez, azok fenntartásához és fejlesztéséhez van kötve, még akkor is, ha például bizonyos ingatlanokat elad egy alapítvány, az abból befolyt összeget csak az egyetemi működésre lehet fordítani. Tehát egy nagyon kötött célról beszélünk, és pláne akkor, amikor az állam mint megrendelő még ott áll a rendszerben, az alapítványok keze meg van és lesz kötve" - fejtette ki a kormánybiztos.

Azt azonban, hogy milyen feltételekkel és kik kerülhetnek a színvonalas, elitképzés közelébe akár oktatóként, akár hallgatóként, az alapítványi struktúrában már nem az állam, hanem a kuratóriumok határozzák meg.

És hogy kik ülnek a kuratóriumokban, azt most ez a kormány szabja meg, később ebbe már senki sem kaphat beleszólást, tehát akár tíz év múlva is mai miniszterek vezetik majd ezeket a testületeket.

"Igen, ez egy kritikus pont, ezen én is fogok dolgozni, és az új törvényben is megnézzük, hogy ezt a problémát, azaz hogy a kuratórium újraválaszthatja-e önmagát vagy bármely testületét, hogyan lehet orvosolni. Én erre látok jogi megoldásokat, de az a cél, hogy leválasszák az újonnan modellt váltó egyetemeket az állami köldökzsinórról, az helyes. Ez részben éppen azt célozta, hogy nagyobb stabilitást kapjanak az egyetemek, tehát ne ráncigálják négyévente jobb vagy bal irányba, és hogy legyen ideje az egyetemi, intézményi stratégiáknak kifutni.

Az elején ugyanis biztos, hogy a hátrányok fognak jelentkezni e modellváltásnál is. Úgyhogy két évvel a választások előtt belevágni egy ilyen, történelmi léptékű átalakításba, komoly politikai bátorságot feltételez."

A kormány 1500 milliárd forintot az EU Next Generation nevű felzárkózási alapjának részéből szán a modellváltásra. Ez az összeg egyébként nem egyetemfenntartásra, hanem fejlesztésre fordítható.

"Az ITM előterjesztése szerint az egyetemek komplex fejlesztésre kívánja a kormány felhasználni az EU-s források jelentős részét 2021–2026 között, egyaránt támogatva az állami és a modellváltó egyetemeket" - magyarázta Stumpf István.

Orbán Viktor azonban korábban azt nyilatkozta, hogy csak a modellváltó intézményeket támogatják majd ebből a keretből.

"A kormányfő azt hangsúlyozta, hogy soha ennyi pénz nem irányult még a felsőoktatási fejlesztésekre, arra hívta fel az egyetemek figyelmét, hogy éljenek a lehetőséggel."

A lap azt is megkérdezte a szakpolitikustól, hogy szerinte elegáns-e a kormány részéről pont most, a pandémia kellős közepén véghez vinni ezt a nagy vállalkozást, úgy, hogy a szakmai fórumokkal nem lehet egyeztetni, vitázni.

"Szerintem ez nem elegancia kérdése, hanem hogy van-e elegendő politikai elszánás, világos koncepció, és meg lehet-e teremteni a modellváltás megvitatásának kereteit. Egyetemi kollégák azt mondják nekem, hogy nem nagyon volt még olyan az elmúlt húsz évben – mint például a Szegedi Tudományegyetem szenátusi ülésén –, hogy három és fél órán keresztül racionális vita zajlott. Bár a szavazáskor felmerültek problémák, de mindenki elmondhatta a szempontjait..."

A szakember szerint az, hogy a kormány, kihasználva a világjárványt rohamtempóban kiszervezi az egyetemeket egy esetleges 2022-es kormányváltás előtt, hogy a következő kormányoknak kisebb mozgástere legyen, csak az ellenzék logikája.

Azt mondja: "a kormány már korábban elhatározta, hogy belevág az átalakításba, és aki partner ebben, az jöjjön. Az átalakítás második fázisát a kormány semmilyen szinten nem akarta kikényszeríteni. A kormány azt mondta, hogy ha a nagy vidéki egyetemek nem akarnak jönni, akkor ne jöjjenek."

Stumpf István az SZFE modellváltása körüli történésekre nem tudott érdemben reagálni. Azt mondta, még tájékozódnia kell arról, hogy miért szabadultak el ennyire a politikai indulatok.

Az interjúból az is kiderül, hogy a kormánybiztos maga is első generációs értelmiségi, ezért is mindent meg fog tenni azért, hogy a magyar egyetemek továbbra is nyitva álljanak a "nem a legszerencsésebb körülmények közé született fiatalok előtt is."

"Egyébként nagyon remélem, hogy az a mostani politikai generáció, amelyiknek az elindulásában én is aktív szerepet vállaltam, és akik között sok első generációs értelmiségi is megtalálható, soha nem felejti el, honnan jött, és fontos mandátum marad neki a politikában, hogy figyeljen oda a társadalmi mobilitásra és a tehetséggondozásra."

Stumpf István mindig is kritikus személyiség volt. A 2019-es önkormányzati választás után a következőket mondta:

„fontos üzenet volt a Fidesz és Orbán Viktor számára, végig kell gondolniuk, mik voltak a vereség okai, és azt is, hogy a konzervatív értelmiség és a fiatalok egy része miért viselkedik távolságtartással a kormányzó párttal szemben”.

A kormánybiztos szerint a szerepvállalása mindenképpen kockázatos, de azt mondja, az élete jelentős része a felsőoktatás körül forgott, ezért ismeri a terület problémáit.

"Én fontosnak tartom és komolyan veszem azt a feladatot, amire felkértek, és van tapasztalatom ezen a területen. És ha én kockára teszem az egész életpályámat azért, hogy a modellváltásból siker legyen, akkor talán ez hitelesíti azt, hogy ebben van olyan elem, amit érdemes másoknak is végiggondolni; nem csak elzárkózó politikai magatartással viszonyulni hozzá, minden mögött a politikai ármányt és az összeesküvést vizionálni."



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Újabb földrengés rázta meg Törökországot, 5000 felett a halálos áldozatok száma
Éjszakára -5 fokra hűlt a levegő, ezrek pedig még mindig a romok alatt vannak, és segítségéért kiáltanak.

Link másolása

A hétfői földrengések után kedd reggel egy 5,8-as erősségű rengés rázta meg Törökországot, 46 kilométer mélységben az ország közepén. A halálos áldozatok száma Szíriában és Törökországban már meghaladta az 5000 főt - írja a The Guardian.

A hétfő hajnali földrengés 7,8-as erősségű volt, ezt több utórengés követte. Később, kora délután egy újabb nagyobb, 7,7-es erősségű rengés rázta meg a két országot.

Tóth László szeizmológus szerint akár két-három évig is tarthatnak az utórengések a hétfői földmozgás után, és nem zárható ki, hogy ezek meghaladják a 6-os erősséget.

Közben folytatódnak a mentési munkálatok: több ezer épület omlott össze, rengeteg ember a romok között ragadt, és tízezrek maradtak otthon nélkül. Sokan azok közül sem mertek hazamenni, akiknek épen maradt az otthona, mivel tartottak egy újabb földrengéstől - írja a Daily Mail.

A túlélők utáni kutatást nehezíti a hideg időjárás is:

éjszakára -5 fokra hűlt a levegő, ettől még sürgetőbb a bajba jutottak kimentése.

A hivatásos mentőegységeken kívül civilek is próbálnak segíteni. Sokan a puszta kezükkel kutatnak a romok között.

Voltak, akik törmeléket égettek el, hogy melegebb legyen éjszaka, mások buszokban, autókban töltötték az éjszakát. A helyzetet megnehezítette, hogy sok területen nincs áram sem.

Sokszor hallani lehet a túlélők sikolyait a romok alól.

A török Hatay tartományban egy nő segítségért kiáltott, mellette egy gyerek élettelen testét találták meg.

"Az emberek kiabálnak, de senki sem jön. Mindenki tehetetlen. Istenem, segítségért kiáltanak, azt kiabálják, hogy mentsük meg őket. De nem tudjuk megmenteni őket" - nyilatkozta egy kétségbeesett férfi.

Eddig 8000 embert sikerült kimenteni, a mentésen több mint 13 ezren dolgoznak. Több ország, köztük Magyarország is segítséget küldött a katasztrófa sújtotta régiókba.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Már látszik, meddig tart az erősen fagyos idő, a hajnalok még nagyon hidegek lesznek napokig
A jövő hét végére már nemigen fog nulla fok alá hűlni a hőmérséklet éjszaka sem.
Forrás: Időkép, fotó: Matthias Groeneveld képe a Pixabayen - szmo.hu
2023. február 07.


Link másolása

Kedden sok napsütésre számíthatunk az ország nagy részén, de keleten, északkeleten időnként felhők zavarhatják a napsütést. Csapadék nem várható. Keleten és északnyugaton többfelé élénk lehet az északias szél. A hajnal ismét fagyos lesz, a fagyzugokban akár -15 fok köré is lehűlhet a levegő. Kora délután -1 és +3 fok közötti értékeket mérhetünk.

Szerdán is sok napsütés várható, csupán eleinte nyugaton, délnyugaton lehet több felhő az égen, és délnyugaton a hó is szállingózhat. Később csapadék már sehol sem várható. Többfelé megélénkül a keleti-északkeleti szél. A fagyos hajnalt követően napközben a csúcshőmérséklet 0 és +5 fok között alakul.

Csütörtökön országszerte derült, napos idő várható, felhő sem lesz az égen. Északnyugaton megélénkülhet a délies szél. A hajnal ismét erősen fagyos lesz, délután 1-6 fokra számíthatunk.

Pénteken is napos idő várható, de már többfelé megélénkülhet a nyugati, északnyugati szél. Kissé tovább enyhül az idő, csúcshőmérséklet ezen a napon 3 és 7 fok között alakul. Hétvégén egy hidegfront súrolhat bennünket, de lényeges változás nem valószínű.

A hétvégére kicsit enyhül az idő, az Időkép előrejelzése szerint vasárnapra már nem lesz hajnalban se erős fagy, a jövő hétre pedig fokozatosan nulla fok környékére enyhül az idő hajnalban is.

Nappal egészen 10 fokig megy fel a hőmérséklet a következő hét végére.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
„Vörös kód” lép életbe a rendkívüli hideg miatt az ország három régiójában
Fülöp Attila államtitkár mindenkit arra kér, hogy fokozottan figyeljenek a hosszabb ideje utcán tartózkodókra.

Link másolása

A hideg időjárás miatt három régióban léptetik életbe az úgynevezett vörös kódot, ami azt jelenti, hogy valamennyi szociális intézmény számára kötelező a hajléktalan vagy bajba jutott emberek befogadása — jelentette be a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára kedden Budapesten, sajtótájékoztatón.

Fülöp Attila közölte: a Dél-Alföldön és Észak-Magyarországon kedd 20 órától szombat reggel nyolc óráig, a közép-magyarországi régióban kedd 20 órától csütörtök reggel 8 óráig tart az intézkedés.

A meteorológiai előrejelzések szerint a következő napokban éjszakánként mínusz 10 fokig vagy az alá is eshet a hőmérséklet – indokolta a döntést az államtitkár.

Fülöp Attila felhívta a figyelmet arra, hogy életveszélyes lehet, ha ilyen időben az utcán hosszabb ideig tartózkodik valaki. Arra kért mindenkit, hogy aki bajba jutott embert lát, értesítse a hajléktalanellátók diszpécserszolgálatát.

A telefonszámok megtalálhatók a kormany.hu weboldalon, illetve a közösségi média kormányzati oldalain.

Fülöp Attila elmondta, a hajléktalanellátóknál van férőhely, a budapesti ellátók kihasználtság 80, az országos hálózaté pedig 81 százalékos jelenleg. Az államtitkár arra kérte az érintetteket, hogy vegyék igénybe a szolgáltatást.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Megérkeztek a magyar mentőkutyák is Törökországba
A Kutyák Határok Nélkül csapatán kívül hamarosan a Katolikus Karitász is megkezdi a keresést az esetleges túlélők után a földrengés által sújtott területen. A baptisták, a máltaiak és a Hunor mentőszervezet szintén kinn vannak.

Link másolása

Nemrég beszámoltunk róla, hogy 4800 fölé emelkedett a Törökországban és Szíriában pusztító földrengés halálos áldozatainak száma. A mentőcsapatoknak rettentően nehéz körülmények között kell kutatniuk az esetleges túlélők után.

A kereséshez hamarosan magyar csapatok is csatlakoznak. Az MTI jelentése szerint a Katolikus Karitász önkéntes csapata, Gyurkó Gábor csapatvezető irányítása alatt a kora reggeli órákban indult útnak 19 emberrel, 5 gépjárművel és 2 utánfutóval a kárterületre, ahol csatlakozik török partnerszervezetekhez. Az egyheti önellátásra képes csapat városi kutató-mentő, műszaki-mentő, kötéltechnikai mentő, egészségügyi, kutyás kutatási, vezetés-irányítási feladatokat tud végezni.

A hosszabb távú segítségnyújtás érdekében a szervezet felvette a kapcsolatot a Karitász nemzetközi hálózatával és helyi szervezeteivel is – tették hozzá.

„Minden óra és perc számít ilyen vészhelyzetben, de csapatunk kevesebb mint 20 óra alatt összeállt, a mentés teljesítéséhez szükséges eszközökkel, szakértelemmel és felkészített önkéntesekkel”

– idézték a közleményben Écsy Gábort, a Katolikus Karitász országos igazgatóját.

Aki csatlakozni szeretne a földrengés áldozatait mentő és segítő összefogáshoz, a 1356-os adományvonal hívásával 500 forinttal segíthet vagy online adományozással juttathatja el támogatását a karitasz.hu oldalon – olvasható a közleményben.

Mindeközben a Kutyák Határok Nélkül (KHN) csapata már meg is érkezett a katasztrófa sújtotta területre. A szervezet erről a Facebookon képeket is megosztott.

Link másolása
KÖVESS MINKET: