HÍREK
A Rovatból

Sorra mondják le a magánlaborok a tesztelést a kötelező hatósági ár miatt

Veszteségessé vált a minták kielemzése, a meghatározott 19 500 forintos szint a legtöbb laboratórium számára nullszaldós vagy már ráfizetéses munkát jelent.


Egy nap alatt több magánegészségügyi szolgáltató, amely vállalta PCR-tesztek levételét, visszamondta a szolgáltatását, mert a magyar kormány hatósági árassá tette a PCR-vizsgálatokat - írja a Napi.hu.

Orbán Viktor miniszterelnök szerda este bejelentette, hogy 19 500 forintos hatósági árat vezet be a koronavírus-fertőzéseket kimutató PCR-tesztekre. Ezzel az intézkedéssel azonban a magán mintavételi és labordiagnosztikai piac szépen lassan összeomlik, a jelek szerint egy senkinek nem jó megoldás született.

A magánszolgáltatók ugyanis, amelyek eddig csak a tesztek levételével, a minták laborokba küldésével foglalkoztak, már most elkezdték lemondani az előjegyzett vizsgálatokat. A lapnak több laboratórium azt nyilatkozta, hogy a meghatározott 19 500 forintos ár miatt a tesztelés vagy nullszaldósra, vagy már veszteségesre jön ki így számukra.

A lakosság számára pedig ez az ár még mindig magas: például, ha egy négytagú család a hatósági karanténból szabadulna, akkor fejenként két tesztre van szüksége, ami még így is összesen 156 ezer forintra jön ki.

Sok laboratórium, amely ennél olcsóbban kínálta partnereinek a vizsgálatot, azt azért tehette meg, mert eleve trükközött a tesztek kielemzésekor, amivel ugyan a saját költségeiket alacsonyan tartották, cserébe viszont kétes megbízhatóságú eredményekkel dolgoztak.

A lapnak már csütörtökön többen jelezték, hogy a foglalt időpontjukat is visszamondta a magánegészségügyi szolgáltató, ahova korábban bejelentkeztek.

Az emberek nem egyszer 1-1,5 hetet is vártak a vizsgálatra.

Ezeken a helyeken csak a mintavétel történik meg, saját labordiagnosztikai eszközeik nincsenek, ezért azokat a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) által akkreditált magántulajdonú analitikai központokba küldték tovább.

A piacon kialakult 30-33 ezer forintos átlagárból 22-27 ezer forint körüli összeget a minták laborvizsgálata, a futárszolgálatos küldés tette ki, a maradék összegbe kellett beleférjen a rendelőknek, hogy a mintavételre alkalmas eszközöket, a munkatársak fizetését és védőfelszereléseit, valamint a helyiségek fertőtlenítését és a bérköltséget kihozzák.

A profitjuk mintánként nagyjából 1-2 ezer forint volt.

A legtöbb szereplő szerint a kormány által meghatározott árszint pont az, ahol már nem éri meg minőségi munkát végezni.

Ezt elsőként a PentaCore Laboratórium jelentette ki, amely már le is állt a teszteléssel.

„Laboratóriumunk vezetése kiemelten fontosnak tartja a pácienseink és munkatársaink egészségvédelmét és a minőségi munkát, amelyet a 14 év alatt Önök is megszokhattak tőlünk. Jelenleg ezt nem tudjuk tartani a hatósági áras PCR-vizsgálat tekintetében, így felfüggesztjük a mintavételt covid-PCR-re” - írták a Facebookon.

Security Check Required

null

„Dömötör Csaba államtitkár azt mondta, a cél az, hogy senki ne nyerészkedhessen a teszteken, most épp azok nyernek nagyot, akik eddig is nyerészkedtek”

- kommentálta egy magyarországi labordiagnosztikai szakértő, aki szerint a hatósági árral éppen a gyenge minőségű munkát végző cégek nyerhetnek. Sok labor ugyanis nem elemezte külön a mintákat, hanem egybe összekevert egy PCR-gépnyi kapacitást (típustól függően 92-96 minta), majd csak azokat vizsgálta ki egyesével, amelyeknél az összekevert adagra pozitívan jelzett a gép. Ezzel az eljárással azonban hígult a minta, így a PCR-gép nem feltétlenül mutatta ki a fertőzést.

„A kóklerek diadala ez” - magyarázta el a problémát a diagnosztikai szakértő, aki szerint a mennyiségi tesztelés ezen a módon jóval olcsóbb is lehet, mint 19 500 forint, csak "ez a daráló olyan is".

A hatósági áraknak egy másik nyertese lehet a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK).

A Napi.hu információi szerint - amelyeket az érintett szereplők közül az állami szerződés bizalmas természetére hivatkozva senki nem kívánta névvel felvállalni - az NNK esetében a szereplőknek magasabb áron van szerződésük PCR-tesztek elemzésére. A lap úgy tudja, hogy 20-25 ezer forint között van a népegészségügy számára lekötött kapacitásuk. Ha tehát a hatósági áras szabályozás az NNK-val kötött szerződésekre nem vonatkozik majd, akkor a magánlaborok számára a legjárhatóbb út, ha leszerződnek és az államnak végeznek tesztelemzéseket.

Európában egyébként Magyarország az egyetlen ország, amely önmagában pusztán a hatósági árazással próbálta meg a PCR-tesztek lakossági költségét leszorítani.

Németországban és Olaszországban ingyen teszt jár mindenkinek, aki külföldről tér haza, Franciaországban pedig az utcákon ingyenes tesztpontokat hoztak létre.

Elterjedt megoldás Európában az is, hogy az állam korlátozza ugyan, hogy az emberektől mennyit kérhetnek el a cégek, de fix támogatási összeggel száll be minden egyes tesztbe. Szlovákiában a magánbiztosítóknál elérhetők olyan csomagok, hogy olcsóbban juthassanak az emberek vizsgálathoz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
A fideszes polgármester leül a TISZA jelöltjeivel Székesfehérváron, és a sajátjainak is üzent
Cser-Palkovics András minden, a két fehérvári körzetben hivatalosan induló képviselőt a Városházára hív. A március 7-i határidő utáni egyeztetéseken a jelöltek városi programjairól lesz szó.


Szokatlan gesztust tett Székesfehérvár fideszes polgármestere: Cser-Palkovics András bejelentette, hogy a választások előtt a város két országgyűlési választókerületének minden hivatalos képviselőjelöltjével leül beszélgetni, beleértve a TISZA Párt indulóit is – vette észre a 444.hu.

A polgármester azt is javasolta, hogy a fideszes jelöltek is tegyenek így az ellenfeleikkel. „Székesfehérvár egységét nem írhatja felül az országos kampány zaja”

– indokolta a lépést Cser-Palkovics.

Facebook-posztjában a polgármester leszögezte: bár egyértelművé tette, hogy a Fidesz jelöltjeit támogatja és rájuk is fog szavazni, mégis eleget tesz a jelölőszervezetek megkereséseinek.

A találkozókra a március 7-i jelöltállítási határidő után hívja meg a Városházára mindazokat, akiket a két fehérvári választókerületben hivatalosan is nyilvántartásba vettek. Az induláshoz szükséges ötszáz érvényes ajánlást a jelölteknek február 21-től kell összegyűjteniük.

Cser-Palkovics azt írta, kíváncsi a jelöltek programjaira, és arra, mit vállalnak és mit tudnak tenni a városért.

„Szeretném, ha beszélgetnénk, és ők is beszélgetnének egymással. Ha valami, akkor ez viheti előre a közös ügyeinket!”

– tette hozzá.

A polgármester lépése nem előzmény nélküli, és illeszkedik a korábbi nyilatkozataihoz, amelyekben a helyi érdekek és a párbeszéd fontosságát hangsúlyozta. Egy januári interjúban például arról beszélt, hogy polgármesterként „mindenkori kormánnyal” együtt kell működnie. A TISZA Párt már tavaly novemberben tartott nagygyűlést a városban, és Magyar Péter akkor egyeztetett Cser-Palkoviccsal a rendezvény békés lebonyolításáról, ami már jelezte, hogy a párbeszéd csatornái nyitottak a felek között.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Kokárdagyártás az iskolákban: Fejenként száz darabot kell leadni, de senki sem tudja, mi lesz a rengeteg kokárda sorsa
A Nemzeti Művelődési Intézet több ezer szakköröst bízott meg kokárdavarrással a március 15-i ünnepre. A szoros határidő és a későn érkező alapanyagok miatt több helyen a diákok és szülők is túlóráznak.


Miközben az ország a március 15-i nemzeti ünnepre készül, iskolákban és közösségi házakban ezrek versenyeznek egy másik, sokkal szorosabb határidővel: február közepéig több százezer kokárdát kell legyártaniuk, sokszor a szabadidejük terhére.

A történet egy kelet-magyarországi szakközépiskolából indult, ahol egy szakkörvezető tanár januárban kétségbeesett hangú segélykérő levelet küldött kollégáinak. Azt írta, a tízfős hímző és gyöngyfűző szakkörének ezer darab kokárdát kellene elkészítenie február közepéig, amit teljesen reménytelennek lát.

Az esetről a Telexnek beszámoló egyik pedagógus kiderítette, hogy a Nemzeti Művelődési Intézet már szeptemberben tájékoztatta a szakkörvezetőket a feladatról,

ám az alapanyagok csak januárban érkeztek meg, így mindössze egy hónap maradt a teljesítésre. A tanárnő szerint a kollégájának azt sem árulták el, mi lesz a következménye, ha nem készülnek el időre, amire az azt felelte, ezt inkább nem is akarja tudni.

Azóta „mindenki túlórában vagy a szabadidejében varrja a kokárdákat: gyerek, szülő, pedagógus, a pedagógus családja, otthon és az órákon, vagy szakmai gyakorlatokon”.

A haladás azonban lassú, mivel a diákok ügyetlenek a varrásban, egy-egy szakkör alatt fejenként csak két-három darabbal készülnek el.

A Nemzeti Művelődési Intézet minden szakkörnek ötszáz kokárda elkészítését adta feladatul, ami az ötfős csoportokban fejenként száz darabot jelent. A feladatot tematikától függetlenül kell teljesíteni, így a natúrkozmetikum-készítők és a mézeskalácsosok is varrnak. Az elkészült mennyiség felét kötelezően be kell szolgáltatni az intézetnek, a másik felének kiosztásáról a helyi közösségeknek kell gondoskodniuk.

Több település, köztük a Máriahalom Kultúrház – Közösségi Színtér szervezője is a lakosság segítségét kérte a feladat teljesítéséhez. „Tudjuk, hogy mindenkinek kevés a szabadideje. De ha többen csináljuk tévénézés, beszélgetés közben, akkor hamar megleszünk vele”

– írta posztjában.

A Nemzeti Művelődési Intézet ügyvezetője, Nagy Edina a megkeresésre azt válaszolta, hogy a partnerek önkéntesen csatlakoztak az együttműködéshez. „A kisközösségi tevékenység része a kokárdakészítés a március 15-i nemzeti ünnepre készülés jegyében. A kokárdákat részben helyi, részben országos kulturális eseményekhez kapcsolódóan fogják felhasználni.”

Nem mindenhol okozott azonban feszültséget a feladat. A Sajószentpéteri Kossuth Lajos Általános Iskola Móra Ferenc Tagiskolája arról számolt be, hogy a tanulóik „nagyon jól érezték magukat, a kezdeti nehézségek után ügyesen készítették a kokárdákat”. Az intézmény igazgatója, Fürjes-Gáborné Csépányi Ágnes szerint örömmel mondtak igent a felkérésre. „Annál inkább, mivel fontosnak tartjuk a tanulók nemzeti öntudatának erősítését, a kokárda is ezt szimbolizálja” – mondta. Egy Vas megyei közművelődési szakember, Szita Ferencné pedig arról beszélt, hogy ők „nagyon szívesen bevállalták” a feladatot, és már majdnem el is készültek az 1500 darabbal.

A Nemzeti Művelődési Intézetet a Lezsák Sándor nevével fémjelzett lakiteleki Népfőiskola Alapítvány hívta életre. Az intézet Szakkör nevű kezdeményezésének oldalán a 2025/2026-os évadra 13.950-en jelentkeztek. Ha minden szakkör megkapta az 500 darabos feladatot, az összesen közel 1,4 millió legyártott kokárdát jelenthet.

A programot felügyelő Kulturális és Innovációs Minisztérium a cikk megjelenéséig nem válaszolt a finanszírozással és a kokárdakészítéssel kapcsolatos kérdésekre.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
„Az akkugyár problémáival kellene foglalkozni, nem terelni!!” – Kammerer polgármester kajakozós fotója kiverte a biztosítékot Gödön
Göd polgármestere egy hétvégi kajakozásról posztolt, miközben a helyi Samsung-gyárban talált szennyezés miatt nyomoz a rendőrség. A bejegyzés alatt a kommentelők a felelősségét firtatják.


Kommentcunami indult Göd polgármesterének kajakozós posztja alatt, miközben a városban a Samsung-akkugyár körüli botrány miatt forrnak az indulatok. Kammerer Zoltán február 16-án, hétfőn tett közzé két fotót arról, hogy a hétvégén a Dunán evezett.

„A mai hóeséshez képest szinte hihetetlen, de két napja olyan szép tavaszias időnk volt, hogy idén először vízre szálltam én is”

– írta a városvezető, akinek posztja alatt özönleni kezdtek a számonkérő hozzászólások – írta a hvg.hu.

A legtöbb kommentelő azt nehezményezte, hogy a polgármester miért nem a gödi Samsung-gyár ügyével foglalkozik. „Az akkugyár problémáival kellene foglalkozni, nem terelni!!” – írta egyikük, míg egy másik hozzászóló ironikusan megjegyezte: „Szinte el is feledkeztünk már a Samsung környezetszennyezéséről”.

A heves reakciók oka, hogy a Telex február elején megírta: a gödi akkugyár egyik, elvileg a többi területtől hermetikusan elzárt részlegének levegőjében a határértéket sok százszorosan meghaladó koncentrációban találtak rákkeltő anyagokat. Az ügyben a rendőrség nyomozást indított.

A Samsung állítja, hogy minden környezetvédelmi és munkavédelmi előírásnak megfelel, és jogi lépéseket helyezett kilátásba, a kormányhivatal pedig azt közölte, hogy a gyár nem veszélyeztette a környezetet.

Kammerer Zoltán egy hete szólalt meg az ügyben. Akkor azt állította, hogy a város által megbízott szakemberek csak egyszer állapítottak meg enyhébb egészségügyi határérték-túllépést, de azt szerinte a fűtési szezon okozta, nem a gödi akkugyár.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter „kampánykamunak és rémhírterjesztésnek” nevezte az ügyet, és tagadta a titkosszolgálati érintettséget. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter álhírnek minősítette a sajtóban megjelenteket, és szintén jogi lépéseket helyezett kilátásba.

Vona Gábor feljelentése nyomán derült ki, hogy a rendőrségen már folyamatban van nyomozás. Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke kormányzati felelősséget és lemondást sürgetett. A Magyar Szakszervezeti Szövetség pedig anonim segélyvonalat indított a gödi Samsung-dolgozóknak.

A kormány korábban 34,5 milliárd forint közpénzt költött a gyár víziközmű-fejlesztésére. Az évek során a céget több hatósági bírsággal is sújtották, összesen mintegy 378 millió forint értékben. Göd önkormányzata 2023 óta saját finanszírozásban végeztet célzott, akkreditált levegőminőségi méréseket, többek között a gyártás során használt, potenciálisan veszélyes NMP-oldószer koncentrációjára.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Lázár János Magyar Péter korábbi, 3 milliós állásáról: esetében „megvolt a képesség és a bizalom” is
Lázár János miniszter szerint Varga Judit kérésére adott állami pozíciókat Magyar Péternek. A döntés bizalmi alapon történt, ami Lázár szerint elfogadható. A Tisza Párt reagálásában „hazug, tolvaj bohócnak” nevezte Lázárt, és közölte, hogy a miniszter „saját magát vádolta meg bűncselekmény elkövetésével”.


„Hát hogyne férne bele” – felelte Lázár János arra a kérdésre, hogy elfogadható-e, ha egy miniszternél rokonnak járnak ki állást. A közlekedési miniszter kedden Magyar Péterre utalva kijelentette a Telexnek, az ő kinevezése bizalmi kérdés volt: „Megbíztam az emberben, ezért lett igazgatósági meg felügyelőbizottsági tag”. Arra a felvetésre, hogy nem a képességek alapján kellene-e embereket megbízni, a miniszter úgy reagált, hogy Magyar esetében „megvolt a képesség és a bizalom” is.

Lázár János egy nappal korábban, a hétfői Lázárinfón mesélt el egy történetet arról, hogy állítása szerint Varga Judit volt igazságügyi miniszter hogyan járt ki nála évekkel ezelőtt 3 milliós fizetést Magyar Péternek. „Van, aki így élt, és így boldogult, hogy a felesége kijárt neki fizető állást. És miután ő a minisztertársam volt, a kollégám, mit mondhattam volna mást?” – magyarázta a közlekedési miniszter, hogy miért keresett a Tisza Párt elnöke állami cégek vezetőségeiben annyit, amennyit – írta a 24.hu.

A Tisza Párt reagálásában „hazug, tolvaj bohócnak” nevezte Lázárt, és közölte, hogy a miniszter „saját magát vádolta meg bűncselekmény elkövetésével”.

Korábban több fideszes miniszter is cáfolta, hogy Varga Judit befolyása alapján kapott volna Magyar állami megbízásokat, ugyanakkor Lázár János egy korábbi interjúban már elismerte Varga ajánlását, jelezve, hogy „nem volt panasz” Magyar munkájára. A kormányközeli sajtó ezzel szemben korábban jegyzőkönyvekre és jelenléti adatokra hivatkozva vitatta Magyar teljesítményét az állami cégeknél. Magyar Péter a Diákhitel Központ vezérigazgatói posztja után többek között a Volánbusz és a Magyar Közút igazgatóságában, valamint az MBH Bank jogelődjeinek felügyelőbizottságában is kapott helyet.

kapcsolodo]magyar-peter-egy-videoval-uzent-orbannak-ulti-helyett-menjunk-el-a-godi-samsung-gyarba-es-nezzuk-meg-sajat-szemunkkel-mi-a-helyzet/[kapcsolodo]


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk