SZEMPONT
A Rovatból

Somogyi Zoltán: Magyar Péter ismert politikai szereplő lett, és nem is csinálja ügyetlenül

Az elemző szerint Magyar Péter jól ráérzett arra, hogy a választók a kormánnyal és az ellenzékkel is elégedetlenek. Most el kell mondania, hova szeretné ő vinni ezt az országot. És nagy kérdés, Varga Judit hol áll ebben a történetben.


Amikor Magyar Péter az első Facebook-bejegyzésével feltűnt a nyilvánosságban, nem volt több, mint egy érdekesség. Azóta azonban a Partizánban készült interjúját kétmilliószor nézték meg, és a Telexes beszélegtésének a nézettsége is átlépte az egymilliót.

Mára több mint 100 ezren követik a Facebookon, március 15-én pedig saját nagygyűlést hirdetett az Andrássy útra.

„Mutassuk meg, hogy a magyar emberek többsége nem kér az országot téves irányba vivő, felesleges ideológiai megosztottságot fenntartó politikai elitből. Mutassuk meg, hogy minden eddiginél nagyobb szükség van egy olyan, nem megvásárolható, friss erőre, amelynek célja nem a hatalomgyár propagandával történő fenntartása és a háttérben a nemzeti vagyon magánkézbe játszása, hanem többek között az egészségügy és az oktatás teljes szétesésének megállítása és az igazi nemzeti sorskérdéseknek az emberek bevonásával történő megvitatása, eldöntése” - írta posztjában. Az eseményt meghirdető bejegyzés alatt szaporodnak a támogató kommentek, és az ország legkülönbözőbb részéről ígérik, hogy ott lesznek. Már telekocsi-szervezés is indult a tüntetés vidékről érkező résztvevőinek fővárosba juttatására.

15 perc hírnév vagy egy új politikai erő születése? A Magyar Péter-jelenségről beszélgettünk Somogyi Zoltánnal, a Political Capital alapítójával.

– Magyar Péter március 15-re naggyűlést hirdetett. Kilépett tehát a politikai színtérre?

– Az biztos, hogy benne van abban a 15 percben, amennyi időre mindenki híressé válhat. Az a kérdés, hogy ezt ki tudja-e húzni órákra, vagy akár hosszú évekre. Ezt még nem tudjuk. Az látszik, hogy az az ismertség, amit elért, másokat is megérintett. Vona Gábor például egy nyílt vitára hívta ki Magyar Pétert. Nyilván, akinek a neve forog, az másokat is megihlet, hogy esetleg valamilyen módon közel kerülve hozzá, az ő ismertségéből profitáljanak.

De pont a Vona Gábor-jelenség mutatja, hogy az ismertség nem elég.

Vona korábban milliós nagyságrendű szavazótáborral a háta mögött gondolta úgy, hogy meg kell, és jobboldalról meg lehet buktatni a rezsimet, egy jobb minőségű, jobboldali közösséget létrehozva. Neki sem sikerült, pedig elég komoly politikai munka volt benne, és nagyon komoly tőke is állt a kísérlet mögött. Mégsem sikerült. Az, ami egy pártot, egy politikai közösséget sikerré tud formálni, annak csak egy szelete van meg egyelőre Magyar Péter oldalán, mégpedig az, hogy nagyon sokan nézik az összes olyan felvételt, ahol ő interjút, nyilatkozatot ad. Ez persze optimizmusra adhat nála okot. A kérdés az, hogy miért nézik Magyar Pétert? Amiatt, mert Magyar Péter annyira fajsúlyos, jó politikát művel, vagy azért, mert mivel belülről nézte, benne van a lehetőség, hogy olyan dolgokat árul el a rendszer működéséről, ami izgalmas a választóknak? Az előbbi nyilván előnyösebb lenne Magyar Péternek, mint az utóbbi.

Ahhoz, hogy valaki hosszú távon fenntartsa az érdeklődést, olyan politikai célokat kell kitűznie, amelyeket most még nem látunk.

Politikai cél alatt nemcsak az ő személyes célját értem, hanem tartalmiakat is: mit akar elérni azon politikai közösség számára, amelynek politizál. Szervezetet kell mindezek mellett építenie, miközben egyelőre még csak egyes-egyedül őt látjuk, azaz nincsenek mögötte még más emberek. Amit még szintén nem tudunk, hogy milyen tőke van az egész politikai vállalkozása mögött. Pedig pénz nélkül elképzelhetetlen a hosszú távú működés.

– Nehéz elképzelni, hogy nincs mögötte valamilyen stáb.

– Én még nem tudom, hogy a közösségi médiában való jelenléten túl milyen munka folyik most. A nagygyűlés már nyilván igényli, hogy kapjon valamiféle segítséget. Való igaz, hogy látszik egy szándék, és az is igaz, hogy az alap az megvan. Ez az alap mégiscsak a bőven több mint kétmilliós nézettségű Partizán-interjú, és a bőven több mint egymilliós Telex interjú.

Ő tényleg egy ismert politikai szereplő lett, és azt kell, hogy mondjam, nem is csinálja ügyetlenül.

Ugyanakkor még mindig hiányzik az, hogy ha az ember kimegy, hogy Magyar Pétert meghallgassa, és Magyar Péter politikáját megtámogassa, akkor tudja azt, hogy kit és mit támogat meg.

– A Blikk hirdetett egy szavazást, igaz ez nem reprezentatív, de kétségkívül mond valamit. Itt a voksoló 33 ezer ember 85 százaléka mondta, hogy ő szavazna Magyar Péter pártjára. Ez azért arra utal, hogy van igény arra, ami csinál. Mintha egyszerre akarná a csalódott fideszeseket megszólítani, és leváltani az egész eddigi ellenzéket.

– Ez a fajta politikai hozzáállás, minden más esetben is látszik, hogy milyen sokat számít. Tehát az, aki valahogy az egész NER-rel szembenáll, így a NER-hez szerinte odacsatolt ellenzékkel szemben is megszólal, már eleve jó pozícióból indul. Vitézy Dávid ilyen, a Kutyapárt népszerűsége is ilyen. Ez látszott a youtuberek százezreket megmozgató rendezvényén is, ami után pár nappal a pártoknak jóval kisebb tömeget sikerült megszólítaniuk. Ez mind azt mutatja, hogy

van egy általános választói elégedetlenség, ami azt jelenti, hogy rosszul mennek a dolgok. Nem jól kormányoz a kormány, az ellenzék meg impotens. Ez így együtt az élmény.

Magyar Péter ebből nyilván kitűnik, már az első nyilatkozataiban is azt mondja, hogy nem csak a kormánnyal van a baj, hanem azzal az ellenzékkel is, amely megkötötte a maga kompromisszumait a hatalommal. Ez az alapélmény megvan sok választóban is. Ezért ez a pozíció népszerű tud lenni. Csak az a kérdés, hogy ki tudja tehetségesen megragadni ezt a tömeget és magával vinni. Azt most még nem látjuk, hogy Magyar Péter ténylegesen magával tudja vinni a tömeget. Neki el kell mondania, hogy hova szeretné vinni ezt az országot, mi az ő víziója Magyarországról. Eddig ő csak egy szembenálló pozícióban volt, de ideje cselekvőnek is lenni. El kell mondania azt, hogy mit gondol az országról, mi az ő képe, milyen irányt kell venni. Ha ezt jól fogalmazza meg, akkor benne tud lenni a magyar politikában, ha rosszul, akkor ott lesz megint a kiábrándultság.

– Régóta mondják, hogy a Fideszt csak belülről lehet megbuktatni, és azt is, hogy a Fidesszel együtt az ellenzék is bukni fog. Elképzelhető, hogy most épp egy ilyen szituáció állhat elő?

– Való igaz, hogy egy ilyen rendszer belülről bukik, de nem attól bukik belülről, mert jön egy lázadó, aki azt mondja, hogy na, elegem van, és akkor most csináljuk máshogy, hanem akkor,

ha ezzel a lázadóval megbomlik a Fidesz belső egysége, és olyan viták alakulnak ki, amit már nem tud kezelni.

Amikor például egy Lázár–Navracsics konfliktus vagy a Matolcsy–Nagy konfliktus nem csak egy egyszeri konfliktus, ahol odaszólnak egymásnak, hanem állandósul, mindegyiknek lesznek szövetségesei, akik egymást is ütik, és kialakul egy nyilvánosság előtt is zajló, durva, belső harc. Nem állítom, hogy ez nem tud most kialakulni, de azt igen, hogy nem elég egyetlen ember, aki kiáll és mondja a magáét, mert az még nem bontja szét a kormányzati monolit egységet.

– Lehetnek Magyar Péternek belülről támogatói a Fideszben? Olyanok, akik esetleg információkat is szállíthatnak neki?

– Pesty Lászlónak is voltak belülről támogatói, és Pesty is elég komoly dolgokat mondott. Magyar Péter is mondott olyan ügyet, amire egy ügyésznek fel kellene kapnia a fejét, de mi egyelőre nem tudjuk, hogy mennyire vannak Magyarnak bentről támogatói, azaz meddig tud bizonyíthatóság felé elvinni egy-egy keményebb állítást. Szerintem nagyon kevesen tudják erre a választ. Nekem van egy olyan sejtésem, hogy a Fidesz stratégái számára

a komoly dilemmát nem is Magyar Péter jelenti, hanem az, hogy a volt felesége, Varga Judit hol áll ebben a történetben.

Van egy volt igazságügyi miniszterünk, aki nagyon-nagyon sokat tud, nagyon sok történetben volt benne. Európai parlamenti képviselő listavezetőnek is volt jelölve. Nyilván a legbelsőbb stratégiai körökben volt, és Magyar Péter is úgy kommunikál, hogy ő azért tud sok mindent, mert ott ült olyan asztalnál, ahol beszéltek erről-arról – ő azonban Varga Judit miatt volt ott, nem másért. Varga Judit pedig, amikor kirobbant az ügy, és le kellett mondania, akkor egy elég sértett nyilatkozatot adott. Azóta mély csöndben van. Nem tudjuk, hol van, és mit csinál. Miért nem szólal meg? Mi az ő hozzáállása ehhez?

Az igazán nagy dilemma, hogy Varga Judittól függetlenül tolja ezt az egészet Magyar vagy Varga Judit támogatásával? Mi van az egész mögött a hátterében?

Magyar Péter a legelején viszonylag ellenségesen kommunikált Varga Judit irányába. De utána a nagy interjúban, amit a Partizánnak adott, gyönyörűen beszélt a volt feleségéről. Nagyon szép mondatok hangzottak el, a politikától függetlenül azt lehet mondani, hogy gyönyörűen beszélt. De hát igazából a nagy kérdés az, hogy mi a helyzete Vargának ebben az egész szituációban, mert ha valaki tényleg sokat tudhat, az ő.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Megláttam az árakat, ez nem a magyaroknak szól” - így költöttünk Budapesten augusztus 20-án
Kimentünk a Várkert Bazárhoz, a tömegben kérdeztük az ünnepi rendezvényeken résztvevőket, hogy mit és mennyiért fogyasztanak, vásárolnak. Meglepően különböző válaszokat kaptunk.


Idén tizenötödik alkalommal rendezték meg a Magyar Ízek Utcáját a Várkert Bazárnál, amely mára a Szent István-napi ünnepségek egyik legnagyobb gasztronómiai eseménye lett.

A háromnapos fesztiválon több mint 150 kiállító mutatta be portékáit, az idei év kiemelt tematikája a „Vadat és halat”, a díszvendég pedig Kárpátalja, így a magyarországi vad- és halételek mellett a kárpátaljai konyhával is találkozhattak az érdeklődők.

Stábunk kiment a helyszínre, és megkérdezte az embereket arról, mit vesznek, mit esznek-isznak, és hogy drágának vagy elfogadhatónak találják az árakat:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Tarjányi Péter a Trump-Putyin találkozóról: Amit látunk, az nem béke, hanem egy új játszma kezdete
A biztonságpolitikai szakértő szerint Putyin elérte, amit akart, Trump pedig önmagát tette meg békeszervezőnek. Tarjányi Péter szerint a legnagyobb kérdés jelenleg az, hogy mi van a „tervezetben”, amiről Trump és Putyin tárgyalt.


„A világ figyelt. A háború nem állt meg. És amit látunk, az nem béke, hanem egy új játszma kezdete. Nincs áttörés. Csak egy asztal. A találkozó nem hozott megállapodást. Nincs tűzszünet. Nincs aláírt egyezmény. Van viszont egy tervezet, amit Trump és Putyin kidolgozott, Ukrajna és Európa nélkül. Ez nem béketeremtés. Ez békéről való tárgyalási keret felkínálása, Ukrajna feje felett” - írja a Trump-Putyin csúcstalálkozóról Facebook-oldalán megosztott elemzésében Tarjányi Péter.

A biztonságpolitikai szakértő szerint

„Putyin elérte, amit akart: fogadták hivatalosan az USA-ban, Trump partnerként kezelte, nem született új szankció, nincs tűzszünet, tehát a háború folytatódhat. Ez diplomáciailag óriási előrelépés Moszkvának, anélkül, hogy bármit engedett volna”.

Tarjányi szerint Trump önmagát tette meg békeszervezőnek, ez pedig kampánystratégia is.

„Trump úgy akar visszatérni, mint aki békét tud hozni. De ehhez előbb meg kell teremtenie a háború folytatásának lehetőségét is. És ezt most megtette. Mert jelenleg a harc megy tovább! Ukrajna és Európa a pálya szélén. Zelenszkijt nem hívták meg. Az európai vezetők csak értesítést kapnak, nem tárgyalófelek. A biztonsági garanciák nem NATO-keretűek, tehát nem kollektív védelmet jelentenek, csak Trump által vázolt ígéreteket”

- írta, majd hozzátette:

„Ez egyben stratégiai üzenet is: ha Európa nem egységes és nem lép fel önállóan, nem lesz megoldás.”

A szakértő számára ugyanakkor a legnagyobb kérdés, hogy mi van a „tervezetben”, amiről Trump és Putyin tárgyalt. „Mert erről senki nem mondott semmit. (...) A tervezet létezik, de nem hozták nyilvánosságra. Ez érthető, mert előtte Trump megmutatja Zelenszkijnek és az EU-nak” - fogalmazott a szakértő, aki szerint a tervezetben lehet szó területi kompromisszumról, a Krím elismeréséről, Donbasz orosz védnökségéről és akár Ukrajna NATO-tagságának tiltásáról is.

„Ez a találkozó nem a háború lezárásáról szólt, hanem a hatalmi szerepek újrafelosztásáról. Putyin visszatért a tárgyalóasztalhoz, Trump visszatért a középpontba és Európa, Ukrajna nélkül semmi nem lehet a »békéből«, ami még tűzszünet sem jelenleg. A kérdés mi derül ki az elkövetkező órákban, napokban a tárgyalásról, a konkrét hangulatról, esetleges nyomásgyakorlásról illetve a tervezet tartalmáról...Bizonyos szempontból többet vártam, bizonyos szempontból rosszabbat”

- zárta értékelését.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Hadházy Ákos Hatvanpusztáról: Gondoljon csak bele, hogy valaki odamegy, és ledózerolja a Parlament egy szárnyát
A műemléki védettségű épületegyüttes lerombolása lehet Orbán egyik banánhéja, amin elcsúszhat 2026 után, állítja a független képviselő, akit kedden újabb incidens ért a birtoknál. Arra is gyorsuló ütemben gyűlnek a bizonyítékok, hogy ami ott épül, az nagyon más, mint egy gazdaság.


Hadházy Ákos szép lassan Hatvanpuszta szakértőjévé képezte ki magát. Amit ugyanis a kormányfő majorságnak, édesapja gazdaságának nevez, arról a független képviselő azt állítja, hogy az valójában Orbán Viktor uradalma, kastélya. Minderről a fényképes bizonyítékok mellett, most már hivatalos, földhivatali papírok is vannak: az állítólagos üzemről lakóépületként készült energetikai tanúsítvány.

Hatvanpuszta eredetileg József nádor, Habsburg főherceg mintagazdasága volt, majd fokozatosan romló állaggal állattenyésztés folyt a falak között. A papíron Orbán Győző tulajdonában álló épületegyüttest, mely elvileg műemléki védettség alatt állt,

a tulajdonváltás után földig rombolták, majd újra felépítették, mai építőanyagokkal, technológiával, megváltozott belső kialakítással és funkcióval.

Bár a tulajdonos-építtető az ott dolgozóktól elveszi telefonjaikat, de mégis egyre több olyan fotó kerül ki, melyek a korábbi és mostani drónfelvételekkel egybecsengően egyre inkább megnehezítik Orbán állítását. Ami korábban sejtés volt csak, és szóbeszéd, például a föld alatti hatalmas hűtőkamrák megléte, az mára bizonyított tény. És vajon mikor kerül elő bizonyíték a ma még szintén csak sejtetett szivarszobáról, és moziteremről? Egyáltalán: hogyan kerül egyre több fotó Hadházy Ákoshoz? Erről is kérdeztük a politikust.

– Amióta Hatvanpusztával foglalkozik, egyre könnyebben küldenek Önnek újabbakat. A forrásvédelmet figyelembe véve mennyit tud elárulni arról, hogyan érkeznek Önhöz ezek a képek?

– Például a tüntetés alkalmával is jutott el hozzám kép, amikor valaki személyesen odajött hozzám. Ez csak az első volt, utána továbbiak is érkeztek, amelyeket már ennek hatására küldtek el.

– Korábban ez elképzelhetetlen lett volna?

– Korábban is láttam képeket, sőt videót is bentről, tehát én tudom, hogy mi van ott bent. Csak hát van az, amit én mondok, és van, amikor képekkel tudom alátámasztani. Az utóbbi nyilván sokkal erősebb, bizonyítékként szolgál. A képek persze nem bizonyítanak mindent, például a lakott részek kérdésében. De például azt az információt, hogy egy nagy széfet is beemeltek, egymástól függetlenül többen is állítják. Ez azért mégis hozzátesz valamit ahhoz, hogy el lehessen dönteni: mezőgazdasági épületről van szó, vagy valami másról.

Az információk, amiket közzéteszek, olyanok, amelyeket adott esetben bizonyítani is tudok.

De természetesen vannak olyan dolgok is, amelyeket elmondanak nekem, csak a forrás nem vállalja, hogy ezek nyilvánosságra kerüljenek.

– Tehát ön ennél többet is tud, de a források némelyike nem járul hozzá, hogy ezt nyilvánosságra hozza?

– Igen, ahogy mondtam: láttam olyan videókat, képeket, amelyeket a forrás nem mert átadni. Például az úgynevezett „Tiszti lakban”, ami konkrétan a miniszterelnöki család lakhelye,

egy hatalmas, antiknak tűnő nagy cserépkályha van, illetve olyan intarziás parketta, amit csak a bécsi Burgban lát az ember.

Ezeket el kell hinni, mert a képeket nem kaptam meg, nyilvánosan nem tudom bemutatni. De például az, amiről korábban csak információként beszélhettem, hogy hatalmas hűtőkamrák vannak az egyik épület alatt, ahol több hónapra vagy akár évre is lehet tárolni élelmiszert, most ezekre már van bizonyíték.

– Vannak olyan információk, amelyek megerősítésre várnak még?

– Igen, például az egyik nagy épületben,

amit ők vendégháznak neveznek, és amiről a miniszterelnök azt állítja, hogy mezőgazdasági üzem, ott több szoba van, moziterem, szivarszoba, és hasonlók.

Ezeket egyelőre nem tudom bizonyítani, mert az ezekről készült képeket nem kaptam meg. A széf jelenléte is ilyen: többen, egymástól függetlenül állították, de bizonyítékom egyelőre nincs róla. Viszont arra már tudtam egy nagyon komoly bizonyítékot bemutatni, hogy ez nem üzem, hanem lakóépület: egy honfitársunk hívta fel a figyelmemet arra, hogy nyilvános adatként elérhető az épület energiatanúsítványa, amely szerint az új épület lakóépületként van besorolva.

– Tehát amit eddig Ön állított, azt most papírral is alá tudja támasztani. De azokról a képekről, amelyeket kap, tudja minden kétséget kizáróan állítani, hogy valóban Hatvanpusztán készültek? Hiszen ha látunk egy alagsort páncélajtóval, az akár máshol is lehet.

– Erről láttam videót, amelyen belépnek egy folyosóra, ami ugyanaz a folyosó, amiről aztán képeket kaptam. Így

a videó elején látható külső nézet összeköthető azzal a belső térrel, melyet a publikálható fotókon láthatunk.

– Tehát ez az az eset, amikor egy olyan videóra tud hivatkozni, amit nem tud megosztani, de látott, és így tudja azonosítani a helyszíneket?

– Igen.

– Említette azt is, hogy a dolgozóktól származó információk szerint az egyik boltozott járat kívülről vastag betonnal van megerősítve, míg belül díszes burkolat van. Erről is van bizonyíték?

– Igen, ezt megerősítette egy olyan drónfelvétel, amit magyar fotósok készítettek, amikor fölé repültek. Azokon jól látszik, hogy ezek a járatok valóban vasbetonnal vannak megerősítve.

– Beszéljünk egy kicsit arról, hogyan készülhetnek ezek a képek. Hiszen tudjuk, hogy az ott dolgozóktól elveszik a telefonokat. Vannak, akik kijátszották ezt, becsempésztek készüléket, és kockáztatták a munkájukat?

– Ez nem olyan nehéz. Ha lead egy telefont, de van egy másik (nekem is kettő van), akkor könnyen megoldható. Az egyik forrásom például elmondta, hogy

volt egy régi telefonja, amit csak zenehallgatásra használt, és az nála maradt, azzal készítette a képeket.

Az éberség természetesen csökkenti a lehetőségek számát, de nem zárja ki teljesen.

– Térjünk rá a műemlék-rombolás ügyére. Itt egy nagyon komoly állítást tett: azt mondta, hogy ez lehet Orbán Viktor egyik „banánhéja”. Meg is mutatta, hogy belül itong van, azon vasbeton, és végül apró tégla. Tehát ön szerint egy műemléket gyakorlatilag porig romboltak. Mennyit lehet kapni egy ilyen rombolásért, és hogyan lehet bizonyítani, hogy ki rendelte el?

– Itt nemcsak műemlék-rombolásról van szó, hanem hivatali visszaélésről is. Egyszerűen nem lehetett volna ezt engedélyezni. Végigjártam ezeket a hivatalos utakat, nem volt könnyű, de kaptam válaszokat a kormányhivataltól. Kiderült, hogy megadták az engedélyt. Aki kiadta az engedélyt, az nyilván vádalkuval majd elmondhatja, ki utasította erre. Hadd ne mondjak most konkrét büntetési tételeket, de nagyon súlyos bűncselekményről van szó.

Gondoljon csak bele, hogy valaki odamegy, és ledózerolja a Parlament egy szárnyát.

Hatvanpuszta ledózerolása körülbelül ugyanilyen súlyú ügy, mivel kiemelt műemléki besorolású épület volt.

– Beszéljünk egy kicsit a politikai vetületéről is. Orbán Viktor mostanában beszél is Hatvanpusztáról az úgynevezett interjúiban.

– Igen, valószínűleg azért, mert érzékeli, hogy ez ügyben mondania kell valamit. Nyilván mérik, hogy ez a téma a fideszes szavazókat is zavarba hozza, ezért reagál rá.

– Csakhogy mindig ugyanazt mondja: hogy ez egy majorság, és az édesapjáé, kérdezzük meg az édesapját. Aztán amikor megkérdezik, ő nem válaszol.

– Lehet, hogy ma már úgy gondolja, okosabb lett volna hallgatni. Ha nem mentünk volna oda több ezer emberrel, talán még jó ötletnek is tűnt volna. A propaganda sok mindent el tud hitetni, de én hálás vagyok annak a több ezer embernek, aki eljött, és segített leleplezni ezt az ordas hazugságot.

– Attól nem tart, hogy a most meghirdetett bejárásokkal idővel elkopik a téma?

– Ezeket közkívánatra hirdettem meg, sokan jelezték, hogy a nyári szünet miatt nem tudtak eljönni. Szívesen megmutatom nekik. Persze minden téma előbb-utóbb „elkopik”, de a rendszer lényege épp az, hogy újabb és újabb ügyekkel feledtessék az előzőeket. Ez a téma viszont azért került újra elő, mert maga a miniszterelnök hozta fel, nyilván azért, mert azt mérik, hogy ez még a fideszeseket is zavarba hozza. Ezért ez ellenzéki feladat: ne hagyjuk elcsendesedni ezt a témát.

Az interjú után nem sokkal a képviselő újra Hatvanpusztán járt, ahol a biztonsági örök két autóval jelentek meg, és le akartak szorítani az útról. Végül az egyik autójuk járt pórul, és felborult. Az incidensről kétszer is posztolt Hadházy Ákos, a Szeretlek Magyarországnak pedig ezt mondta:

– Mit gondol, mi volt a céljuk ezzel? Megfélemlítés? Vagy több?

– Ha ezt parancsra csinálta a biztonsági őr, akkor igen, a megfélemlítés miatt adták a parancsot. Ha önszorgalomból, akkor lehetett mögötte egy megfelelési kényszer a főnöke felé, de persze szimpla gyűlölet is felém.

– Mit tervez? Feljelentést tesz? Későbbiekben folytatja-e a birtok felderítését, akár egyedül is, vagy inkább visz magával több embert?

– Én azt hiszem, már mindent felderítettem, amit lehet. De igen, a cél az, hogy minél többen személyesen meggyőződjenek arról , hogy mi folyik ott. Ezért is ajánlom fel, hogy aki augusztus elején lemaradt, de szeretné saját szemével látni, hogy mi folyik ott, azt egy újabb időpontban elviszem - akár több alkalmat is szervezhetünk. De egyedül biztosan nem megyek vissza oda.

– Mi lehet a teendő egy új kormány számára ezzel az ingatlannal? Vannak, akik a megnyitásáról beszélnek. Mi ennek a realitása?

– A kérdés az, hogy a rendszerváltás választáson történik-e, vagy egy elcsalt választás után egy hibrid forradalommal, esetleg forradalommal, ha az kell. A cél nyilván az, hogy az elkövetők ne élvezhessék ezt a lopást. Hogy az épület sorsa mi lesz, az más kérdés. Például meg lehet vizsgálni azokat a számlákat, amelyek alapján az autópálya-építésekhez követ vásároltak. Ezeknek jogi következményei is lehetnek, hiszen

a miniszterelnök apja 30-40%-os haszonnal adja el a követ, míg más bányák 3-4%-os haszonnal dolgoznak. Ez nyilvánvaló hűtlen kezelés, és innen el lehet jutni a kastélyig is.

– Ön szíve szerint milyen funkcióban látná Hatvanpusztát 2026 után?

– Például nagyon szép hely lenne egy szanatórium számára. Nagyon alkalmas lenne rá.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Karikó Katalin: Amerika könyöröghet majd a kínaiaknak vagy Európának, hogy adjanak mRNS-oltásokat
A Nobel-díjas kutató szerint a tudományellenesség erősödése és a támogatások megvonása komoly kockázatot jelenthet. A kutatóbiológus az amerikai egészégügyi miniszter legújabb döntése hosszú távon gyengítheti az ország felkészültségét egy új pandémia esetén.


Karikó Katalin kutatóbiológus szerint az Egyesült Államok komoly veszélybe kerülhet, ha a jövőben új pandémia tör ki. Úgy véli, hogy az mRNS-vakcinák fejlesztésének leállítása jelentős nemzetbiztonsági kockázatot hordoz. „Amikor majd jön a következő pandémia, a fejlesztések leállítása hatalmas nemzetbiztonsági veszélyt fog előidézni. Akkor Amerika könyöröghet majd a kínaiaknak vagy Európának, hogy adjanak mRNS-oltásokat” – fogalmazott a Magyar Hangnak adott interjújában.

Mindezt azután mondta el a Nobel-díjas tudós, hogy az amerikai egészségügyi miniszter, Robert F. Kennedy Jr. nemrég

félmilliárd dollárral csökkentette az mRNS-vakcina kutatások szövetségi támogatását. Karikó szerint Kennedy minden döntését félreértésekre és hazugságokra alapozza, és már régóta ismert oltásellenes nézeteiről.

A kutató arra is kitért, hogy nem érti, hogyan erősödhetett meg ennyire a tudományellenesség az Egyesült Államokban. Megdöbbentőnek tartja, hogy tömegek örülnek annak, ha egy egyetem, például a Harvard, komoly támadások érik.

Felidézte, hogy amikor Magyarországon ellehetetlenítették a munkáját, elhagyta az országot, később pedig az Egyesült Államokból is távozott, miután a Pennsylvaniai Egyetemről elküldték.

Ezután Németországba ment, ahol a Biontechnél kezdett dolgozni – a cégről akkor még csak véletlenül, egy ismerősétől hallott.

Elmondta, hogy az mRNS-vakcinák mellékhatásai nem térnek el a hagyományos oltásokétól. Sokan mégis másképp gondolják, mert egyszerre sok felnőttet és idős embert oltottak be, akik az életkoruk miatt gyakrabban betegednek meg.

Karikó szerint az amerikai támogatások megvonása nem állítja meg a fejlesztéseket. Úgy látja, hogy az amerikai kutatók megtalálják a módját a folytatásnak, miközben Európában és Kínában továbbra is számos kutatás zajlik. Hozzátette, hogy ezeknek a vakcináknak a rákterápiákban is nagy szerepe lehet.

Jelenleg mintegy 150 különböző klinikai vizsgálat folyik világszerte mRNS-vakcinákkal, elsősorban különféle daganatos betegségek ellen. Három éve kezdtek személyre szabott mRNS-alapú oltásokat adni New Yorkban hasnyálmirigy-daganatos betegeknek, és a páciensek fele még ma is él, annak ellenére, hogy ez az egyik legagresszívebb ráktípus.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk