SZEMPONT

Somogyi Zoltán 2024-ről: Orbán Viktor alatt kártyavárként omlott össze a belpolitikai talapzat

A Fideszben látszik a kapkodás, próbálják megtalálni, hogyan állíthatnák le Magyar Pétert, aki azonban egy nagyon erős választói elégedetlenség hullámain jutott el az ellenzék élére - mondja az elemző évértékelő sorozatunk legújabb részében.

Fischer Gábor, Címlapkép: EU, Alain Rolland - szmo.hu
2024. december 30.

2024 nemcsak egy újabb év volt a magyar politikában, hanem egy fordulópont, amikor a belpolitikai status quo kártyavárként omlott össze. A gazdaság, az uniós konfliktusok és a belső politikai viszonyok olyan eseményláncot indítottak el, amelynek következményei alapjaiban formálhatják át az előttünk álló időszakot. Magyar Péter, a Tisza Párt új vezetője és a választói elégedetlenség hullámát meglovagoló politikus új játékosként lépett színre, miközben Orbán Viktor rezsimje a kegyelmi ügy és az inflációs sokk alatt recseg-ropog.

Évértékelő sorozatunk mostani részében Somogyi Zoltán szociológussal az elmúlt év legfontosabb eseményeiről, a Fidesz rendszerszintű problémáiról és Magyar Péter felemelkedéséről beszélgetünk. Az interjúban nemcsak a múltat elemeztük, hanem a 2025-ös év lehetséges forgatókönyveit is latolgattuk. Hogyan alakítja a Fidesz stratégiáját a belső válság? Mire lehet képes az új ellenzéki erő? Milyen kockázatokat jelenthet Magyar Péter személyisége? És vajon merre halad Magyarország a politikai és gazdasági bizonytalanság közepette?

– Volt egy 2024-ünk, de már tudjuk előre, hogy jövőre csodálatos dolgok fognak történni. Na, de mi is történt velünk 2024-ben?

– Azt, hogy jövőre milyen csodás dolgok fognak történni velünk, egy politikus akkor veti be, amikor éppen a jelenben nem történnek meg ezek a csodálatos dolgok. A miniszterelnök kínban van, nem tud sok jót mondani a jelen helyzetről. Korábban arra épített, hogy ő már olyan szinten van a belpolitikában, hogy simán megengedheti magának a nagyívű külpolitikai játszmáját. Ehhez várta is a második féléves uniós elnökséget, hogy meg tudja mutatni, milyen nagy játékos is ő európai szinten, és úgy érezte még 2023-ban, hogy azzal a háttérrel, amit tizenvalahány év alatt felépített, simán bejátszható terep lesz a külpolitika.

Amivel nem számolt: összeomlott alatta a belpolitikai talapzat, ez a 2024-es év nagy hozadéka. Az emberek nagy részének a gazdasági biztonsága omlott össze, amelynek Magyar Péter megjelenése és megerősödése lett a következménye.

Azt nem elfelejtve, hogy a külpolitika erőteljesebb intézése a belpolitikai ügyintézés gyengülésével, feladatok átadásával járt: az erre kinevezett fideszes vezető politikusok nem tudták azt a minőséget hozni, ami a stabil háttérországhoz kellett. A kegyelmi döntés és az azt követő, máig tartó botrány ezt mutatta. A politika egy ilyen dolog: a legváratlanabb pillanatban kártyavárként tud összeomlasztani stabilnak tűnő építményeket.

– Hübrisz volt a Fidesz részéről a kegyelmi ügy? Mindig azt terjesztették Orbánról, hogy személyzeti kérdésekben is fantasztikusan kézben tartja a dolgokat. De most kiderült, hogy ez mégsem így van?

– Kezdjük azzal, hogy valószínűleg egy ellenzéki kis pártot sokkal könnyebb HR-szempontból kézben tartani, mint egy országot kétharmados többséggel, amikor minden fontos pozícióba saját embert kell kinevezni. Ez azért már sok ezer embert jelent. Fölöttük kellene diszponálni, róluk kellene teljes tudással rendelkezni, és nagyon jó emberismerettel rendelkezni. Nyilvánvaló, hogy ez nem tartható.

Nem is tud egyébként egy ilyen típusú rendszer máshogy működni, mint a legtetején lévő vezető, aki uralja a legfontosabb dolgokat, megengedi az alatta lévőknek, hogy a maguk kis uralmi köreiket kiépíthessék.

Ha ezt nem engedi meg, akkor nem tud a rendszer felépülni. Tehát itt mindenkinek voltak kisebb-nagyobb uralmi körei, és Novák Katalin nyilván Balog lelkész úrral nagyon szoros viszonyt, egy önálló uralmi kört alakított ki.

– Ez inkább Balog uralmi köre, nem Nováké...

– Lehet, hogy igen, lehet, hogy nem. Egy biztos, hogy a sok év kontroll nélküli kormányzás és ellenzék nélküliség nem építi ki azt a fajta biztonsági reflexet, hogy mindig minden pillanatban érezzék, mi az, amit jó csinálni, mi az, amit rossz, mit lehet megtenni, mit nem. Általában annyi a reakció, hogy „mi vagyunk a hatalom, mi mindent megtehetünk”, mert ehhez szoktak hozzá. Hogy ez mikor üt vissza, az nagy kérdés volt. Nekem meggyőződésem, hogy ha a gazdaság tovább szárnyalt volna, még egy ilyen kegyelmi ügyet is simán túl tudott volna élni a Fidesz.

– Arról, hogy a gazdaság ne tudjon szárnyalni, gondoskodott maga Orbán Viktor is, amikor egy ideje már megy a bokszolás az Európai Unióval azokon a pénzeken, amik egyre inkább hiányoznak a költségvetésből.

– Az lenne a normális működés, hogy amikor fent van egy gazdaság, és erős, akkor tartalékol, amikor gyenge, akkor meg a tartalékból erősíti saját magát. Ez lehetne az államnak egy jól értelmezhető szerepe, ez mondjuk a keynesi megközelítés. Van persze az ezzel versenyző tiszta piacpárti megközelítés, hogy a piacot hagyni kell élni. Az is erős gazdaságot teremt, de itt egyikről se beszélgetünk a kettő közül, hanem arról, hogy volt egy erős, munkaerőhiányos gazdaság, amelyben sokan folyamatosan keresték az újabb befektetéseket, az állam pedig elkezdte gazdasági szempontból érthetetlenül túlfűteni ezt. Az állam is próbálta feleslegesen erősíteni a gazdaságot olyan állami beruházásokkal, amelyek aztán zárt körök felé landoltak. Ezzel az egyébként működő piacra még rárakott plusz két lapáttal, amellyel nem tett jót a gazdaságnak. Ugyanakkor volt egy olyan riadalom is még 2022-ben, hogy esetleg a választások kimenetele meglepheti Orbánékat, ezért akkor

több ezer milliárd forintot úgy szórtak bele a gazdaságba, hogy tudták, ennek nagyon erőteljes inflációs hozadéka lesz. A magyar emberek egyszer csak azt látták, hogy az évekig felfelé ívelő jólét után erősen leértékelődött a bankban tartott forintmegtakarításuk: olyan drágulás vette kezdetét, amire nem számítottak.

Európai szinten a legnagyobb inflációt sikerült elérni, amely elindította a lejtmenetet: csak azt kellett kivárni, hogy ki fogja, és milyen módon meglovagolni ezt? És akkor jött 2024-ben a kegyelmi ügy, ennek mentén megjelent Magyar Péter, aki egy tehetséges ember, és tehetséges politikus, de ő nemcsak a saját tehetségéből épült fel oda, ahol most van, hanem egy nagyon erős választói elégedetlenség hullámain jutott el az ellenzék élére, mert már sokan akarják ennek a kormányzásnak a végét.

– Ezek szerint a rezsim kezdete óta bele volt kódolva, hogy előbb-utóbb erre fut ki az egész? Tehát bele volt kódolva a túlfűtött gazdaságba, hogy ez előbb-utóbb kifullad, bele volt kódolva az, hogy a fékek és ellensúlyok nélküli rendszer előbb-utóbb valamilyen orbitális hibát fog véteni, amivel nekimegy a falnak?

– Ahogy Magyar Pétert nem ismerjük, mert új szereplő, úgy, akármilyen furcsa, Orbán Viktor személyiségét sem ismerjük igazán, bár ő régi szereplő. Simán el tudom képzelni, hogyha valakinek mindig azt mondják, hogy „te egy akkora tehetség vagy, hogy ilyen 500 évente egy születik”, akkor egy idő után az ember elhiszi magáról, és akkor nincs szüksége komoly szakmai segítségre, akkor abból jönnek a nem mindig tökéletes döntések.

– Amikor ez a pénzszórás történt, fehéren-feketén mindenki leírta, akinek volt egy csöpp esze, hogy ezt a pénzt előbb-utóbb vissza kell szedni, és ennek nagyon komoly ára lesz.

– Igen, de ő azt is gondolhatja, hogy amikor az infláció visszaszedi a pénzt, akkor az emberek nem feltétlenül rakják össze fejben ezt a korábbi osztogatással. Meg hát, bár természetesen semmilyen módon nem akarom ezt a rendszert Rákosiéhoz hasonlítani, de ott is volt egy olyan szlogen és gazdasági cél, hogy a „vas és acél országa” lesz Magyarország, de jó lesz majd ez, aztán nem lett az. Itt is az van, hogy nem a piac dönti el, hogy hova hajlandó a tőke beáramlani, és akkor az állam hagyja ezt, hanem az állam dönti el, hogy ő mit gondol a piac fejlődéséről, és a mi adópénzeinket kockáztatja a döntéseivel. Például itt van az akkugyárak esete. Mindent feltenni az akkugyártásra, és közben meg összeomlik az európai autógyártás, ráadásul külön az elektromos autók iránti kereslet is összecsuklik, amire az akkugyártást felhúzták, ez a rossz döntés. Vagy az is,

amikor működő bizniszbe beleraknak óriási közpénzeket, például a repülőtér megvásárlásába. Az egy működő üzlet volt. Senkinek nem lesz jobb attól, hogy az állam megvette, abszolút felárazva.

Ilyen áron nem lehetett volna a piacon eladni, amennyiért az állam megvette. A reptér az állam számára eddig is nyereséges üzlet volt, hiszen adó formájában nagyon komoly pénzeket szedett be a repülőtéren. De az, hogy mostantól ő működteti, ő kockáztat az egészen más. Rendkívül rossz helyzetet teremt, amikor az állam elkezdi átvenni a piac helyét. Mert amikor rosszak ezek az egyáltalán nem piaci döntések, azaz nem jönnek be, akkor az adófizetők szívják meg.

– Ezek szerint jó dramaturgiával az történt, mint egy jól felépített drámában, hogy hirtelen omlik minden össze, a gazdaság, a politika. Az év végére az is kiderült, hogy bár repteret vett magának az állam, de a vasúti pályaudvarok fenntartására nincsen pénz.

– Egy ilyen kijelentés, mármint hogy az államnak nincs pénze a vasút fenntartására, ezért magánkézbe juttatja „ingyen” a pályaudvarokat, Nyugat-Európában kormányválságot okozna.

Ez olyan, mintha a részvénytársaság vezérigazgatója az igazgatósági tagoknak bejelentené, hogy a cég vagyonát, ami a részvénytársaság tagjainak a vagyona, odaadná másoknak semmiért, mert nem képes maga üzemeltetni. Nyilván irtózatos felzúdulás lenne.

Az a kérdés, hogy miben más ez a helyzet, amikor Orbán Viktor mondja ezt az ő részvényeseinek, azaz a magyar adófizetőknek, hogy most akkor én kiadnám ezt a hatalmas értékű közvagyont magánba, nulla forintért?

– Sokan úgy érzik, minden évben olyan határátlépések történnek, amiket előző évben még nem tudtunk elképzelni.

– Minden egyeduralkodó azt gondolja, hogy sosem ér véget az uralma. Mi meg azt gondolhatjuk, hogy Közép-Európában vagyunk kompországként, ahogy Ady Endre megfogalmazta, tehát amennyire nem vagyunk teljesen Nyugat, úgy nem vagyunk teljesen Kelet sem. Aki optimista, az azt mondja, hogy nem vagyunk annyira Kelet, hogy ezt meg lehessen csinálni. A pesszimista pedig azt mondja, hogy nem vagyunk teljesen Nyugat, hogy ne lehessen ezt megcsinálni. És egy kompországban mindig valahogy eldőlnek a dolgok. Néha egy kis szerencsével, néha egy kis szerencsétlenséggel. Azt kell, hogy mondjam, hogy ez a „megyünk valami új felé” az ténylegesen létező érzés, hiszen már stílusában is volt egyfajta irányváltás: a Menczer-féle kocsmahangulat például teljesen új dolog volt, hiszen egy kormánytag ugrott neki az ellenzék vezetőjének úgy, ahogy egy kocsmában sem illik igazán, egy jobb kocsmából kidobják ezért az embert.

Nyilván gondolkoznak a Fideszben különböző megoldásokon, hogy hogyan lehetne leállítani Magyar Pétert.

Az nekik kifejezetten fontos feladat. Látszik a kapkodás, tehát hol ezt, hol azt csinálják. Szerencsére nem mertek még fizikailag az ellenzék vezetőjéhez hozzányúlni, de ezt el fogja dönteni a 2025-ös év, hogy végül is mit tekintenek igazi megoldásnak. Továbbra is maradni az európai megszokott kereteken belül, és akkor mondjuk még, amit el tudok képzelni, hogy például átírják a választási rendszert egy teljesen arányos választási rendszerre alacsony bejutási küszöbbel, amivel adnak a többi ellenzéki erőnek is lehetőséget, hogy újra feléledjenek. Ez mondjuk lehet egy ilyen megoldás. És persze lehet, hogy a jövő év elhoz egy olyan gazdasági fellendülést, hogy a választók megbocsátanak Orbán Viktornak, és akkor visszarendeződés van, ami nyugalmat hoz a Fidesz oldalán. Erre csak minimális esélyt látok, mert

amikor egy választó csalódik egy politikában, oda nagyon nehezen megy vissza.

A harmadik lehetőség az, hogy olyan eszközökhöz is fordulhatnak, amiről én nem is akarok itt beszélni. Amitől ilyen szempontból lehet félni, az előbb elmondott, se nem Kelet, se nem Nyugat problematika, ahol maga a kormány se tudja kiszámolni, hogy egy esetleges erőszakos beavatkozás a politikai rendszerbe milyen hatást vált ki a választókban.

– Hova vezethet a szintén az év második felében meghirdetett gazdasági semlegesség politikája?

– Nincs ez a semlegesség, a magyar gazdaság az európai gazdaság dinamizmusától függ. Éppen ezért, az EU-ból történő esetleges kilépés borzalmas dolgokat produkálna Magyarország számára gazdaságilag, ezt nyilván önmagában nem kockáztatná meg Orbán, vagy nagyon nehezen jutna erre a lépésre. Az, hogy olyan politikai helyzet alakuljon ki, hogy a német nagyvállalatok már ne tudjanak bennmaradni az országban, mert tarthatatlanná válik az állapot, azt sem engedheti meg magának. Tehát ilyen szempontból is hiába mondja, hogy semleges gazdaságpolitikát folytat.

– Történhetnek olyan „rendkívüli események”, hogy a Fidesz esetleges veresége esetén 2026-ban mégse kerüljön sor a hatalom átadására?

– Hadd kockáztassam meg azt, hogy elhiszem még mindig Magyarország miniszterelnökéről, ilyen dolgot nem tenne.

– Fogadjuk el. Merre marad játéktere a miniszterelnöknek?

– Orbán jelenleg nem nagyon tud mit mondani a belpolitikában arról, hogy milyen állapotban vannak az egészségügyi intézmények, milyen állapotban van az oktatás, közlekedés. Ahol az állam ott van, ott problémák vannak. Rossz állapotban van a gazdaság is ráadásul. Magyar Péter ezt használja ki, hogy ő meg minden nap beszél. (Nagy hiba volt például a karácsonyi ajándékokat nem elfogadni.) Orbán Viktor azt próbálja kihasználni Magyar Péterrel szemben, hogy ő magasabb szinten van, mert ő már a világpolitikában van jelen, ez az ő játéka.

Erről is érdemes egy pár szót váltani, hiszen a mostani időszak is megmutatta, sikeresen lehet azt játszani, hogy ő az Unió elnökeként milyen nagy békepárti,

ha pedig véletlenül összejön a béke, akkor majd mondhatja, hogy ő volt az első harcosa.

Ez biztos nagyon nagy siker lenne. Ugyanakkor viszont azt látjuk a külpolitikai mozgásában, hogy bármit csinál, az egyedi, személyes, az ő kapcsolatrendszeréhez kötött Magyarország pozíciója jelenleg. Jóban van Netanjahuval, ezért Magyarország Izraellel jóban van, személyes kapcsolata van Trumppal, ezért Magyarország most örülhet, hogy Trump nyert.

Jóban volt korábban Ficóval, jóban volt Melonival, ezért máshogy alakult ez a jó kapcsolat, majd meglátjuk, hogy most hogy alakul, de mindig annak kell drukkolni, hogy Orbán Viktor kivel van jóban és kivel van rosszban. Hogy Orbán Viktor elmegy tárgyalni, azt kell nézegetni, hogy ő elment tárgyalni, de nem tudjuk, hogy miről tárgyalt. Ennek teljesen máshogy kellene kinéznie egy intézményesült rendszerben.

Egy országnak a külpolitikáját nem személyes viszonyrendszereknek, hanem az ország érdekének kellene meghatároznia, ezért például nem szabadna kockáztatni vele.

Most bejött a kockáztatás, nyert Trump, de ha nem nyer, és Orbán rátette az összes zsetont, akkor mi történt volna? Még az is kérdés, hogy így mi fog történni?

– Itt Magyar Péter. Mit kell jól csinálnia, hogy ezen a hullámon továbbra is fenn tudjon maradni?

– Az első tanácsom, hogy nevet semmiképpen se változtasson. Az, hogy őt Magyarnak hívják, valami elképesztő szerencse. Ez a Fidesz kommunikációját jócskán megnehezíti, mert már nehéz úgy beszélni, hogy „hajrá magyarok, hajrá Magyarország!” Ez a vicces része. A másik az, hogy nyilván vita van a közvélemény-kutató intézetek között, mert vannak, amelyek a Fideszt mérik erősebbnek. De ha ezeket az intézeteket, amelyek a rezsim felé elkötelezettek, kivesszük, akkor a többiek együtt jelzik azt, hogy a Tisza Párt már erősebb, mint a Fidesz. Azért ez egy teljesítmény.

Ha egy évvel ezelőtt itt ültünk volna, azt mondjuk, hogy esély nincs változásra, nulla az ellenzék, csak Orbán van. Azért az, hogy valaki ezt megcsinálja, az egy politikai teljesítmény. Nagyon távol szeretném tartani magam attól, hogy úgy tűnjön, én bármilyen tanácsot is adok ebben. Mert ha még akarnék is tanácsot adni, nem érdemes, mert ezen a szinten, ha valaki így megcsinálja saját magát, akkor nyilván sokkal többet lát abból, hogy mit kell csinálni, mint amit mi látunk ebből. Ez az első dolog. A másik, hogy teljesen valós a politikának az ingatagsága, bármikor összeomolhat bármi. Tehát

ahogy az orbáni nagyon markáns, megdönthetetlen rendszer-képe összeomlott, és most már arról beszélgetünk, hogy simán akár el is veszítheti a választásokat, ugyanez igaz Magyar Péterre is.

Ez meg abból a szempontból érdekes, hogy hol van az eddigi ellenzéknek az a túlélési, önvédelmi reflexe, hogy ők maguk esetleg pont azért dolgoznának a háttérben, mert akár bármelyik pillanatban az előttük lévő kettősből összeomolhat valamelyik, és akkor újra beléphetnek a két versengő szereplő egyikévé, és ez már egy jó szerep. Tulajdonképpen azt fogalmaznám meg, hogy hol van a baloldal?

– Mert Magyar Péter mindent visz...

– Látszik, hogy olyan eszközökhöz mer nyúlni, amihez eddig senki. És látszik, hogy a közösségi média világában ez simán elmegy. Például nekiugrott a magyar sajtónak, sokszor érthetetlenül. Mert megérezte, hogy miután ő, a közösségi médiának köszönhetően, közvetlenül kapcsolatot tud tartani a választókkal, neki simán lehet ellensége az egész eddigi politikai szisztéma mindenestül, amiben benne vannak az újságírók is mindenestül, nem csak a politikusok. Nyilván a kérdés az, hogy ez a stílus működik-e hosszú távon. Látom, hogy

a választók egy jókora része már azt gondolja, bármi jöjjön, csak menjen Orbán Viktor, de nem tudjuk, hogy fél év múlva mit is fognak gondolni. Ezért érdemes tehát mindenkinek mindig dolgozni, aki akar valamit a politikától.

A másik nagy kérdés, hogy Magyar Péter tud-e ténylegesen pártot építeni, tehát az ő személyisége képes-e egy politikai közösség felépítésére? Még nem látjuk, hol tart ebben. Van nagyon sok híve, van nagyon sok támogatója, Tisza-szigetek vannak országszerte, de hogy ez mikor és hogyan szerveződik egy működő párttá, azt még nem tudjuk.

– Mi az a legutolsó időpont, ameddig látnunk kell a pártot ahhoz, hogy kormányképes erőnek láttassa magát?

– Szerintem ilyen nem nagyon van. Ha tartja magát, és a Tisza Párt lesz a legnépszerűbb politikai erő, akkor neki nyilván lehet az is a felfogása, hogy a 106 egyéni körzetben talál 106 képviselőt, és központi kommunikációval, ahogy a Fidesz is csinálta, marketingeli majd őket.

Ha jó Magyarországot szeretnénk mi, választók, akkor működő politikai közösségeket kell akarnunk, és nem csak működő politikai személyiségeket, egyet-kettőt, akik politikai vállalkozásként megcsinálják a maguk szerencséjét a politikában.

Az orbáni rendszer ilyen, ő megcsinálta a maga szerencséjét az adófizetők pénzén. Most attól szenved a Fidesz, illetve Orbán Viktor, ami számára eddig az előny volt: megszüntette korábban a Fideszt, mint politikai pártot, és megteremtette a csak alá tartozó politikai közösséget, azoknak a csoportját, akik Orbán Viktort imádják. Ez a politikai közösség nem egy párt, amelyik megvitatja a különböző tematikákat, és megpróbál valamilyen irányba menni. Ez nyilván azt is jelenti, hogy ha a politikai vezető meggyengül, akkor a politikai szervezet is meggyengül mögötte. És azt is jelenti, hogy

ha a politikai vezető hatalomra kerül, akkor az azért veszélyes, mert az ő egyszemélyes döntésétől nagyon sok minden függ.

Itt igazából a kérdés az, hogy Magyar Péter hogy viszi be magát a hatalomba. Ha be tudja vinni magát úgy, ahogy Orbán Viktor tette, akkor akár még az is lehet, hogy csöbörből vödörbe kerülünk. Vagy a másik lehetőség, hogy ténylegesen egy rendes politikai szervezetet kell építeni, ahol akármennyire szegényesen öltözködnek és büdös szájúak az emberek, vagy nem is tudom, mit mondott, de azért mégiscsak annak a politikai közösségnek a fontos tagjai, akikkel egy kontrollált kormányzást tud vinni.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

A Holt-Tiszába fulladt egy férfi Cibakházán, társai negyed óra múlva vették észre, hogy eltűnt

Többen is fürödtek a vízben, végül hárman átúsztak a túloldalra, ahonnan viszont csak ketten érkeztek vissza. Később tűnt fel neki,k hogy a férfi hiányzik. A keresést egy vihar is nehezítette, de végül a búvárok megtaláltak a holttestet.

KÉK HÍREK

Súlyos baleset: A vétlen autóban hárman meghaltak, csak egy 12 éves fiú és egy idős asszony élte túl a tótvázsonyi tragédiát

A balesetet okozó jármű áttért a szemközti sávba, ahol nekicsapódott az ott haladó autónak. Mindkét kocsi erősen megrongálódott, az egyikből a tűzoltók feszítővágóval emelték ki az utasokat.

KULT

Budafoktól Angyalföldig 12 órán keresztül – kimaxoltuk az idei Múzeumok Éjszakáját

Jártunk a Törley Pincészetben és a 9 éve bezárt Iparművészeti Múzeumban, néztünk baleseti helyszínelést a Teve utcában és mozdonybemutatót a Vasúttörténeti Parkban. Szubjektív beszámoló.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

Szent-Iványi István: Szijjártó Péter esetében az EU-val szembeni kémkedés, Orbán Viktornál a hatalommal való visszaélés vádja merülhet fel

A külpolitikai szakértő egy interjúban beszélt arról, hogy az Orbán-kormány alatt zajlott ügyeknek milyen büntetőjogi következményei lehetnek. A vitnyédi menekülttábor tervével kapcsolatban azt mondta, teljesen nyilvánvaló, hogy a Fidesz „erkölcstelen politikai eszközként” akarta felhasználni a választási kampányban, és egyúttal kiélezni a viszonyt az Európai Unióval.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2026. június 21.

A Klikk TV Mélyvíz című műsorában volt vendég Szent-Iványi István külpolitikai szakértő volt, aki a vitnyédi menekülttábor körül kirobbant botrányt és annak politikai következményeit elemezte. Szent-Iványi István szerint a történet nehezen értelmezhető, de az a része, hogy az Orbán-kormány az Európai Uniót akarta átverni, számára teljesen hihető. Úgy véli, az előző kormány úgy akart tenni, mintha teljesítené az Európai Bíróság döntését, amely előírta egy befogadóállomás létrehozását a 2016-ban bezárt táborok helyett. A szakértő szerint a terv az volt, hogy létrehoznak egy létesítményt, amit menekülttábornak lehet nevezni, de mivel az az osztrák határtól mindössze 5 kilométerre van, az odaérkezőket azonnal „át is fogják terelni”.

Szent-Iványi szerint ez a fajta hozzáállás belefér abba a jellemtelenségbe, amit a kormány a témában tanúsított. Azt azonban sokkal felháborítóbbnak tartja, hogy a magyar közvéleményt is megtévesztették, hiszen az utolsó pillanatig tagadták a táborépítés tényét.

Szerinte az egész menekültügyet 2015 óta politikai eszközként használta az Orbán-kormány, hogy megvezesse a magyar állampolgárokat. „Ebben az ügyben gondosan ügyelnek arra, hogy egyetlen igaz mondat ne hangozzék el a részükről, és hát ez is ebbe a körbe tartozik bele” – tette hozzá.

A szakértő úgy látja, a kormány ezzel a trükkel akarta elkerülni a napi egymillió eurós büntetést. A titkos kormányhatározatban szerinte van egy különösen érdekes mondat, amely arról szól, hogy a kabinetnek érdeke kiélezni a migrációs vitát az Unióval a 2026-os választások előtt.

„Teljesen nyilvánvaló itt is, hogy egy erkölcstelen politikai eszközként akarták ezt felhasználni a választási kampányban, kiélezni a viszonyt az Unióval”

– fogalmazott. Ezt a helyzetet ahhoz hasonlította, amikor a Szijjártó Péter és Szergej Lavrov közötti beszélgetések részletei napvilágot láttak. Azt mondta, bár a szoros magyar-orosz kapcsolat ismert volt, a konkrétumok megdöbbentőek voltak.

„Azzal, hogy Szijjártó Péter Lavrovval milyen módon enyeleg és hogyan beszél, az mégiscsak megdöbbentő volt és megrázó” – mondta, hozzátéve, hogy a szervilis és visszataszító mód, ahogy a kommunikáció zajlott, döbbenetes volt.

Szent-Iványi István egyetértett azzal a felvetéssel, hogy kormányváltás nélkül ezek az ügyek sosem derültek volna ki, és a kabinet ugyanúgy folytatta volna a hazudozást. Felidézte, hogy 2022-ben, amikor kiderült, hogy az orosz titkosszolgálat bejutott a Külügyminisztérium informatikai rendszerébe, Szijjártó Péter kampányhazugságnak nevezte a hírt. Amikor később bizonyíték került elő, a miniszter szerinte szemérmetlenül tovább hazudott. A szakértő szerint a Fidesz még a választási vereség után sem nézett szembe a hibáival, ahogy az a párt kongresszusán is látszott.

„Még a vereség után sem változtattak semmin, ott sincs semmi őszinte szembenézés, hát miért változtattak volna, hogyha győznek?” – tette fel a kérdést.

A külpolitikai szakértő szerint bizonyos ügyeknek büntetőjogi következményei is lehetnek. Úgy gondolja, Szijjártó Péter esetében egyértelműen fennáll a felelősség az EU-val szembeni kémkedés és külső erőkkel való együttműködés vádja miatt.

„Ezt Szijjártó Péter tankönyvszerűen megvalósította, és erre ott vannak a bizonyítékok, a beszélgetések. Belső információkat kiadott, dokumentumokat átadott, tehát ez tiszta ügy” – jelentette ki.

Egy másik ilyen ügynek az aranykonvoj-botrányt nevezte, amely szerinte akár Orbán Viktor személyes felelősségét is felvetheti.

„Könnyen lehet, hogy itt például Orbán Viktor személyes felelőssége is felmerül, mert többen ezt mondják, hogy tőle eredt, és ez hatalommal való visszaélés” – állította.

Az interjú kitért a migrációs paktumra is, amelyet a Tisza-kormány a jelenlegi formájában elutasít. Szent-Iványi István ezt úgy értelmezi, hogy a kormány kiutat keres, hasonlóan a lengyelekhez, akik a belarusz határon kialakult helyzet miatt kaptak kivételt. A teljes elutasítást azonban nagyon rossz lépésnek tartaná. „Ennek a megítélése most egyre inkább olyanná válik, hogy ez nem egy egyszerű kötelezettségszegési eljárás” – figyelmeztetett. Elmondása szerint az EU-s szerződés negyedik cikkelye kimondja a tagállamok jóhiszemű és lojális együttműködési kötelezettségét, aminek megsértése akár a költségvetési források teljes megvonásával is járhat.

Úgy látja, a Tisza-kormány a három lehetséges opció – menekültek befogadása, pénzügyi hozzájárulás vagy technikai segítségnyújtás – közül az utóbbit választaná, de félnek attól a kitételtől, hogy ehhez találniuk kell egy olyan országot, amely igényli a segítséget.

Szent-Iványi szerint ettől nem kellene annyira tartani. „Mi magunk is külső ország vagyunk. Ugye Ukrajna és Szerbia vonatkozásában külső határt védünk, tehát önmagában a mi határainknak a védelme is az Európai Unió külső határainak a védelmét jelenti” – érvelt. Felhívta a figyelmet arra, hogy

Magyarország az előző kormány miatt nagyon rossz helyzetbe került, és ha az új kabinet is ugyanazt az utat követi, nehéz lesz elkerülni a súlyos következményeket.

Kiemelte, hogy a kvóta szerinti pénzügyi hozzájárulás is sokkal olcsóbb lenne, mint a jelenlegi büntetés. „Ez sokkal kisebb összeg, mint amit most folyamatosan már levontak tőlünk, tehát el is ment ebből 600 millió” – mondta.

A teljes beszélgetés:

Kapcsolódó

Magyar Péter a volt Orbán-kormányról: „Úgy viselkednek, mint a lebukott bolti tolvaj”

Magyar Péter miniszterelnök ezzel a hasonlattal reagált Gulyás Gergely közlésére a vitnyédi menekülttábor-tervvel kapcsolatban. Szerinte az előző kormány tudatosan vezette félre a közvéleményt, miközben belső iratok szerint részletes előkészületeket tettek.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Zálogba adta a meggyilkolt dédanyja fülbevalóját a 16 éves Práter utcai fiú, aki azt állítja balesetben halt meg a rokona

A Blikk információja szerint a 16 éves fiút azzal gyanúsítják, hogy megölte 85 éves dédnagymamáját a józsefvárosi Práter utcában. A fiú a kihallgatásán balesetnek nevezte a történteket, miközben az ügyészség a letartóztatását kezdeményezte.

KULT

Nick Jonas és Paul Rudd összeverekednek egy dal miatt – Az Életem legjobb száma a nyár egyik nagy slágere is lehetne

A zenés filmek mestere ezúttal arra a kérdésre ad választ, hogy mit tehetünk, ha valaki lenyúlja egy dalunkat, és azzal keres milliókat. A válasz meglepő lesz…

KÉK HÍREK

Már tizenegy gyanúsítottja van a Szőlő utcai ügynek, négyüket tartóztatták le eddig

Jelentősen kiszélesedett a Szőlő utcai nyomozás friss Központi Nyomozó Főügyészség tájékoztatása szerint. Már tizenegy embert gyanúsítottak meg, közülük négyen rács mögött vannak.

SZEMPONT

Autósüldözés Rogán Cecíliával,10 ezer eurós tonhal-szusi és Orbán rivalizálása a putyini vagyonnal - Tóth Ildikó újabb részletek osztott meg a NER-luxusról

A Cápák között befektetője újabb elképesztő történeteket osztott meg a NER belső világáról. Azt is elmondta, szerinte feltűnően nem mennek sehová a NER-esek és a NER-feleségek a kormányváltás óta, inkább otthon diskurálnak az ügyvédjeikkel a jövőről.

M.M. / Fotó: YouTube/Ötpontban - szmo.hu
2026. június 19.

„Nemcsak jártam NER-es milliárdos ingatlanjában, hanem Tiborczéktól vettünk egy több milliárdos ingatlant az Andrássy úton” – hangzott el Tóth Ildikótól Dull Szabolcs Ötpontban című műsorában.

A luxusingatlan-befektető, akit a közönség az RTL Cápák között című műsorából ismerhet, azt állította, egy cég megbízásából vásárolták meg a 650 négyzetméteres lakást, amit korábban üzemeltetésre használtak. A lakás belső tereiről az üzletasszony részletesen is beszélt.

„Ezen a lakáson is az látszott, hogy itt nincsenek anyagi határok.”

Tóth Ildikó beszámolt arról is, hogy barátainak „oligarcha-túrákat” szokott szervezni, és egy ilyen alkalommal feszült helyzetbe került Rogán Cecília körülbelül tízmilliárdosra becsült háza előtt. Miután lefotózta az ingatlant, elmondása szerint megjelent mellettük Rogán Cecília, majd miután továbbhajtottak, követte őket.

„Beállt mögénk, és elénk vágódott egy nagy Mercedes-dzsip, és elkezdtek belőle kiszállni az emberek, én gázt adtam, mert úgy gondoltam, hogy nincs közös témánk, úgyhogy nem beszélünk meg semmit.”

Az interjúban több más, a NER-luxus világába tartozó történetet is megosztott. Hatvanpusztát egy indokolatlan, 100 szobás, Versailles-i kastély hangulatát idéző birtokként írta le, ami szerinte nem több, mint

„rivalizálás a putyini vagyonnal”.

Beszélt egy titokzatos, olasz Alpokban található villáról is, amelynek felújításakor a megbízó egyetlen utasítása az volt, hogy „teljesen mindegy, hogy mennyit fog költeni, mert a legszebb legyen”. Bár a sajtó ezt az ingatlant Orbán Viktorhoz köti, Tóth csak annyit tud, hogy mivel a villának magyar házvezetőnője van, valószínűleg magyar tulajdonosé.

Mészáros Lőrincről pedig egy erős véleményt fogalmazott meg.

„Ez az ember nem milliárdos, ez az ember egy nagyon megbízható fiú.”

Tóth azt is elmondta, hogy a kormányváltás óta feltűnően rejtőzködnek a NER-oligarchák, pedig korábban olyan felesleges fényűzésre is volt példa, mint a most következő történet:

„A NER-esek és a NER-es feleségek eltűntek mindenhonnan a kormányváltás után. Nincsenek az utcán, nincsenek az éttermekben, nincsenek partik. Régebben rengeteg olyan parti volt, ahol hatalmas bulikat rendeztek a saját villáikban, és ezt feltöltötték a social mediába. Úgy képzeld el, hogy egy 10 ezer eurós tonhalat felszeleteltek szusinak, megérkezett a hatalmas tonhal, jöttek a japán séfek, feldolgozták, videóra vették, és ezt a barátaikkal visszanézhették később” - részletezte az üzletasszony, aki szerint most mindenki otthon ül és a jogászaival beszélget, hogy hogyan tovább.

„Most egy picit elment a kedvük a fotózástól” - jegyezte meg.

Nemrégiben derült ki, hogy Tóth Ildikó volt az, aki saját elmondása szerint 2022 tavaszán elkezdett információkat és fotókat küldeni Hadházy Ákosnak a NER-közeli feleségek fényűző életmódjáról. Az üzletasszony ezt azzal indokolta, hogy a kézzelfogható rongyrázás sokkal jobban megragadja az emberek figyelmét, mint a bonyolult korrupciós ügyek.

A teljes beszélgetést itt lehet megnézni:

Nemrég a HVG-nek adott interjút, ahol kifejezetten a NER-feleségek, köztük Matolcsy Ádám neje, és Rogán Barbara luxizását részletezte:

Kapcsolódó

„Olyan mézesbödönben turkáltak, amit az európai felső tízezer sem enged meg magának” – kitálalt a NER-feleségekről a Cápák között befektetője

Tóth Ildikó egy interjúban állította, hogy a NER-hez köthető nők költekezése példátlan mértékű. Úgy véli, sem a francia elnökfeleségek, sem a brit királyi család tagjai nem viselnek ennyire hivalkodó és drága kiegészítőket.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Volt, aki bele is halt a tűzbe, a többséget mégis csak egy dolog érdekelte – megdöbbentette a karibi hotel dolgozóját a vendégek viselkedése

Pénteken óriási tűz tombolt a dominikai Viva Dominicus Beach Hotelben, ahonnan több mint 1600 turistát kellett kimenekíteni, egy olasz nő pedig meg is halt füstmérgezésben. Az egyik dolgozó a közösségi médiában számolt be arról, mit kérdezgettek a vendégek, amikor a tűzoltók még dolgoztak a lángok megfékezésén.

BUDAPEST

Idén is megnyitja kapuit az Árasztó-part szabadstrand a Dunán

A Duna-fürdő Árasztó-part közösségi oldalon jelentették be, hogy hamarosan nyit a tavaly már népszerű vált hely, a dunai strandolás szerelmesei újra élvezhetik a folyóparton kialakított strandot.

KÉK HÍREK

Orgiát tarthattak a rongálók, több tucat óvszert találtak a Máré-várnál

Egy nagyobb társaság bulizhatott a mecseki Máré-várnál, amelynek falát megbontották, hogy a kövekből tűzrakóhelyet építsenek. A rongálók akár hét évig terjedő szabadságvesztést is kaphatnak.

SZEMPONT

„Borítékban átadott készpénz, ajándékok” – Panyi Szabolcs szerint így is támogatták orosz ügynökök a magyar kormánymédia embereit

Az oknyomozó újságíró szerint a közvetlen anyagi juttatás is része volt annak a támogatási rendszernek, amellyel orosz és kínai hírszerzők segítették a kormánymédia munkatársait.

Fotó: illusztráció, forrása: Pixabay - szmo.hu
2026. június 19.

Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró a bejegyzésében nemzetbiztonsági forrásokra hivatkozva arról írt, hogy a magyar hatóságok ismerték a kormányközeli szereplők és külföldi hírszerzők viszonyát.

„Több magyar nemzetbiztonsági forrás is arról beszélt nekem, hogy a magyar szolgálatok az elmúlt években észlelték és feldolgozták számos olyan személy orosz és kínai titkosszolgálati kapcsolatait, akik az Orbán-rezsim ismert propagandistáiként dolgoztak” - írta a közösségi oldalán.

„Ezek a kapcsolatok sokszor tartalmi befolyásolást jelentettek diplomatafedésben dolgozó hírszerzők részéről, sőt olykor közvetlen támogatást is: ajándékokat, szakmai utakat, különféle fizetett megbízásokat, vagy akár borítékban átadott készpénzt.”

Az újságíró szerint ezek az esetek túlléptek egy kritikus határon, amit egy szövetségesi rendszerben lévő ország még elnézhetne. „A kapcsolat túlment azon, amit egy normális EU/NATO tagállamban még tolerálhatónak lehetett volna tekinteni.”

A határozott fellépés mégis elmaradt, aminek Panyi szerint politikai okai voltak. Úgy látja, a szolgálatok azért nem tudtak hatékonyan intézkedni, mert a propagandisták által terjesztett, Moszkva és Peking érdekeit szolgáló tartalmak egybeestek a kormány politikai céljaival.

„Ezek a propagandisták többek között a Magyar Nemzetnél, a Pesti Srácoknál, a Demokratánál, illetve korábban a Magyar Hírlapnál dolgoztak.”

Panyi arra is felhívja a figyelmet, hogy a kormánypárti médiabirodalom közelmúltbeli leépítései után ezek a személyek még szorosabbra fűzhetik a kapcsolatot külföldi megbízóikkal. „Borítékolható, hogy lesznek olyanok, akik pénzügyi és ideológiai okokból továbbra is Moszkva vagy Peking érdekeinek megfelelően próbálják majd befolyásolni a magyar nyilvánosságot – csakhogy már nem a magyar, hanem sokkal direktebb módon az orosz és a kínai állam szárnyai alatt.”

Kapcsolódó

Panyi Szabolcs: Most Kósa Lajoson és Németh Szilárdon kérik számon a Fidesz választási vereségét

Az oknyomozó újságíró szerint a Fidesz kongresszusán leváltott alelnökökkel vitetik el a balhét az elvesztett kampányért. A párt szombati tisztújításán Orbán Viktort megerősítették pozíciójában.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Itthon sokan bírálták, most a világ egyik legrangosabb díjáért versenyez a magyar Hunyadi-sorozat

Miközben itthon az erotikus jelenetek miatt komoly vitákat váltott ki, a Hunyadi-sorozatot most a rangos Sanghaji Televíziós Fesztiválon jelölték díjra. A produkció miatt korábban a médiahatósághoz is érkeztek bejelentések, a TV2 pedig egy vágott verziót is bemutatott belőle.

KÉK HÍREK

Ketten meghaltak, miután frontálisan ütközött két autó Tótvázsonynál

Szombat éjjel történt a halálos baleset a 77-es főúton. Két ember nem élte túl az ütközést, négyen megsérültek.

KÉK HÍREK

Rabtársai ölték meg a brit gyerekgyilkost, majd betakargatták, mintha aludna

A bíróság szerint a trió előre eltervezve végzett a párja kétéves kislányát halálra verő Kyle Bevannel a wakefieldi fegyházban. A gyilkosság után az áldozatot betakargatták az ágyában, a halálát csak a másnapi ellenőrzésen fedezték fel.

SZEMPONT

Krekó Péter: Ezért nem adhat felmentést a „parancsra tettem” az Orbán-rendszer kiszolgálóinak

A szociálpszichológus szerint az Orbán-kormány nem volt klasszikus autoriter rendszer, így a propagandagépezet működtetői nem hivatkozhatnak kényszerre. A szakértő úgy véli, az államszervezetből fel lehetett volna állni, de ezzel a lehetőséggel az elmúlt 16 évben nagyon kevesen éltek.

F. O. - szmo.hu
2026. június 19.

Két hónappal a kormányváltás után a magyar társadalom még mindig bizonytalan abban, hogyan viszonyuljon az elmúlt 16 évhez, erről beszélt Krekó Péter szociálpszichológus a Telexnek adott interjúban. Szerinte miközben egyesek a feszültségek csillapítását és a jövőre való koncentrálást sürgetik, a kutatások egyértelműen azt mutatják, hogy elsöprő társadalmi igény van az elszámoltatásra és a vagyonvisszaszerzésre, különösen a korrupciós ügyek kapcsán. Úgy véli, erre komoly demokratikus felhatalmazás van, ami nemcsak pragmatikus, de morális megtisztulási szempontból is fontos.

Ugyanakkor hozzátette, hogy a jogi folyamat nem lesz egyszerű, mivel az ügyészség és a Kúria a jelenlegi vezetéssel nem lesz a kormány szövetségese ebben. Krekó szerint a gyűlöletkeltéshez hasonló politikai visszaélések terén is jogos elvárás a felelősségre vonás, különösen, hogy a rendszerváltáskor ez elmaradt. Azt a gondolatot, hogy a „boszorkányüldözés” abbahagyása vezet a békéhez, magasztosnak, de ebben a helyzetben helytelennek tartja. „De a rendszerszintű jogi és politikai normasértések korszakát követően ez azt jelentené, hogy az elit és a társadalom szemet hunyna a bűncselekmények fölött” – fogalmazott.

A szociálpszichológus óvatosságra intett az egyéni politikai traumák társadalmi szintre emelésével kapcsolatban, ugyanakkor megjegyezte, hogy a fél ország valamilyen mértékben traumatizált, és a trauma nem múlik el a hallgatással.

Ezért is tartja fontosnak, hogy a felelősséget ne kenjék el egy üres megbékélésretorika jegyében. „Egy ilyen helyzetben a gyors túllépés alapvetően az elkövetők érdekeit szolgálja” – jelentette ki.

Hozzátette, a gyógyulás nem egy csendes folyamat. „A traumafeldolgozás törvényszerűen hangos, konfliktusos, fájdalmas folyamat, amiben a szenvedés nem öncélú, hanem azt a célt szolgálja, hogy mindez ne történhessen meg újra” – mondta. Krekó Péter kitért arra az új jelenségre is, hogy a rendszer korábbi kiszolgálói egyre gyakrabban szólalnak meg a nyilvánosságban, jellemzően önmentegető módon. Bár az ő perspektívájuk megértése is fontos, szerinte az áldozatokét még nem hallottuk eleget, és határt kellene szabni a nyilvános „gyóntatószékeknek”.

„Nem lenne szerencsés, ha az elkövetők önmentegető narratívái dominálnák a nyilvánosságot – még ha sokszor izgalmasabb is az ő magyarázataikat hallgatni”

– figyelmeztetett.

A korábbi rendszer szereplőinek médianyilvánossága kapcsán Krekó különbséget tett a volt állami vezetők és a kommunikációs gépezet alkalmazottai között. Míg előbbieket szerinte meg kell szólaltatni, és szembesíteni kell őket a döntéseikkel, utóbbiak esetében problémásabbnak látja, ha kevés szembesítés mellett mondhatják el a saját narratívájukat. Úgy véli, ez a cselekedeteiket túl emberinek láttathatja, holott azok amorálisak voltak. A propaganda eltűnésével és a kormánymédia-termékek összeomlásával párhuzamosan szerinte most kedves arcú emberek magyarázzák a bizonyítványukat, ami a gyors megbocsátás felé mutat.

„Mindez a nagyon gyors megbocsátás irányába mutat, pedig szerintem az indulatok szításában és gyűlöletkeltésben aktív szerepet játszó szereplők esetében ez nem indokolt”

– szögezte le. A szociálpszichológus szerint a felelősség megállapításánál nem szabad megállni a legfelsőbb szinten, és csak Rogán Antalra, valamint néhány vezetőre hárítani mindent. „Érdemes elkerülni azt is, hogy minden felelősséget csak a legfelsőbb szintekre vetítünk, és csak Rogán Antalt és néhány köztévés igazgatót nevezünk meg bűnösnek” – mondta. Álláspontja szerint a propagandagépezet közép- és alsóbb szintjein elkövetett tettekről is beszélni kell.

Krekó Péter kifejtette, hogy

az Orbán-rendszer egyfajta információs autokrácia volt, amely az információk rendszerszintű manipulációjával tartotta fenn magát.

Fontosnak tartja megérteni, hogy ez nem volt klasszikus autoriter rendszer. „Senkit nem kényszerítettek arra, hogy a gyűlöletkeltésben részt vegyen, senkinek sem fogtak pisztolyt a fejéhez annak érdekében, hogy a propagandát szolgálja” – hangsúlyozta. Bár voltak kényszerítő eszközök, azok nem a középosztályt sújtották elsősorban.

„Ezért sem adhat felmentést, amire a Harmadik Birodalom bukását követően sokan hivatkoztak: »parancsra tettem«” – vonta le a következtetést.

Szerinte az államszervezet szinte bármely részéből, így a propagandaintézményekből is fel lehetett állni. „Őszintén szólva ezt nagyon kevesen tették meg az elmúlt 16 évben” – tette hozzá.

A „boszorkányüldözés” vádjára reagálva Krekó elmondta, hogy a kormányváltáshoz vezető két legfontosabb érzelem a harag és a remény volt, a harag pedig a változás fontos katalizátora. Bár ennek nem szabad korlátlan utat engedni, a közvélemény morális felháborodásának kifejezését legitim demokratikus eszköznek tartja. A magyar politikára jellemző „törzsi logikai gondolkodás” veszélyére is felhívta a figyelmet, amely a saját oldalon megbocsátó, míg az ellenféllel szemben kíméletlen. „Míg valaki egy normasértést a saját oldalán megbocsáthatónak, sőt kívánatosnak tart, a másik oldallal szemben sokkal kevesebbet enged meg” – magyarázta. Úgy látja, a Fidesz összeomlásával a hatalommal való visszaélés veszélye fennáll, de az új kormány részéről lát olyan gesztusokat, amelyek ez ellen hatnak.

Krekó a Fidesz szembenézésének teljes hiányát látja.

„Egy-két kritikus hangon kívül nem hallottunk érdemi önreflexiót a Fidesz oldaláról, Orbán Viktor továbbra is a globális összeesküvéssel magyarázza a vereségét”

– állapította meg. Ezzel szemben az új kormány tett gesztusokat, például Magyar Péter bocsánatot kért a rendszer bűneiért. Orbán Viktor stratégiája szerinte ennek pont az ellentettje. „Orbán »dolgozatának« üzenete: az irány jó volt, csak nem mentünk elég messzire” – foglalta össze. A szociálpszichológus úgy gondolja, Orbán a saját politikai stílusának foglyává vált, érzéketlen lett a társadalmi hangulatváltozásokra, és a Fidesz népszerűségének zuhanása részben az önreflexió hiányának köszönhető.

Krekó Péter személyes érintettként elmondta, senki nem kért tőle bocsánatot a Covid-járvány alatti lejárató kampány miatt, de ezt nem is várja el. Fontosabbnak tartja a miniszterelnöki bocsánatkérést, bár szerinte az állam név szerint is bocsánatot kérhetett volna a Szuverenitásvédelmi Hivatal által meghurcoltaktól. A rendszer alsóbb szintjein dolgozók felelősségével kapcsolatban konkrét javaslata is van.

„Én elképzelhetőnek tartanék például egy külön szabályozást arra, hogy a gyűlöletkeltésben élen járó közmédia és más médiaorgánumok bizonyos feladatokban részt vevő munkatársai egy ideig ne dolgozhassanak az államigazgatásban vagy a nyilvánosságban”

– vetette fel. Véleménye szerint aki aktívan részt vett az információs hadviselésben, annak szembe kell néznie a következményekkel.

„Aki aktív munkát végzett az ország polgárai elleni információs hadviselésben, és civilek ellen fordította ezeket az információs fegyvereket, az nézzen szembe a következményekkel” – mondta.

A szociálpszichológus szerint az Orbán-rendszerrel való szembenézés elmulasztása illeszkedne a feldolgozatlan magyar traumák sorába, de hangsúlyozta, hogy ez a rendszer morálisan nem eshet egy megítélés alá a gyilkos diktatúrákkal. Úgy látja, a rendszer fenntartásában a magyar társadalomnak is volt felelőssége. „Ezért szerintem a rendszer fenntartásában is volt a magyaroknak társadalmi felelősségük” – jelentette ki, hozzátéve, hogy mindenkinek érdemes elgondolkodnia a saját felelősségén. Timothy Snyder „előzetes behódolás” fogalmát idézve arról beszélt, hogy sokan feleslegesen engedtek a hatalomnak. „Magyarország ennek az előzetes behódolásnak az állapotában volt. Tudom, hogy ez nem egy népszerű nézőpont, mert egyszerűbb a Fidesz túlhatalmára fogni mindent” – mondta.

A jövőre nézve a legfőbb tanulságnak a hatalommal szembeni bátor kiállást tartja. „A tanulság szerintem az, hogy ne próbáljunk megfelelni előre a hatalom akaratának, és ne féljünk kritikusak lenni” – fogalmazott. Szerinte az Orbán-kormány alatt a társadalom megtanulta, hogy lehet hatása az ellenállásnak. Ezt a kritikai attitűdöt a jövőben is meg kell őrizni, mert ez a záloga annak, hogy

az alattvalói mentalitásból egy tudatos polgári mentalitásba lépjünk át.

„Ha ellent merünk mondani a hatalomnak, egy fejlettebb, jobb társadalomban élhetünk” – zárta gondolatait.