Sokkolta a németeket az orosz tévé grafikája: Berlint 106 másodperc alatt érnék el atomrakétával
A Rosszija1 egy beszélgetős műsorában a résztvevők arról értekeztek, hogy egy harmadik világháborúban Európa nagyvárosait pillanatok alatt el tudnák érni az oroszok a Kalinyingrádból indított atomrakétákkal.
Egy grafikát is bemutattak, melyen látható, hogy például Berlint 106, Párizst 200, Londont pedig 202 másodperc alatt érnék el az atomrakéták.
Alekszej Zsuravljov pedig arról is beszélt, hogy egy Szarmat rakéta elégséges lenne a teljes Brit-szigetek megsemmisítéséhez.
A grafika sokkolta a németeket - jegyzi meg a lap. Vasárnap szinte valamennyi sajtókiadvány beszámolt az orosz tévés műsorban elhangottakról. Az újságok szerint ezek a kijelentések a Nyugat elleni atomfenyegetés újabb verziójaként értendők.
This map was broadcast on Rossiya-1. It shows that a Russian Sarmat based in Kaliningrad can nuke Berlin in 106 seconds, Paris in 200 seconds and London in 202 seconds. pic.twitter.com/KOwe9RdkOY
A Metro arról ír, hogy Putyin olyan atomcsapást indíthat Európára, amely mindössze 200 másodpercet vesz igénybe, és „nem marad túlélő”. A lap emlékeztet rá, hogy korábban az Egyesült Királyság fegyveres erőinek minisztere arról beszélt, hogy támogatja az ukrán csapásokat Oroszország infrastruktúrája ellen.
Durva változások a magyar nyugdíjrendszerben: két lépés, amin egész Európa ledöbben
A magyar férfiaknak már nincs lehetőségük korkedvezményes vagy rokkantsági nyugdíjra. Szakértők szerint ez súlyos következményekkel járhat több százezer emberre nézve.
Egyedi magyar vonás, hogy a hazai nyugdíjrendszerben jelenleg nincs lehetőség sem korkedvezményes, sem rokkantsági nyugdíjra – áll Farkas András nyugdíjszakértő hírlevelében, amit a férfiaknak címzett, és megjegyzi: ez korábban nem így volt.
Farkas emlékeztet rá, hogy 2010-ben és 2011-ben négy jelentős változtatás ment végbe a nyugdíjrendszerben, amelyek érezhetően befolyásolták annak fenntarthatóságát. A nyugdíjkorhatárt a korábbi 62-ről 65 évre emelték, a magánnyugdíjpénztári rendszert 2010 szeptemberében gyakorlatilag visszaállamosították, majd 2012. január 1-jétől megszűntek a korhatár előtti nyugdíjak és a rokkantsági nyugdíjak.
Ezzel párhuzamosan a nők valamivel jobban jártak: 2011. január 1-jével bevezették számukra a kedvezményes nyugdíjformát, a Nők40 programot.
Farkas András szerint bár más országokban is előfordulhat, hogy nincs külön tőkefedezeti pillér, és több helyen is emelkedik a nyugdíjkorhatár, Magyarország ebből a szempontból unikum. Nálunk például az egészségre ártalmas vagy veszélyes munkakörökben sem lehet korkedvezményt szerezni, és a rokkantsági nyugdíjakat teljesen kivezették a rendszerből.
A szakértő felhívta rá a figyelmet, hogy a 2011 végén megszűnt korhatár előtti, szolgálati és rokkantsági nyugdíjak évente átlagosan a GDP 0,4 százalékával javították a nyugdíjkassza egyenlegét, de ezt az összeget túlszárnyalja a Nők40 program költsége, amely évente a GDP 0,57 százalékával rontja a mérleget.
Farkas András szerint a jövőbeni nyugdíjreform egyik központi kérdése lehet a Nők40 program. Emellett fontosnak tartja annak lehetővé tételét, hogy a férfiak újra igénybe vehessenek rugalmas nyugdíjba vonulási lehetőségeket.
Az OECD korábban javasolt is ilyen irányú változtatásokat, de a magyar kormány nem támogatta őket.
A szakértő szerint a rugalmas nyugdíjra való jogosultság egyik feltétele lehetne, hogy a korhatár előtt megigényelt nyugdíjakat levonás terhelje. A levonás mértéke attól függne, hány évvel korábban igényli valaki az ellátást. Mindeközben a nők esetében az Alaptörvényben rögzített pozitív diszkrimináció miatt a levonás kisebb mértékű lehetne.
Farkas külön felhívta a figyelmet arra is, hogy a 65. életévüket betöltött magyar férfiak várható élettartama több mint négy évvel marad el az EU-átlagtól, a gazdagabb államok átlagához képest pedig a különbség meghaladja a hat évet is.
A 65 éves korban egészségben várható élettartam a férfiaknál alig haladja meg a négy évet.
Egyedi magyar vonás, hogy a hazai nyugdíjrendszerben jelenleg nincs lehetőség sem korkedvezményes, sem rokkantsági nyugdíjra – áll Farkas András nyugdíjszakértő hírlevelében, amit a férfiaknak címzett, és megjegyzi: ez korábban nem így volt.
Farkas emlékeztet rá, hogy 2010-ben és 2011-ben négy jelentős változtatás ment végbe a nyugdíjrendszerben, amelyek érezhetően befolyásolták annak fenntarthatóságát. A nyugdíjkorhatárt a korábbi 62-ről 65 évre emelték, a magánnyugdíjpénztári rendszert 2010 szeptemberében gyakorlatilag visszaállamosították, majd 2012. január 1-jétől megszűntek a korhatár előtti nyugdíjak és a rokkantsági nyugdíjak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A városligeti programok mindig sok embert vonzanak, egy nagy vurstlivá változik ilyenkor a terület.
Megnéztük, hogy mi mennyibe kerül a kitelepült árusoknál, és azt láttuk, hogy egy kétgyerekes család simán otthagyhat vagy 15-20 ezer forintot, ha mindenki eszik egy lángost vagy kürtőskalácsot, és iszik egy sört vagy egy üdítőt. És akkor még nem volt ugrálóvár és egyéb finomságok, amit a gyerekek úgyis kikönyörögnek maguknak, az esendő szülők pedig nyilván kifizetik, mert jófejek.
Mutatjuk az árakat, kíváncsiak lennénk, hogy Bécsben például mennyi az annyi.
Képgaléria:
A városligeti programok mindig sok embert vonzanak, egy nagy vurstlivá változik ilyenkor a terület.
Megnéztük, hogy mi mennyibe kerül a kitelepült árusoknál, és azt láttuk, hogy egy kétgyerekes család simán otthagyhat vagy 15-20 ezer forintot, ha mindenki eszik egy lángost vagy kürtőskalácsot, és iszik egy sört vagy egy üdítőt. És akkor még nem volt ugrálóvár és egyéb finomságok, amit a gyerekek úgyis kikönyörögnek maguknak, az esendő szülők pedig nyilván kifizetik, mert jófejek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Fotók: „Szabad járdát” – a Karmelitába vonuló Momentumot a rendőrök feltartóztatták a Szabadság hídnál, pedig csak a járdán akarnak tovább menni
A Kossuth téri demonstráció után a momentumosok bejelentették, hogy egy Európai Uniós zászlót szeretnének a Karmelitánál elhelyezni. A rendőrség azonban nem engedte őket, ezért a Belügyminisztériumhoz vonulnak.
A május 1-i Kossuth téri tüntetés után a szervező Hadházy Ákos a Margit-szigetre hívta az embereket, ahol a pedagógus szakszervezt sátrát látogatják meg. Kifejezve ezzel is szolidaritásukat mellettük.
A Momentum Mozgalom pedig bejelentette, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás 21. évfordulója alkalmából a Karmelita-kolostor volnulnak, hogy ott egy uniós zászlót helyezzenek el. Ezzel is üzenni akarnak a kormánynak, hogy továbbra is Európa és az uniós részei akarnak maradni.
A tömeget azonban a Szabadság-hídnál a rendőrök sorfala fogadta. A rendőrség a híd mindkét oldalát lezárta és senkit nem enged át. A tüntetők többször is elmondták, hogy nem akarnak az úttesten haladni, csak a járdán. Elhangzott az is: "Szabad járdát".
A helyszíni beszámolók szerint a turisták sem jutnak át, így egyre nagyobb tömeg gyűlik a híd két oldalán. A rendőrök pedig azt tanácsolják, hogy aki át akar jutni a túlpartra, az másik hidat válasszon. A videós közvetítés szerint egy babakocsis családot a tömeg átengedett, majd az ő skandálásuk után a rendőrök is engedték, hogy távozzanak.
Este fél 7-kor a helyzet nem változott, a tiltakozók és a rendőrök egymással szemben állnak, és várnak. A rendőrség vezetői azt közölték Bedő Dáviddal, hogy nem engedik fel a tömeget a Várba. A bejelentés után a tömeg sakndálni kezdte: "gyülekezés alapjog".
Bedő végül azt közölte, hogy mivel nem mehetnek tovább, ezért a Belügyminisztériumhoz mennek, és ott teszik ki az uniós zászlót. Elmondásuk szerint nem akarnak balhét, nem akarnak a rendőrökkel összetűzni, csak a zászlót szeretnék elhelyezni.
A tömeget azonban a pesti oldalon is rendőrök várják, akik megkezdték az igazoltatást is. A tüntetők végül lejutottak a hídról és a Belügyminisztérium rácsos oldalára felkötötték az uniós zászlókat. Ezt követően páran még maradtak és a köztévé egyik riporterével szálltak vitába.
A Momentum legközelebb kedden tüntet, ahogy Hadházy Ákos is közölte, hogy minden kedden ott lesz a Ferencziek terén.
A május 1-i Kossuth téri tüntetés után a szervező Hadházy Ákos a Margit-szigetre hívta az embereket, ahol a pedagógus szakszervezt sátrát látogatják meg. Kifejezve ezzel is szolidaritásukat mellettük.
A Momentum Mozgalom pedig bejelentette, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás 21. évfordulója alkalmából a Karmelita-kolostor volnulnak, hogy ott egy uniós zászlót helyezzenek el. Ezzel is üzenni akarnak a kormánynak, hogy továbbra is Európa és az uniós részei akarnak maradni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Drogbotrány után a Fidesz válaszul TISZÁ-s telefonlopást emleget – Egymásnak üzengetnek a politikusok
A Fideszt kérdezték arról, hogy mit gondol Törő Gábor fiának drogbotrányáról. Válasz helyett Magyar Pétert hozták szóba, akit korábban telefonlopással vádoltak meg.
A rendőrség hétfőn egy garázdaságról szóló bejelentés miatt vonult ki egy fideszes országgyűlési képviselő fiának otthonához. A Telex információi szerint
a férfinál egy gáz- és riasztófegyvert, valamint kis mennyiségű kábítószert találtak, ezért előállították.
"A mai napon megjelent hírek szerint rendőrségi eljárás indult a fiammal szemben. Tény, hogy az elmúlt időszakban fiam és élettársa között akadtak összezördülések, hangos viták, a legutóbb a rendőrséget is értesítették. Az ügy kivizsgálása zajlik. A jelen helyzetben is kitartok a fiam mellett. A gyermekeinket úgy neveltük, hogy tetteikért vállalniuk kell a felelősséget, a törvények mindenkire egyformán vonatkoznak, így rájuk is. Bízom az igazságszolgáltatásban! Kérem a sajtó munkatársainak megértését".
A történtek idején Törő Gábor épp a kábítószerekkel kapcsolatos törvények szigorításáról szóló javaslatról szavazott. A jogszabály kimondja: „Magyarországon a kábítószer előállítása, használata, terjesztése, népszerűsítése tilos”. A képviselő a javaslatot megszavazta, ahogy pár hete egy, a drogügyeket szintén érintő Alaptörvény-módosítást is támogatott.
A Fidesz sajtóosztálya a portál megkeresésére, hogy lehet-e következménye az ügynek, illetve hogy maradhat-e Törő Gábor országgyűlési képviselő, ha a nyomozás során egyértelművé válik, hogy a fiánál valóban kábítószer volt, azt közölték:
„A kérdést javasoljuk először egy másik képviselőnek feltenni – annak, aki korábban telefont lopott”.
A válaszból egyértelműen Magyar Péterre lehet következtetni. Menczer Tamás, a Fidesz kommunikációs igazgatója korábban több alkalommal is azt állította, hogy a Tisza párt vezetője lopott el egy telefont. Az eset még 2023 nyarán történt, amikor a rendőrség rongálás és garázdaság gyanújával indított nyomozást. A gyanú szerint Magyar Péter a Dunába dobta annak a férfinak a telefonját, aki egy belvárosi szórakozóhelyen videózni kezdte őt. Az ügyben a Legfőbb Ügyészség szeptemberben kezdeményezte Magyar mentelmi jogának felfüggesztését az Európai Parlamentnél, ez azonban eddig nem történt meg.
Ugyanazokat a kérdéseket feltették Magyar Péternek is, amelyeket korábban a kormánypártnak küldtünk el. A Tisza sajtóosztálya azt válaszolta: „a Tisza Magyar Péter tegnapi FB bejegyzésén túl nem kívánja kommentálni az esetet”.
„van annak egy diszkrét bája, hogy a Fidesz móri országgyűlési képviselője pár órával azután szavazta meg a drogtörvény szigorítását, hogy a rendőrök drogot találtak a fiánál és előállították”.
A rendőrség hétfőn egy garázdaságról szóló bejelentés miatt vonult ki egy fideszes országgyűlési képviselő fiának otthonához. A Telex információi szerint
a férfinál egy gáz- és riasztófegyvert, valamint kis mennyiségű kábítószert találtak, ezért előállították.
