„Sokkal többen kell lennünk, és sokkal tovább kell lennünk” – Hadházy Ákos újabb hídfoglalást tervez jövő keddre
A politikus a szerda este véget érő tüntetésen elmondta, hogy egy hét műlva újra hídfoglalásra készülnek. A rendőrségnek be is jelentette, de nem kapott engedélyt. Most a Kúriához fordulnak megint.
Hadházy Ákos szerda este háromnegyed nyolckor lezárta a tüntetést, majd a résztvevőkkel közösen elénekelték a Himnuszt. A szervezők azt kérték a jelenlévőktől, hogy ne próbáljanak meg hidat foglalni, hanem békésen menjenek haza.
A demonstráció ideje alatt sokan leültek a padkára és az úttestre, miközben civil felszólalókat hallgattak. Egyikük úgy fogalmazott: ebben az országban, ha nem vagy bizonyos emberek bizonyos valakije, akkor garantálják, hogy nem lesz belőled senki.
Hadházy beszédében bejelentette, hogy a következő tüntetést jövő keddre tervezik az Erzsébet hídra.
Bár a demonstrációt bejelentették a rendőrségnek, azt nem engedélyezték. Fellebbeznek a döntés ellen, de szerinte a Kúria valószínűleg nem fogja engedélyezni a hídfoglalást.
A politikus megköszönte a keddi tüntetésen felszólaló művészek részvételét is. Felidézte az internetadó elleni demonstrációt, amely szerinte azért volt sikeres, mert akkor még megvoltak a demokrácia csírái, és „ez a mocskos államhatalom” még nem épült ki úgy, mint most. Úgy fogalmazott: akkor elég volt egy óriási tüntetés is ahhoz, hogy visszakozásra kényszerítsék a hatalmat, most viszont sokkal nagyobb nyomásgyakorlásra van szükség.
„Sokkal többen kell lennünk, és sokkal tovább kell lennünk” – mondta. Szerinte az a kérdés, sikerül-e meggyőzni az embereket arról, hogy „lehet eredményt elérni, csak nem kell abbahagyni”.
A rendezvény elején Hadházy megköszönte a résztvevők elszántságát. Úgy fogalmazott, hogy ők tudják leginkább, mit jelent az ellenállás. „Az ellenállás az nem balhé, az ellenállás az kitartás, az ellenállás az elszántság, akik itt vannak, ezt tudják” – mondta. Hozzátette: nem a balhétól fél a hatalom, hanem az elszánt fiataloktól.
Hadházy Ákos szerda este háromnegyed nyolckor lezárta a tüntetést, majd a résztvevőkkel közösen elénekelték a Himnuszt. A szervezők azt kérték a jelenlévőktől, hogy ne próbáljanak meg hidat foglalni, hanem békésen menjenek haza.
A demonstráció ideje alatt sokan leültek a padkára és az úttestre, miközben civil felszólalókat hallgattak. Egyikük úgy fogalmazott: ebben az országban, ha nem vagy bizonyos emberek bizonyos valakije, akkor garantálják, hogy nem lesz belőled senki.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Zárjatok ki engem is!” - Dobrev Klárának üzent a kecskemét DK-s képviselő, és hazugsággal vádolja saját pártját
Siposné Bodrozsán Alexandra kiállt a DK-ból kizárt Kopping Rita mellett Kecskeméten. Posztjában a pártvezetést hazugsággal vádolja, és a saját kizárását is kéri.
„Zárjatok ki engem is!”, posztolta szombat délután a Facebook-oldalára Siposné Bodrozsán Alexandra, a kecskeméti önkormányzat DK-s képviselője, miután a párt pénteken kizárta Kopping Ritát, a kecskeméti (Bács-Kiskun 1.) országgyűlési képviselőjelöltjét. Siposné, aki 2018 óta dolgozik együtt Koppinggal, a bejegyzésében tudatos hazugságnak nevezte a pártvezetés állításait.
A képviselő a posztjában azt írta,
végig kell néznie, ahogy évek munkáját és küzdelmét „egyetlen nap alatt próbálják meg hazugságokkal bemocskolni”.
Visszautasította a Demokratikus Koalíció állítását, miszerint a helyi frakció „tiszás tagjai” zsarolták volna meg Koppingot. „Álljunk meg egy pillanatra!
Nincs tiszás tag a frakcióban. Egy sincs. Ez nem véleménykérdés, ez tény. Már itt összeomlik az egész történet”
– fogalmazott a politikus, aki szerint a zsarolás eszközeként említett bizottsági elnöki pozícióról egyébként sem az ötfős frakciójuk, hanem csak Kopping maga vagy a Fidesz-többségű közgyűlés dönthet.
Siposné állítása szerint pénteken „csendben, központilag, magyarázat nélkül” elvették tőle a hozzáférést a DK kecskeméti Facebook-oldalához.
Dobrev Klárának címezve a posztját azzal zárta: „Ez a DK ma. Nem tudom ezt máshogy mondani: ez így nagyon nincs rendben.”
Szombaton a Momentum frakcióvezetője, Bedő Dávid tíz billegő körzet DK-s és MKKP-s jelöltjét kérte visszalépésre, példaként éppen a Kopping-ügyre hivatkozva.
A konfliktus pénteken robbant ki, amikor a DK bejelentette Kopping Rita kizárását, miután a képviselőjelölt közölte, mégsem indul a választáson. Kopping a visszalépését azzal indokolta, hogy a Bács-Kiskun vármegye 01. számú választókerületben nagyon szoros eredmény várható, és „ilyenkor igenis számít, hogy hányfelé szakadnak a szavazatok”. Arra kérte a választókat, hogy pártlistán a DK-t támogassák, egyéniben pedig arra szavazzanak, „akinek a legnagyobb esélye van legyőzni Orbán rendszerének kiszolgálóját”.
Ezzel szemben Dobrev Klára, a DK elnöke azt állította, Koppingot megzsarolták, és a visszalépésével azt bizonyította, hogy fontosabb volt neki a pozíció és a pénz, mint a kormányváltás.
„Zárjatok ki engem is!”, posztolta szombat délután a Facebook-oldalára Siposné Bodrozsán Alexandra, a kecskeméti önkormányzat DK-s képviselője, miután a párt pénteken kizárta Kopping Ritát, a kecskeméti (Bács-Kiskun 1.) országgyűlési képviselőjelöltjét. Siposné, aki 2018 óta dolgozik együtt Koppinggal, a bejegyzésében tudatos hazugságnak nevezte a pártvezetés állításait.
A képviselő a posztjában azt írta,
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter Szijjártó Péterről: Az, hogy Szergej Lavrov jóbarátja, minden uniós ülésről szinte percenként jelent az oroszoknak, az nettó hazaárulás
A Washington Post szerint az orosz Külső Hírszerző Szolgálat „Gamechanger” fedőnéven vetette fel a tervet. A kormány a hírt ukrán propagandának minősítette, a Tisza Párt pedig elszámoltatást ígért.
Az orosz hírszerzés egy megrendezett, Orbán Viktor elleni merényletkísérlettel akarta befolyásolni a magyar választási kampányt, hogy az érzelmi síkra terelődjön – írta a Washington Post egy megszerzett belső jelentésre hivatkozva. A „Gamechanger” fedőnevű stratégiát az orosz Külső Hírszerző Szolgálat egyik egysége vetette fel, miután a múlt hónapban „riasztást adtak ki” Orbán Viktor népszerűségének csökkenése miatt. A dokumentumot egy európai hírszerző szolgálat szerezte meg és hitelesítette. A lap arról is írt, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter az uniós találkozók szüneteiben rendszeresen egyeztetett orosz kollégájával, Szergej Lavrovval. A Kreml a merényletkísérlet ötletét dezinformációnak nevezte.
Magyar Péter szombaton Nyúlon tartott beszédében hazaárulásnak nevezte a külügyminiszter állítólagos jelentéseit.
„Az, hogy a magyar külügyminiszter, Szergej Lavrov jóbarátja, minden uniós ülésről szinte percenként jelent az oroszoknak, az nettó hazaárulás. Nemcsak a hazáját, hanem Európát árulta el ez az ember”
– mondta a Tisza Párt elnöke. Hozzátette, a választási győzelmük esetén visszamenőleg is elszámoltatnák a felelősöket, megemlítve az MNB-botrány százmilliárdos vagyonvesztését is. Magyar Péter a miniszterelnök családjának amerikai költözésére is utalt.
„Valamiért a miniszterelnök lánya nem Moszkvába vagy Kalinyingrádba, hanem a szabad világba, az ígéret földjére ment.
Megjegyzem, van még kiadatás az Egyesült Államok és Magyarország között. De nem akarok ötleteket adni”. A megrendezett merénylet ötletével kapcsolatban azt mondta, ez nem lepte meg, számoltak vele a választás előtt.
A Kormányzati Tájékoztatási Központ korábban a Washington Post értesülését teljes mértékben hamisnak és ukránpárti propagandának minősítette.
Az orosz hírszerzés egy megrendezett, Orbán Viktor elleni merényletkísérlettel akarta befolyásolni a magyar választási kampányt, hogy az érzelmi síkra terelődjön – írta a Washington Post egy megszerzett belső jelentésre hivatkozva. A „Gamechanger” fedőnevű stratégiát az orosz Külső Hírszerző Szolgálat egyik egysége vetette fel, miután a múlt hónapban „riasztást adtak ki” Orbán Viktor népszerűségének csökkenése miatt. A dokumentumot egy európai hírszerző szolgálat szerezte meg és hitelesítette. A lap arról is írt, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter az uniós találkozók szüneteiben rendszeresen egyeztetett orosz kollégájával, Szergej Lavrovval. A Kreml a merényletkísérlet ötletét dezinformációnak nevezte.
Magyar Péter szombaton Nyúlon tartott beszédében hazaárulásnak nevezte a külügyminiszter állítólagos jelentéseit.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Örülök, hogy meghalt” – így reagált Donald Trump annak az ügyésznek a halálhírére, aki a 2016-os kampányát vizsgálta
81 évesen elhunyt az FBI volt igazgatója, aki a 2016-os orosz beavatkozást vizsgálta. Az amerikai elnök szerint Mueller „ártatlan embereket bántott”, ezzel újra felélesztve a régi politikai vitákat.
81 éves korában elhunyt Robert Mueller, a Szövetségi Nyomozó Iroda egykori igazgatója, aki különleges ügyészként a Donald Trump 2016-os kampányát érintő orosz beavatkozás ügyét vizsgálta. A halálhírre Donald Trump amerikai elnök a közösségi médiában reagált, éles szavakkal kommentálva a halálesetet, írja az Associated Press.
Trump a Truth Social nevű platformon a következőket írta:
„Robert Mueller meghalt. Remek, örülök, hogy meghalt. Most már nem tud ártatlan embereket bántani!”
Az elnök posztja illeszkedik abba a narratívába, amelyet a Mueller-vizsgálattal kapcsolatban évek óta hangoztat, igazságtalan „boszorkányüldözésnek” nevezve az eljárást.
Ezzel szemben Muellert a politikai élet más szereplői a közszolgálat és a jogállamiság elkötelezett hívének tartották.
Pályája során mindkét politikai tábor bizalmát élvezte: 2001-ben George W. Bush elnök nevezte ki az FBI élére, kinevezését a szenátus egyhangúlag hagyta jóvá, és akkor is teljes körű támogatást kapott, amikor Barack Obama felkérte, hogy tízéves hivatali ideje után is maradjon a posztján.
Mueller összesen 12 évig állt a Szövetségi Nyomozó Iroda élén, ezzel J. Edgar Hoover óta ő lett a leghosszabb ideig hivatalban lévő igazgató.
A 2001. szeptember 11-i terrortámadások után kulcsszerepet játszott az ügynökség terrorizmusellenes fókuszú átszervezésében. Később különleges ügyészként az ő nevéhez fűződött a 2016-os elnökválasztásba történt orosz beavatkozás kivizsgálása, amelynek során több, Trumphoz köthető személy ellen indult büntetőeljárás.
Mueller családja tavaly augusztusban jelentette be, hogy 2021-ben Parkinson-kórt diagnosztizáltak nála.
81 éves korában elhunyt Robert Mueller, a Szövetségi Nyomozó Iroda egykori igazgatója, aki különleges ügyészként a Donald Trump 2016-os kampányát érintő orosz beavatkozás ügyét vizsgálta. A halálhírre Donald Trump amerikai elnök a közösségi médiában reagált, éles szavakkal kommentálva a halálesetet, írja az Associated Press.
Trump a Truth Social nevű platformon a következőket írta:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Attól, hogy valaki tiszás, nem ment el az esze” – Orbán többször is Magyar Péter szavazóihoz szólt, közben ezerforintos benzinnel riogatott
A miniszterelnök Miskolcon beszélt az orosz-ukrán háború, az olajblokád és az iráni konfliktus veszélyeiről. A TISZA Párt szavazóit a nemzeti biztonság jegyében a Fidesz támogatására kérte.
Orbán Viktor Miskolcon folytatta a héten megkezdett országjárását. A miniszterelnök a borsodi megyeszékhelyen arról beszélt, hogy a Békemenettel elkezdődött a kampány nyílt szakasza. „Békemenet mindent megváltoztatott, olyan sokan voltunk” – mondta. A kormányfő szerint bár azt hallani, hogy az erőviszonyok kiegyenlítettek, ez nem igaz, mert „mindenhol mi vagyunk többen.” Beszédében kiemelte, hogy Miskolc nélkül nincs magyar gazdaság és nincs magyar történelem.
Orbán Viktor négy fő veszélyt azonosított a következő évekre: az orosz-ukrán háborút, az olajblokádot, az iráni konfliktust és egy újabb menekültválság lehetőségét.
A háborúról azt mondta, „a háború közelebb jön, és nem akaródzik véget érni”, hozzátéve, hogy „a háborút az ukrán fél és az unió is folytatni akarja.” Az olajblokáddal kapcsolatban megjegyezte,
az ukrán elnök ezerforintos benzinárat akart Magyarországon, de „ezt kivédtük.”
A közel-keleti helyzetről szólva kifejtette, „látszólag a közel-keleti háború távol van, de ez a háború mindenhol felhajtja az energiaárakat, mindenhol lesz gazdasági következménye.” A migrációs kockázatok kapcsán pedig arról beszélt, hogy „Iránban van négymillió afgán menekült”, akik megindulhatnak Európa felé.
A kormányfő szerint az elmúlt évek Európában a megszorításokról szóltak, Magyarországot kivéve, ahol emelkedtek a nyugdíjak és nőtt a családtámogatás.
„A választás tétje, hogy ez megmaradjon” – hangsúlyozta, és hogy ne olyan kormánya legyen az országnak, amely hitelt vesz fel a háború folytatásához. Azt is kijelentette: „Ha nem győzünk, elveszítünk mindent, amiért küzdöttünk.”
Orbán Viktor többször is üzent a TISZA Párt szavazóinak. Egyrészt azt mondta: „Nem gondolom, hogy valaki attól, hogy tiszás, elment volna az esze.” Később pedig egyértelmű felhívást intézett hozzájuk:
„kérjük a tiszásokat, hogy a nemzeti biztonság jegyében szavazzanak a Fideszre.”
A kormánypárti narratívával szemben az ellenzéki pártok a kormány uniós és Ukrajna-politikáját bírálják, és a hosszú távú energiafüggetlenséget sürgetik.
Orbán Viktor Miskolcon folytatta a héten megkezdett országjárását. A miniszterelnök a borsodi megyeszékhelyen arról beszélt, hogy a Békemenettel elkezdődött a kampány nyílt szakasza. „Békemenet mindent megváltoztatott, olyan sokan voltunk” – mondta. A kormányfő szerint bár azt hallani, hogy az erőviszonyok kiegyenlítettek, ez nem igaz, mert „mindenhol mi vagyunk többen.” Beszédében kiemelte, hogy Miskolc nélkül nincs magyar gazdaság és nincs magyar történelem.
Orbán Viktor négy fő veszélyt azonosított a következő évekre: az orosz-ukrán háborút, az olajblokádot, az iráni konfliktust és egy újabb menekültválság lehetőségét.
A háborúról azt mondta, „a háború közelebb jön, és nem akaródzik véget érni”, hozzátéve, hogy „a háborút az ukrán fél és az unió is folytatni akarja.” Az olajblokáddal kapcsolatban megjegyezte,
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
