News here
hirdetés

HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Sokaknak segítség lehetne az erkélynapelem, de a magyar áramszolgáltatók nem tudják értelmezni

A könnyen, gyorsan összeszerelhető minirendszerek egy európai bizottsági rendelet szerint nem számítanak jelentősnek, ezt az értelmezést azonban nem vették át a hazai szolgáltatók.

Link másolása

hirdetés

Veszélyes és zűrzavaros a jogi helyzet Magyarországon az erkélynapelemek körül – írja pénteki cikkében a G7.

A gazdasági portál felidézi, hogy

a rezsicsökkentés korlátozása óta különösen megnőtt az egyébként is jelentős érdeklődés napelemes minirendszerek iránt,

amelyek pár panelből össze szerelhetők, olcsók, egyszerűek, és csökkentik a villanyszámla összegét.

A szerkezet a konnektorba dugható, és amennyiben süt a nap, egy saját átalakítón keresztül áramot táplál a lakás hálózatába. A rendszer azonban nem nagyon tud annyi áramot termelni, amennyit egy átlagos háztartásban a fogyasztók az adott pillanatban ne tudnának azonnal felvenni, ha pedig bármilyen okból áramszünet van a lakásban, akkor az inverterek azonnal megszakítják a betáplálást, így adott esetben a szerelőket sem éri váratlan áramütés.

A G7 cikke leírja a Németországi szabályozást, ahol az energetikai rendszereket nyilvántartó központ honlapján lehet nyomon követni többek között az erkélynapelemek számát, helyét és teljesítményét.

hirdetés
Az ottani szabályok szerint, ha valaki vesz egy ilyen eszközt, akkor ki kell töltenie a formanyomtatványt és a helyi áramszolgáltatónál is jeleznie kell - tipikusan egy online felületen - a használat megkezdését.

Ezután az erkélynapelemet csak be kell dugni a konnektorba. Németországba a szerkezethez bizonyos esetekben speciális dugaljt is kérhetnek a szolgáltatók, de Ausztriában, Hollandiában és Svájcban nincs ilyen követelmény.

Az Európia Bizottság egy korábbi rendeletében csak a 0,8 kilowatt, vagyis 800 watt feletti rendszereket minősítette „jelentősnek”, az erkélynapelemekhez hasonló kis rendszereket nem. A G7 szerint azonban

a magyar áramszolgáltatók általános szerződési feltételeibe nem került be az európai bizottsági rendelet ilyen értelmezése.

Így itthon lényegében, aki áramtermelő készüléket dug a konnektorba, azt figyelmeztetés után akár le is kapcsolhatják a közműhálózatról.

Az erkélynapelemet ugyanakkor magyar magánszemély is megvásárolhatja Németországból, de a termék magyar internetes boltban is megtalálható. A vevőkkel itt annyit közölnek, hogy a használatához szükség lehet egy oda-vissza mérő villanyórára, és az engedélyekről kérdezzék meg a szolgáltatókat. A G7 korábbi tapasztalatai szerint azonban ilyen egyszerűen nem intézhető el a helyzet, sokkal bonyolultabb jogi és technológiai kérdések merülnek fel.

Ezeket egy jogi eljárásban lehetne tisztázni, az pedig nem indítható el ok nélkül. Eközben a termék iránt óriási lett az érdeklődés itthon,

a vevők pedig a pontos jogértelmezés nélkül azonnal a szürke zónába fognak csúszni a használattal,

mert azt adott esetben elég nehéz lesz egyáltalán észrevenni, majd megtiltani.

Azonban ha valamilyen oknál fogva a magyar hálózatokon ezek a berendezések tényleg biztonsági kockázatokat rejtenek, akkor érdemes lenne elkerülni, hogy balesetek jelentsék azt a precedenst, ami a kérdés tisztázásához vezet.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
HÍREK
Oroszország hét rakétát lőtt ki Zaporizzsja városára, az ENSZ nukleáris ügynökségének vezetője Kijevbe utazik
A támadásban legalább két ember életét veszítette, többen a romok alatt rekedtek.

Link másolása

hirdetés

Az ukrán belügyminisztérium megerősítette, hogy csütörtök hajnalban hét orosz rakétatámadás érte Zaporizzsja városát. Közlésük szerint a mentőegységek a helyszínen vannak és a mentési munkálatok folyamatban vannak - írta meg a TheGuardian.

Olekszandr Starukh regionális kormányzó közölte, hogy a támadás során egy nő meghalt, egy másik személy pedig a mentőautóban vesztette életét.

„Legalább öt ember van még az épületek romjai alatt”

– írta csütörtök reggel Olekszandr a Telegram üzenetküldő alkalmazásban.

A minisztérium által közzétett képeken jól látni a rakétatámadás pusztítását, amin lerombolt házak romjai égnek és a mentősök a leomlott épület romjai között keresik a túlélőket, amik a ház előtti parkoló autókra zuhantak.

Mindeközben az ENSZ nukleáris ügynökségének vezetője Kijevbe utazik, hogy egy biztonsági zóna létrehozásáról tárgyaljanak, amit az ukrajnai Zaporizzzsja atomerőmű körül hoznának létre. Ezt az után közölte, miután Putyin parancsba adta a zaporizzsjai atomerőmű orosz tulajdonba vételét.

hirdetés
„Úton Kijevbe, fontos találkozókra”

– írta Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) vezetője a Twitteren. Grossi a várhatóan a következő napokban Moszkvába is ellátogat, hogy megvitassák az atomerőmű körül kialakult helyzetet.

Zaporizzsja egyike annak a négy ukrajnai területnek, amelyet Oroszország hivatalosan magához csatolt.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
HÍREK
Annyi a sebesültjük az oroszoknak, hogy katonai kórházként használnak egy iskolát Luhanszkban
A nemrég orosz megszállás alól felszabadított Donyeck megyei Liman városban több mint ötven sírt találtak civil holttestekkel. Számos halott orosz katona holttestét hagyták hátra temetetlenül a városban.

Link másolása

hirdetés

Az orosz erők jelentős veszteségeket szenvedtek el a dél-ukrajnai Herszon megyében, mintegy 150 sebesült katonát szállítottak át a Dnyeper (Dnyipro) folyón - számolt be szerda esti harctéri helyzetjelentésében az ukrán vezérkar.

"A 150 sebesült katonát Veszele faluba szállították, amely a kahovkai vízerőmű közelében fekszik" - írta a vezérkar. A jelentés szerint az orosz erők mintegy ötven sérült haditechnikai eszközt is áthelyeztek oda.

Ezenkívül a kijevi katonai vezetés értesülései szerint a luhanszki régió megszállt részében a sebesültek nagy száma és a helyi egészségügyi intézmények túlterheltsége miatt az oroszok katonai kórházként szereltek fel és használnak egy iskolát, amelyben csaknem kétszáz sebesült katonájukat ápolják.

Az ukrán déli műveleti parancsnokság arról adott hírt, hogy a légierő két csapást mért orosz légvédelmi rakétarendszerek bevetési pontjaira Herszon megyében, Kahovka közelében.

A jelentés szerint szerdára virradóan a déli védelmi erők rakéta- és tüzérségi egységei több mint 190 tűzfeladatot hajtottak végre orosz állások, valamint élőerő- és felszerelés-koncentrációk ellen. A csapásokban 11 orosz katona halt meg, megsemmisült egy 120-as kaliberű aknavető a herszoni régióban lévő Beriszlav térségében, valamint egy Orlan-10 típusú drón Mikolajiv megyében. Déltájban az ukrán légelhárító tüzérek lelőttek egy másik Orlan-10-est is, amely a tenger felől Ocsakiv felé tartott.

A Hromadszke hírportál beszámolója szerint a nemrég orosz megszállás alól felszabadított Donyeck megyei Liman városban több mint ötven sírt találtak civil holttestekkel. Nem azonosítottak mindenkit, akit eltemettek, több síron szám van az elhunyt neve helyett. A hírportál hozzátette, hogy számos halott orosz katona holttestét hagyták hátra temetetlenül a városban. Az utcákon heverő tetemekről és a sírokról fotókat is közzétett a hírportál.

hirdetés

Közben Jana Cernochová cseh védelmi miniszter bejelentette, hogy újabb katonai segélyt hagyott jóvá Ukrajnának - számolt be a Jveropejszka Pravda hírportál a cseh Novinky hírportálra hivatkozva. A tárcavezető tájékoztatása szerint az új segélycsomagban nehézfegyverek is szerepelnek, de Csehország biztonsági okokból nem közöl részleteket.

Megjegyezte, hogy a katonai felszerelés exportja Ukrajnába 2022-ben meghaladta az 1,9 milliárd eurót, Prága Kijevnek nyújtott támogatása pedig összesen 4,2 milliárd eurót tett ki.

A Jevropejszka Pravda emlékeztetett arra, hogy Csehországban szeptemberben lakossági kezdeményezéssel gyűjtést indítottak arra, hogy az ukrán fegyveres erőknek megvásároljanak egy modernizált T-72-es harckocsit, amelyet most már hamarosan el is szállítanak Ukrajnába.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
„Levadásszuk és megöljük őket, mint a disznókat” – mondta az ukrán belügyi tanácsadó a kollaboránsokra
Az ukrán hatóságok már több mint 1300 ember ellen indítottak eljárást. A megszállt területeken az ellenállók vadásznak a kollaboránsokra.

Link másolása

hirdetés

„Levadásszuk és leöljük őket, mint a disznókat” – idézi a Daily Mail Anton Gerascsenko, ukrán belügyminisztériumi tanácsadót. A lap hosszú riportban foglalkozik az orosz erőkkel együttműködő ukrán kollaboránsokkal. Mint írják: az ukrán hatóságok

már 1309 ügyben indítottak nyomozást, 450 kollaboráns ellen pedig büntetőeljárást.

A megszállt területeken pedig az ellenállók vadásszák le az árulónak tartott embereket.

A cikkben a nemrég felszabadított Balaklija esetét mutatják be részletesen. Amikor az oroszok elfoglalták a kelet-ukrajnai a várost, akkor a helyi rendőrőrsöt „brutális bázissá” alakították át. A megszállás hat hónapja alatt rengeteg ukrán civilt kínoztak meg itt, a túlélők beszámolói alapján a fogvatartottakat megverték és árammal gyötörték.

A „kihallgatásokat” az orosz biztonsági szolgálat (FSZB) emberei vezették, de azokban részt vett egy 48 éves helyi férfi is. Oleg Kalaida néhány éve még egy baromfi telepen dolgozott, de korábban rendőr volt.

A megszállás alatt a férfit az orosz erők rendőrfőnöknek nevezték ki,

amikor pedig az ukránok visszavették a várost, akkor Kalaida megpróbált átszökni az oroszok által ellenőrzött területekre, de elfogták.

hirdetés

Helyi tisztviselők a lapnak azt mondták, hogy Kalaida önszántából működött együtt az orosz erőkkel, akik cserébe tábornoki ranggal jutalmazták. Az egyik nyomozó azt is elárulta, hogy a Kalaida által vezetett egyik kihallgatáson valakinek levágták a fülét, egy másik embert pedig agyonvertek.

Elmondása szerint

„a kínzások legkülönbözőbb fajtáit alkalmazták”, és ezek közül még a legenyhébb volt, hogy árammal gyötörték az elfogott helyeiket.

Az egyik túlélő beszámolja szerint arra is volt példa, hogy az őrök kikapcsolták a szellőztetést, hogy a többi fogoly hallja azoknak a sikolyait, akit megkínoztak.

Kalaidát hazaárulással vádolják, akár 15 év börtönt is kaphat. A férfi felesége is együttműködött az orosz erőkkel, őt még keresik az ukrán hatóságok.

A cikkben megjegyzik, hogy „mély gyűlölet és harag” halmozódott fel az ukránokban az együttműködőkkel szemben, és az ehhez hasonló atrocitások a még megmaradt rokonszenvet is kiölték belőlük.

„Vadászatot hirdettek a kollaboránsokra, az életüket nem védi a törvény”

– fogalmazott a lapnak Anton Gerascsenko, belügyminiszteri tanácsadó. Az ukrán kormány egyik meg nem nevezett minisztere pedig azt mondta, hogy ezek az emberek anyagi hasznot reméltek attól, ha az orosz megszállókat segítik, „a hatalom és a pénz fontosabb volt nekik, mint a saját nemzetük”.

A lap megszerzett egy dokumentumot is, amely szerint a még megszállás alatt lévő területeken az ellenállók már 29 kollaboránssal végeztek, és további 13 merényletben megsebesítették a célpontokat.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
A Rovatból
hirdetés
Leállt a szemétszállítás Budapesten, ma sem vitték el a kukákat
Lehet megegyezés a szemétszállítók és a főváros között, de ez sem garantálja, hogy holnap elindulnak az autóik összeszedni a szemetet.

Link másolása

hirdetés

Karácsony Gergely azt mondta hajnalban az FKF Gyáli út telephelyén a dolgozóknak, hogy mindent megtesznek, hogy megoldást találjanak a helyzetre, de ehhez idő kell, és javasolta, hogy átmeneti megoldást találjanak, hogy ismét legyen szemétszállítás Budapesten.

A főpolgármester vezette küldöttségben (demonstrálandó, hogy komolyan veszik a szemétszállítók követeléseit) Karácsony helyettese, Kiss Ambrus és a BKM vezérigazgatója Mártha Imre és helyettese, Szalmásy Miklós is helyet kapott. A céljuk az volt, hogy megnyugtassák a dolgozókat, és elbeszélgettek velük, ami régóta esedékes volt.

A beszélgetés ugyan kölcsönösen megértő hangulatban zajlott, írta a Népszava, de a kukásautók továbbra is a helyükön maradtak, és nem indult el a szemétszállítás a fővárosban.

"A célgépek túlnyomó többségét még mindig javítják, miután a dolgozók bebizonyították, hogy kifogásolható a műszaki állapotuk"

- válaszolta a lapnak Király András, a munkavállalói delegáció koordinátora, a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezetének (HVDSZ) 2000 elnöke.

A munkavállalók a beszélgetés után kompromisszumos javaslatot fognak tenni, ez most formálódik, de Király András azt még nem tudta megmondani, hogy az újabb tárgyalási kör lezáródhat-e ma. A legnagyobb probléma az, jelezte Király, hogy ha lesz is megegyezés, a célgépek megfelelő állapotban lesznek-e ahhoz, hogy elindítsák a járatokat.

hirdetés

A helyzet a következő:

A főváros hulladékgazdálkodási cégénél kedd hajnalban pattant ki a régóta elfojtott elégedetlenség a dolgozókból, amikor egy állománygyűlésre, amelyet ők kezdeményeztek még hónapokkal ezelőtt, Mártha Imre vezérigazgató két helyettest küldött csak. Akik viszont nem voltak felhatalmazva arra, hogy béremelésről tárgyaljanak. A felháborodott és dühös szemetesek ekkor egy sajátos munkabeszüntetési akcióba kezdtek, azt találták ki, hogy ugyan nem tagadják meg a munkát, de a cégnél hatályos előírások szerint a telephely elhagyása előtt tételesen ellenőrizték a célgépeket. Ekkor - nyilván előre sejthetően - derült ki, hogy egyik sem felel meg a műszaki előírásoknak teljesen. A gépek mind a járműjavítóhoz kerültek, akik viszont az alkatrészek hiánya és a sok munka miatt még nem végeztek a javításokkal.

Mártha Imre viszont szerdán átvett egy hibátlan járművet, majd elment vele hulladékot begyűjteni, ez nem javított a főváros tárgyalási pozícióin...

Karácsony Gergely mindenesetre felkérte a fővárosi kormányhivatal vezetőjét, hogy döntsön a hulladékszállítás megszervezéséről, ilyenkor az állam által kijelölt szervnek kell gondoskodnia szemétszállításról, Budapesten a Fővárosi Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnak.

A munkavállalók egyébként a rakodóknak nettó 350 ezer forintos, a kukás autók járművezetőinek nettó 400 ezer forintos alapbért követelnek.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: