„Sírva könyörögtem az orvosnak, hogy adjanak neki egy ágyat” – megrázó történetek Indiából
Egy indiai férfi a várandós feleségét veszítette el a koronavírus miatt, egy nő pedig az anyósát – mindketten az egészségügyi rendszert hibáztatják szeretteik halála miatt.
Mint arról már több cikkben is beszámoltunk, olyan súlyossá vált a koronavírus-járvány Indiában, amilyen talán egy országban sem volt még a vírus felbukkanása óta. Ott most a második hullám tombol, amely a hivatalos adatok szerint már naponta hússzor több halálos áldozatot követel, mint februárban. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy a jelentések szerint
a kórházak kifogytak a betegek ellátásához szükséges oxigénből, így sok ember, akit egyébként meg lehetne menteni, emiatt veszti életét. A kórházak ráadásul annyira megteltek fertőzöttekkel, hogy a többségük már nem is fogad újabbakat, ezért rengetegen halnak meg otthonukban a megfelelő orvosi kezelés hiányában is.
A BBC újabb megrázó riportot készített az indiai koronavírus-helyzetről. Két olyan ember nyilatkozott a brit hírcsatornának, akik azért veszítették el szeretteiket, mert nem kaptak orvosi segítséget.
Egy Sachin nevű férfinek a várandós felesége halt meg a fertőzés következtében. Levideózta, ahogy orvosok után kutat a kórházban, hogy választ kapjon arra, miért nem tudták megmenteni a kedvesét és a babájukat.
"Akkor annyi fájdalom volt bennem, hogy úgy éreztem, mintha kitépnék a szívemet a helyéről. Egy nap alatt veszítettem el a feleségemet és a meg nem született gyerekemet. Tudtam, hogy fel kell szólalnom a rendszer ellen"
- mondta.
A gyászoló férj szerint ugyanis az egészségügyi rendszer hagyta cserben őt és a családját. A feleségét három napon keresztül ide-oda tologatták a Covid-kórházak és a fertőzötteket nem kezelő kórházak között. Szerinte ezzel értékes időt veszítettek, és ha ez nincs, talán megmenthették volna a párja életét.
"Ez a betegség veszélyes tud lenni, de a rendszerünk még ennél is sokkal veszélyesebb. Ez megrémisztett minket"
- mondta a szerény körülmények között élő falusi férfi, aki most egyedül maradt két gyermekével.
De nemcsak az egyik legszegényebb államban, Uttar Pradeshban ilyen rossz a helyzet a kórházakban, hanem a nagyvárosokban is. Egy Delhiben élő nő, Nishi Sharma az anyósát veszítette el azért, mert neki már nem jutott lélegeztetőgép.
Amikor az anyósa súlyos állapotba került a fertőzés miatt, kórházról kórházra jártak, hátha valahol tudnak rajta segíteni. Az egyik intézményben aztán szörnyű állapotokkal szembesült: holttestek hevertek a földön egymásra pakolva.
"Könyörögtem az orvosnak, még el is sírtam magam, hogy adjanak egy ágyat az anyósomnak. Telefonon azt mondta, hogy van számára ágy. Ezért is mentünk oda"
- mesélte.
De sajnos mégsem volt szabad ágy. Amikor pedig végre találtak egyet, már túl késő volt.
"Az volt életem legrosszabb éjszakája. Se pénz, se kontakt, semmi nem segített. Nem tudtuk megmenteni őt, mert egész Delhiben szörnyű a helyzet a kórházakban."
Mint arról már több cikkben is beszámoltunk, olyan súlyossá vált a koronavírus-járvány Indiában, amilyen talán egy országban sem volt még a vírus felbukkanása óta. Ott most a második hullám tombol, amely a hivatalos adatok szerint már naponta hússzor több halálos áldozatot követel, mint februárban. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy a jelentések szerint
a kórházak kifogytak a betegek ellátásához szükséges oxigénből, így sok ember, akit egyébként meg lehetne menteni, emiatt veszti életét. A kórházak ráadásul annyira megteltek fertőzöttekkel, hogy a többségük már nem is fogad újabbakat, ezért rengetegen halnak meg otthonukban a megfelelő orvosi kezelés hiányában is.
A BBC újabb megrázó riportot készített az indiai koronavírus-helyzetről. Két olyan ember nyilatkozott a brit hírcsatornának, akik azért veszítették el szeretteiket, mert nem kaptak orvosi segítséget.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szabó Bence „nincs jó állapotban” az ügyvédje szerint, a történtek rendkívüli módon kimerítették
A volt nyomozót hivatali visszaéléssel gyanúsították meg a Direkt36-nak adott nyilatkozata után, és szinte azonnal átkutatták a házát, ahová még korábbi kollégáit is kivezényelték. Jogi képviselője szerint a férfi most szembesül a helyzet valódi súlyával, például hivatása elvesztésével, ami lelkileg nagyon megviseli.
Szinte azonnal meggyanúsították a Tisza Párt informatikai rendszerének bedöntésére irányuló állítólagos kamunyomozásról kipakoló Szabó Bence volt rendőrszázadost. A most már csak volt nyomozó ügyvédje, Laczó Adrienn a 24.hu-nak adott interjúban beszélt a történtekről, meglepőnek nevezve az eljárás gyorsaságát.
„Az nem lepett meg, hogy eljárás indult ellene, de arra egyáltalán nem számítottam, hogy szinte azonnal, pár órán belül meg is gyanúsítják”
– fogalmazott az ügyvéd.
Laczó Adrienn elmondta, hogy az egész folyamat délután négytől másnap hajnali négyig tartott. A több helyszínen zajló házkutatás után, hajnali három körül akarták kihallgatni a volt nyomozót, aki ekkor az ügyvédje tanácsára nem tett vallomást.
„Megmondom őszintén, és ez nem titok, én tanácsoltam neki, hogy ne tegyen vallomást. Olyan szellemi és fizikai állapotban volt akkor már a hajnali órákban, hogy egyszerűen nem tudta volna összeszedni a gondolatait”
– közölte az ügyvéd, hozzátéve, hogy a vallomástételre később, nyugodtabb körülmények között visszatérhetnek.
A házkutatásról az ügyvéd elmondta, hogy az egy professzionális és érzelemmentes intézkedés volt, melyet a nyomozó főügyészség felügyelt.
A helyszínen jelen volt a Nemzeti Védelmi Szolgálat, a Budapesti Rendőr-főkapitányság, sőt, Szabó Bence saját korábbi csoportjának tagjai is.
„Nem úgy kell elképzelni, mint a filmekben, hogy mindent összeforgatnak, tehát viszonylag kíméletesen végezték, viszont minden olyan dolgot elvittek, aminek bármi köze lehet az eljáráshoz” – részletezte Laczó Adrienn. Az adathordozókat nem a helyszínen vizsgálták, csupán lefoglalták őket, tartalmukat később fogják elemezni, ami szerinte egy hosszadalmas folyamat lesz.
Szabó Bence állapotáról szólva az ügyvédje azt mondta: „Nincs jó állapotban.”
Bár a volt nyomozó saját döntése volt, hogy a nyilvánossághoz fordul, és számított is a következményekre, most szembesül a helyzet valódi súlyával. Laczó Adrienn szerint védencének az egész élete megváltozik, hiszen fel kellett adnia a hivatását, ami egy komoly meghasonulási folyamatot indított el benne, és a történtek rendkívüli módon kimerítették.
A volt rendőrt hivatali visszaéléssel gyanúsították meg, és nyolc órára előállították, de nem vették őrizetbe. Az ügyvéd szerint most már nem is várható semmilyen kényszerintézkedés elrendelése.
Szabó Bence azután került a hatóságok látókörébe, hogy a Direkt36-nak arról beszélt, hogyan próbálta az Alkotmányvédelmi Hivatal a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodával elvégeztetett kamunyomozás révén megbénítani a Tisza Párt informatikai rendszerét. Részletek itt:
Szinte azonnal meggyanúsították a Tisza Párt informatikai rendszerének bedöntésére irányuló állítólagos kamunyomozásról kipakoló Szabó Bence volt rendőrszázadost. A most már csak volt nyomozó ügyvédje, Laczó Adrienn a 24.hu-nak adott interjúban beszélt a történtekről, meglepőnek nevezve az eljárás gyorsaságát.
„Az nem lepett meg, hogy eljárás indult ellene, de arra egyáltalán nem számítottam, hogy szinte azonnal, pár órán belül meg is gyanúsítják”
– fogalmazott az ügyvéd.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Holnap reggel már ott lesznek a gyámügyesek” – a gyerekekkel zsarolják a családokat a szavazatokért egy megrázó dokumentumfilm szerint
A szavazat ára című dokumentumfilm 60 interjú segítségével vizsgálja, hogy a legszegényebb országrészeken hogyan vásárolják meg a szavazatokat. A filmkészítők célja, hogy minél többen jelentkezzenek őrzőknek, akik a választás napján a helyszínen vigyáznak majd.
A De! Akciócsoport videójáról már írtunk csütörtökön, A szavazat ára című dokumentumfilmet néhány óra alatt 225 ezren látták a YouTube-on. A filmet Tímár Áron, Buczó Csanád és Tompos Ádám készítették, a céljuk, hogy felhívják vele a figyelmet a választási csalásokra.
A filmből kiderül, a szegregált területeken a szavazatvásárlás bevett gyakorlatnak számít. „Itt szegény emberek laknak tényleg. Itt napról napra vannak az emberek. Itt ők megvásárolhatók sajnos” – magyarázta egy helyi lakos. A rendszer olyannyira kiépült, hogy az emberek már elvárják a juttatásokat. „Már várják is, hogy mikor fogják hozni azt az élelmiszercsomagot” – tette hozzá.
Egy volt szervező elmondta, régebben ő is segített a krumpliosztásban, ahol „5 kg volt szavazónként”. Ma már ez másképp működik: „most ugyanez van, csak nem krumpliban, hanem szavazatonként megy egy tízezer forintos”.
A tarifák változóak, ezer, ötezer vagy tízezer forintot adnak, ami sokaknak „az egynapi élelem”.
A módszerek azonban ennél durvábbak is lehetnek. Előfordult, hogy dizájnerdrogért cserébe adták a szavazatot, a függőket pedig könnyen meg tudják venni. „Azt tudják ők is, hogy kik a drogosok ezen a területen” – hangzott el. Egy másik forrás szerint a drogkereskedelmet szándékosan hagyják futni, mert „a választásokra az ilyen településeket, ahol mélyszegénység van, ezek az emberek fogják bevinni”.
A választás napján a dokumentumfilm szerint a mozgósítás olajozottan zajlik.
„Nagyon sok autó áll ott, akit hoznak-visznek, hoznak-visznek. Meg van szervezve, igen” – mesélte egy szemtanú. A szervezők listákkal dolgoznak, a legtöbb embert már kora reggel elviszik szavazni, a későn kelőket délelőtt, és a nap maradék részében már csak a hiányzó embereket "vadásszák le".
A szavazatok leadását többféleképpen is ellenőrzik. Elterjedt a láncszavazás, amikor az első ember kihozza az üres szavazólapot, amire kint ráhúzzák a megfelelő helyre az ikszet, és a következő szavazó már ezt viszi be. Van, akitől nyílt szavazást kérnek, vagyis „nem megy be a fülkébe, hanem az asztalon kell kint szavazni”. Máshol fotót kérnek a leadott voksról, vagy telefonos csörgetéssel jelzik a kint várakozóknak, hogy a szavazat rendben van.
Az is előfordul, hogy írástudatlanságukra hivatkozva „segítők” kísérik be a szavazókat a fülkébe. Egy megszólaló arról számolt be, hogy azt látta, „nem a szavazó húzta az ikszet, hanem az a polgármesterhez közelálló”.
Ahol a pénz nem elég, ott a fenyegetés és a zsarolás lép a helyébe. A polgármestereknek komoly befolyásuk van az emberek életére. A leggyakoribb fenyegetés a közmunka elvesztése. „Ha nem szavaztok a Fideszre, akkor nem lesz közmunka, nem lesz semmi” – idézte fel egy érintett a polgármester szavait.
Ennél is durvább, amikor a gyerekekkel zsarolnak. Egy családnak, amelyik nem akart a megfelelő helyre szavazni, a polgármester megüzente: „Holnap reggel már ott lesznek a gyámügyesek, és elvitetem a gyerekeket”.
Egy másik esetben egy politikai ellenlábas újszülött gyermekét nem adták haza a kórházból, arra hivatkozva, hogy a gyermekjóléti szolgálat szerint „nem hazavihető”. Mint kiderült, az intézkedés jogellenes volt, mivel nem született róla gyámügyi határozat.
Egy asszony sírva mesélte, hogy a gyerekei nem tartják vele a kapcsolatot, mert elveszíthetik a munkájukat. A menyének a munkahelyén meg kellett tagadnia őt. „Könnyezett a szeme, hogy ilyet kellett mondjon” – mondta.
Van olyan település, ahol a helyi polgármester egyben a körzeti orvos, és az emberek attól félnek, hogy ha nem szavaznak rá, „nem írja ki a gyógyszert, nem fogja fogadni”, vagy nem kapják meg a közmunkához szükséges orvosi alkalmassági igazolást.
Az idősotthonokban is gyakori a választási csalás. „A dolgozók töltik ki a szavazólapokat a bent lakó idősek helyett” – állította egy forrás.
Hozzátette, hogy olyan demens betegek nevében is leszavaznak, akik már nem is tudják, mi történik körülöttük. Ha a hozzátartozó nem a megfelelő helyre ikszelne, megfenyegetik, hogy a beteg „olyan állapotban van, hogy ők már nem tudják vállalni”, és kikerül az intézményből.
A rendszer működtetésére elképesztő összegek állnak rendelkezésre. Egy szervező azt állította, nyolc éve 12 millió forintot kapott a munkájáért.
Más források szerint egyetlen választás előtt egy-egy 50 millió forintos csomagot 156 helyre visznek ki, ami összesen közel 8 milliárd forintot jelent.
A pénzeket gyakran helyi alapítványokon keresztül mozgatják, amelyeket a polgármesterekhez vagy az országgyűlési képviselőkhöz köthető emberek vezetnek.
Az országgyűlési képviselők elvárják a polgármesterektől, hogy hozzák a megfelelő szavazati arányt, cserébe pedig pályázati pénzeket ígérnek. „Neki azért kell úgy ugrálni, ahogy ő fütyül, mert máskülönben nincs pályázati pénz” – foglalta össze a helyzetet egy polgármester.
A film egyik kulcsmondata, hogy a vidéki, mélyszegénységben élőket a hatalom mesterségesen tartja ebben az állapotban.
„Meg kell értened: az ő kontrollálásukkal kontrollálnak téged!” - hangzik el.
A film készítői azt remélik, hogy a dokumentumfilmet megnézve minél többen jelentkezzenek „őrzőknek” (ezen az oldalon keresztül), akik április 12-én a helyszínen figyelnek majd a választási csalásokra.
A teljes film
A De! Akciócsoport videójáról már írtunk csütörtökön, A szavazat ára című dokumentumfilmet néhány óra alatt 225 ezren látták a YouTube-on. A filmet Tímár Áron, Buczó Csanád és Tompos Ádám készítették, a céljuk, hogy felhívják vele a figyelmet a választási csalásokra.
A filmből kiderül, a szegregált területeken a szavazatvásárlás bevett gyakorlatnak számít. „Itt szegény emberek laknak tényleg. Itt napról napra vannak az emberek. Itt ők megvásárolhatók sajnos” – magyarázta egy helyi lakos. A rendszer olyannyira kiépült, hogy az emberek már elvárják a juttatásokat. „Már várják is, hogy mikor fogják hozni azt az élelmiszercsomagot” – tette hozzá.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Nézőpont is gyorsan közzétett egy mérést, Török Gábor már össze is vetette a Mediánnal
A Medián 23 pontos Tisza-előnyére a Nézőpont 6 pontos Fidesz-vezetéssel válaszolt. A politológus szerint a példátlan eltérés miatt a választás után az egyik intézet hitelessége megkérdőjeleződik.
Egy nappal azután, hogy a Medián közzétette a Tisza Párt 23 százalékpontos előnyét mutató felmérését a választani tudó biztos szavazók körében, csütörtökön a kormányközeli Nézőpont Intézet is publikálta saját adatait. Ezek alapján egy mostani országgyűlési választáson a Fidesz 46, a Tisza Párt 40 százalékot szerezne. A két kutatás közötti hatalmas eltérésre Török Gábor politikai elemző is reagált, aki szerint a kialakult helyzet példa nélküli.
„Bár voltak korábban is eltérő közvélemény-kutatási adatok, ilyen jelentős, semmilyen módszertani érvvel nem magyarázható, tartós különbségre még nem volt példa”
– fogalmazott Török, aki szerint a választás napja után az egyik intézet hitelessége megkérdőjeleződhet. Úgy látja, április 12. után „az egyik adatközlő (illetve a hozzá hasonló eredményeket publikálók) minden bizonnyal a komolyan nem vehető kategóriába kerül(nek) át – számomra biztosan”.
A Nézőpont Intézet nemcsak saját, Fidesz-előnyt mutató számait közölte, hanem reagált a Medián mérésére is. Közleményükben azt írták, hogy az ő adataik
„a választástörténet alapján sokkal realistábbak.”
Török Gábor szerint ezzel a Nézőpont egyértelműen beleállt a vitába a Mediánnal szemben. „A felmerülő szubjektív politikai szempontokról április 12. után talán többet is megtudhatunk” – tette hozzá a politológus.
A két intézet közötti különbség leginkább a módszertanból fakad. Míg a Medián többek között a „választani tudó biztos szavazók” kategóriáját használja, ahol a Tisza Pártnak 23 pontos előnye van, addig a Nézőpont a „legvalószínűbb listás eredményt” tekinti irányadónak, ami 6 pontos Fidesz-vezetést mutat. A Nézőpont az összehasonlíthatóság kedvéért saját adatait a Medián által használt bázisokra is átszámolta: eszerint a „választani tudóknál” 46–40-re, a „biztos szavazóknál” pedig 47–44-re vezetne a Fidesz.
Egy nappal azután, hogy a Medián közzétette a Tisza Párt 23 százalékpontos előnyét mutató felmérését a választani tudó biztos szavazók körében, csütörtökön a kormányközeli Nézőpont Intézet is publikálta saját adatait. Ezek alapján egy mostani országgyűlési választáson a Fidesz 46, a Tisza Párt 40 százalékot szerezne. A két kutatás közötti hatalmas eltérésre Török Gábor politikai elemző is reagált, aki szerint a kialakult helyzet példa nélküli.
„Bár voltak korábban is eltérő közvélemény-kutatási adatok, ilyen jelentős, semmilyen módszertani érvvel nem magyarázható, tartós különbségre még nem volt példa”
– fogalmazott Török, aki szerint a választás napja után az egyik intézet hitelessége megkérdőjeleződhet. Úgy látja, április 12. után „az egyik adatközlő (illetve a hozzá hasonló eredményeket publikálók) minden bizonnyal a komolyan nem vehető kategóriába kerül(nek) át – számomra biztosan”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Pottyondy Edina: Az az érzésem, hogy nem pusztán árad a Tisza, hanem ez gátszakadás
A youtuber döbbenetes listát állított össze a kormány körüli ügyekről. Felhívja a figyelmet, hogy még több mint két hét van hátra a választásokig, de már most durva dolgok derültek ki.
Pottyondy Edina, a youtuberként és humoristaként ismert közéleti véleményformáló a Facebookon fejtette ki, hogy szerinte a magyar politikában már nem egyszerűen csak „árad a Tisza”, hanem „gátszakadás” van. Bejegyzésében több, az elmúlt napokban nyilvánosságra került ügyet sorol fel, amelyek szerinte ezt az érzést támasztják alá.
Azt írja, Orbán Viktor nyilvános beszédein spontán összeverődött emberek azt skandálják, hogy „Mocskos Fidesz!”, hivatkozik a Medián egy mérésére, amely szerint 23 százalékkal vezet a legnagyobb ellenzéki párt, és megjegyzi, hogy a Mi Hazánk a küszöbön billeg, a DK-nak pedig négy jelöltje is visszalépett.
A poszt szerint ez azonban a legkevesebb. „Hiszen Szijjártó nyilvánosan elismerte, hogy forródróton tájékoztatja Lavrovot az EU belső vitáiról, és egyezteti vele a magyar álláspontot. Majd aztán letagadta az egészet, mondván, hogy nincs semmi látnivaló, mert ezek teljesen nyilvános információk, amikről mindenki tud. De basszus, akkor miért telefonálgatnak?!”
– teszi fel a kérdést Pottyondy.
Ezután arról ír, hogy a „Pjotr kémügyét” szerinte két nap múlva elsöpörte Szabó Bence rendőr százados vallomása,
„aki végső tehetetlenségében – miután minden szolgálati út lezárult előtte – a közvéleményhez fordult, hogy elmondja: a magyar titkosszolgálatok törvénytelen eszközök sokaságával próbálják ellehetetleníteni a Tisza Pártot”.
Hozzáteszi, hogy a rendőrség másnap házkutatást tartott nála, Orbán Viktor pedig ukrán kémek emlegetésével próbálja hitelteleníteni a századost. Pottyondy szerint eközben Matolcsy Ádám Dubajba menekíti a vagyonát, Mészáros Lőrinc pedig kiüríti a legnyereségesebb cége bankszámláját, a hatóságok pedig tétlenül nézik mindezt.
A youtuber a Partizán két videóját is említi. Az egyik Gyopáros Alpár kormánybiztos feleségének építkezéséről szól, amelyet állítása szerint egy olyan cég végez, amely kedvezményezettje a Gyopáros által felügyelt Magyar Falu Programnak. A másik videóból Pottyondy szerint az derült ki, hogy „Tóth Gabi napi hat órában a Fidesz frakció mellett dolgozik mint titkár. Nettó 1,3 millió forintért”. Végül egy szavazatvásárlásról szóló dokumentumfilmről is ír, amely szerinte bemutatja, hogyan működik a voksok megvásárlása, és amelynek készítői önkénteseket gyűjtenek a csalások megakadályozására.
„És ez csak az elmúlt négy nap termése, még van hátra tizenhét. Mi lesz még itt???”
Pottyondy Edina, a youtuberként és humoristaként ismert közéleti véleményformáló a Facebookon fejtette ki, hogy szerinte a magyar politikában már nem egyszerűen csak „árad a Tisza”, hanem „gátszakadás” van. Bejegyzésében több, az elmúlt napokban nyilvánosságra került ügyet sorol fel, amelyek szerinte ezt az érzést támasztják alá.
Azt írja, Orbán Viktor nyilvános beszédein spontán összeverődött emberek azt skandálják, hogy „Mocskos Fidesz!”, hivatkozik a Medián egy mérésére, amely szerint 23 százalékkal vezet a legnagyobb ellenzéki párt, és megjegyzi, hogy a Mi Hazánk a küszöbön billeg, a DK-nak pedig négy jelöltje is visszalépett.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
