HÍREK
A Rovatból

Scholz: Németország felfüggeszti az Északi Áramlat-2 gázvezeték üzembe helyezését

Válaszul arra, hogy Oroszország a nemzetközi jog súlyos megsértésével elismerte a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadár területek függetlenségét.


A német szövetségi kormány

azonnali hatállyal felfüggeszti az Északi Áramlat-2 földgázvezeték üzembe helyezésének folyamatát, válaszul arra, hogy Oroszország a nemzetközi jog súlyos megsértésével elismerte a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadár területek függetlenségét

- jelentette be Olaf Scholz német kancellár kedden Berlinben.

A kancellár elmondta: felkérte a gazdasági minisztert, hogy tegye meg a már elkészült vezetékrendszer üzembe helyezéséhez nélkülözhetetlen tanúsítványok kiadásának felfüggesztéséhez szükséges közigazgatási jogi lépést.

A minisztériumnak az utóbbi napok fejleményei miatt újra kell értékelnie az ellátásbiztonságot. Ez az elemzés az üzembe helyezéshez szükséges tanúsítványok kiadásának egyik előfeltétele. A tárca illetékesei most új értékelést készítenek. Ez a munka "biztosan elhúzódik" - fejtette ki Olaf Scholz.

Aláhúzta, hogy Oroszország a szakadár területek elismerésével nemcsak a nemzetközi jogot és a kelet-ukrajnai konfliktus rendezéséről szóló minszki megállapodást sértette meg, hanem az ENSZ Alapokmányát és az összes többi nemzetközi megállapodást is, amelyhez az utóbbi fél évszázadban csatlakozott.

Ez a magatartás nem talál támogatásra a nemzetközi közösségben, és szigorú büntetőintézkedéseket tesz szükségessé - mondta Olaf Scholz a Moszkva döntését ugyancsak elítélő ír kormányfővel, Micheál Martinnal a megbeszélésük előtt tartott tájékoztatóján.

Ukrajnát viszont elismerés illeti, amiért nem ül fel az orosz provokációknak - tette hozzá a német kancellár, kiemelve: a moszkvai vezetés csak ürügyre vár, hogy akár az egész országot elfoglalhassa.

Arra a kérdésre, hogy az Európai Unió tagországai képesek-e egységesen fellépni Oroszországgal szemben, azt mondta, biztos benne, hogy sikerül egy "robusztus és masszív" - erős és súlyos - szankciós csomagot összeállítani.

Ugyancsak kérdésre válaszolva kifejtette: a kelet-ukrajnai válság elmélyülése nem változtat azon, hogy a szövetségi kormány nem ad ki exportengedélyt válságövezetbe irányuló fegyverszállításra, vagyis Ukrajna továbbra sem kaphat német fegyvereket. Ugyanakkor Németország Ukrajna első számú pénzügyi támogatója, és az is marad - húzta alá Olaf Scholz.

Hozzátette, hogy a Németország, Franciaország, Ukrajna és Oroszország alkotta normandiai országcsoport - amely kidolgozta a 2015-ös minszki megállapodást - változatlanul fontos "platform", és francia és ukrán partnerével együtt úgy véli, hogy továbbra is használni kell.

A Balti-tenger alatt lefektetett Északi Áramlat-2 közvetlenül, Ukrajna megkerülésével köti össze Oroszországot Németországgal, és évi 55 milliárd köbméter földgáz szállítására alkalmas.

A Der Spiegel című hírmagazin hétfői értesülése szerint a szövetségi kormány szakértői azzal számolnak, hogy az ország akkor is gond nélkül átvészelné a fűtési szezont, ha teljes egészében leállna az orosz földgáz behozatala.

A kormány legutóbbi adatai szerint a földgáz részaránya 21,6 százalékos a németországi energiafelhasználásban. Mivel az ország kevés saját gázlelőhellyel rendelkezik, fogyasztásának csak tizedét fedezi a hazai termelés, ezért elsősorban importból kell biztosítania gázellátását.

A 90 százalékos importszükséglet meghatározó részét, 38,2 százalékát fedezik orosz forrásból. A második helyen Norvégia áll 34,8 százalékkal, a harmadik Hollandia 22,4 százalékkal, további 4,6 százalék egyéb forrásból származik.

Az orosz földgáz két úton jut el Németországba, a Lengyelország felől érkező, évi 33 milliárd köbméter kapacitású Jamal vezetéken, és az Északi Áramlat első, 2011 óta működő és ugyancsak 55 milliárd köbméter kapacitású vezetékpárján.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Itt van Orbán nagy bejelentése: 11 pontos intézkedéscsomaggal segítik a vállalkozókat a kamarával közösen
A csomag részeként az adminisztrációs és adóterhek csökkentéséről, az alanyi áfamentesség emeléséről és speciális adócsökkentésről is döntöttek. 80–90 milliárd forintba kerül a miniszterelnök szerint mindez, aki „fájó szívvel” jelentette be, hogy fél évvel elhalasztják az üzemanyagok jövedékiadó-emelését.
DKA - szmo.hu
2025. november 17.



Fontos bejelentést tett Orbán Viktor hétfő délelőtt: a kormány és a Kereskedelmi és Iparkamara egy 11 pontos intézkedéscsomagról döntött, amelyekkel a vállalkozókat segítenék. A sajtótájékoztatón a miniszterelnök azt mondta, nem adják fel korábbi célkitűzéseiket, így

a kamara kérésére 80–90 milliárd forintnyi adócsökkentést és egyszerűsítést hajtanak végre. Ezt a megemelt bankadóból finanszírozzák.

A 11 pontos csomag részeiként ezeket jelentették be:

Emelik az alanyi áfamentességet. Az értékhatár 2026-ban 20 millió forint lesz, 2027-ben 22 millióra, 2028-ban pedig 24 millióra nő. Így először 10 600, majd 20 000, végül 2028-ban már 28 900 vállalkozás lehet áfamentes.

• Módosítják az átalanyadózást: 2027-ben 50 százalékra emelik a költséghányadot, 2028-ról még egyeztetnek.

• Csökkentik a szocho alapját a főállású egyéni vállalkozóknál.

• Bővül a kisvállalkozói kör további 4–5000 vállalkozóval

• Barnamezős beruházásokat támogatnak: 100 millió forintos adókedvezménnyel támogatják a környezeti károk helyreállítását és a zöld beruházásokat.

• Adókedvezményt adnak az energiaellátóknak az infrastruktúra korszerűsítésére.

• Emelik a kiskereskedelmi adó határsávjait, ami 3500 vállalkozást érint

Fél évvel elhalasztják az üzemanyagok jövedékiadó-emelését, ami 20 milliárd forintba kerül. Orbán Viktor ezt „fájó szívvel” jelentette be.

• Csökkentik az adminisztrációs terheket: a társasági adóelőleg értékhatárát 5 millió forintról 20 millió forintra emelik, ez 20 ezer cégnek jelent kedvező változást.

• Megemelik a mikrogazdálkodók egyszerűsített beszámolójának értékhatárát, ami 10 ezer vállalkozásnak jelent könnyebbséget.

Speciális adócsökkentést kap 80 ezer egyéni vállalkozó: a NAV automatikusan elvégzi a biztosítottak bejelentését, és a szocho-bevallás negyedévesre csökken.

Orbán Viktor szerint a kormány nagyon nehéz dilemmával küszködik az ukrajnai háború kezdete óta, amely egyre inkább kihívás elé állítja őket. A kormányfő szerint a háborús retorika erősödésével a háborús gazdaság kifejezés már hétköznapi lett, Európában pedig egy ilyen gazdaság felépítése a brüsszeli terv. Ennek szerinte része Ukrajna uniós csatlakozása és hadseregének fenntartása, amely viszont jelentős forrásokat von el a közös költségvetésből. Magyarországnak erre reagálni kell, a dilemma pedig az, hogy fogadjuk ezt el, vagy másfajta gazdaságpolitikát építünk.

Orbán úgy látja, hogy utóbbira van lehetőség, az ország képes rá, de „ezt újra és újra asztalra kell tenni, hogy érvényes-e még ez az állítás”. Az Iparkamarával kötött egyezség alapja, hogy lehetséges folytatni azt a gazdaságpolitikát, amely nem a háború felé tart, hanem Magyarország nemzeti gazdasági érdekeit követi.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy várható még hasonló megállapodás a kormány és az Iparkamara között. A mostani egyezség szerint ugyanis a kamara részt vesz majd a gazdaságpolitika irányításában, sőt a gazdasági irányításában is egyre több szerepet fog vállalni, mindezt önálló döntési jogkörökkel.

A sajtótájékoztatón felszólalt Nagy Elek iparkamarai elnök is, aki elmondta, hogy egy felméréssel igyekeztek kideríteni a kis- és középvállalkozások probémáit. Ezekre a gazdasági minisztériummal próbáltak megoldásokat keresni, így születtek meg a most bejelentett intézkedések.

Via Index


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Orbán a válogatott vereségéről: Tegnap este tüdőlövést kapott az egész ország, ez mindig fájni fog
A miniszterelnök hétfői sajtótájékoztatóján és egy Facebookon közzétett videóban is elmondta, mit gondol az írek ellen elvesztett vb-selejtező mérkőzésről. A kormányfő szerint az életben vannak igazságtalan dolgok, ez is ilyen volt.


Ahogy sok magyar szurkolónak, úgy Orbán Viktornak is fájdalmasan indult a hétfő, miután vasárnap az írek elleni válogatott focimeccsen eldőlt: Magyarország nem jut ki a jövő évi labdarúgó-világbajnokságra. A miniszterelnök a hétfő délelőtti sajtótájékoztatóját – melyen vállalkozóknak szóló intézkedécsomagot jelentett be – azzal kezdte, hogy gyászos hangulatban kellene fontos és jó hírekről beszélnie, ami nem könnyű.

„Egy nehéz nap reggelén vagyunk. Tegnap este tüdőlövést, vagy szívinfarktust kapott az egész ország. De hát kesergésből nem lehet megélni, meló van, a munkát el kell végezni”

– mondta a kormányfő, aki még azt is hozzáfűzte a mondandójához, hogy „a macska rúgja meg”.

Később aztán Orbán Facebook-oldalán megjelent egy videó, amely még reggel készülhetett. Ebben az asztalánál ülő kormányfőtől azt kérdezik, a gyász hányadik fázisában van.

„Nem múlik ez el, ez bekerült a történelembe. Ez most már így marad, mindig fájni fog. Az élet maga nem igazságtalan, de vannak benne igazságtalan dolgok. Tegnap ez ilyen volt”

– osztotta meg gondolatait Orbán Viktor.

A bejegyzéshez pedig azt írta: „Fel kell állni és menni tovább. Hajrá, magyarok!”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor nehéz hétfőnek néz elébe: Keserű kávé és egy álommal kevesebb
A miniszterelnök reagált a fájdalmas véget érő magyar-ír vb-selejtezőre. Ugyanakkor gratulált egy elismerésre méltó sporteredményhez, és biztatóan üzent a magyar kisvállalkozóknak.


A hétfő még egy miniszterelnöknek is hétfő – Orbán Viktor kissé borús hangulatú posztot tett közzé a Facebook-oldalán:

„Egy nehéz hétfő. Ködös, novemberi idő, keserű kávé, és egy álommal kevesebb. Erre ébredtünk ma”

– írta a kormányfő, utalva a magyar válogatott számára fájdalmasan zárult vasárnapi vb-selejtezőre.

Mint megírtuk, Szoboszlai Dominikék 3-2-re kikaptak a Puskás Arénában Írország válogatottjától egy utolsó pillanatos góllal. Ez sajnos azt jelenti, hogy a magyar válogatott biztosan nem jut ki a labdarúgó-világbajnokságra – zsinórban tizedik alkalommal. Orbán Viktor is a helyszínen szurkolt a nemzeti együttesnek, ahogy rengeteg drukker is, de ez most nem volt elég.

A miniszterelnök viszont nem búslakodhat sokáig, hiszen bőven akad tennivalója a hét első napján.

„De hiába fáj az ember szíve, hiába érzi igazságtalannak a sorsát, önsajnálatból nem lehet megélni. Meló van. Hamarosan érkezik a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. A magyar kisvállalkozóknak ma garantáltan jó napja lesz”

– zárta posztját Orbán Viktor.

Egy másik bejegyzésben ugyanakkor gratulált Márton Vivianának, aki aranyérmet szerzett a női tekvandó-világbajnokságon. A miniszterelnök szerint ez volt „a tegnapi nap legjobb pillanata”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
133 milliárddal támogatja a gödi Samsung-gyár bővítését az Orbán-kormány, de egyetlen új munkahelyet se ígértek
A gigantikus, 955 milliárdos bővítésről szóló szerződést még októberben írták alá. A cég ezzel együtt már több mint 187 milliárd forintnyi állami pénzt kapott egyedi kormánydöntésekkel.


Újabb 133 milliárd forint közpénzt ad a kormány a Samsung SDI gödi akkumulátorgyárának, amely egy 955 milliárd forintos kapacitásbővítést hajt végre.

A cégnek a hatalmas összegért cserébe nem kellett új munkahelyek létrehozását vállalnia.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) listája szerint, amelyet a Telex hozott nyilvánosságra, a támogatási szerződést október 16-án írták alá. A beruházás hivatalos célja az „elektromos járművek akkumulátorcellái és moduljai gyártását végző üzem kapacitásbővítése”, de a dokumentumból nem derül ki, hogy a gyár melyik fejlesztési fázisáról van szó.

A Samsung SDI ezzel együtt már több mint 187 milliárd forintot kapott egyedi kormánydöntéseken keresztül.

Ezen felül az állam több tízmilliárd forintot költött a gyár működéséhez elengedhetetlen infrastruktúra, például a víziközmű-hálózat kiépítésére. A mostani fejlesztés hátterében a Hyundai-jal kötött megállapodás állhat, melynek értelmében a gödi üzem 2026-tól hét éven át gyárt majd akkumulátorokat az autógyártónak.

A Samsung 2017-ben nyitotta meg első gödi üzemét, amit 2019 után egy annál jóval nagyobb gyáregység követett. Ennek a második gyárnak a bővítése 2024 elején indult, és vélhetően a most aláírt szerződés is ehhez a projekthez kapcsolódik. Szijjártó Péter külügyminiszter idén júliusban egy olyan fotót tett közzé, amelyen a jelenlegi fejlesztések mellett egy „Future” feliratú, lehetséges jövőbeli bővítés terve is szerepelt. A vállalat a magyarországi beruházást részben egy 2025 tavaszi részvénykibocsátásból származó tőkéből finanszírozza.

A gödi gyár működése körül több vitás ügy is kirobbant. Idén októberben a Budapest Környéki Törvényszék eljárási hibákra hivatkozva megsemmisítette az üzem környezethasználati engedélyét. Szijjártó Péter a döntést „adminisztratív, eljárási ok”-kal magyarázta. Ezzel szemben 2023-ban az Európai Bizottság egy 89,6 millió eurós magyar állami támogatást jóváhagyott a gyár egy korábbi bővítéséhez, amihez akkor 1200 új munkahely létrehozása is társult.


Link másolása
KÖVESS MINKET: