News here

HÍREK

RTL: Nagy átalakítás várhat a kórházakra, hét intézményben is megszűnhet az aktív betegellátás

Egy, az RTL Híradó birtokába jutott dokumentum szerint hét kórházban megszűnne az aktív, közülük egyben a krónikus betegellátás is, további 13 kórházban pedig nem végeznének műtéteket a jövőben.

Link másolása

Nagy átalakítás várhat a kórházakra - számolt be róla az RTL Híradó egy, a műsor birtokába jutott dokumentum alapján, amit az Országos Kórházi Főigazgatóság készített a múlt héten. Ebben többek között olyan tervek szerepelnek, miszerint

hét kórházban megszűnne az aktív betegellátás, ezek közül egyben a krónikus is, további 13 kórházban pedig nem végeznének műtéteket a jövőben.

Az RTL Híradó szerint

a kisvárosi kórházakban csak nappal lehetne szülni, ügyeleti időben nagyobb, megyei kórházakba kellene menniük a kismamáknak.

A gyerekek viszont megkaphatnák születési helyként az anyjuk lakcímét.

A városi kórházak főleg járóbeteg-ellátást, egynapos sebészetet és krónikus ellátást végeznének, a nagyobb műtéteket a megyei kórházak kapnák meg. De lennének olyan szakterületek is, amelyek még a megyei kórházakban sem mindenhol lennének elérhetőek.

A speciális tudást vagy orvosi felszerelést igénylő beavatkozásokat csak térségi központokban, jellemzően az egyetemeken, vagy a centrumkórházakban végeznék el.

A dokumentum szerint

országos szinten közel 2500 aktív betegágy szűnne meg.

Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő szerint annak idején a Gyurcsány-kormány egészségügyi minisztere is ezt tervezte.

Az RTL Híradó kereste a kormányt, hogy támogatnák-e ezeket az terveket, de nem válaszoltak.

A Híradó megkereste az Országos Kórházi Főigazgatóságot is a dokumentummal kapcsolatban, ahonnan azt írták: ez egy munkaanyag, a benne szereplő adatokról még nem született döntés.

Hozzátették: alapelvük, hogy intézményt nem szüntetnek meg, de fontosnak tartják a betegellátás minőségét. Azt is megjegyezték, Magyarországon a szükségesnél több aktív ágy van, viszont az elöregedő társadalom miatt egyre több krónikus ágyra van szükség, és erre a problémára megoldást kell találni.

Videó: Az RTL Híradó riportja

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Holoda Attila: Nem fogyasztunk többet, ha 18 fokra tekerjük le a termosztátot
Tévhit, hogy akkor fogyasztunk többet, ha a lehűlt lakást fel kell fűteni 21-22 fokra. A szakértő szerint nem lesz gázhiány idehaza.

Link másolása

Holoda Attila energetikai szakértő a Reggeliben beszélt arról, hogy tehetünk-e valamit azért, hogy gazdaságosabban fűtsünk.

Többek között elmondta, hogy figyelni kell arra, mennyit fűtünk, és ha nem vagyunk otthon, akkor vegyük vissza a termosztátot 18 fokra.

Elmagyarázta,

tévképzet, hogy akkor fogyasztunk többet, ha a lehűlt lakást fel kell fűteni 21-22 fokra. A szakértő szerint ez nem igaz.

Megnyugtatott mindenkit, hogy lesz elegendő gáz is, mert jelenleg 5,4 milliárd köbméter földgáz van a tározókban. Egy téli nap átlag 50-51 millió fogy belőle. Így 100 napnál is több tartalék van, de addigra már vége lesz a télnek. Ugyanakkor fontos, hogy mennyi fogy belőle a szezon végére, mert attól függ, mennyit kell majd visszapótolni.

Az oroszoktól érkező gáz az európai gázimport 40-42 százalékát tette ki. Bár még a jövőben is szükség lesz rá, de ilyen nagy arányban már nem fogják engedni - vélte. Szerinte más forrást kell találni, például a folyékony földgázt.

Már most is sok más forrásból van energiánk, így nem igaz, hogy az orosz gáztól függünk - mondta, hozzátéve: mi is részesei vagyunk egy nagy európai gázhálózatnak, Szlovénián kívül minden szomszédunkkal össze vagyunk kötve - írja az RTL.hu.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Korrupció miatt vizsgálódik az OLAF a mohácsi önkormányzatnál
A helyi ellenzéki képviselők fordultak az uniós csalás elleni hivatalhoz, miután a magyar hatóságokról lepattant a feljelentésük.

Link másolása

Uniós pénzek szabálytalan kifizetésének gyanúja miatt indított nyomozást az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a Mohácsi Önkormányzatnál a helyi ellenzék feljelentése alapján - számolt be róla az ATV Híradó. A polgármester elismerte a vizsgálat tényét, de szerinte az ellenzék túlzásokba esik.

A mohácsi közgyűlés ellenzéki csoportja először a magyar hatóságoknál tett feljelentést, miután azt feltételezték, hogy néhány uniós pályázat megvalósításánál korrupció gyanúja merült fel a kifizetéseknél.

Schwarcz-Kiefer Patrik, a Baranya Megyei Közgyűlés jobbikos képviselője a Híradónak azt mondta, hogy

a korábbi beadványok, feljelentések alapján a magyar hatóság nem talált semmi kivetnivalót, bennünk azonban továbbra is fennáll a gyanú, „hogy itt emberek duplán triplán ki lettek fizetve EU támogatások terhére”.

Az ellenzéki képviselők ezért az OLAF felé is bejelentést tettek, az uniós csalás elleni hivatal pedig nyomozást rendelt el.

Szigeti József, az ellenzéki VAN Egyesület önkormányzati képviselője azt mondta, hogy „ezek az összegek több mint százmillió forintot jelentenek a 2017-es projektek megnyitása óta”.

Pávkovics Gábor,

Mohács polgármestere elismerte a vizsgálat tényét, de azt hangsúlyozta, hogy nemcsak az önkormányzatot, hanem az irányító hatóságokat is vizsgálták az OLAF nyomozói, akik az államkincstárnál is látogatást tettek.

A Híradó beszámolója szerint annyi derült ki, hogy Mohácson az 5 legnagyobb uniós pályázat aktáit kérte el, és vizsgálta a hatóság az elmúlt hetekben.

A nyomozás azonban lezárult. Arról pedig, hogy találtak-e bármilyen szabálytalanságot, majd csak a jövőre adnak tájékoztatást.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Rákay Philip azt állítja, leleplezte a „dollárbaloldalt”, Korányi Dávid pontonként cáfolja a vádakat
Rákay szerint három „hazugságot” is leleplezett az ellenzék kampányfinanszírozásáról. Korányi szerint nem igaz egyik sem, például, hogy csak 11 ember adta össze a 3 milliárd forintot.

Link másolása

Rákay Philip a közösségi oldalán megosztott videójában arról beszélt, hogy szerinte három baloldali hazugságot leplezett le az ellenzék kampányfinanszírozásáról, a Márki-Zay féle Mindenki Magyarországa Mozgalomnak és más baloldali szervezeteknek juttatott amerikai támogatásokról.

A Telex emlékeztet rá, hogy egy titkosszolgálati jelentésből kiderült, hogy nem csak az MMM kapott támogatást, hanem az Ezalenyeg.hu nevű ellenzéki lap kiadója és a DatAdat, amely az ellenzék kampányát segítette. A Fidesz pedig a rendszerváltás óta történt legsúlyosabb pártfinanszírozási botrányról, külföldi beavatkozásról, a magyar szuverenitás súlyos sérelméről beszél, arra hivatkozva, hogy a magyar törvények tiltják pártok külföldi finanszírozását.

Márki-Zay Péter azt közölte, hogy ők jogszerűen jártak el, mert a mozgalom kapta a pénzt, amit kinti magyarok adtak össze.

A Rákay-féle "leleplezés" egy képernyőfotó volt

az Action for Democracy honlapjának márciusi verziójáról és a szervezet egyik, most is elérhető adománygyűjtő felülete. Szerinte ezekkel három „baloldali hazugságot” buktatott le.

- Az ellenzék szerint az amerikai támogatás nem a pártok választási kampányára érkezett, hanem egy edukációs, kultúraváltó kampányra. Az adománygyűjtő felületen azonban egyértelműen az országgyűlési választásról írnak.

- Csak magyar útlevéllel lehetett támogatást küldeni, és így kizárólag külföldön élő magyarok pénze került az MMM-hez. A videóban azonban azt állítja, hogy nem kellett megadniuk az útlevélszámukat a kitöltőknek.

- Az is elhangzott korábban, hogy mikroadományozók dobták össze a támogatást. A videó készítésekor 11-en küldtek támogatást.

Rákay által felsorolt vádakra Korányi Dávid, az Action for Democracy vezetője, Karácsony Gergely főpolgármester városdiplomáciai tanácsadója, korábban pedig Bajnai Gordon miniszterelnöki tanácsadója reagált a Telex-nek.

„Autoriter vezetők elleni fellépés és a demokrácia leépítése elleni küzdelem nem pártpolitikai kampány, sem az amerikai, sem a magyar szabályok szerint.”

„Mi azt sosem állítottuk, hogy ne Orbán és más aspiráns, aktuális diktátorok ellen küzdenénk minden erőnkkel”

– mondta Rákay első állítását cáfolva. Ezt szerinte kommunikálták is, ezért szó sincs nagy „leleplezésről”.

„Rákay »Fake News« Philip hazugságaival ellentétben sokkal több támogatónk volt, január óta összességében az Action for Democracy teljes tevékenységét tekintve többezres nagyságrendű” – reagált a második vádra.

„A nagy leleplezésként tálalt screenshot a több százból egyetlen kampány egy kiragadott pillanatban való állapotát mutatja csak, semmit nem mond az összképről.”

Korányi arról is beszélt, hogy az Action for Democracy honlapja mellett az ActBlue és az Action Network felületén, valamint magyartavasz.hu nevű oldalon keresztül is sokan küldtek adományt vagy utaltak bankon keresztül. Így nem igaz, hogy csak 11 ember adta össze a 3 milliárd forintot.

A magyar, útlevélszámot kérő donációs oldal a régi honlapon működött, és az már nem elérhető április óta. Hozzátette: nincs olyan törvényi előírás, amely alapján ellenőrizniük kellene a támogatók állampolgárságát. Ez csak egy extra gesztus volt a részükről, hogy megelőzzék a támadásokat, ami „hiú ábrándnak bizonyult” – közölte Korányi Dávid.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
800 forinttal is nőhet egy doboz cigaretta ára, az Európai Bizottság duplájára emelné a jövedéki adót
Legalábbis egy kiszivárgott dokumentum szerint.

Link másolása

Duplájára emelné a cigaretta minimális jövedéki adóját az Európai Bizottság, ezzel pedig akár 800 forinttal is drágulhat egy doboz cigaretta ára Magyarországon – írja a Portfolió a Financial Times cikke alapján.

A brit gazdasági lap mindezt egy birtokába került bizottsági anyag alapján írta. A dokumentum szerint

a cigarettára kivetett jelenlegi jövedéki adó minimum 1,8 eurós összegét dupláznák, vagyis 3,6 euróra emelnék 20 szálanként.

A Portfolió számításai szerint jelenleg Magyarországon 20 szálnak megfelelő cigaretta jövedéki adótartalma 836 forint. Ha viszont életbe lép az Európai Bizottság friss javaslata, akkor a minimum adótartalom valahol 1500 forint körül lenne. Így egy doboz cigaretta ára az adóemelés nyomán akár 700-800 forinttal is drágulhatna idehaza.

Becslések szerint a tervezett adóemelés várhatóan összesen 9,3 milliárd euró többletbevételt hozna az EU tagállamainak.

A 2011-es uniós irányelv aktualizálás keretében az új típusú dohánytermékek – például az elektromos cigaretta, és a hevített dohánytermékek – adóztatását is a hagyományos cigaretták adóterheléséhez kötnék. A kiszivárgott javaslat szerint az erősebb elektromos cigaretták esetében 40 százalékos, míg a gyengébb elektromos cigarettákra (párologtatási technikájú termékekre) 20 százalékos jövedéki adót vetnének ki.


Link másolása
KÖVESS MINKET: