RTL: A szlovákok, a lengyelek, a csehek is 30-40 forinttal olcsóbban tankolhatnak, mint a magyarok a védett áron
Kedd óta a 95-ös benzin 595, a dízel 615 forint, de Szlovéniában, Horvátországban és a V4-országokban még ennél is kevesebb. Ausztria viszont a drágábbik véglet, ott mélyen a zsebbe kell nyúlni.
Bár a kormány befagyasztotta az üzemanyagárakat, a szomszédos országokban még így is jóval olcsóbban lehet tankolni. A magyarországi árstop ellenére a visegrádi országokban literenként átlagosan 30-40 forinttal kevesebbet kell fizetni a kutakon – számolt be róla az RTL Híradó.
Március 10-e, kedd óta aki magyar rendszámú autóval áll be egy kúthoz, 595 forintot fizet a 95-ös benzin, és 615 forintot a gázolaj literjéért.
A helyzetet bonyolítja, hogy a szabály bevezetése óta a nyersolaj ára 5 százalékkal emelkedett, és a forint is gyengült, de a védett ár ezt a drágulást egyelőre nem engedi érvényesülni a fogyasztóknál. „Most is emelkedik, csak az árstop fogja meg. Nem tudom, meddig tart ez” – mondta egy autós, Kiss Gyula.
Egy másik sofőr, Rácz Ádám szerint „összességében nem lenne itthon drága, de annyi adót tesznek rá, hogy végül mégis drága lesz.”
A régiós összevetésből kiderül, hogy
nem csak a V4-eknél, de Horvátországban és Szlovéniában is a magyarországinál alacsonyabb szinten rögzítették az árakat. Szlovéniában például egy liter benzin 569, egy liter gázolaj pedig 593 forintba kerül, aminek hatására minden korábbinál több külföldi tankol náluk.
Ausztria viszont a drágábbik véglet: ott a benzinért 663, a gázolajért 737 forintot kérnek literenként. „Ausztria túl drága! Veszek magamnak egy lovat, és többé nem kell benzinre költenem” – panaszkodott egy osztrák férfi a riportban.
„Csupán néhány ország előz meg minket magasabb üzemanyagárakkal. Ezek között van Románia, Szerbia és Ausztria” – erről már Bujdos Eszter, a Holtankoljak.hu ügyvezetője beszélt, aki szerint az északi szomszédainknál „nem csak 20, hanem akár 30–40 forintos árkülönbségek is lehetnek.”
A benzinkutak most az ország üzemanyag-tartalékából, vagyis korábban olcsóbban beszerzett készletekből gazdálkodnak. A kiskutasok szerint azonban veszélyben az utánpótlás, mert a közel-keleti háború elhúzódhat. Egri Gábor, a Független Benzinkutak Szövetségének szakértője úgy látja,
„mindenképpen el kellene érni, hogy részben beengedjük a nemzetközi árakat a magyar piacra, az importot mindenképpen elősegítsük, és csökkentsük a fogyasztást.”
A nagy kútláncok viszont nyugtatnak: szerintük van elég üzemanyag. Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára telefonon nyilatkozva elmondta:
„Már önmagában ez a készlet is legalább másfél-két hónapra elegendő lenne. De nem szabad elfelejteni, hogy a Dunai Finomító működik; gyakorlatilag csak és kizárólag a hazai piacra szállítja a finomításból származó benzint és gázolajat.”
A kormány a védett ár mellett az üzemanyagok jövedéki adójából is engedett, ami átmenetileg nagyjából 19 forintot faraghat le a literenkénti árból. A Tisza Párt azonban további csökkentést követel. Magyar Péter, a párt elnöke szerint
„ha a kisebb adókat is csökkentené, akkor 50–100 forinttal olcsóbb lehetne ma Magyarországon a benzin és a dízel. Erre szólítom fel: kevesebb Facebook-poszt, kevesebb gyűlöletkeltés, kevesebb százmilliárd elszórása propagandára, kevesebb orosz ügynök; több munka. A tett az első, a duma a második.”
A helyzetet tovább bonyolítja egy tisztázatlan kérdés: a közösségi közlekedés járművei tankolhatnak-e védett áron. Gulyás Gergely a Kormányinfón azt mondta, a BKV és a Volán nem, ami milliárdos többletkiadást jelenthet nekik. Ezzel szemben a fuvarozói érdekképviseletek szerint a vonatkozó rendelet módosítása épp azt teszi lehetővé, hogy a magyar rendszámú autóbuszok is a kedvezményes áron jussanak üzemanyaghoz a kutakon.
Bár a kormány befagyasztotta az üzemanyagárakat, a szomszédos országokban még így is jóval olcsóbban lehet tankolni. A magyarországi árstop ellenére a visegrádi országokban literenként átlagosan 30-40 forinttal kevesebbet kell fizetni a kutakon – számolt be róla az RTL Híradó.
Március 10-e, kedd óta aki magyar rendszámú autóval áll be egy kúthoz, 595 forintot fizet a 95-ös benzin, és 615 forintot a gázolaj literjéért.
A helyzetet bonyolítja, hogy a szabály bevezetése óta a nyersolaj ára 5 százalékkal emelkedett, és a forint is gyengült, de a védett ár ezt a drágulást egyelőre nem engedi érvényesülni a fogyasztóknál. „Most is emelkedik, csak az árstop fogja meg. Nem tudom, meddig tart ez” – mondta egy autós, Kiss Gyula.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Visszavonták Matolcsy György díszpolgári címét Kecskeméten, még a Fidesz-KDNP is megszavazta
Rendeletet kellett módosítani hozzá, de a kecskeméti közgyűlés visszavonta Matolcsy György volt jegybankelnök díszpolgári címét. Az MNB-alapítványok botrányaira hivatkozó javaslatot a Fidesz–KDNP is támogatta.
Egyhangú döntéssel, a saját rendeletét is módosítva vonta vissza Kecskemét közgyűlése csütörtökön Matolcsy György díszpolgári címét. A javaslatot a Fidesz–KDNP-frakció is támogatta, az indoklás szerint a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke „méltatlanná vált” a kitüntetésre – írta a KecsUP című helyi portál.
A lépéshez a képviselő-testület előbb módosította a kitüntetésekről szóló önkormányzati rendeletet.
A frissített szabályozás szerint a cím visszavonható, ha a kitüntetett közéleti, szakmai vagy társadalmi tevékenységével a település jó hírnevét súlyosan és bizonyíthatóan hátrányosan befolyásolja, illetve a közbizalmat súlyosan sértő magatartást tanúsít.
Az előterjesztés az elmúlt időszakban nyilvánosságra került, a jegybanki alapítványi rendszerhez, a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványhoz, valamint a helyi Neumann János Egyetemért Alapítványhoz köthető ügyekre hivatkozott.
A dokumentum szerint az Állami Számvevőszék vizsgálatai súlyos megállapításokat tettek, amelyek nyomán büntetőeljárások és további vizsgálatok indultak.
A díszpolgári cím visszavonását a Szövetség a Hírös Városért frakciója már egy éve is kezdeményezte.
Nemrég nevezték meg az MNB-ügyet vizsgáló parlamenti bizottság vezetőjét, aki egy szintén kecskeméti tiszás képviselő lesz.
Egyhangú döntéssel, a saját rendeletét is módosítva vonta vissza Kecskemét közgyűlése csütörtökön Matolcsy György díszpolgári címét. A javaslatot a Fidesz–KDNP-frakció is támogatta, az indoklás szerint a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke „méltatlanná vált” a kitüntetésre – írta a KecsUP című helyi portál.
A lépéshez a képviselő-testület előbb módosította a kitüntetésekről szóló önkormányzati rendeletet.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter Brüsszelben találkozott a V4-kormányfőkkel, majd bejelentette: Újraindítják a Visegrádi Együttműködést
Magyar Péter miniszterelnök bejelentette, hogy június 23-án csúcstalálkozót tart a V4-országok vezetőivel. A gödöllői Grassalkovich-kastélyban rendezett találkozó célja a közép-európai szövetség megerősítése.
Magyar Péter a Facebookon jelentette be a Visegrádi Együttműködés újraindítását, miután a V4-kormányfők csütörtökön Brüsszelben, az Európai Tanács ülése előtt tartottak rövid egyeztetést.
„Újraindítjuk a Visegrádi Együttműködést!”
A miniszterelnök azt írta, örül, hogy a lengyel, a cseh és a szlovák miniszterelnök is elfogadta a meghívását Budapestre és Gödöllőre jövő hét keddre, június 23-ra.
A bejegyzést ezzel a felhívással zárta: „Dolgozzunk közösen egy erős Közép-Európáért!”.
Posztjához egy közös képet is csatolt Andrej Babišsal, Donald Tuskkal és Robert Ficóval.
Már két éve nem volt kormányfői találkozó a tagállamok között.
Május közepén Magyar Péter első hivatalos külföldi útja Varsóba vezetett, ahol Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel közösen hangsúlyozták a V4 újraépítésének fontosságát.
Magyar Péter a Facebookon jelentette be a Visegrádi Együttműködés újraindítását, miután a V4-kormányfők csütörtökön Brüsszelben, az Európai Tanács ülése előtt tartottak rövid egyeztetést.
„Újraindítjuk a Visegrádi Együttműködést!”
A miniszterelnök azt írta, örül, hogy a lengyel, a cseh és a szlovák miniszterelnök is elfogadta a meghívását Budapestre és Gödöllőre jövő hét keddre, június 23-ra.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Magyarország Európa-párti utat választott” – Így fogadták az európai vezetők Magyar Pétert első EU-csúcsán
Christian Stocker osztrák kancellár nyilatkozott így Magyar Péter első brüsszeli EU-csúcsán. Az új magyar kormányfő érkezését több uniós vezető is bizakodva kommentálta.
„Magyarország egy Európa-párti utat választott” – ezzel az üzenettel fogadta az osztrák kancellárMagyar Péter miniszterelnököt, aki csütörtökön vesz részt élete első uniós csúcstalálkozóján Brüsszelben. A Telex tudósítása szerint több európai kormányfő is kifejezetten bizakodóan nyilatkozott az új magyar kormány várható uniós politikájáról, miután 16 év után először nem Orbán Viktor képviseli Magyarországot az Európai Tanácsban.
Christian Stocker osztrák kancellár a korábbi bécsi találkozójukra utalva fejezte ki optimizmusát.
„Magyarország egy Európa-párti utat választott. Egy konzervatív, de Európa-párti utat. Már volt szerencsém egy találkozóhoz és eszmecseréhez Magyar Péter magyar miniszterelnökkel Bécsben, és nagyon optimista vagyok, hogy ennek a választási eredménynek pozitív hatása lesz az Európai Unión belül is” – fogalmazott Stocker.
A kancellár a csúcs egyik legfontosabb témájaként említette Ukrajnát, és üdvözölte, hogy a magyar kormány már nem akadályozza Kijev csatlakozási tárgyalásait. A tagállamok múlt pénteken állapodtak meg, hétfőn pedig egy luxembourgi kormányközi konferencián hivatalosan meg is nyitották a tárgyalások első fejezetcsoportját.
Hasonlóan nyilatkozott Luc Frieden luxemburgi miniszterelnök is, aki most találkozott először személyesen magyar kollégájával.
„A vele folytatott első interakcióimból világosan látom, hogy sokkal Európa-pártibb, ez segíteni fog nekünk, hogy hátunk mögött hagyhassunk bizonyos problémákat” – mondta.
A szomszédos országok vezetői is a javuló kapcsolatokban bíznak. Andrej Plenković horvát miniszterelnök uniós ügyekben konstruktív hozzáállást, a kétoldalú kapcsolatokban pedig egy új szakasz kezdetét reméli. „Mi készen állunk erre” – jelentette ki.
Ulf Kristersson svéd miniszterelnök szerint Orbán Viktor távozásával „észszerű esélye van jóval konstruktívabb megbeszéléseknek”.
A regionális együttműködés is új lendületet kaphat: Donald Tusk lengyel kormányfő is bejelentette, hogy két év szünet után jövő kedden, június 23-án Gödöllőn újra összeülnek a visegrádi négyek miniszterelnökei, hogy megpróbálják újraéleszteni a háború miatt meggyengült szövetséget.
„Magyarország egy Európa-párti utat választott” – ezzel az üzenettel fogadta az osztrák kancellárMagyar Péter miniszterelnököt, aki csütörtökön vesz részt élete első uniós csúcstalálkozóján Brüsszelben. A Telex tudósítása szerint több európai kormányfő is kifejezetten bizakodóan nyilatkozott az új magyar kormány várható uniós politikájáról, miután 16 év után először nem Orbán Viktor képviseli Magyarországot az Európai Tanácsban.
Christian Stocker osztrák kancellár a korábbi bécsi találkozójukra utalva fejezte ki optimizmusát.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hétfőn tárgyalja az Alkotmánybíróság, hogy elmozdítható-e Sulyok Tamás
Az Alkotmánybíróság hétfőn tárgyalja a köztársasági elnök indítványát, ami az Alaptörvény-módosítások korlátairól szól. Sulyok Tamás azután fordult a testülethez, hogy Magyar Péter május 31-ig adott neki határidőt a lemondásra.
Hétfőre tűzte ki az Alkotmánybíróság a Sulyok Tamás elmozdításával kapcsolatos ülését – írta a 444.hu. A testület a köztársasági elnök indítványát tárgyalja, amelyben Sulyok Tamás az Alaptörvény-módosítás fogalmának és terjedelmének értelmezését kéri.
A kormányoldal által tervezett, a közjogi vezetők leváltását célzó módosítás szövege egyelőre nem ismert, egy tiszás képviselő arra számít, jövő hét végéig nyújtják majd be.
A hétfői ülésen az dőlhet el, hogy az Alkotmánybíróság ad-e bármilyen jogi kapaszkodót az elmozdítási folyamat fékezéséhez az elnöknek.
Közben az államfő asztalán van a parlament által múlt hétfőn elfogadott, többek között a miniszterelnöki ciklusok korlátozásáról szóló 16. Alaptörvény-módosítás is, amelyet még nem írt alá. A köztársasági elnöknek a kézhezvételtől számítva öt napja van dönteni, és bár tartalmi vétóval nem élhet, eljárási hibára hivatkozva az Alkotmánybírósághoz küldheti a szöveget.
Ma több tucat jogtudós tett közzé nyílt levelet, amelyben a közjogi vezetők leváltása mellett érvelnek, legitimitást adva a kormányoldal törekvéseinek.
Magyar Péter miniszterelnök korábban Sulyok Tamás lépését, amellyel az Alkotmánybírósághoz fordult, „szánalom kategóriának” nevezte.
Hétfőre tűzte ki az Alkotmánybíróság a Sulyok Tamás elmozdításával kapcsolatos ülését – írta a 444.hu. A testület a köztársasági elnök indítványát tárgyalja, amelyben Sulyok Tamás az Alaptörvény-módosítás fogalmának és terjedelmének értelmezését kéri.
A kormányoldal által tervezett, a közjogi vezetők leváltását célzó módosítás szövege egyelőre nem ismert, egy tiszás képviselő arra számít, jövő hét végéig nyújtják majd be.
A hétfői ülésen az dőlhet el, hogy az Alkotmánybíróság ad-e bármilyen jogi kapaszkodót az elmozdítási folyamat fékezéséhez az elnöknek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
