Rövid, de frappáns választ adott az akadémikus Gulyás Gergely Menczert méltató szavaira
A Miniszterelnökséget vezető miniszter egy újságírói kérdésre adott reakciója nem várt visszhangot kapott. Gulyás Menczer fellépéséről azt mondta: úgy viselkedett, mint ahogyan 60 felett az Akadémián szokás. Rainer M. János történész szerint nem...
Nemrég Gulyás Gergelyt kérdezték arról az emlékezetes összecsapásról, ami kedden zajlott Magyar Péter és Menczer Tamás között a pécsi gyerekotthon előtt.
A Telex kérdésére Gulyás a helyzetet úgy értékelte, hogy sokféle stílus és sokféle ember létezik, de például akivel szemben Menczer ezt a stílust bevetette, az sokkal durvább stílust is megenged magának. Sőt, Menczer fellépéséről azt mondta: úgy viselkedett, mint ahogyan 60 felett az Akadémián szokás.
Erre reagált az ismert történész, Rainer M. János.
A történész finom kritikája a kormány Akadémiával szembeni korábbi intézkedéseire utal, amelyek számos vitát váltottak ki a magyar tudományos világban.
„Tisztelt Miniszter úr, kedves Gergely (ha megengedi)! Nem. Ott nem (sem) szokás. Üdvözlettel Rainer M. János (67) az MTA lev. tagja”
Nemrég Gulyás Gergelyt kérdezték arról az emlékezetes összecsapásról, ami kedden zajlott Magyar Péter és Menczer Tamás között a pécsi gyerekotthon előtt.
A Telex kérdésére Gulyás a helyzetet úgy értékelte, hogy sokféle stílus és sokféle ember létezik, de például akivel szemben Menczer ezt a stílust bevetette, az sokkal durvább stílust is megenged magának. Sőt, Menczer fellépéséről azt mondta: úgy viselkedett, mint ahogyan 60 felett az Akadémián szokás.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Olyan sok az elhagyott kisbaba a Heim Pál Gyermekkórházban, hogy más intézményektől kell segítséget kérni az elhelyezésükhöz
Az elhagyott csecsemők problémája továbbra is súlyos gondot jelent Magyarországon. Miközben egyre több baba reked a kórházakban, az önkéntesek szeretnének segíteni, de jelenleg várniuk kell.
Szeptemberben a Gyermekjogi Civil Koalíció adatai szerint 280-300 csecsemő volt a magyar kórházakban, akiket szüleik szociális okok miatt hagytak ott. Az RTL Híradó most megszerzett egy levelet, amit az Országos Kórházi Főigazgatóság küldött nyolc fővárosi és Pest megyei kórházigazgatónak január végén.
A levél szerint a Heim Pál Gyermekkórház jelezte, hogy 14 csecsemő tartózkodik náluk „szociális indok miatt” a csecsemő és a koraszülött intenzív osztályon.
A kórház arról számolt be, hogy „a gyermekek elhelyezésének ügyintézési folyamata nagyon hosszadalmas”, ezért „a helyükre akut beteget felvenni/kezelni nem tudnak.”
A kórházfenntartó arra kérte az intézményvezetőket, hogy segítsenek a gyerekek elhelyezésében, „a Főváros és Pest Vármegye akut gyermekellátásának biztosítása érdekében.” Információk szerint azóta a Heim Pál Kórházban lévő csecsemők felét már sikerült más intézményekbe áthelyezni.
Szilvási Léna, az SOS Gyermekfalvak vezetője elmondta, hogy a kórházban hagyott csecsemők ügye országos probléma. Hangsúlyozta, hogy továbbra is rengeteg megkeresés érkezik hozzájuk elhelyezés iránti igénnyel, mert babáknak keresnek nevelőszülői férőhelyeket az ország különböző részein.
Az SOS Gyermekfalvak a Nevetnikék Alapítvánnyal együtt országos önkéntes hálózatot hozna létre, hogy az elhagyott csecsemőket dajkálják. Emellett választ várnak az országos kórház főigazgatóságtól arra, hogy a kórházak engedélyezhetik-e önkéntesek foglalkoztatását.
Az Országos Kórházi Főigazgatóság nem cáfolta a levél tartalmát, de nem közölte, hogy a Heim Pál Kórház említett 14 csecsemője hol van most. Kiemelték, hogy „az intézmények között az ilyen jellegű együttműködés rutinszerűnek tekinthető,” és a kórházban hagyott gyerekek száma naponta változik.
Az önkéntesek egyelőre nem kezdhetik meg a dajkálást, mert az influenzajárvány miatt türelmet kértek tőlük. A kulturális minisztérium közölte, hogy egy nyári szabályozás eredményeként 59 kórházban hagyott csecsemő vált örökbefogadhatóvá.
Szeptemberben a Gyermekjogi Civil Koalíció adatai szerint 280-300 csecsemő volt a magyar kórházakban, akiket szüleik szociális okok miatt hagytak ott. Az RTL Híradó most megszerzett egy levelet, amit az Országos Kórházi Főigazgatóság küldött nyolc fővárosi és Pest megyei kórházigazgatónak január végén.
A levél szerint a Heim Pál Gyermekkórház jelezte, hogy 14 csecsemő tartózkodik náluk „szociális indok miatt” a csecsemő és a koraszülött intenzív osztályon.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ahogy arról korábban beszámoltunk, beomlott a Paks 2 építkezés egyik gödrének fala. Erről Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő számolt be. A politikus azt is megírta: „az engem informáló munkások szerint már nemcsak a német mélyépítő cég, hanem az oroszok is levonulnak és sok száz embert (nem csak magyarokat, hanem orosz, kazah és török munkavállalókat) is kirúgnak”. Nem sokkal ezután Csárdi Antal parlamenti képviselő bejutott az építkezésre. Bejegyzésében az ellenzéki politikus azt írta: „a személyes megtekintés során rendkívül ügyeltek arra, hogy a problémás területnek még a közelébe se jussunk. Az 5. blokk munkagödör bemutatásakor kizárólag a gödör északi végét mutatták meg, a repedésekkel, állékonysági gondokkal teli déli szakaszról nem számoltak be, és ottlétünk alatt különösen vigyáztak arra, hogy észrevehetetlen maradjon minden olyan elváltozás, deformáció, ami a problémára utalt volna”.
Hadházy Ákos szerdai posztjában arról írt, hogy a Paks 2-vel kapcsolatos parlamenti bizottsági ülés lezajlott, de a kormánypárt képviselői nélkül. „Ott volt viszont az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) elnöke, aki korrekt módon igyekezett válaszolni a kérdésekre. A beruházó Paks II. Zrt. vezetése már nem volt ilyen lelkes, ők inkább igyekeztek mellébeszélni.
A lényeg: január 30-án az 5. blokk munkagödrében OMLÁS történt, az OAH elnöke következetesen ezt a kifejezést használta, nem próbálta bagatellizálni a helyzetet. A repedéseket már január 15-én észlelték, a munkavégzést pedig január 30-án leállították. Csárdi Antal képviselőtársam és egy kollégám viszont február 6-án a helyszínen járt, nekik erről akkor elfelejtettek szólni a Paks II. emberei...”
– írta Hadházy.
Hozzátette: „A bizottsági ülésen átadtak egy anyagot, ami tartalmaz egy fényképet is az omlással érintett szakaszról, ezt ezúton nyilvánosságra is hozom. A látvány egyáltalán nem megnyugtató. Az OAH elnöke azt ígérte, kivizsgálják, mi történt és mennyire szilárd az a szakasz, ehhez azonban szakértői vélemények kellenek. A vizsgálatnak nincs határideje, jelenleg nem lehet megmondani, mikor végeznek.”
A képviselő arról is írt, hogy „Paks II. vezetői nem nagyon kívántak érdemben válaszolni az egyéb problémákat, például a tömeges elbocsátásokat vagy az orosz alvállalkozót érintő fekete foglalkoztatást érintő kérdésekre, mondván, hogy ez nem rájuk tartozik.”
Ahogy arról korábban beszámoltunk, beomlott a Paks 2 építkezés egyik gödrének fala. Erről Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő számolt be. A politikus azt is megírta: „az engem informáló munkások szerint már nemcsak a német mélyépítő cég, hanem az oroszok is levonulnak és sok száz embert (nem csak magyarokat, hanem orosz, kazah és török munkavállalókat) is kirúgnak”. Nem sokkal ezután Csárdi Antal parlamenti képviselő bejutott az építkezésre. Bejegyzésében az ellenzéki politikus azt írta: „a személyes megtekintés során rendkívül ügyeltek arra, hogy a problémás területnek még a közelébe se jussunk. Az 5. blokk munkagödör bemutatásakor kizárólag a gödör északi végét mutatták meg, a repedésekkel, állékonysági gondokkal teli déli szakaszról nem számoltak be, és ottlétünk alatt különösen vigyáztak arra, hogy észrevehetetlen maradjon minden olyan elváltozás, deformáció, ami a problémára utalt volna”.
Az ukrán hírszerzés (SBU) terrorellenes központjának kabinetfőnökét, Dmitro Kozjura ezredest azzal gyanúsítják, hogy orosz ügynökként tevékenykedett. A férfit az SBU vezetője, Vaszil Maljuk tartóztatta le, bilincsben kísérték el. A helyi sajtóban közzétett felvételek is megörökítették a letartóztatást.
Az SBU szerint a gyanúsított legalább 14 alkalommal gyűjtött és továbbított információkat az oroszoknak.
A nyomozás során hang- és videofelvételeket készítettek, valamint hozzáfértek a gyanúsított mobiltelefonjaihoz és számítógépeihez. „Titkosított programok segítségével hozzáfértünk az áruló eszközeihez – mobiltelefonokhoz és számítógépekhez” – mondta Maljuk egy videóüzenetben, amelyet az SBU honlapján tettek közzé. Hozzátette: „Alapvetően együtt éltünk vele, hang- és videómegfigyeléseket végeztünk. A nyomozás során hatékonyan tudtuk dokumentálni, hogyan gyűjtött és továbbított az áruló információkat az ellenségnek.”
Az SBU állítása szerint Kozjurát az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) még 2018-ban, Bécsben szervezte be. A kapcsolatot néhány évre megszakították, de tavaly decemberben újra aktiválták. Maljuk közölte, hogy az SBU a nyomozás során dezinformációt juttatott el Moszkvába.
„Az SBU önmagát tisztítja meg. Akárhogy is próbál az ellenség beférkőzni a soraink közé… nem járhat sikerrel. Mert időben felismerjük, dokumentáljuk őket, és letartóztatjuk őket”
– fogalmazott az SBU vezetője. A közlemény szerint Maljuk közvetlenül Volodimir Zelenszkij elnöknek jelentette a nyomozás eredményeit.
Az ukrán hírszerzés (SBU) terrorellenes központjának kabinetfőnökét, Dmitro Kozjura ezredest azzal gyanúsítják, hogy orosz ügynökként tevékenykedett. A férfit az SBU vezetője, Vaszil Maljuk tartóztatta le, bilincsben kísérték el. A helyi sajtóban közzétett felvételek is megörökítették a letartóztatást.
Az SBU szerint a gyanúsított legalább 14 alkalommal gyűjtött és továbbított információkat az oroszoknak.
A nyomozás során hang- és videofelvételeket készítettek, valamint hozzáfértek a gyanúsított mobiltelefonjaihoz és számítógépeihez. „Titkosított programok segítségével hozzáfértünk az áruló eszközeihez – mobiltelefonokhoz és számítógépekhez” – mondta Maljuk egy videóüzenetben, amelyet az SBU honlapján tettek közzé. Hozzátette: „Alapvetően együtt éltünk vele, hang- és videómegfigyeléseket végeztünk. A nyomozás során hatékonyan tudtuk dokumentálni, hogyan gyűjtött és továbbított az áruló információkat az ellenségnek.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
elsőfokú, citromsárga riasztást adott ki az ónos eső veszélye miatt. Bács-Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Heves, Nógrád és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyékre pedig elsőfokú figyelmeztetés is érvényben van.
Az előrejelzés szerint csütörtökön egyébként többnyire erősen felhős vagy borult lesz az ég. Nyugat felől átmenetileg csökken a csapadékhajlam, de a ország északkeleti részén továbbra is várható havazás, hószállingózás.
Az Alföldön eső váltja a havazást, de délelőtt az átmenet során havas eső, ónos eső is előfordulhat, miközben ott is egyre kevesebb helyen lehet csapadék. Estétől már nagyobb területen fordulhat elő eső, zápor, az északkeleti országrészben ekkor kezd havazásból havas esőre, ónos esőre váltani a csapadék.
A délkeleti szelet legfeljebb élénk lökések kísérhetik.
A legmagasabb nappali hőmérséklet általában -1 és +5 fok között alakul, de délnyugaton pár fokkal melegebb is lehet.
elsőfokú, citromsárga riasztást adott ki az ónos eső veszélye miatt. Bács-Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Heves, Nógrád és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyékre pedig elsőfokú figyelmeztetés is érvényben van.
Az előrejelzés szerint csütörtökön egyébként többnyire erősen felhős vagy borult lesz az ég. Nyugat felől átmenetileg csökken a csapadékhajlam, de a ország északkeleti részén továbbra is várható havazás, hószállingózás.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
