Retteghet a Pogány Induló: a kormány betiltaná a drogok emlegetését a művekben
Pintér Sándor belügyminiszter a parlamentben beszélt a szigorítás tervéről, hozzátéve, nem a Büntető Törvénykönyvet módosítanák. Azonban részleteket nem árult el, így nem tudni, pontosan mire is vonatkozik majd a tiltás.
Új jogszabállyal tiltaná be a kormány a drogok említését „bizonyos művekben” – jelentette be Pintér Sándor belügyminiszter kedden a Parlament Kulturális Bizottságának meghallgatásán. A bejelentés - amelyről elsőként a 444.hu számolt be -, azonnal heves vitákat indított el a művészeti és a véleményszabadság határainak lehetséges átrajzolásáról.
A miniszter szavai szerint a kormány nem a Büntető Törvénykönyvben, hanem egy új, külön jogszabályban rögzítené a korlátozást.
„A reklámozásra is kitérünk. Hamarosan új törvény fog vagy jogszabály megjelenni a reklámozás különféle szintjére, hogy tiltani, sőt bizonyos művekben való megjelenését is tiltani fogjuk, egyelőre nem a Büntető Törvénykönyv keretei között, más elképzelésünk van, hamarosan tudomást szereznek róla”
– idézte a portál Pintér Sándort.
A bejelentés egyelőre több kérdést vet fel, mint amennyit megválaszol. Nem derült ki, hogy a „bizonyos művek” pontosan mit takarnak: a korlátozás kiterjed-e az irodalomra, a zenére, a filmekre vagy az online tartalmakra. Az sem világos, mit ért a kormány a drogok „reklámozása” alatt.
A kormányzati kommunikáció már hónapok óta a zéró tolerancia jegyében zajlik. A politikai irányvonalat Horváth László drogügyi kormánybiztos fellépései jelzik a legélesebben, aki a könnyűzenei színtéren megjelenő „drogmarketing” ellen indított kampányt.
Külön is megnevezte a Pogány Indulót, akinek egy dalszövege kapcsán úgy fogalmazott: „Ez már nem művészi szabadság, sokkal inkább bűnrészesség.” Egy másik nyilatkozatában hozzátette: „A tehetség ajándék, a népszerűség viszont felelősség is. Aki visszaél a népszerűséggel, és drogmarketingre használja, az kárt okoz, és bűnt követ el, mert egy roncs élet felé tereli a fiatalokat.”
Új jogszabállyal tiltaná be a kormány a drogok említését „bizonyos művekben” – jelentette be Pintér Sándor belügyminiszter kedden a Parlament Kulturális Bizottságának meghallgatásán. A bejelentés - amelyről elsőként a 444.hu számolt be -, azonnal heves vitákat indított el a művészeti és a véleményszabadság határainak lehetséges átrajzolásáról.
A miniszter szavai szerint a kormány nem a Büntető Törvénykönyvben, hanem egy új, külön jogszabályban rögzítené a korlátozást.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
VSquare: Orbán Viktor pénteken Putyinnal találkozik Moszkvában – a kormány nem cáfol
A tavalyi moszkvai látogatás heves nemzetközi bírálatokat váltott ki. A litván elnök azt mondta: „Ha valóban békét akarsz, nem rázol kezet egy véres kezű diktátorral, hanem minden erődet Ukrajna támogatására fordítod.”
Orbán Viktor november 28-án, pénteken Moszkvában, a Kremlben találkozik Vlagyimir Putyin orosz elnökkel
– írta a 24.hu. A portálnak az út részleteit jól ismerő, megbízható forrás árulta el az információt.
A kormány egyelőre nem erősítette meg a hírt, de a lap megkeresésére a Kormányzati Tájékoztatási Központ nem is cáfolta azt, mindössze annyit közölt: „A miniszterelnök külföldi útjairól a szokott rendben tájékoztatjuk a nyilvánosságot.”
A magyar miniszterelnök és az orosz elnök 2022 óta háromszor, összesen pedig tizennégyszer találkozott. Orbán legutóbb tavaly július 5-én járt Moszkvában, az akkori találkozót követően azt mondta Putyinnak: „Köszönöm azt, hogy ilyen nehéz körülmények között is fogad engem.”
A tavalyi moszkvai látogatás heves nemzetközi bírálatokat váltott ki. Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője akkor kijelentette, hogy Orbán útja „semmilyen formában nem képviseli az EU-t”. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pedig arra figyelmeztetett: „A békítés nem fogja megállítani Putyint. Csak az egység és az elszántság fogja kikövezni az utat az átfogó, igazságos és tartós békéhez Ukrajnában.” A legélesebb kritikát Gitanas Nausėda litván elnök fogalmazta meg: „Ha valóban békét akarsz, nem rázol kezet egy véres kezű diktátorral, hanem minden erődet Ukrajna támogatására fordítod.”
A magyar kormány a bírálatok ellenére kitart, a miniszterelnök stábja rendszeresen „békemisszióként” állítja be a Moszkvával folytatott egyeztetéseket. Havasi Bertalan, a miniszterelnök volt sajtófőnöke a korábbi utat is azzal indokolta, hogy az a miniszterelnök „békemissziójának részeként” történt. Ezzel szemben a TISZA párt a hazai ellenzéki oldalról korábban azt javasolta, hogy a valódi béke érdekében Orbán Viktor kezdeményezze egy Putyin–Zelenszkij-találkozó budapesti megrendezését.
A pénteki találkozó lehetséges napirendi pontjai között szerepelhet az ukrajnai háború és a tűzszünet kérdése mellett az energiaügy is. Magyarország 2021-ben 15 éves, évi 4,5 milliárd köbméter gáz szállításáról szóló szerződést kötött a Gazprommal. Bár a kormány idén diverzifikációs lépésként megállapodást kötött a francia Engie vállalattal is évi 0,4 milliárd köbméter LNG szállításáról 2028-tól, a kormányzati kommunikáció szerint ez kiegészíti, nem pedig kiváltja az orosz forrást. Emellett kulcstéma a paksi atomerőmű bővítése, amelynek 12,5 milliárd eurós keretösszegéből 10 milliárd eurót orosz állami hitel fedez.
A találkozó nemzetközi jogi hátterét árnyalja, hogy a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) 2023 márciusában elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin ellen ukrán gyermekek jogellenes deportálása miatt. Mivel a találkozónak Moszkva ad otthont, Magyarországot mint ICC-tagállamot nem terheli a letartóztatási kötelezettség.
Ruszin-Szendi Romulusz és Tarr Zoltán csak második lett a körzetében – Magyar Péter az RTL-en reagált az első forduló eredményére
A pártelnök szerint ez is bizonyítja, hogy náluk tényleg az emberek döntenek. Más ismert arcok, mint például Nagy Ervin, simán hozták az első helyet a körzetükben.
Minden ismert Tiszás politikus továbbjutott a párt előválasztásának második fordulójába, ám a párt két legismertebb arca, Ruszin-Szendi Romulusz és Tarr Zoltán is csak a második helyen végzett a saját körzetében – számolt be róla az RTL Híradó.
A meglepő eredményre Magyar Péter is reagált, aki szerint ez is bizonyítja, hogy náluk valóban az emberek döntenek.
Tarr Zoltán, aki a TISZA Párt egyik alelnöke, és akinek egy félmondatára a Fidesz felépítette a Tisza-adó kampányt, Budapest 16-os körzetében kapott ki szorosan, 37 százalékot elérve Kiss Máté 39 százalékával szemben. A volt vezérkari főnök, Ruszin-Szendi Romulusz Hajdú-Bihar 5-ös számú választókerületében 34 százalékkal lett második Kovács Attila Zoltán mögött, aki a voksok 42 százalékát szerezte meg. Ruszin-Szendit korábban a kormánymédia ukránpártisággal támadta, és a rendőrség házkutatást is tartott nála, miután egy rendezvényen pisztollyal az oldalán jelent meg.
Magyar Pétert már egy héttel ezelőtt, az előválasztás kezdetekor megkérdezték, mi lesz, ha nem a legismertebb arcok nyernek. „Nincsenek védett emberek, és önmagában az a mondat, hogy Ruszin-Szendi Romolusz és védett ember szerintem oximoron, mert ha valaki nem szorul rá a védelemre, az pont az altábornagy úr” – mondta akkor a pártelnök.
Az eredményekre most frissen reagálva Magyar Péter az RTL Híradónak azt mondta, náluk tényleg az emberek döntenek, nem a pártvezetés.
„Szerintem mindenki látja a különbséget. Nem véletlenül rettegnek a Karmelitában és halasztották el a Fidesz jelöltjeinek bemutatását több hónappal valamikor januárra”
– nyilatkozta.
A kormánypártoknál eközben valóban elhalasztották a november 22-re tervezett kongresszust. Bár a párt kommunikációs igazgatója, Menczer Tamás korábban arról beszélt, hogy a jelöltekről a kongresszus hivatott dönteni, a Fidesz jelöltállításért felelős testülete később azt közölte, hogy a névsorról „az eddigi gyakorlatnak megfelelően januárban hoz döntést a Fidesz országos választmánya”. Ezzel szemben Orbán Viktor a Blikknek azt írta, a jelöltek listája már régen kész: "a Fidesz elnöksége már döntött mind a 106 jelölt személyéről."
A TISZA Pártnál a második forduló kedd délben elindult, és november 27-én, csütörtökön 19 óráig tart. A többi ismert tiszás politikus, köztük Nagy Ervin, Bódis Kriszta és Forsthoffer Ágnes is első helyen jutott tovább a körzetében.
Minden ismert Tiszás politikus továbbjutott a párt előválasztásának második fordulójába, ám a párt két legismertebb arca, Ruszin-Szendi Romulusz és Tarr Zoltán is csak a második helyen végzett a saját körzetében – számolt be róla az RTL Híradó.
A meglepő eredményre Magyar Péter is reagált, aki szerint ez is bizonyítja, hogy náluk valóban az emberek döntenek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Milyen más bizonyíték kell, minthogy egy véres bugyit bevisz egy egyetemista lány a rendőrségre" – politikusok is felháborodtak az erőszakkal vádolt diák felmentésén
A férfi üzenetben ismerte el tettét, a bíróság mégis felmentette. Szabó Tímea párbeszédes képviselő „teljesen abszurdnak” nevezte a döntést, ami a magyar jogrendszer hibás megközelítéséből fakad.
Nagy port vert fel az RTL Híradó hétfői tudósítása arról, hogy a bíróság múlt csütörtökön felmentett egy férfit, akit szexuális erőszakkal vádoltak.
Az ügy még 2021-ben kezdődött, amikor az áldozat állítása szerint gyógyszert kért egy diáktársától, aki bement a kollégiumi szobájába és erőszakoskodni kezdett vele. A férfi másnap egy üzenetben elismerte a tettét, a bíróság mégis felmentette.
A bíróság döntése szerint ugyanis nem történt erőszak, mert a nem beleegyezés önmagában nem minősül annak.
A magyar Büntető Törvénykönyva szexuális erőszakot erőszakhoz, fenyegetéshez vagy a sértett védekezésre képtelen állapotának kihasználásához köti, nem pedig a beleegyezés hiányához.
A Képzőművészeti Egyetem hallgatói hétfőn véres lepedőt feszítettek ki tiltakozásul.
Szabó Tímea párbeszédes képviselő „teljesen abszurdnak” nevezte a bírói döntést, szerinte ugyanis ebben az esetben bizonyított volt, hogy nemi erőszak történt.
„Milyen más bizonyíték kell ahhoz, minthogy egy véres bugyit bevisz egy egyetemista lány a rendőrségre megmutatni, hogy őt megerőszakolták, és a rendőrség elhajtja, hogy nem foglalkozik vele, mert ez nem erőszak? Ilyen más országban biztos, hogy nincsen”
– tette fel a kérdést a politikus.
A nők elleni erőszak megszüntetésének világnapján a képviselő több törvényjavaslatot is benyújtott, hogy a hatóságok a jövőben komolyabban kezeljék a bántalmazásokat.
A furcsa magyar szabályozás egy hónapja az Igazságügyi Bizottságban is szóba került. Cseh Katalin momentumos képviselő szerint nagyon komoly probléma, hogy „a nemi erőszak szabályozása az Isztambuli Egyezményben a beleegyezés hiányán nyugszik, míg a magyar jogrendben bizonyítani kell azt, hogy történt bármilyen jellegű támadás, fenyegetés.”
Arra a kérdésre, hogy a kormány nyitott-e a változtatásra, Gulyás Gergely miniszter azt mondta: „Hogyha tényállást kell módosítani, vagy ha van hatékony eszköz a nők elleni erőszak kapcsán az Isztambuli Egyezményben, ami ma a Magyar jognak nem része, akkor továbbra is azt mondom, hogy nyitottak vagyunk.”
„Civilizált országokban ahhoz, hogy egy szexuális bűncselekményt megállapítsanak, elég az, hogy nem egyezett bele az aktusba, vagy valamilyen formájába, vagy részébe a sértett, itt nálunk az nem elég ahhoz, hogy az erőszak megállapításra kerüljön”
– magyarázta Spronz Júlia, a Patent Egyesület jogásza. Mivel az ügyészség nem fellebbezett az ítélet ellen, az áldozat már csak az Alkotmánybírósághoz vagy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulhat.
Nagy port vert fel az RTL Híradó hétfői tudósítása arról, hogy a bíróság múlt csütörtökön felmentett egy férfit, akit szexuális erőszakkal vádoltak.
Az ügy még 2021-ben kezdődött, amikor az áldozat állítása szerint gyógyszert kért egy diáktársától, aki bement a kollégiumi szobájába és erőszakoskodni kezdett vele. A férfi másnap egy üzenetben elismerte a tettét, a bíróság mégis felmentette.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kedden este megszületett a Magyar Labdarúgó Szövetség döntése: Marco Rossi marad a magyar labdarúgó válogatott szövetségi kapitánya.
Az MLSZ továbbra is bizalmat szavazott a szakembernek, akinek szerződése 2030-ig érvényes. Csányi Sándor, az MLSZ elnöke a döntés után azt nyilatkozta: "Marco Rossi 82 mérkőzésen vezette a magyar csapatot, egyhuzamban ez a leghosszabb sorozat, ezalatt sok sikert ért el, két Európa-bajnokságra elvitte a válogatottat, a Nemzetek Ligájában szép sikereket hozott.” Ugyanakkor elismerte a kudarcot is.
Hozzátette azonban: „Kétségtelen, hogy a vb-selejtezőkön nem sikerült továbbjutni, a közvéleményben érthetően felvetődött, hogy marad-e vagy nem marad. Marco Rossi beszámolt az elnökségnek az elképzeléseiről, és az elnökség úgy döntött, hogy bizalmat szavaz neki”.
Az MLSZ bejelentésére Orbán Viktor a közösségi oldalán reagált. A nagy focirajongó miniszterelnök azt írta:
"Nix ugribugri.
Rossi a mester!"
Kedden este megszületett a Magyar Labdarúgó Szövetség döntése: Marco Rossi marad a magyar labdarúgó válogatott szövetségi kapitánya.
Az MLSZ továbbra is bizalmat szavazott a szakembernek, akinek szerződése 2030-ig érvényes. Csányi Sándor, az MLSZ elnöke a döntés után azt nyilatkozta: "Marco Rossi 82 mérkőzésen vezette a magyar csapatot, egyhuzamban ez a leghosszabb sorozat, ezalatt sok sikert ért el, két Európa-bajnokságra elvitte a válogatottat, a Nemzetek Ligájában szép sikereket hozott.” Ugyanakkor elismerte a kudarcot is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
