HÍREK
A Rovatból

Rekord: a legcsapadékosabb és a második legenyhébb volt az idei január 1901 óta

Az idei januári csapadék mennyisége az 1991 és 2020 közötti átlag 245 százaléka volt. Ebben a hónapban 3,93 Celsius-fokos átlaghőmérsékletet mértek, ez 4,5 fokkal enyhébb az 1991 és 2020 közötti átlagnál.

Link másolása

Az idei január volt a legcsapadékosabb és a második legenyhébb 1901 óta - közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat a Facebook-oldalán pénteken.

Azt írták: országos átlagban az eddig beérkezett adatok szerint 80,9 milliméternyi csapadék hullott le, ezzel az idei január volt a legcsapadékosabb 1901 óta, megelőzve 1915 első hónapját, amikor 80,4 milliméternyi esett. Megjegyezték: az idei januári csapadék mennyisége az 1991 és 2020 közötti átlag 245 százaléka volt.

A délnyugati és a középső országrészben, valamint a hegységekben többfelé 100 milliméternyinél több csapadékot mértek, a hegyvidékeken 150 milliméter körüli is előfordult, Bakonybél mérőállomásán például 152,2 milliméternyit rögzítettek. Többfelé ez volt a legcsapadékosabb január. Csak Sopron és Szeged környékén volt 40 milliméternyinél kevesebb csapadék.

Az elemzés szerint a január a sok csapadék mellett nagyon enyhe volt, 3,93 Celsius-fokos átlaghőmérséklettel. A 20. század kezdete óta országosan csak a 2007-es január volt enyhébb, akkor ez az érték 4,27 fok volt. Az idén januári 3,93 fokos átlaghőmérséklet 4,5 fokkal enyhébb az 1991 és 2020 közötti átlagnál.

Síkvidéken többnyire 3 és 5 fok között alakult a hónap középhőmérséklete, 0 fok alatti havi érték csak a legmagasabb hegyeken fordult elő.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


HÍREK
43 évesen meghalt Schmidt Csaba, Tatabánya korábbi polgármestere
2010 és 2019 között volt polgármester, azóta képviselőként volt tagja a város közgyűlésének.

Link másolása

43 éves korában meghalt Schmidt Csaba tatabányai fideszes politikus. A hírt a családja közölte a Facebookon.

A Kemma emlékeztet rá, hogy

2010-ben választották meg Tatabánya polgármesterének, a tisztséget 2019-ig, két cikluson át töltötte be.

A 2019-es választás után a helyi Fidesz-KDNP frakciójának vezetőjeként, képviselőként folytatta a munkáját a közgyűlésben. 2020 nyarán bízta meg az innovációs- és technológiai miniszter az újjáalakuló Tatabányai Szakképzési Centrum kancellári feladataival.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
Putyint megdobálhatták valamivel, miközben a mariupoli lakótelepen tett látogatást - videó!
Vlagyimir Putyin most először látogatott ukrán területre, amit a hadserege törvénytelenül tart megszállva.

Link másolása

Az orosz elnök a múlt hétvégén az ukrán Mariupol városába látogatott, amit az ő parancsára az orosz haderők szálltak meg.

Mariupol az orosz-ukrán háború egyik fontos szimbóluma lett, itt hajtottak végre tömegmészárlásokat és bombázások az oroszok, akik sokáig küzdöttek Mariupol elfoglalásáért.

Putyin most először ment el egy olyan ukrán területre, amit a hadserege törvénytelenül szállt meg. Az oroszok által készített propagandavideón egy esti felvételen láthatjuk az orosz elnököt egy ponton, és az rtl.hu által kiszúrt videó egy pontján az látszik, hogy valamivel megdobják őt.

A felvételen 9 másodpercnél látszik a tárgy, de nem igazán lehet kivenni, hogy pontosan mi az.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
„Kénytelenek leszünk bevonódni a háborúba” – mondta a lengyel nagykövet, de már próbálják félreértésként beállítani
Bár a párizsi lengyel nagykövet szavai elég egyértelműnek tűnnek, a külügyminisztérium szerint kiragadták a kontextusából a mondatot.

Link másolása

Meglepő kijelentést tett Lengyelország párizsi nagykövete az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban - írja a Yahoo.

„Vagy megvédi Ukrajna a saját függetlenségét, vagy kénytelenek leszünk bevonódni ebbe a konfliktusba. Azért, mert a mi értékeink, civilizációnk alapjai kerülnek veszélybe, ezért nem lesz más választásunk, mint a belépés”

- nyilatkozta Jan Emeryk Rościszewski a francia LCI televíziónak vasárnap.

Ahogy a Telex írja, a félreérthetetlen kijelentést a lengyel külügyminisztérium még aznap délután elkezdte magyarázni:

a felelősséget áthárították a sajtóra, szerintük félreértésről van szó, mivel a mondatot kiragadták a kontextusából.

"Ha figyelmesen meghallgatjuk a beszélgetést, akkor kiderül, hogy szó sincs arról, hogy Lengyelország bevonódna a konfliktusba. Ez csak egy figyelmeztetés arra vonatkozólag, hogy mi történne, ha Ukrajna elveszítené a háborút: lehetségessé válna egy orosz támadás, illetve még több közép-európai ország kerülne bele a konfliktusa, beleértve Lengyelországot és a balti államokat" - írták.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Medvegyev: „El lehet képzelni, hogy egy orosz hiperszonikus rakétát lőnek ki a hágai Nemzetközi Büntetőbíróságra”
A szervezet ugyanis elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin ellen háborús bűnök miatt. Medvegyev szerint emiatt van mitől félniük a bíráknak.

Link másolása

Dmitrij Medvegyev, az Orosz Biztonsági Tanács helyettes vezetője szerint szörnyű következményei lehetnek annak, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) Vlagyimir Putyin ellen elfogatóparancsot adott ki - írja a Newsweek.

Ahogy azt mi is megírtuk,

a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság szerint Putyin büntetőjogi felelősséggel tartozik mind az Ukrajnában elkövetett háborús bűnökért, mind az ukrán gyermekek Oroszországba való deportálásáért.

Ez az első alkalom, hogy valakire nemzetközi elfogatóparancsot adnak ki a tavaly február 24-én kirobbant orosz-ukrán háború során.

Medvegyev, az Oroszországi Föderáció Biztonsági Tanácsának elnökhelyettese, volt orosz elnök és miniszterelnök a Telegramon azt írta, hogy „el lehet képzelni, hogy egy orosz hiperszonikus rakétát lőnek ki az Északi-tengerről a hágai Nemzetközi Büntetőbíróságra”.

"A bíróság csak egy nyomorult nemzetközi szervezet, nem egy NATO-tagállam lakossága. Ezért nem fognak háborút indítani. Félni fognak. És senki sem fogja sajnálni őket. Szóval ti, hágai bírók, csak óvatosan nézzetek az égre"

- írta Medvegyev.


Link másolása
KÖVESS MINKET: