Megszólalt a Pride-on kokárdával táncoló drag queen: Olyan produkciót szerettem volna, ami egyfajta statement és úgy érzem, ez össze is jött
Mia Szösz Pride-os produkcióját még a miniszterelnök is megosztotta azzal a szöveggel, hogy „Van, aki erre büszke. Mi nem kérünk belőle!” A drag queen erre is reagált.
Két drag queen, Mia Szösz és Emma Rebel is fellépett a rekordméretű Budapest Pride-on. Mindkettejük produkciója hatalmas visszhangot váltott ki: Mia ugyanis egy hatalmas kokárdát dobott a földre a produkciója végén, Emma pedig bajusszal lépett színpadra.
„Olyan produkciót szerettem volna, ami egyfajta statement és úgy érzem, ez össze is jött: ez volt a Most múlik pontosan. De nem akartam túl komolyra sem venni, ezért a másik egy bulisabb szám volt”
„Azt akartam üzenni a transznemű embereknek, hogy fontolják meg, mi a fontosabb számukra: az identitásuk vagy a hazájuk. Lehet, hogy ez rosszul hangzik, pedig nem hazaárulásra akarok senkit rávenni, de jelen helyzetben a transzok a marginalizált csoporton belül is a legeslegmarginalizáltabbak, és néha szinte hajtóvadászatot indítanak ellenük”
Az ő produkcióját még Orbán Viktor is megosztotta a Facebook-oldalán, és azt írta hozzá: „Van, aki erre büszke. Mi nem kérünk belőle!”
„Ő nem is volt ott, szóval az, hogy nem kér belőlünk, már ott tiszta volt. Nem is neki szólt az előadásom, hanem annak a 200 vagy akárhány ezer embernek, aki a tiszteletét tette aznap”
- reagált erre Mia, akit a Hatvannégy Vármegye feljelentéssel fenyeget a kokárdás produkció miatt.
„A Hatvannégy Vármegye fel is akar jelenteni nemzeti szimbólum meggyalázása miatt, amire meg csak annyit mondanék, hogy nem ők és nem Novák Előd fogja meghatározni, mi a magyarság, és hogy én milyen szimbólumokat használhatok itt született és itt felnőtt magyarként. Nem csak ők alkotják a nemzeti egységet. És a népművészet sem politika, és nem is kéne azzá tenni”
- mondta.
Emma Rebel fellépését leginkább a külseje, azon belül is a szakálla miatt bírálták.
„Egyrészt tudom, hogy ahogyan én művelem ezt a műfajt, az nem való mindenkinek, mert a drag queenek vagy transzvesztiták nem feltétlenül szőrösek és szakállasak. Teljesen rendben van, ha valakinek ez nem tetszik, bár nem én vagyok az első, aki így csinálja, és nem is én leszek az utolsó. Viszont ez egy szabad művészet, egy önkifejező előadásmód, ahol a karaktert úgy építed fel, ahogy akarod, és a személyiséged azon részeit mutatod be, amiket a mindennapokban nem tudsz megmutatni”
- fogalmazott Emma, aki arról is beszélt, hogyan élte meg a Pride esetleges betiltásának hírét: „Amikor a miniszterelnök először beszélt a Pride betiltásáról, életemben először nagyon megijedtem, hogy mostantól tényleg az lesz, hogy az utcára se fogok tudni kimenni. A nővérem nyugtatott meg, hogy ne legyek hülye, eddig is aktivistáskodtam, most meg főleg muszáj lesz hallatni a hangomat. A félelem nálam egy idő után teljesen átment abba, hogy szarok rá, nekem egy feladatom van: az, hogy azoknak az embereknek az üzenetét átadjam, akik láthatatlanok”
Fotó: SZMO/Nagy Bogi
Mia Szösz is arról beszélt, hogy szerinte az utóbbi években felerősödött a kormány rosszindulata, és ez hatással van a lelkiállapotára is, ugyanakkor nem hagyja hogy mindez eltántorítsa őt.
„Lehet, hogy nem 200 ezer ember előtt fogom csinálni, de csinálni fogom. Tényleg meg kellene érteni, hogy ez egy előadó-művészeti ág, nem egy beteg szexuális perverzió”
- mondta.
„A drag queenek a közösség legszínesebb foltjai, a legészrevehetőbb lényei, ez hozzátartozik a szerepünkhöz. És azáltal, hogy ilyen kirívó a karakterem, több figyelmet kap az LMBTQ+ bármelyik betűje. Technikailag egy bohóc vagyok, egy szórakoztató elem a közönség számára” – tette hozzá a hétköznapokban szabadúszó sminkesként dolgozó drag queen.
Két drag queen, Mia Szösz és Emma Rebel is fellépett a rekordméretű Budapest Pride-on. Mindkettejük produkciója hatalmas visszhangot váltott ki: Mia ugyanis egy hatalmas kokárdát dobott a földre a produkciója végén, Emma pedig bajusszal lépett színpadra.
„Olyan produkciót szerettem volna, ami egyfajta statement és úgy érzem, ez össze is jött: ez volt a Most múlik pontosan. De nem akartam túl komolyra sem venni, ezért a másik egy bulisabb szám volt”
Orbán Viktor kiadta a parancsot a Békemenetre: ezzel a három lépéssel győzhetik le Magyar Pétert a Facebookon
A miniszterelnök a Digitális Polgári Körben adott eligazítást a március 15-i Békemenet résztvevőinek. A posztolásra, lájkolásra és megosztásra vonatkozó utasítások a közösségi médiás dominanciát célozzák.
Fél nappal a március 15-i Békemenet előtt posztolt Orbán Viktor az általa alapított Digitális Polgári Kör Facebook-csoportjába, és eligazította a digitális polgárokat azzal kapcsolatban, hogyan használják a közösségi médiát vasárnap a békemenet-témában. A kormányfő szerint minderre azért van szükség, mert összehangoltan kell működniük ahhoz, hogy március 15-én is az ő hangjuk legyen a legerősebb „a Facebookon is” - írta a 24.hu.
Orbán biztosított mindenkit, hogy a legfontosabb intelmeket vasárnap elküldik majd SMS-ben, illetve Messengeren is,
de a következőket már most rögzítette:
„Ha jössz a Békemenetre, posztold ki az üzenőfaladra, milyen sokan vagyunk. Minden esetben írd mellé, hogy a Békemeneten vagy.”
Azt is kérte, hogy
„minden Békemenetről szóló posztot, ami szembejön veled, lájkolj és kommentben támogasd a békepárti erőket”,
valamint hogy
mindenki ossza meg a legjobb tartalmakat a Békemenetről.
A miniszterelnök szerint ez három alapfeltétele annak, hogy győzelmet arassanak a digitális térben, majd feltette a költői kérdést: „Számíthatok rátok a fenti kihívásban?”
Az ugyanakkor már most valószínűsíthető, hogy bármekkora létszám is jön össze a Békemeneten, illetve a Tisza Párt Nemzeti Menetén, mindkét tábor magát fogja a számháború nyertesének kikiáltani. Így történt ez október 23-án is, igaz, akkor Szabó Andrea vezetésével az ELTE szociológusai tudományos alapossággal vizsgálták testközelből a két tömeget, és arra jutottak, hogy Magyar Péterék rendezvényén közel kétszer annyian lehettek, mint a Békemeneten.
Fél nappal a március 15-i Békemenet előtt posztolt Orbán Viktor az általa alapított Digitális Polgári Kör Facebook-csoportjába, és eligazította a digitális polgárokat azzal kapcsolatban, hogyan használják a közösségi médiát vasárnap a békemenet-témában. A kormányfő szerint minderre azért van szükség, mert összehangoltan kell működniük ahhoz, hogy március 15-én is az ő hangjuk legyen a legerősebb „a Facebookon is” - írta a 24.hu.
Orbán biztosított mindenkit, hogy a legfontosabb intelmeket vasárnap elküldik majd SMS-ben, illetve Messengeren is,
de a következőket már most rögzítette:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: Március 15-én olyan üzenetet küldünk a hatalomnak, ami Moszkvából is látszik
A TISZA Párt elnöke a szabad Magyarország újjászületésének napjára készül. Arra kéri követőit, hogy vasárnap vonuljanak vele, és írjanak közösen történelmet.
Magyar Péter egy Facebook-posztban buzdított a vasárnapi Nemzeti Meneten való részvételre. A TISZA Párt elnöke szerint „az idei március 15. a magyar nép békés és derűs feltámadása lesz.” Hozzátette, ez lesz az a nap, amikor szerinte igenis számít a méret.
A politikus arra kéri követőit, hogy a holnapi eseményen küldjenek „egy olyan üzenetet a romlott hatalomnak, ami nemcsak a Holdról, de Moszkvából is látszik!”
Magyar állítja, hogy az idei nemzeti ünnepünk a szabad Magyarország újjászületésének napja lesz. A bejegyzését így zárta: „Gyere el, és írjunk közösen történelmet! »A magyar név megint szép lesz, Méltó régi nagy híréhez.«”
Péter Magyar és a TISZA Párt március 15-ére hirdette meg a „Nemzeti Menetet” Budapestre: a tervek szerint vasárnap 14:00-kor indul a Deák térről, az Andrássy úton halad a Hősök teréig, ahol Magyar Péter beszédet mond. Ugyanerre a napra, délelőttre a kormányoldalhoz köthető CÖF–CÖKA is Békemenetet szervez, amely 9:00-kor gyülekezik az Elvis Presley téren, és 11:00-kor indul a Szent István körúton át a Kossuth térre.
Magyar Péter egy Facebook-posztban buzdított a vasárnapi Nemzeti Meneten való részvételre. A TISZA Párt elnöke szerint „az idei március 15. a magyar nép békés és derűs feltámadása lesz.” Hozzátette, ez lesz az a nap, amikor szerinte igenis számít a méret.
A politikus arra kéri követőit, hogy a holnapi eseményen küldjenek „egy olyan üzenetet a romlott hatalomnak, ami nemcsak a Holdról, de Moszkvából is látszik!”
Magyar állítja, hogy az idei nemzeti ünnepünk a szabad Magyarország újjászületésének napja lesz. A bejegyzését így zárta: „Gyere el, és írjunk közösen történelmet! »A magyar név megint szép lesz, Méltó régi nagy híréhez.«”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kijev nem engedett, Orbán Viktor hazahívta a Barátság-bizottságot a békemenetre
A Czepek Gábor vezette magyar delegáció nem kapott hozzáférést a Barátság kőolajvezetékhez Kijevben. A kormányfő a küldöttség hazarendelése mellett döntött.
Hazarendelte a Barátság kőolajvezeték ügyében Kijevbe küldött vizsgálóbizottságot Orbán Viktor – jelentette be egy szombati Facebook-videóban.
A miniszterelnök arra utasította a bizottság tagjait, hogy a békemenetre érjenek haza.
A miniszterelnöknek a videóban jelentést tevő Czepek Gábor energiaügyi államtitkár elmondta,
az ukránok nem engedték a magyar delegációt a vezetékhez, amiből ő arra következtet, hogy az újraindítható lenne.
Az államtitkár arról is beszélt, hogy az ukrán Naftogaz szombatra tájékoztatót hívott össze az ügyben, amelyre Heizer Antalt, Magyarország kijevi nagykövetét is meghívták. Orbán Viktor ezt a magyar nyomásgyakorlás eredményének tudta be.
A Barátság kőolajvezetéket január 27-én érte orosz rakétatámadás, a kőolajszállítást azóta nem indították újra. Az ukránok sokáig arról beszéltek, hogy a vezeték helyreállítása nagyon hosszú időbe telne, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök később azonban azt is közölte, hogy nem is áll szándékukban megtenni. A magyar kormány március 4-én hozott rendeletet a vizsgálóbizottságról, a Czepek Gábor vezette csapat pedig március 11-én indult Kijevbe. Az ukrán külügyminisztérium még aznap jelezte, hogy nem tekintik őket hivatalos delegációnak. Később az Európai Bizottság is bejelentette, hogy vizsgálati missziót küldene Ukrajnába a vezeték állapotának felmérésére.
Trumpot is meglepte a Hormuzi-szoros lezárása, és szorít az idő, hogy megoldást találjon
Az amerikai erők csapást mértek Kharg-szigetre, ahol több mint 90 katonai célpontot semmisítettek meg. A Nemzetközi Energiaügynökség rekordmennyiségű olajtartalékot szabadított fel az árrobbanás miatt.
Bár Donald Trump amerikai elnök azt ígéri, „így vagy úgy, de hamarosan NYITOTTÁ, BIZTONSÁGOSSÁ és SZABADDÁ” teszik a Hormuzi-szorost,
a valóság az, hogy a szoroson, amelyen a világ tengeri kőolajszállítmányainak negyede halad át, gyakorlatilag leállt a forgalom.
A helyzet súlyát jól mutatja, hogy az amerikai erők péntek este csapást mértek a Perzsa-öböl északi részén található Kharg-szigetre, ahol a közel-keleti térségért felelős amerikai parancsnökség szerint több mint 90 iráni katonai célpontot, köztük tengeri aknák raktárait és rakétatároló bunkereket is megsemmisítettek.
A konfliktus a február 28-án indított amerikai–izraeli légicsapásokkal kezdődött, amire Irán a Hormuzi-szoros lezárásának bejelentésével válaszolt. A lépés azonnali és súlyos zavart okozott a globális olajellátásban, az olajár meredeken emelkedni kezdett, ezért a Nemzetközi Energiaügynökség március 11-én, szerdán soha nem látott mennyiségű olajtartalékot szabadított fel. A helyzet mintegy háromezer hajót és becslések szerint húszezer fős legénységet érint.
Irán olcsó, de hatékony eszközökkel bénítja meg a hajózást.
„Kis méretű rombolók, tengeri drónok, kisebb tengeralattjárók, part menti rakétaállások, mobil rakétarendszerek, mindez Irán rendelkezésére áll, hogy támadja az áthaladó hajókat” – mondta a BBC-nek Michael Clark, a londoni King's College professzora. A legfenyegetőbbek a tenger fenekén várakozó aknák, amelyek egy hajó áthaladásakor aktiválódnak, és a hajótestbe ütközve robbannak. Péntekig legalább 16 kereskedelmi hajót ért támadás. „Ezek ellen nincsen biztonságos rejtekhely egy ilyen hajón” – nyilatkozta egy matróz a helyszínről a BBC-nek.
A Fehér Házat láthatóan felkészületlenül érte a szoros lezárása. Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter szerint az amerikai és izraeli légicsapások hatására az iráni ballisztikusrakéta-támadások 90, a kamikaze dróntámadások pedig 95 százalékkal estek vissza,
de a háború céljai – Irán katonai potenciáljának lenullázásától a rendszerváltásig – továbbra sem világosak. A kormányzaton belül sem volt teljes az egyetértés, állítólag az alelnök, J. D. Vance ellenezte az Irán elleni háborút.
A beavatkozás közvetlen költsége az Egyesült Államoknak eddig több mint 11 milliárd dollárba került.
Hegseth szerint a hajózást egyetlen dolog akadályozza: „Jelenleg egyedül az akadályozza a hajózást, hogy Irán lövöldöz a hajókra. Nyitva áll a hajóforgalom előtt, ha Irán ezt nem teszi.”
Teherán politikailag is játszik: miközben a legtöbb hajót feltartóztatja, az általa kiválasztott néhányat, elsősorban Kínába és Indiába tartó tankereket, majd egy török hajót is átengedett. Az iráni külügyminiszter-helyettes tagadta, hogy aknákat telepítenének, de elismerte, hogy az Irán elleni „agresszióhoz” csatlakozott országok nem számíthatnak biztonságos áthaladásra. A támadások első napján megölt Ali Hamenei ajatollah helyét fia, Modzstaba Hamenei vette át, aki azonnal megerősítette, hogy továbbra is zárva tartják a szorost.
A konfliktusnak Oroszország is nyertese lehet, mivel az Ukrajna elleni agressziója miatt szankciók alatt álló orosz kőolaj kereskedelmi korlátozását az amerikaiak időlegesen enyhítették, amit európai vezetők élesen bíráltak.
A megoldás még várat magára. Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter szerint „hamarosan, amint katonailag lehetséges lesz”, megjelenhetnek a kereskedelmi hajókat kísérő hadihajók, vélhetően egy nemzetközi koalíció részeként. Erre utalt Trump is szombati posztjában. Az iráni elnök, Maszúd Peszeskján már jelezte, hogy tárgyalnának, ha Iránt visszakapcsolnák a globális finanszírozási rendszerbe, és garanciát kapnának további támadások ellen. Trump azonban egyértelművé tette, hogy ez nem a tárgyalás ideje, sőt, pénteken újabb lépéseket helyezett kilátásba: „Nagyon kemény csapásokat hajtunk végre ellenük a jövő héten”.
Bár Donald Trump amerikai elnök azt ígéri, „így vagy úgy, de hamarosan NYITOTTÁ, BIZTONSÁGOSSÁ és SZABADDÁ” teszik a Hormuzi-szorost,
a valóság az, hogy a szoroson, amelyen a világ tengeri kőolajszállítmányainak negyede halad át, gyakorlatilag leállt a forgalom.
A helyzet súlyát jól mutatja, hogy az amerikai erők péntek este csapást mértek a Perzsa-öböl északi részén található Kharg-szigetre, ahol a közel-keleti térségért felelős amerikai parancsnökség szerint több mint 90 iráni katonai célpontot, köztük tengeri aknák raktárait és rakétatároló bunkereket is megsemmisítettek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
