HÍREK
A Rovatból

Rejtett inflációval is próbálja fenntartani a kormány a népszerűségét Zsiday Viktor szerint

A befektetési szakértő szerint az is infláció, ha például a korábbi helyett messzebbre kell utazni a háziorvoshoz, hiszen ugyanazért a pénzért végső soron rosszabb szolgáltatást kapunk.


Az infláció nem csak klasszikus formában, hanem rejtett vagy kevésbé rejtett módokon is - erről írt a blogján Zsiday Viktor hétfőn.

A befektetési szakember elemzésében rámutat:

a populista gazdaságpolitikusok mindig arra kényszerülnek, hogy a növekedést, vagy végső esetben legalább a növekedés látszatát fenntartsák.

Mivel azonban ehhez már nincs elég erőforrásuk, ezért ezt végül pénznyomtatásból, támogatott, piaci kamatszint alatti hitelekkel, devizaleértékeléssel, inflációval próbálják elérni. Erre Zsiday szerint jó példa Törökország az elmúlt években.

A közgazdász szerint ugyanakkor más módja is van, hogy a kevesebb, vagy nem elegendő erőforrás ellenére megpróbálja egy kormány fenntartani a népszerűségét. Méghozzá a rejtett infláció segítségével.

Egy példával illusztrálva Zsiday azt írja: a klasszikus infláció az, amikor a zsemle 50 forint helyett 100 forintba kerül. A trükkösebb módja ennek, amikor a zsemle marad 50 forint, viszont a mérete kisebb lesz. A közgazdász szerint azonban ezeket a helyzeteket még könnyen tudja kezelni az inflációs statisztika.

Amikor azonban mondjuk a zsemle minőségét rontják, azt már nehezebb megragadni.

A közszolgáltatások szintjén pedig lehetetlen, pedig szerinte itt ugyanez történik: ugyanazért a pénzért (a befizetett adónkért) kevesebb szolgáltatást kapunk.

Példaként említette, hogy

ha eddig 1 kilométerre kellett menni a háziorvoshoz, most azonban a körzetösszevonások miatt 10 kilométerre, és esetleg kevésbé elérhető a háziorvos, az azt jelenti, hogy ugyanazért a pénzért kevesebbet kapunk. Sőt, még a költségeink nőnek.

Zsiday szerint ugyanilyen, ha bizonyos orvosi vizsgálatok, beavatkozások, amik eddig ingyenesek voltak, mostantól pénzbe kerülnek. Erre épp aktuális példa szerinte a HPV-oltások ingyenességének megszüntetése, vagy a várólisták hosszának növekedése. Szintén infláció az is, hogy az oktatásban egyre kevesebb szolgáltatást kapnak a gyerekek, mivel nincs elegendő tanár.

A szakember példaként említette még az útdíjak kiterjesztését, vagy a vízvezetékrendszer leépülését a „rezsicsökkentés” miatt.

„Nagyon fontos megérteni, hogy mind az explicit állami díjemelés, mind a minőségrontás számos formája azt jelenti, hogy a valós megélhetési költségeink nőnek, ám ezeket a folyamatokat nem tudják megragadni a klasszikus inflációs mutatók, így sokáig rejtve maradnak a szem elől, gyakran egészen egy nagyobb krízisig, amikor egyszerre kell szembesülnünk mindennel” - írta.

Zsiday hangsúlyozta, hogy Magyarország 2022-23-ban elképesztő, a rendszerváltás óta nem látott inflációs rekordot hozott össze. Bár most próbálják a helyzetet stabilizálni, és várhatóan valóban lemegyünk egyszámjegyű inflációs tartományba pár hónap múlva. Ugyanakkor szerinte nem mehetünk el szó nélkül a mellett, hogy ezzel párhuzamosan hogyan zajlik a rejtett, állami szolgáltatásokat érintő infláció is, amit érzékelni lehet, de számszerűsíteni nagyon nehéz és valójában pont ugyanaz az oka, mint az inflációs rekordnak.

„Mindaddig, amíg egy adott ország nem néz szembe a gazdasági realitásokkal, nem lép le a politikai/gazdasági populizmus útjáról, és nem hoz olyan intézkedéseket, amelyek a valódi, hosszú távú organikus gazdasági növekedést támogatják (például az oktatás fejlesztése, szakképzett, demokratikus intézményrendszer erősítése, jogrendszer gyors, átlátható működése), addig kénytelen-kelletlen egyre jobban belesodródik a látható és a rejtett elinflálásba”

- zárta írását a befektetési szakértő.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Karácsony Gergely nevében vett át több százmillió kenőpénzt egy politikus a parkfenntartási vállalkozó szerint, de nem intézett neki semmit
Z. Zsolt parkfenntartási vállalkozó vallomásában részletezte, hogyan adott át éveken át százmilliókat egy politikusnak, amiért cserébe semmit sem kapott. A férfi szerint a politikus azzal is fenyegette, hogy ha nem fizet, meglévő szerződéseit is felmondatja a kerületekben.


„A pénzt, amit neki adok, a Dunába is dobhatnám a Margit hídról” – ezzel a mondattal jellemezte a „láthatatlan emberként” emlegetett parkfenntartási vállalkozó azt a több százmilliós összeget, amit egy „Pék” becenevű politikusnak fizetett ki – írja a Telex.

A vádalku reményében beszélő Z. Zsolt vallomása szerint Pék éveken át hitegette őt Karácsony Gergely főpolgármesterre és más fővárosi vezetőkre hivatkozva, de a pénzért cserébe semmilyen ellenszolgáltatást nem kapott.

A vallomás szerint a pénzmozgás 2015-ben kezdődött, amikor Pék évi 40 millió forintot kért azért, hogy a politikus párttársai ne támadják a vállalkozó cégének meglévő kerületi szerződéseit. Ez az összeg később évi 60 millióra emelkedett.

2019 nyarán Pék 15 millió forintot kért Karácsony Gergely főpolgármesteri kampányára, cserébe pedig fővárosi parkfenntartási munkákat ígért.

Karácsony győzelme után a tét emelkedett: a következő években állítása szerint évi 110-115 millió forintot adott át, 2023-ban pedig 105 milliót. A vállalkozó külön naplót vezetett a kiadásokról, amelyben „Pék” és „KariGeri” feliratú oszlopokban rögzítette a tételeket.

Z. Zsolt szerint a kerületi szintű fizetések nem is klasszikus kenőpénzt, sokkal inkább egyfajta védelmi pénzt jelentettek, hogy „béke legyen”.

Maga Karácsony Gergely írt először arról, hogy valaki kenőpénzt kért a nevében. A főpolgármester június 11-i posztjában azt írta, ha valaki pénzt adott fővárosi befolyásért, az a lehető legnagyobb pénzkidobás volt.

Karácsony szerint ugyanis a főváros 2022 és 2024 között a külsős cégek helyett saját hatáskörbe vonta a zöldfelületek gondozását, így az ígéreteknek már nem volt alapjuk.

Z. Zsolt szintén erről számolt be: „Valójában semmilyen konkrét projektre nem került sor, egyáltalán kilátásban sem volt semmi konkrétum, szerintem soha semmilyen intézkedés nem történt ennek érdekében.”

Amikor Z. Zsolt számon kérte Péket a fővárosi ígéretek teljesítésének hiánya miatt, a politikus állítólag fenyegető stílusra váltott.

Azzal zsarolta, hogy kapcsolatai révén „bármelyik kerületben el tudja intézni, hogy a meglévő szerződéseimet felmondják”.

A vállalkozó szerint Péknek rendkívül költséges életmódja volt, és a pénz nagy részét valószínűleg maga költötte el.

Június elején a Központi Nyomozó Főügyészség nagyszabású akciót hajtott végre az úgynevezett óbudai korrupciós ügyben, amelyben a gyanú szerint egy évtizedes, pártokon és önkormányzati ciklusokon átívelő hálózat szerzett kenőpénzért szerződéseket. A bíróság több ismert politikus, köztük Őrsi Gergely, Láng Zsolt, Molnár Zsolt letartóztatását is elrendelte. A nyomozás a parkfenntartás mellett a közétkeztetés területére is kiterjed.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Orbán egykori hivatalának szőnyegeit Bécsben újították fel az Iparművészeti Múzeum pénzén – a saját épületük közben szétrohad
A HVG birtokába került dokumentumok szerint a múzeum ingyenesen adta kölcsön a műtárgyakat a Karmelitának, vagyis a Miniszterelnökségnek. A szállítás költségeit is az intézmény állta, miközben saját épülete romos állapotban van.


Bécsben restauráltatták, a szállítást is saját zsebből állták, kölcsönzési díjat mégsem kértek: dokumentumok szerint az Iparművészeti Múzeum így szolgálta ki a Karmelitát, miközben a Lechner-palota reped, ázik és süllyed - erről ír a hvg.hu a birtokába került dokumentumok alapján. A lap által megszerzett iratokból kiderül, hogy a Miniszterelnökségnek ingyenesen kölcsönadott nyolc szőnyeget előbb Bécsben, a Textilrestaurierung Neugebauer nevű műhelyben újíttatta fel az intézmény, és a műtárgyak szállításának költségét is a múzeum állta.

A Karmelitába 2018-ban került szőnyegekről egy évvel később restaurátori ellenőrzés is készült. A szakvélemény szerint a műtárgyakat közlekedési útvonalakon helyezték el, ami hosszú távon károsítja azokat.

„A tárgyon való közlekedés, taposás, rendszeres takarítás hosszú távon az elöregedett szálak folyamatos letöredezését, kipergését okozza. A tárgy a folyamatos használat során sérül, kopik, a csomók sörtemagassága rövidebb lesz vagy kiesik a felületből” – áll a jelentésben, amely több darab cseréjét is javasolta.

Egy 9,6 millió biztosítási értékű, Remsey Ágnes által tervezett szőnyeget például úgy fektettek le egy folyosón, hogy még egy pár ezer forintos csúszásgátlót sem tettek alá.

Ez a gyakorlat, hogy a kormánytagok úgy vittek el műtárgyakat, mintha egy plázából válogatnának, nem volt egyedi. A cikk felidézi, hogy az Iparművészeti Múzeum aulájában álló, közel kétméteres, középkori műkovácsot ábrázoló rézszobrot Lázár János minisztériumába szállították, a miértre pedig egy munkatárs szerint azt a választ kapták, hogy „úgyis be van zárva a múzeum”. Az intézmény dolgozói korábban feliratos pólókban tiltakozva fogadták a műtárgyakat válogató minisztert.

A múlt szombati Múzeumok Éjszakáján az új kultúráért felelős miniszter, Tarr Zoltán éppen a 2017 óta zárva tartó Iparművészeti Múzeumban jelentette be a változásokat. Megszüntetik a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központot, véget vetnek a központi kommunikációs korlátozásnak, és teljes átvilágítást rendeltek el négy intézményben: az Országos Széchényi Könyvtárban, az Iparművészeti Múzeumban, a Magyar Természettudományi Múzeumban, valamint az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetben.

A bejelentés helyszíne, a Lechner Ödön tervezte palota állapota döbbenetes: az üvegcsarnok falát több centi széles repedések szabdalják, a kőpadló a süllyedés miatt annyira hullámos, hogy el lehet benne botlani, a termekben pedig hatalmas beázásfoltok és hulló vakolat látható.

A kilenc éve bezárt épület felújítására léteznek engedélyes tervek, már csak a közbeszerzést kellene kiírni. A Múzeumok Éjszakáján ideiglenesen megnyitották a látogatók előtt az évek óta zárva tartó főépület központi tereit.

Június 10-én Nagy Ervin, a frissen kinevezett államtitkár egy videóban jelentette be, hogy hivatali elődje szintén az Iparművészeti Múzeumból kölcsönzött antik bútorokkal rendezte be irodáját, amelyeket visszajuttatna az intézménynek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Fontos állomáshoz érkeztünk az orbáni maffia elleni küzdelemben, mindenkire szükség lesz
A miniszterelnök 13 órakor élőben szólal fel a parlamentben az „orbáni maffia” elleni harc új szakaszáról, amihez szerinte „mindenkire szükség lesz”. Eseménydús nap lesz a mai, mutatjuk a részleteket.


„Az orbáni politikai és gazdasági maffia elleni küzdelem fontos állomásához érkeztünk. Mindenkire szükség lesz a maffia legyőzéséhez!” – írta reggel a miniszterelnök, aki bejegyzését azzal zárta, hogy 13 órakor élőben jelentkezik a parlamentből.

A parlamenti felszólalás előtt hétfőn rendkívüli ülést tart a kormány, azután ülésezik a Tisza Párt frakciója - ezt még tegnap jelentette be magyar.

„Holnap rendkívüli kormányülés, aztán frakcióülés. 13 órától a Parlamentben ismertetem a bábok eltávolítását és a Vagyonvisszaszerzési Hivatalt. + még valamit”.

Vagyis a beszédében Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalra vonatkozó javaslatot, valamint az Orbán-kormányok által kinevezett állami vezetők eltávolítását célzó intézkedés részleteit fogja bejelenteni. Illetve egy rejtélyes harmadik intézkedést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Hűsölőhelyeket jelölt ki a katasztrófavédelem a hőség miatt
A klimatizált helyeken bárki menedékre lelhet a brutális meleg elől. Közzé tették a listát.


A kormány és az állami szervek cselekvési tervének megfelelően a katasztrófavédelem hűsölőhelyeket jelölt ki szerte az országban. A nagy meleg idején bárki igénybe veheti a nyilvánosan elérhető klimatizált hűsölőhelyeket - írja a kormány egy közleményben.

A hűsölőhelyek listája itt érhető el.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk