Egy 11 éves Nissan regisztrációs adója 13 ezer forintról 57 ezerre nőtt – sokkal több pénzt szed ki az autósok zsebéből az állam

Magyar Péter múlt héten gyalog indult el Nagyváradra. Az akcióját azután jelentette be, hogy szerinte Orbán Viktor a tihanyi apátság csodálatos barokk oltára előtt állva árulta el a külhoni magyarságot, és ezzel a nemzetet is.

A Klubrádió Megbeszéljük című műsorának hétfői adásában beszélt az útjáról. A beszélgetés idején még úton volt Kisújszállás felé, amely aznap estére volt a célja.

Magyar szerint ezt a kutatást nem közvetlenül a kormány rendelte meg, hanem egy nagyobb cég megbízásából készítik el minden választás előtti évben. Azt állította, hogy ez az anyag „a Karmelita csodás teraszára is” eljut. Ennél többet nem árult el, mert szerinte ez a kormány dolga lenne, de hozzátette, hogy ha úgy alakul, a Tisza is megtehetné.

Úgy fogalmazott, hogy „rögtön érthetővé válik a pánik, és ez a dühreakció, mint egy kisgyerek, aki dühös, amikor elveszik a labdáját”. Azt mondta, a kormányban is tudnak erről a kutatásról, és szerinte ezért ilyen a reakciójuk.

Markó Béla szerint Orbán Viktor kiállása a romániai elnökválasztás második fordulója előtt a szélsőjobboldali jelölt mellett nem azt az eredményt hozta, amit a magyar miniszterelnök szeretett volna. A Klubrádió Reggeli gyors című műsorában arról beszélt, hogy sokan attól tartottak, Orbán Viktor tihanyi beszéde miatt a romániai magyarok George Simionra szavaznak majd, de épp az ellenkezője történt.

Markó úgy látja, hogy Orbán megszólalása miatt többen is elmentek szavazni, csak épp nem arra a jelöltre, akit ő támogatott. A Székelyföldi és más erdélyi magyar szavazók végül Nicușor Dan mellé álltak.

Markó beszélt arról is, hogy bár az első forduló után jelentős, körülbelül 20 százalékpontos különbség volt a két jelölt között, amit nagyon nehéz volt ledolgozni, végül mégis Nicușor Dan nyert.

A végeredményt Markó Orbán vereségének tartja. Úgy fogalmazott: „Orbán rosszul mérte be a romániai helyzetet, és rosszul mérte be az erdélyi magyarok közérzetét.”

Hozzátette: „Több mint hiba, hogy ő nemcsak most, hanem már hosszú ideje egy olyan Európa-képet, és egy olyan állameszmét képviselt, amely rossz a határon túli magyaroknak, és nagyon rossz az erdélyi magyaroknak.

Markó felidézte, hogy az erdélyi magyarok emlékeznek a román–magyar konfliktusokra, különösen a marosvásárhelyiek márciusára. Úgy fogalmazott: „éppen ezért nem értem, hogy miért kell Magyarországról megmondani nekünk, és miért kell Orbán Viktornak megmondani, hogy mi mit akarjunk.”

Kedden délután tartják a vitát a „közélet átláthatóságáról” szóló törvényjavaslatról, miután a Fidesz kezdeményezésére hétfőn napirendet módosítottak az Országgyűlésben.

Az átláthatósági törvény segítségével a kormány ellehetetlenítheti azokat az újságokat és civil szervezeteket, amelyek szerintük veszélyeztetik az ország szuverenitását. A parlament igazságügyi bizottsága hétfő délelőtt 8 igen és 3 nem szavazattal vette tárgysorozatba a javaslatot, így az a plenáris ülés elé kerülhetett.

A Fidesz a napirend módosításával azt akarta elérni, hogy ne legyen éjszakába nyúló vita Halász János javaslatáról. Így próbálják elkerülni, hogy hasonlóan hosszú obstrukcióval szembesüljenek, mint 2022-ben a szociális törvény megszavazása előtt, amikor az ellenzéki képviselők több mint 22 órán át tartották fenn a vitát.

A Telex információi szerint a házbizottság hétfői ülésén az is eldőlt, hogy a DK kezdeményezésére mégis uniós napirendi pont lesz az ellehetetlenítési törvény, így EP-képviselők – például Dobrev Klára vagy Magyar Péter – is felszólalhatnak a keddi vitán.

Mostanra az is biztossá vált, hogy a Fidesz nem akarja kivételes eljárásban, már a héten átnyomni a törvényjavaslatot a parlamenten. Az előzetes napirendi tervezet szerint a javaslat általános vitáját kedd este tartják, a szavazásra pedig a június 10-i hét elején kerülhet sor.

Halász János, az átláthatósági törvényt beterjesztő fideszes képviselő egy Nemzeti Sporttal a hóna alatt érkezett meg az Igazságügyi Bizottság hétfői ülésére. Leült az asztalfőre, majd olvasni kezdte Orbán Viktor kedvenc újságát, és csak az ülés megnyitása után szánta rá magát, hogy papírból felolvassa a sokak által csak nagytakarítási törvénynek nevezett javaslata indoklását.

Hozzátette: az év elején kipattant USAID-ügy „teljes egészében leleplezte”, hogy külföldi pénzekből működtetnek Magyarországon nyomásgyakorló szervezeteket. Úgy fogalmazott, a törvény jogi garanciákat tartalmaz a közélet átláthatósága érdekében, minden olyan esetre, amikor veszély fenyegeti a nemzeti szuverenitást. A felolvasás egy percig, ha tartott, utána félmosollyal hallgatta az ellenzéki hozzászólásokat.

A Demokratikus Koalíció képviselője, Sebián-Petrovszki László szerint a Fidesz azonosítja magát a nemzettel, ezért aki a kormánypártot bírálja, azt úgy kezelik, mintha a magyar nemzet ellen cselekedne. Úgy fogalmazott, az a legnagyobb probléma, hogy a kormány állami eszközökkel lép fel az ország állampolgáraival szemben, ha azok nem értenek egyet vele.

Szabó Szabolcs, a Párbeszéd politikusa úgy látja, a törvény jogi szempontból abszurd, és teljhatalmat ad a Szuverenitásvédelmi Hatóságnak. Úgy véli, ha a Parlament elfogadja, idővel a bíróság fogja megsemmisíteni, bár ezt szerinte az Alkotmánybíróságnak kellene megtennie. Megjegyezte, a legújabb alkotmánybíró-jelöltek – Hende Csaba és Polt Péter – fényében nem lenne meglepő, ha ez nem történne meg.

A momentumos Cseh Katalin azt kérdezte: „Ha van egy civil szervezet, hogy egy homoszexuális tinédzser egy faluban hozzájusson lelki segítséghez, akkor az a magyar szuverenitást sérti? Önök miért félnek ennyire ettől?” Azt mondta, akik túlélték az elmúlt 15 évet, azokat most még utoljára megpróbálják földbe döngölni.

A Párbeszéd képviselője, Tordai Bence arról beszélt, hogy szerinte a törvény kivezeti Magyarországot az Európai Unióból. Úgy fogalmazott: „csak pislogunk, amikor Orbán egy magyarellenes jelöltet támogat, majd Halász János benyújt egy javaslatot, amikor kettős állampolgárok külföldinek számítanak”.

Szabó Tímea (Párbeszéd) úgy fogalmazott: „Biztos Halász SZDSZ-es múltja miatt bünteti a párt, hogy neki kellett benyújtani a javaslatot.” Szerinte ez a törvény a Huxit első írásos dokumentuma, és világos, hogy Orbán Viktor ki akarja léptetni az országot az EU-ból. Úgy látja, a törvény célja az, hogy ellehetetlenítse a civilek és a szabad sajtó működését, amelyek belföldi mikroadományokból tartják fenn magukat. Azt mondta: „Miért nem írnak egy olyan törvényt, hogy akit Magyar Péternek hívnak, annak nem szabad indulni a választásokon?”

Szerinte ugyanazokat a paneleket mondják, amiket évek óta Oroszországgal kapcsolatban hangoztatnak. Érdemi nyilatkozatot a sajtó felé sem tett.

A bizottság végül 8 igen és 3 nem szavazattal tárgysorozatba vette az átláthatóságinak nevezett törvényjavaslatot, vagyis az hivatalosan a Parlament napirendjére kerül, így megkezdődhet róla az érdemi vita az Országgyűlésben.