Extrém helyszínen jártunk: a kénköves pokol várt bennünket a Gellért fürdő mélyén
Nézd meg velünk a Szent Gellért Gyógyfürdő alatt rejtőző titkos járatokat, a Karfiol-barlangot és a rejtett Ősforrást!
A Budapestiek és a turisták több mint egy évszázada élvezik a város egyik legcsodálatosabb szecessziós épületében a fürdőzést. De mi teszi mindezt lehetővé? Honnan jön a gyógyvíz, ami feltölti a medencéket, és hogyan lehetséges, hogy egy olyan régi fürdő, mint a Gellért, az év minden napján leállás nélkül üzemel?
Válaszokat keresve leereszkedtünk a gépházon túlra, és a párás melegben a kénköves pokol felé vettük az irányt.
Sétánk során a gyógyfürdő műszaki vezetőjével, Veres Györggyel bejártuk a Gellért fürdő alatti alagútrendszert, megnéztük a gépházat, a csodálatos Karfiol-barlangot, és lejuthattunk az Ősforráshoz is.
A területen fakadó hőforrásokat már a rómaiak is felfedezték, akik előszeretettel használták a termálvizeket. Később az Árpádok korában és a törökök idején is élvezték gyógyító hatásait. I. Lipót idején a Szüzek fürdője volt itt, később a Sárosfürdő, majd ennek helyére 1914-1918-ban épült meg a Sebestyén Artúr, Hegedűs Ármin és Sterk Izidor által tervezett gyönyörű szecessziós Gellért fürdő.
Éles váltás volt, amikor az ólmozott üvegablakokkal és türkizkék Zsolnay csempékkel díszített előcsarnokból egy nyitott udvaron át leereszkedtünk a fürdő pincerészébe.
Itt rögtön megcsapott bennünket a termálvizek jellegzetes, nosztalgikus, záptojásra emlékeztető illata, ami szellőzőkön keresztül jut a légtérbe. Ettől a ponttól azonban teljesen zárt rendszerben áramlik a termálvíz, hogy megóvják a minőségét.
György felhívta rá a figyelmünket, hogy épp a fürdő négy tartálya fölött állunk. Az építkezés során ezek készültek el először, és tulajdonképpen köréjük húzták fel az egész fürdőhotel komplexumot. A tartályok összesen 800 köbméter termálvizet tudnak eltárolni és pihentetni. Erre azért van szükség, mert a víznek van egy minimális iszaptartalma amit itt ülepítenek le.
Lementünk a fürdő gépházába is, ami három szinttel a panoráma étterem terasza alatt helyezkedik el. Itt dolgozik a három feladó szivattyú, amik eljuttatják a 44°C-os termálvizet a fürdő medencéibe, zuhanyzóiba.
Ezt követően leereszkedtünk a Gellért táróba, a fürdő alagútrendszerébe. Itt már igencsak melegünk lett, hiszen a sziklában lévő termálvíz fűti. Közepén rozsdás sínpár fut végig és beleveszik a kivilágítatlan sötétségbe. Egyetlen csille árválkodik rajta, amit olykor a fürdő üzemeltetői használnak különböző felszerelések szállítására.
A Gellért táró egy 1100 méter hosszú összekötő alagút a Gellért, a Rudas és a Rácz fürdő között.
A 70-es évekre az Ősforrásnak már sem a vízhozama, sem a hőmérséklete nem felelt meg arra, hogy kiszolgálja a fürdőt. Alternatívát kezdtek keresni. A Gellért táró területén összesen 17 kutat fúrtak, egy kalap alatt pedig elkészült az összekötő alagút is.
A táróból nyílik az a két fúrt kút is, ami ma a Gellért fürdőt látja el.
Ezek 20 méteres mélységbe nyúlnak, de akkor se látnánk beléjük, ha közelebb merészkedhetnénk. A termálvízet semmilyen külső hatás nem érheti, ezért itt is zárt a rendszer: a kutak le vannak fedve felülről.
Csak két-két cső vezet ki belőlük és halad a tartályok irányába. Alapesetben mindkét töltőcső működik. Azonban karbantartás vagy
javítás eseten egy csővel is biztonságosan tudják üzemeltetni a rendszert, ezért a Gellért fürdő az év minden napján nyitva tarthat.
Megnéztünk egy a táróból nyíló szellőzőalagutat is. Izzasztóan meleg sétánk során itt végre egy kis levegőhöz jutottunk, miközben a ventillátoron túl a forgalmas felső rakpartra láttunk rá.
A ventillátor elsődleges feladata, hogy 0-24 szellőztesse az alagutat. Másodlagos funkciója pedig, hogy szükség esetén a helyén tudjanak bevezetni csöveket a pincerészbe, ezt ugyanis a fürdő felől nem tudnák megoldani.
A Gellért fürdő mélye azonban nem csak ipari érdekességeket rejt. A táróból egy fémlépcsőn felmászva csodálatos természeti képződmény, egy aragonit-barlang tárult a szemünk elé, amelyet 1963-ban lemélyített fúrás során fedeztek fel. A Karfiol terem becenevet kapta, nem véletlenül.
A barlang mennyezetén lévő 34 - 35 millió éves borsókövek nagyon hasonlítanak egy hatalmas karfiolra.
A Karfiol-terem a Gellért-hegy gyomrában húzódó barlangrendszerhez tartozik. Biztos nektek is feltűnt már a Sziklakápolna alatt, az a boltíves rész, amit mindig graffitik díszítenek. Meglepetésemre kiderült, hogy az a rejtélyes befalazott bejárat pont ide, a Karfiol-barlangba vezetne.
Sétánk végén egy szűk járaton áthaladva ellátogathattunk a Gellért fürdő ősforrásához is.
Olyan élmény volt, mintha egy alvilági istenség szentélyébe léptünk volna be.
A gyér világítás és a meleg pára miatt szinte alig láttunk, a víz feketének tűnt. A teret néha félelmetes dübörgés hangja töltötte be, ahogy elrobogtak fölöttünk a Szabadság hídról lekanyarodó villamosok. A hatalmas belmagasság, a középen emelkedő nedves támasztó pillér és a visszhangok pedig csak fokozták a misztikus, egyben hátborzongató hangulatot.
Ha kedvet kaptál egy kiránduláshoz a Gellért fürdő mélyére, akkor jelentkezz te is az Imagine Budapest által szervezett sétára és nézd meg a hangulatos TikTok videónkat is!