SZEMPONT
A Rovatból

Ranschburg Zoltán: „Zsolti bácsi” ügye nagyon rosszul érintheti a Fideszt, Semjén Zsolt komoly politikai hibát követett el

A 30 éve politizáló miniszterelnök-helyettes mintha kiesett volna a rutinból, zsigerből, egyfajta pánikból reagált - mondja a politikai elemző. Szerinte most éghet rá a Fideszre, hogy a kegyelmi ügy után nem tett eleget a gyermekvédelemben.


Egyre nagyobb a politikai botrány „Zsolti bácsi” körül. Semjén Zsolt vérvádnak nevezte a parlamentben elhangzott kérdést, ki lehet az a Zsolti bácsi, az ellenzék vizsgálatot követel, a kormányoldal rágalomról, hazaárulásról és egy külföldi titkosszolgálatról beszél. Az egész ügy a Szőlő utcai javítóintézet igazgatója elleni nyomozással indult, aki a gyanú szerint éveken át prostitúcióra kényszeríthetett volt javítóintézetis lányokat, de ezt hiába tudták sokan, nem történt semmi. Nem sokkal később a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat volt főigazgatója azt mondta, az igazgatót felülről védhették, és azt beszélték, politikusoknak is szállíthattak gyerekeket a Szőlő utcából. Káncz Csaba két nevet is leírt posztjában, Aradó Gergely pedig Semjént Zsoltnak címzve feltette a Zsolti bácsis kérdést.

Hogyan befolyásolhatja a választásokat ez az egész ügy? Erről beszélgettünk Ranschburg Zoltán politikai elemzővel.

– Semmilyen konkrét bizonyíték nincs „Zsolti bácsi” létezéséről, Semjén Zsolt heves védekezése azonban az ellenzék szerint árulkodó, miközben a kormány egy titkosszolgálati jelentéssel igyekszik cáfolni a ki sem mondott vádakat. Hatékonyan?

– A jelentés röviden a „Zsolti bácsi” pletyka terjedésének összefoglalója. Eszerint kiskorú áldozat nem szerepel a jelenleg folyó nyomozásban, politikus érintettségére nincs bizonyíték, és valamiféle külföldi összeesküvés sejthető. Jámbor Andrást külön kiemeli, noha épp ő mondta, hogy pletykát nem szabad vádként bevinni a parlamentbe. Káncz Csabáról, aki egy posztban (bizonyítékok nélkül) leírta két kormánytag nevét, hogy szerinte nekik szállíthatták a gyerekeket, azt feltételezi a jelentés, hogy brit titkosszolgálati kapcsolata lehet, azaz mintha brit szál is lenne a történetben. Úgy tűnik, a kormány kommunikációs vonala az lesz: ez az ügy ebben a formában nem ügy, politikus és valószínűleg kiskorú sem érintett, az egész csupán egy kreált történet.

A következő hetekben-hónapokban ez nagyon rosszul érintheti a Fideszt, és nem vagyok meggyőződve, hogy a teljes elmismásolás hatékony lesz.

Hogy az ellenzék hogyan keretezi, mennyire köti korábbi ügyekhez, az a következő időszak kérdése.

– Hogyan lehetséges, hogy egy bizonyítékok nélküli vád ekkora hullámokat kelt a politikában?

– Bár a politikusok érintettsége egyelőre pletykaszint, de az ügynek van valóságalapja: a Szőlő utcai intézet igazgatója letartóztatásban van, hatósági eljárás zajlik. Innen indult az egész. Ha semmi ténybeli alap nem lenne, kisebb hullámokat vetne. Így azonban folyamatban lévő nyomozás van, amihez mindent hozzá lehet kötni. Hogy az erre rárakódó pletykák sorsa mi lesz, az már politikai kérdés.

Az pedig, hogy Semjén Zsolt a parlamentben úgy reagált egy kérdésre, mintha az az őt személyében érő vád lenne, nagyon komoly politikai hiba volt. A válasza hangneme egyértelműen vádnak tekintette a kérdést, határozottan védekező pozícióból reagált.

Nem azt a pozíciót vette fel, hogy kormánytagként mindent megtesz a tiszta rendezésért, segíti a hatóságokat, mielőbbi megoldást remél, és szolidaritást vállal az áldozatokkal. Ehelyett ő maga terelte politikai síkra az ügyet azzal, hogy személyes támadásként kezelte. Súlyos hiba volt az is, hogy a reakciójában meg sem említette az áldozatokat, ami meglehetősen érzéketlen elem.

– Hogyan lehet ekkora politikai hibát elkövetni? Milyen lelkiállapot kell ehhez egy politikusnál?

– Személyesen Semjén Zsolt és általában a kormány az elmúlt másfél évtizedben sokkal ritkábban volt kitéve nehéz kérdéseknek és helyzeteknek, mint ahogy a normális lett volna. Elkoptak a régebben meglévő tudások, reflexek, rutinok, amelyek egy sikeres politikusban megvannak, hogyan kell reagálni, válaszolni. Semjén különösen ritkán kap akkora nyilvánosságot, mint például Lázár János vagy Navracsics Tibor.

Furcsa ezt mondani egy 30 éve politikában lévő emberről, de mintha kiesett volna a rutinból, zsigerből, egyfajta pánikból reagált.

Úgy érezhette, fennáll a veszélye, hogy egy politikailag komoly károkat okozó ügy közepébe kerül, ezért azonnal védekező pozícióba helyezte magát, ahelyett, hogy megtartotta volna különleges kormányzati pozícióját, és nyugodt, cselekvő szerepben jelezte volna: a kormány a helyén van, megteszi a szükséges lépéseket.

– Hogyan jutottunk idáig? A 444 nyár közepén írt hosszan először az ügyről. Szeptember elején Kuslits Gábor, a TEGYESZ volt igazgatója a Válasz Online-nak azt mondta, Juhászt felülről védhették. Úgy fogalmazott: "két nagyon magas rangú politikust emlegetnek. Az egyiknek állítólag a fiúkat vitték, a másiknak a lányokat.” Emiatt ellene indítottak eljárást, feljelentés elmulasztása miatt.

– Ami Kuslits Gábor kijelentéseit illeti: az interjúban is úgy fogalmazott, hogy hallomásokról van szó. Konkrétan nem nevezett meg senkit, azt mondta, tudomására hozták.

Körültekintően fogalmazott, konkrét vád nélkül jelezte, hogy ilyen ügyről van tudomása. Hogy feljelentési kötelezettség fennáll-e, jogi kérdés.

Nyilván pletyka alapján nem kell feljelentést tenni, de nem tudom pontosan, milyen körülmények kellenek ehhez. El tudom képzelni, hogy ebben a tekintetben a vizsgálat jogos lehet, ha konkrét tudomása volt.

– Kuslits azt is állította, hogy amikor 2015-ben a rendőrséghez fordultak, hogy a gyermekotthon elől szedték be a lányokat, semmi sem történt, csak aláírattak velük egy titoktartási nyilatkozatot. Ez tíz éve volt. Ez korbácsolhatta a hangulatot és irányíthatta a politikai mozgást?

– Úgy tűnik, egy régóta húzódó ügyről van szó, hosszú évek óta folyó nyomozással, amelynek nem látjuk az eredményét. Ez rendszerszintű hiba a gyermekvédelemben, sok hasonló esetről lehet hallani. Ráadásul ez legalább két ügy: az egyik a Szőlő utcai intézet volt vezetője büntetőjogi felelősségének kérdése, amiben remélhetőleg a nyomozás eredményt hoz. A másik a politikai felelősség kérdése: hogyan húzódhat egy ilyen ügy 10 éven át úgy, hogy a hatóságok tudnak feltételezett visszaélésekről és bántalmazásokról, mégsincsenek érdemi ellenlépések. Itt kapcsolódik a történet a Fidesz korábbi ügyeihez is:

a 2024 februári kegyelmi ügy után miért nem történtek sokkal határozottabb lépések?

– Országos felháborodás volt, az influenszertüntetés óriási tömegeket mozgatott meg. A kormány kommunikációban utalt átvilágításokra, komoly felülvizsgálatokra, de kívülről nézve ez nem látszik: a botrányok nem múltak el, más intézmények felől is hallani esetekről. Úgy tűnik, a 2024 tavaszán szükséges purgálás elmaradt.

Ez az a politikai felelősség, ami ráéghet a Fideszre, és ami miatt a politikai érintettségről szóló pletykák egyáltalán megjelenhetnek.

Egyetértek Jámbor Andrással abban, hogy pletykákat nem szabad vádként bevinni a parlamentbe, ez korrekt álláspont. De az, hogy a politikai vagy akár büntetőjogi felelősség kérdése felmerül, nagyrészt annak köszönhető, hogy a kormány a gyermekvédelem helyzetét nem tudta az elvárható módon kezelni. Ez komoly támadási felület, és várhatóan nem múlik el a következő időszakban.

– Mi lehet az oka, hogy a kormánypárt vonakodik foglalkozni ezekkel a nyilvánvalóan közfelháborodást kiváltó, politikailag kockázatos ügyekkel, miközben máskor képes egyik napról a másikra hozni kemény törvényeket?

– Három lehetséges magyarázatot látok. Az első, egyben a „legrosszindulatúbb”, de pletykaszinten létező, hogy tudnak ezekről az ügyekről, és valóban személyes érintettségek és kapcsolati hálók védik az elkövetőket, a politikai beágyazottság felülírja a büntetőjogi felelősséget, ezért vonakodnak fellépni. A második a valós politikai akarat hiánya: a kommunikációban családbarát üzenet a napi politikában hátrébb sorolódik, más kampánytémák dominálnak, és úgy ítélik meg, nem ez határozza meg a választások kimenetelét. A harmadik a kompetenciahiány: próbálnak kezdeni valamit, van némi szándék, de nem értik eléggé a rendszer működését, az információk nem jutnak el oda, ahova kellene, ezért nem találnak megoldást. Ez sem hízelgő értelmezés, és nehezen hihető, hogy tizenöt évnyi teljhatalom mellett egy korrekt átvilágítást legalább az intézményvezetők között ne tudnának megtenni, de akár a teljes rendszerben is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Annyit értenek a nukleáris energiához, mint ló a mozijegyhez” – a Paksi Atomerőmű fideszes vezetését bírálta a volt MVM-főnök
Mártha Imre, a Magyar Villamos Művek egykori vezérigazgatója élesen bírálta a paksi atomerőmű jelenlegi vezetését. Szerinte a menedzsment szakmai felkészültsége nem megfelelő, a létesítményt valójában a kétezer fős szakmai stáb működteti.


Mártha Imre, a Magyar Villamos Művek korábbi vezérigazgatója az ATV Egyenes Beszéd című műsorában beszélt arról a 2018-as leveléről, amelyben már akkor a paksi atomerőmű hűtési problémáira és a Paks II projekt aggályaira hívta fel a figyelmet. A volt MVM-vezér szerint a 2018-as figyelmeztetései bejöttek. Azt mondta, nem örül ennek. A Süli János akkori miniszternek írt levelében két kulcsmondat szerepel, az egyik, hogy „jelenleg üzemelő Paks I végletekig kihasználja a Duna folyóvíz adta hűtési lehetőségeket”, a másik pedig, hogy „egyszerűen nincs és nem is lesz megfelelő mennyiségű víz a Dunában.”

Mártha szerint „az a baj, hogy szerintem most sokkal nagyobb a gond, mint amit a levélben leírtam.”

Kifejtette, hogy a Paks I atomerőmű jelenleg a nyolc turbinából eggyel, a négy reaktorból pedig egy csökkentett teljesítményűvel üzemel, ami egyáltalán nem felel meg a tervezett működési állapotnak. Bár az orosz gépkönyvek említik ezt a lehetőséget, de nem heteken vagy hónapokon át tartó üzemre tervezték. A helyzetet egy hasonlattal írta le:

„Ez olyan, mintha egy Forma 1-es autóval a budapesti belvárosban döcögnénk, megállással indulva, 5 km/órás sebességgel.”

A paksi szakemberek munkáját zseniálisnak nevezte, akik ebben a helyzetben is képesek működtetni az erőművet. Ugyanakkor élesen bírálta az atomerőmű jelenlegi vezetését.

Úgy fogalmazott, az erőmű egy félkatonai szervezet, amelynek élén jelenleg „egy bukott fideszes energiahivatali elnök [Horváth Péter Jánosra gondol - a szerk.] ül, és a felügyelő bizottság élén pedig egy Fidesz által indított országgyűlési képviselő, aki úgy tudom, hogy nem nyerte meg a körzetét [itt pedig Steiner Attilára].”

„Ők ketten szerintem annyit értenek a nukleáris energetikához, mint ló a mozijegyhez. Nem ők viszik a művet. Az a kétezer ember viszi, aki ott éjjel-nappal azon dolgozik, hogy ez az egy turbina és az a fél reaktor terhelés működjön.”

Mártha szerint a kormányzati kommunikáció is ezt tükrözi, mivel a miniszterelnök helyszíni látogatásai során nem a felsővezetőkkel, hanem a műszaki vezérhelyettessel mutatkozik. Úgy véli, egy atomerőmű esetében nem szerencsés, ha törések vannak a menedzsment és a szakszemélyzet között.

A jelenlegi, csökkentett teljesítményű üzemmód fenntarthatóságával kapcsolatban bizonytalanságát fejezte ki. Azt mondta, a blokkvezérlő mérnökök bravúrja, hogy a rendszer így is működik, de abban nem biztos, hogy ez hetekig vagy hónapokig tartható.

A legnagyobb veszélynek azt tartja, ha az utolsó blokk is leállna. „Ha ne adj isten Paks leáll, mert elfogy a víz, akkor egy 2000 megawattos termelőberendezés átfordul az ország egyik legnagyobb fogyasztójává.”

Míg egy működő blokk képes „megfűteni” a másikat az újraindításhoz, a teljes leállás és kihűlés utáni újraindítás rendkívül nehézkes lenne. Egy régi példát említett: „Ez utoljára több mint 40 éve ezelőtt indult el hideg állapotból, ahhoz külön kazánparkot építettek a szovjetek, és arról a kazánparkról fűtötték meg az első reaktort.” Hozzátette, hogy ezt a kazánparkot már évtizedekkel ezelőtt lebontották.

A jelenlegi helyzetet, amikor a Duna vízszintje centikre van a leállástól, „hajmeresztő pillanatnak” nevezte.

A reaktorok élettartamára is káros a gyakori leállítás és újraindítás. Az orosz tervek szerint ezeket a blokkokat folyamatos, teljes terhelésű üzemre tervezték, a le- és felterhelés fogyasztja az élettartamukat. Emlékeztetett, hogy a románok a cernavodai atomerőműnél hasonló problémákkal küzdenek, és négy uszályt süllyesztettek el a Dunában, hogy egy mesterséges küszöbbel megemeljék a vízszintet.

Mártha Imre beszélt egy lehetséges megoldási javaslatról is, amelyen a budapesti közüzemek a Műszaki Egyetemmel közösen dolgoznak.

A projekt célja egy 120 kilométeres távvezeték kiépítése Paks és Budapest között, a Duna nyomvonalán, amellyel az atomerőmű hulladékhőjét lehetne eljuttatni Budapestre és az útba eső városokba távfűtési célra.

Ez szerinte Pakson is segítene, mert a jelenleg a Dunába engedett hőt hasznosítani lehetne. Konkrét becslést is mondott: „A mi számításaink szerint, ami még nagyon előzetes, egy ilyen 150-200 megawatt hőt, teljesítményt ilyenkor is el lehetne hozni, ami most egyébként az élethalál közötti különbség.” Hangsúlyozta, hogy ez egy többéves projekt.

A Paks II beruházás kapcsán megismételte korábbi aggályait. Szerinte a jelenlegi helyzetben a Dunába már egyetlen megawattnyi plusz hőteljesítményt sem lehetne beengedni, ezért Paks II esetében elkerülhetetlen lesz hűtőtornyok építése. Ez a Heller-Forgó-féle technológia ismert és működő, de megépítése az egész projekt újratervezését, újraengedélyeztetését és jelentős költségnövekedést vonna maga után.

A nagyméretű atomerőművek építését mára elavult koncepciónak tartja, a Paks II projektet egy kihalásra ítélt mamuthoz hasonlította.

Felidézte, hogy már évekkel ezelőtt megjósolta, hogy az Európai Unió a tiltott állami támogatás és a szabványok miatt sem fogja engedélyezni a projektet az eredeti formájában.

„Most olyan érdekes, hogy én ezt megmondtam, csak senki nem hitte el.”

Ehelyett a Paks I blokkok üzemidejének meghosszabbítását tartaná a legfontosabbnak, akár 80 éves korig, ahogy arra amerikai példák is vannak. Kritizálta a kormány korábbi „szélerőmű frászát”, mondván, ha az elmúlt 16 évben épültek volna szélerőművek, azok most jelentősen kiegészíthetnék a napelemparkokat, és könnyebb helyzetben lenne az ország.

Teljes interjú:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Szél Bernadett: A szakma tudta, és figyelmeztette a kormányt, hogy nem fogja bírni a Duna, de a Fidesz egy ponton túl masszívan a klímacélok ellen harcolt
Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő a Fidesz-kormányok felelősségét firtatja a jelenlegi energiaválságban. Szerinte a Duna rekordalacsony vízállása és a paksi atomerőmű leterhelése előre látható volt, de a figyelmeztetéseket lesöpörték.
M.M. / Fotó: - szmo.hu
2026. augusztus 06.



Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő szerint a mostani hőség, aszály és a Duna rekordalacsony vízállása miatti energia- és vízellátási válság nem az elmúlt hetek, hanem az elmúlt tizenhat év kormányzati mulasztásainak az eredménye.

Posztjában úgy fogalmaz, a Fidesznek „tizenhat éve volt” felkészíteni az országot, méghozzá „kétharmaddal, rendeleti kormányzással, ezermilliárdnyi uniós forrással és gyakorlatilag korlátlan politikai hatalommal”.

Írását azzal kezdi, hogy miközben „az ellenzéki Fidesz épp négy hetet kér számon Magyar Péteren”, ő „tizenhat évet” kér számon a Fideszen. Hangsúlyozza, hogy nem utólag okoskodik, hiszen parlamenti dokumentumok és bírósági ítéletek sora bizonyítja, hogy időben jelezte a veszélyeket.

Úgy látja, a Fidesz-kormányok mindenben válságot láttak – a migrációtól a genderkérdésig –, „csak az egyetlen valós problémával nem voltak hajlandók foglalkozni: az elkerülhetetlenül begyűrűző klímaválsággal és a szükséges alkalmazkodással!”.

A jelenlegi helyzetet úgy írja le, hogy „a hőség, az aszály, a Duna katasztrofálisan alacsony vízállása és túlmelegedése, valamint az energia- és vízellátási gondok egyszerre omlanak rá Magyarországra”. Felidézi a fideszes politikusok nyilatkozatait: Bóka János szerint „erre fel kellett volna készülni”, amire Szél azt javasolja, „írja fel szépen magának a tükörre”. Németh Balázs megjegyzésére, miszerint már nyár elején lehetett látni hogy baj lesz, azt írja: „Nem 2010 lehetett látni, hogy baj lesz.”

Rétvári Bence felvetésére pedig, miszerint a kormánynak négy hete volt cselekedni, úgy reagál: „Nem, az előző kormánynak 16 éve és RENGETEG PÉNZE lett volna cselekedni.”

A volt képviselő felidézi, hogy már 2014-ben felhívta a figyelmet a paksi bővítés hűtővízigényével és a Duna alacsony vízállásával járó kockázatokra. Szerinte

„A SZAKMA TUDTA, és FIGYELMEZTETTE A KORMÁNYT, hogy nem fogja bírni a Duna; ők is tudták.”

A kormány válasza erre szerinte nem egy nyílt vita volt, hanem a szerződések titkosítása és az adatok elzárása. Emlékeztetett, hogy Orbán Viktor „az évszázad üzletének”, Lázár János pedig „az elmúlt negyven év legjobb bizniszének” nevezte Paks II-t.

Szél kitér arra is, hogy a szakma egy diverzifikált energiamixet javasolt. 2015-ben törvényjavaslatot nyújtott be a napelemekre és szélerőművekre kivetett környezetvédelmi termékdíj eltörléséért, mivel abszurdnak tartotta, hogy a kormány „környezetszennyező termékként” adóztatja a tiszta energiát. A Fidesz ezt lesöpörte.

Később képviselőtársaival együtt tízmilliárdokat javasoltak a környezetvédelmi és vízügyi rendszer megerősítésére, de ezeket a módosításokat is elutasították, sőt, „hangosan falkában röhögték ki” a javaslattevőket.

Írt a lakossági energetikai korszerűsítések elmaradásáról is: egy 150 milliárd forintos uniós programból hárommillió háztartás újulhatott volna meg, de Lázár János közölte, a forrásokat inkább állami épületekre fordítják.

Ezzel a Fidesz szerinte „nemcsak támogatást vett el a családoktól. Elvette annak lehetőségét is, hogy Magyarország kevesebb energiát fogyasztó, válságállóbb ország legyen.”

A szélerőműveket szerinte „gyakorlatilag betiltották”, és megemlíti, hogy 2019-ben hiába kérdezett rá a Nemzeti Energia- és Klímatervvel kapcsolatban a hálózatfejlesztés szükségességére, amiről a kormány is tudta, hogy elengedhetetlen lenne. „Vagyis pontosan tudták, mit kellene megcsinálni. Mégsem csinálták meg.”

Szóba hozta a Mátrai Erőmű 2020-as állami megvásárlását is, ami miatt feljelentést tett. Úgy látja, „egy pénzügyileg kivéreztetett, veszteséges, jelentős környezetvédelmi kötelezettségekkel terhelt erőművet vettünk vissza az adófizetők pénzéből”.

A volt képviselő szerint a Fidesz nemcsak nem foglalkozott a problémával, de egy ponton túl „masszívan a klímacélok ellen harcolt”.

Felidézi, amikor Orbán Viktor 2019-ben megvétózta az EU 2050-es klímasemlegességi célját, Gulyás Gergely válasza az volt: „Nincs ok a sietségre”, egy fideszes bizottsági elnök pedig úgy reagált: „Nem kerget bennünket a tatár.”

Szél bírósághoz fordult a vétó előkészítő anyagainak kiadásáért, és első fokon nyert is. Amikor pedig azt kérte, Orbán Viktor számoljon be a vétóról a parlamentben, „Kövér László segítségével inkább átírták a törvényt”, és megszüntették a miniszterelnök beszámolási kötelezettségét. A Fidesz–KDNP képviselői a klímaválságról kezdeményezett rendkívüli parlamenti ülést is bojkottálták.

Szél szerint a Fidesz „leépítette azt az intézményrendszert is, amelynek az országot fel kellett volna készítenie”, például megszüntették az önálló környezetvédelmi minisztériumot. A 2010-ben még 400 fős tárca kapacitása egy 70 fős államtitkárságra olvadt.

Még Áder Jánost is kérte, hogy lépjen közbe, de szerinte „elnök úr inkább Kék Bolygózott a Kossuth rádióban; a pénzt köszöni, ennyike.”

Posztját azzal zárja, hogy az autokrácia „elveszi az állam tanulási képességét is”.

Szerinte a Fidesz tizenhat év alatt „nem felkészítette, hanem kiszolgáltatottabbá tette Magyarországot”. Úgy véli, most úgy tesznek, mintha az ország története négy hete kezdődött volna. „Nem, nem és nem” – írja, majd hozzáteszi: „Itt vagyok, ott voltam, emlékszem és esélyük sincs arra, hogy elfelejtsük.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Vona Gábor: Magyar Pétert csak egyvalaki tudja megállítani
A politikus szerint sem az ellenzék, sem a sajtó nem képes megállítani a kétharmados többséggel kormányzó Magyar Pétert. Úgy véli, egyedül a Tisza Párt saját szavazóbázisa tudná korlátok közé szorítani a miniszterelnököt, ha jeleznék elégedetlenségüket.
F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.



A Médiapiac című műsorban fejtette ki véleményét Vona Gábor, a Második Reformkor Párt elnöke, aki eredetileg a halál témájáról beszélt volna, de a közelmúlt eseményei miatt inkább az aktuálpolitikára terelődött a szó. A politikus a beszélgetés elején azonnal reagált arra a hírre, hogy visszavonták az M1 Híradó újonnan kinevezett főszerkesztőjének és műsorvezetőjének megbízatását, miután Magyar Péter miniszterelnök egy kommentben fejezte ki nemtetszését.

Vona szerint már a két név, Hajdú Gábor és Borsa Miklós felmerülése is hiba volt a közmédia megújítása kapcsán. Úgy véli, a másik, talán még súlyosabb hiba, hogy a miniszterelnök kommentje kellett a döntés visszavonásához.

„A miniszterelnök ezek szerint lényegében kézi vezérléssel, bemondásra tud beavatkozni a kommentben, még csak nem is egy hivatalos levélben vagy egy magántelefonhívásban, hanem kommentben, nyilvánosan teszi helyre, »a közszolgálati tévét«” – fogalmazott.

Szerinte ez a lépés nem a demokratikus érzésünket erősíti. „ Magyar Péter miniszterelnökként mindent kézben akar tartani, és mindent ő akar irányítani és korrigálni, ha szükséges” – mondta.

Mélyebb, rendszerszintű gondot lát az ügyben.

„Itt az igazi, súlyos probléma most nemcsak az, hogy kommunikációsan ez egy rosszul kezelt konfliktus, hanem egy működési elv, egy antidemokratikus működési elv jelenik meg így a szőnyeg alól”

– jelentette ki. Szerinte ha ez a fajta „kommentben kormányzás” lesz a norma, az hosszabb távon komoly problémákat vet fel.

A Tisza Párt fejlődési ívét is kritikával illette, mondván, a párt nem kormányzásra, hanem egy rendszer leváltására kapott kétharmados felhatalmazást. Szerinte egy semmiből jött, tapasztalatlan politikusokból álló pártnak két év alatt nem lehet felkészülni egy kétharmados kormányzásra.

„Nincs meg az a szamárlétra sem, hogy elindulsz, kialakítod a saját értékrendedet, programodat, bejutsz az Országgyűlésbe, növekedsz, kudarcokkal szembesülsz, hanem lényegében egyből, szinte a semmiből. És szerintem ez a fajta unorthodox szervezetfejlődés, vagy közösségfejlődés, előbb-utóbb benyújtja a számlát” – magyarázta.

A kialakult vízválság kapcsán a politikai egység hiányát emelte ki. Felvetette, hogy a pártok frakcióvezetői közös sajtótájékoztatót is tarthattak volna, hogy a nemzeti egység képét mutassák. „Mi lett volna, hogyha ebben a helyzetben a parlamenti pártok frakcióvezetői azt mondják, hogy ez most egy olyan helyzet, hogy tudjuk, mindannyiunk »hardcore« szavazóinak nem fog tetszeni, hogy itt áll mellettem a másik, de most egy olyan helyzet van, hogy ezt be kell nyelnie a saját szavazóbázisunknak, és mi itt most közösen vagyunk” – vázolta fel a lehetőséget. Véleménye szerint ezek az „out of the box” kilépések hiányoznak a magyar politikából.

Élesen bírálta a jelenlegi politikai kultúrát, amelyet „keresleti politikának” nevezett, ahol a pártok azt nézik, mit akarnak hallani az emberek, ahelyett, hogy „kínálati politikát” folytatnának, azaz valódi programokkal és értékrenddel állnának elő. Szerinte a miniszterelnököt egyedül a saját szavazóbázisa állíthatná meg, ha jeleznék, hogy bizonyos lépések már nem elfogadhatók számukra.

„Most Magyar Pétert én nem tudom megállítani, te se, a sajtó se, senki nem tudja, kétharmada van. Egyvalaki tudja megállítani: a Tisza szavazóbázisa. Nekik kellene ilyenkor jelezni, hogy ez nem oké” – mondta.
A teljes beszélgetés:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Takács Péter: Majka áldozatpózba vágta magát, miután tengerparti képpel hergelte azokat, akiknek nem tetszett a hétvégi energiazabáló nagykoncertje
A fideszes politikus odaszúrt a rappernek, aki egy fenyegető üzenet miatt lemondta egy erdélyi koncertjét. Takács arra is kitért, hogy szerinte „Magyar Péter napi szintű hergeléséből, uszításából milyen indulatok fakadnak.”
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. augusztus 05.



„Bele kéne lőni a fideszeseket a Dunába” – ezzel a kommenttel illusztrálta Takács Péter fideszes országgyűlési képviselő egy Facebook-posztban, hogy szerinte milyen indulatokat kelt Magyar Péter kommunikációja.

A képviselő a bejegyzés végén feltette a kérdést: „Ez már Szeretetország, tessék mondani?”

A poszt elején Majka életveszélyes megfenyegetéséről ír, ami miatt a rapper lemondta egy erdélyi koncertjét.

Takács szerint szerint Majka „áldozatpózba vágta magát, miután tengerparti képpel hergelte azokat, akiknek nem tetszett a hétvégi energiazabáló nagykoncertje.”

Úgy látja, ilyenkor „gyorsan el kell játszani az áldozatot és be kell mutatni, hogy bizony az őt joggal kritizálók képesek lennének akár gyilkolni is, hát ki hallgatná meg a véleményüket.”

Leszögezte, hogy „persze, fenyegetni bárkit is, az nem elfogadható dolog”, majd áttért a saját oldalán tapasztaltakra. Állítása szerint egy kommentelő „remek ötlettel” állt elő az egyik posztja alatt a Duna vízszintjének megemelésére.

A képviselő idézte is a szerinte „briliáns” megoldást: „Bele kéne lőni a fideszeseket a Dunába, hogy a belőlük képződött medergát emelje a vízszintet.”

Takács szerint „ez csak egyetlen példa arra, hogy Magyar Péter napi szintű hergeléséből, uszításából milyen indulatok fakadnak.”

Hozzátette, mások ennél tovább is mennének: „Egyesek csak sárga csillaggal jelölnék a fideszesek lakását, más nem állna meg itt.”

Majka lemondott koncertjéről itt írtunk részletesebben:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk