Mint azt mi is megírtuk, Alekszej Navalnij rántotta le a leplet Vlagyimir Putyin titkos palotájáról, amely a Fekete-tengernél található. Az orosz ellenzéki politikus által írt hosszú cikkben és a kétórás videóban bemutatja az orosz elnök birtokát és annak történetét. A 17 ezer négyzetméteres birtokra Navalnij antikorrupciós alapítványa szerint legalább 100 milliárd rubelt költöttek.
A hírre Putyin is reagált. Az orosz elnök hétfőn Moszkvában tagadta, hogy az övé lenne a titkos palota a Fekete-tenger partján, amelyet Navalnij állítása szerint ő birtokol - írja az MTI.
A Navalnij alapította Korrupcióellenes Küzdelem Alapítvány (FBK) január 19-én tette közzé a kétórás dokumentumfilmet, melyben azt állította, hogy Putyin egy 100 milliárd rubelt (mintegy 400 milliárd forintot) érő titkos uradalmat építtetett magának Gelendzsik üdülőváros közelében. Az angol feliratos anyagot hétfő kora délutánig több mint 86 millióan nézték meg a YouTube-on.
"Semmi, amire ott (a filmben) rámutattak, nem a tulajdonom, és nem volt sem az én tulajdonom, sem a rokonaim tulajdona. Soha"
- mondta Putyin egy diákokkal megtartott találkozón.
Navalnij a palota leleplezése után arról is beszélt, hogy szerinte állami pénzből fizeti Vlagyimir Putyin a szeretőit a hallgatásért. Az ellenzéki vezető szerint Putyin alapítványt hozott létre, hogy elfedje a szeretőivel kapcsolatos kiadásait.
Mint azt mi is megírtuk, Alekszej Navalnij rántotta le a leplet Vlagyimir Putyin titkos palotájáról, amely a Fekete-tengernél található. Az orosz ellenzéki politikus által írt hosszú cikkben és a kétórás videóban bemutatja az orosz elnök birtokát és annak történetét. A 17 ezer négyzetméteres birtokra Navalnij antikorrupciós alapítványa szerint legalább 100 milliárd rubelt költöttek.
A hírre Putyin is reagált. Az orosz elnök hétfőn Moszkvában tagadta, hogy az övé lenne a titkos palota a Fekete-tenger partján, amelyet Navalnij állítása szerint ő birtokol - írja az MTI.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hivatalosan bejelentették, hogy a magyar hatóságok Dobrev Klára mentelmi jogának felfüggesztését kérték
Az ügyet a jogi bizottság vizsgálja, döntésük után folytatódhat a magyar eljárás. Két éven belül ez a második alkalom, hogy a DK elnökének mentelmi jogáról kell dönteni.
Hivatalosan is elindult az eljárás Brüsszelben: a magyar hatóságok Dobrev Klára mentelmi jogának felfüggesztését kérték. Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke hétfőn bejelentette, hogy a kérelmet továbbította a testület jogi szakbizottságának. Az ügy hátterében Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter feljelentése áll, míg Dobrev Klára a kormány megtorló akciójának tartja a lépést.
A mostani eljárás nem előzmény nélküli,
két éven belül ez a második alkalom, hogy a DK elnökének mentelmi jogáról kell döntenie a testületnek.
2024 augusztusában a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság már kezdeményezte a képviselő mentelmi jogának felfüggesztését, miután Pölöskei Gáborné Áder Annamária, Áder János volt államfő testvére feljelentette Dobrevet. A volt köztársasági elnök testvére azért indított büntetőeljárást, mert Dobrev azt állította, hogy bűnös a pedofilbotrányban. Abban az ügyben az Európai Parlament 2025 októberében úgy döntött, nem függeszti fel a képviselő mentelmi jogát.
A mostani ügy alapja, hogy Hankó Balázs miniszter 2025 novemberében egy Facebook-videóban tudatta, jogi lépéseket tesz a DK elnöke ellen.
„Állj, ne tovább! Feljelentést teszek Dobrev Klára ellen, mert hazug és aljas módon vádol” – mondta akkor a miniszter.
Dobrev Klára a miniszter videójára úgy reagált: „Hány pedofil pap kapott még tízmilliókat az államtól szexuáledukációs képzésre? Válaszokat követelünk Hankó Balázstól.”
A képviselő a mostani eljárást a kormány megtorló akciójának nevezte. Szerinte azért, mert a DK politikusai egyre közelebb kerülnek annak feltárásához, hogy kik lehettek azok a magas rangú állami vagy rendőri vezetők, akik fedezték a pedofil bűncselekmények elkövetőit.
Az ügy most az Európai Parlament jogi bizottsága elé kerül, ahol meghallgatják Dobrev Klárát is. A bizottság javaslatot tesz a mentelmi jog felfüggesztésére vagy fenntartására, a végső szót pedig a parlament plenáris ülése mondja ki szavazással. Ha a testület felfüggeszti a mentelmi jogot, a magyarországi bírósági eljárás lefolytatható Dobrev Klára ellen. Ha nem, az eljárás nem folytatódhat.
Hivatalosan is elindult az eljárás Brüsszelben: a magyar hatóságok Dobrev Klára mentelmi jogának felfüggesztését kérték. Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke hétfőn bejelentette, hogy a kérelmet továbbította a testület jogi szakbizottságának. Az ügy hátterében Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter feljelentése áll, míg Dobrev Klára a kormány megtorló akciójának tartja a lépést.
A mostani eljárás nem előzmény nélküli,
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Döbbenetes dolog derült ki egy perben: az egész világon már csak egyetlen helyen, Belgrádban lehet menedéket kérni Magyarországtól
A minisztérium a bíróságon ismerte el, hogy a kijevi nagykövetségen „technikai okokból szünetel” a befogadás. A rendszer egyetlen helyszínre korlátozza a menedékkérés lehetőségét.
A Külgazdasági és Külügyminisztériumnak ki kell adnia a menedékkérelmekkel kapcsolatos, eddig visszatartott adatokat – mondta ki hétfőn, egyelőre nem jogerősen a Fővárosi Törvényszék. A minisztériumnak 15 napon belül kell eljuttatnia a statisztikákat a pert indító Magyar Helsinki Bizottságnak.
A kormány 2020 májusában vezette be a „nagykövetségi eljárást”, amelynek értelmében a menedékkérők először a belgrádi vagy a kijevi magyar nagykövetségen nyújthatnak be úgynevezett „menedékkérelem benyújtására irányuló szándéknyilatkozatot”.
A mostani perben a minisztérium elismerte, hogy a kijevi nagykövetségen „technikai okokból szünetel” a szándéknyilatkozatok befogadása, így menedékkérelem benyújtására a világon jelenleg egyedül a belgrádi magyar nagykövetségen van tényleges lehetőség.
A Magyar Helsinki Bizottság 2023 óta negyedévente kéri ki a közadatnak számító statisztikákat. A korábban megismert adatok szerint 2020-ban mindössze 26 szándéknyilatkozatot nyújthattak be a két nagykövetségen, 2021-ben ötvenötöt, 2022-ben tizenhatot, 2023-ban kettőt, 2024-ben pedig hatot. 2025 első negyedévében egyetlen ilyen dokumentumot sem adtak be.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium tavaly októberben tagadta meg először ezeknek az adatoknak a kiadását, arra hivatkozva, hogy azok nyilvánosságra hozatala Magyarország külpolitikai érdekeivel ellentétes.
Szijjártó Péter külügyminiszter a külszolgálati törvényre hivatkozott, a bíróság ítélete azonban kimondta, hogy ez a jogszabály a külképviseleteken dolgozó személyi állomány jogállásáról szól, és nem mérvadó az adatok visszatartásánál.
A bíróság szerint így nincs törvényes alapja az adatok titkosításának.
Az Európai Unió Bírósága korábban már uniós jogba ütkőzőnek ítélte a magyar szabályozást, és arra kötelezte az államot, hogy szüntesse meg a rendszert, ez azonban nem történt meg.
A 2023. júniusi döntés kimondta, hogy az eljárás sérti az uniós menekültügyi irányelvet. Az Európai Bizottság 2024 áprilisában hivatalos felszólító levelet is küldött Magyarországnak az ítélet végre nem hajtása miatt.
Bieber Ivóna, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje a bíróság ítéletét így kommentálta:
„A minisztérium kétségbeesetten próbálta megindokolni a megindokolhatatlant, jogszerűnek beállítani a jogsértést. Eközben sokszorosan leplezte le magát.
Elismerte a perben például azt is, hogy a kijevi nagykövetségen »technikai okokból szünetel« a szándéknyilatkozatok befogadása, így menedékkérelem benyújtására ott még csak elméleti esély sincs. Ez azt jelenti, hogy az egész világon egyedül Belgrádban lehetséges menedékjogot kérni Magyarországtól. Sem Magyarországon, sem más nagykövetségen nincs erre mód főszabály szerint. A per ismét rávilágított arra,
az állam a nagykövetségi rendszer leple alatt lényegében felszámolta az egyik Alaptörvényben garantált emberi jogot,
A Külgazdasági és Külügyminisztériumnak ki kell adnia a menedékkérelmekkel kapcsolatos, eddig visszatartott adatokat – mondta ki hétfőn, egyelőre nem jogerősen a Fővárosi Törvényszék. A minisztériumnak 15 napon belül kell eljuttatnia a statisztikákat a pert indító Magyar Helsinki Bizottságnak.
A kormány 2020 májusában vezette be a „nagykövetségi eljárást”, amelynek értelmében a menedékkérők először a belgrádi vagy a kijevi magyar nagykövetségen nyújthatnak be úgynevezett „menedékkérelem benyújtására irányuló szándéknyilatkozatot”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Első fokon pert nyert Tarr Zoltán, a Tisza politikusát a bíróság szerint politikai okokból rúgták ki az állami cégtől
A Tisza Párt EP-képviselője a Facebookon jelentette be a hírt, ami nagy port kavart. A neki megítélt kártérítést és egyéb összegeket jótékony célra fogja felajánlani.
Tarr Zoltán a Facebook-oldalán jelentette be, hogy elsőfokon pert nyert korábbi munkáltatója, a Neumann János Nonprofit Kft. ellen. A politikus azt állítja, politikai okokból bocsátották el az állami cégtől.
"Megnyertem a munkaügyi perem utolsó civil munkáltatóm, a Neumann János Nonprofit Kft ellen.
Az NGM háttérintézményeként működő állami cég 2024 április 8-án rúgott ki, miután április 6-án a Kossuth téren tartott többszázezres tüntetésen felszólaltam az egyház és állam túlzott összefonódása ellen,
amely - többek között - a kegyelmi ügy kirobbanásához is vezetett" - írta a közösségi oldalán.
Tarr Zoltán közlése szerint az elsőfokú ítélet mindenben elfogadta a beadványában foglaltakat, és a bíróság megállapította, hogy kirúgása összefüggésben van a közéleti szerepvállalásával.
„Tehát, nem szakmai, vagy emberi, hanem igenis politikai okai voltak annak, hogy eltávolítottak”
– fogalmazott. A posztban köszönetet mondott ügyvédjének, Sziklai Tamásnak, és jelezte, hogy a bíróság által neki megítélt összeget jótékony célra fogja felajánlani.
A perben alperesként szereplő Neumann János Nonprofit Közhasznú Kft. a Nemzetgazdasági Minisztérium felügyelete alatt álló állami háttérintézmény, amely többek között digitális és technológiai programok végrehajtásáért felel.
Tarr Zoltán a Facebook-oldalán jelentette be, hogy elsőfokon pert nyert korábbi munkáltatója, a Neumann János Nonprofit Kft. ellen. A politikus azt állítja, politikai okokból bocsátották el az állami cégtől.
"Megnyertem a munkaügyi perem utolsó civil munkáltatóm, a Neumann János Nonprofit Kft ellen.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hétfő este G4-es besorolású, az ötfokozatú skálán „súlyos” kategóriát jelentő geomágneses vihar érte el a Földet, olyannyira erősen, hogy a sarki fény (Aurora Borealis) még a magyar tenger jegét is megvilágította. A jelenséget egy, a Napból kiszakadt, töltött részecskékből álló plazmafelhő okozta, amely nagy sebességgel érkezett a Földhöz, és bejutott a magnetoszférába, írta az Időkép.
A sarki fény ennek megfelelően hazánk egén is megjelent, bár csak onnan volt látható, ahol nem borult az ég, illetve nem borította be köd a tájat.
A Balaton déli partján több webkamera is megörökítette a nem mindennapi jelenséget. Az Aurora Borealis nemcsak a megszokott pirosas-vöröses-lilás színekben ragyogott, hanem zöldes árnyalatokban is feltűnt.
A zöld szín megjelenése azt jelzi, hogy a vihar rendkívül erős volt, hiszen már a légkör alacsonyabb rétegeiben lévő oxigénatomokat is gerjesztették a Napból érkező részecskék.
A vihar előzménye egy január 18-án bekövetkezett, X1.9-es erősségű napkitörés volt,
amelyhez egy Föld felé tartó, teljes „halo” koronakidobódás társult. Ezzel párhuzamosan egy S4-es erősségű napradiációs vihar is zajlott, amelynek intenzitása a 2003-as „Halloween”-viharok óta ritkán tapasztalt szintet ért el. A mostani geomágneses vihar erejét jelzi, hogy Észak-Amerikában a szokásosnál délebbre, több USA-államig is látható volt.
Az ilyen események átmeneti zavarokat okozhatnak a műholdas navigációs és kommunikációs rendszerekben, illetve feszültségingadozást a nagyfeszültségű hálózatokban.
A január 19-i G4-es vihar így egy ritka, emlékezetes aurorát hozott Magyarország egére. A Balaton felett felvillanó zöld és vörös árnyalatok a Nap–Föld kapcsolat dinamikájának látványos bizonyítékát adták. Mivel a naptevékenység ciklusának csúcsa felé haladunk, a jövőben hasonló eseményekre is számíthatunk.
Hétfő este G4-es besorolású, az ötfokozatú skálán „súlyos” kategóriát jelentő geomágneses vihar érte el a Földet, olyannyira erősen, hogy a sarki fény (Aurora Borealis) még a magyar tenger jegét is megvilágította. A jelenséget egy, a Napból kiszakadt, töltött részecskékből álló plazmafelhő okozta, amely nagy sebességgel érkezett a Földhöz, és bejutott a magnetoszférába, írta az Időkép.
A sarki fény ennek megfelelően hazánk egén is megjelent, bár csak onnan volt látható, ahol nem borult az ég, illetve nem borította be köd a tájat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
