Putyin pénteken aláírja a négy ukrán régió elcsatolását
Vlagyimir Putyin orosz államfő pénteken ünnepélyes keretek között jelenti be, hogy Oroszország annektálja azt a négy ukrajnai területet, ahol az elmúlt napokban „népszavazást” tartottak – értesült róla a BBC.
A meglehetősen szabálytalan referendumokat két keleti régióban, Luhanszkban és Donyeckben, valamint a déli Zaporizzsjában és Herszonban tartották. Az orosz elnök várhatóan nagyszabású beszédet is tart majd pénteken a Kremlben.
Az oroszbarát, kollaboráns hatóságok szerdán jelentették be, hogy a számlálást követően a Zaporizzsjában leadott szavazatok 93 százaléka, a herszoniak 87 százaléka, a luhanszkiak 98 és a donyeckiek 99 százaléka támogatta a területek Moszkva általi annexióját.
A referendumok szeptember 23-án kezdődtek, gyakran olyan külsőségek közepette, mint a házról házra járó, szavazatokat gyűjtő felfegyverzett tisztviselők, vagy az orosz himnuszt feszes vigyázzban hallgató szavazatszámlálók látványa.
Mindeközben Moszkva újabb figyelmeztetéseket adott ki, miszerint nukleáris fegyvereket vethet be területeinek védelmére, beleértve az újonnan megszerzetteket is.
Az ukrán elnök a Guardian szerint úgy fogalmazott:
Ezt megelőzően pedig az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén videóüzenetben arról beszélt Zelenszkij, hogy ha Moszkva elfogadja a népszavazások eredményeit, és a "csatlakozási kérelmeket", akkor "nincs miről beszélnünk Putyinnal" - fogalmazott.
Tálas Péter korábban úgy nyilatkozott lapunknak, hogy a bejelentett „népszavazásra" azért van szükség, mert a sorozott állományt és a tartalékosokat nem lehet külföldre vinni, márpedig a „referendumok" nélkül az elfoglalt területek még az orosz jogértelmezés szerint is külföldi területnek számítanak.
„Most majd elbábozzák szépen az orosz közönségnek, hogy a Luhanszki, Donyecki, Herszoni és Zaporizzsjai terület kéri a csatlakozás lehetőségét, megkapja, és Moszkva úgy gondolja, hogy ezzel jogilag is orosz fennhatóság alá kerül, és akkor oda is ki lehet vezényelni embereket. Ez azért is fontos, mert Putyinék valószínűleg meg akarják változtatni a háború orosz narratívját is. Úgy kezdték az egész történetet, hogy itt egy különleges művelet zajlik majd, nincs háború és rövid időn belül megoldanak mindent. Láhatónak ez a gyors megoldás nem sikerült, így most az új területeken zajló honvédő háború narratívájában kezdenek bele. De azért világosan kell látnunk: olyan nincs a civilizált világban, hogy három nap alatt készítünk elő egy népszavazást, ennél még a Krím esetében is hosszabb ideig tartott a megszervezése.” - mondta a Stratégiai Védelmi Kutatóintézet vezetője.
