HÍREK
A Rovatból

Putyin nukleáris teszttel üzenne a Nyugatnak, ha Ukrajna engedélyt kapna nyugati fegyverek orosz földön történő bevetésére

Komoly eszkalációs kockázata van egy ilyen lépésnek. Kérdés, az orosz vezető meddig szorítható sarokba.


Vlagyimir Putyin legutóbbi figyelmeztetése komoly eszkalációra utalhat, ha a Nyugat engedélyezi Ukrajnának, hogy amerikai ATACMS vagy brit Storm Shadow hosszú hatótávolságú rakétákat használjon Oroszország területén belüli célpontok ellen. A Reuters elemzői szerint

Putyin válaszlépései szélsőséges esetben akár egy nukleáris tesztet is magukban foglalhatnak,

hogy világossá tegye: Oroszország nem tűri a Nyugat közvetlen beavatkozását a háborúba.

A helyzet a Kelet és Nyugat közötti feszültségek új, veszélyes szakaszába lépett, miközben Keir Starmer brit miniszterelnök és Joe Biden amerikai elnök pénteken Washingtonban tárgyalt arról, hogy lehetővé tegyék Ukrajnának a rakéták használatát. Putyin csütörtöki figyelmeztetése a legvilágosabb eddig:

ha a Nyugat ilyen lépést tesz, az „közvetlen harcot jelentene Oroszországgal”, és megváltoztatná a konfliktus természetét.

„Megfelelő választ fogunk adni” – mondta az orosz elnök, bár nem részletezte, hogy ez pontosan mit jelenthet.

Ulrich Kuehn, a hamburgi Békekutatási és Biztonságpolitikai Intézet fegyverszakértője szerint Putyin nem zárja ki a nukleáris fegyverek tesztelését, hogy megfélemlítse a Nyugatot. „Ez egy drámai eszkaláció lenne” – mondta Kuehn, hozzátéve, hogy

a nyomás hatására Putyin kényszerhelyzetbe kerülhet, és a Nyugat növekvő támogatása Ukrajnának egyre inkább sarokba szoríthatja az orosz vezetőt.

„Mi marad Putyin eszköztárában, ha a Nyugat továbbra is halad előre, azon kívül, hogy ténylegesen nukleáris fegyvert használjon?”

Oroszország 1990 óta nem hajtott végre nukleáris tesztet, és egy ilyen robbantás a hidegháború utáni legveszélyesebb korszak kezdetét jelezhetné. Kuehn szerint a nukleáris teszt „új elem lenne”, és Oroszország „számos nemzetközi biztonsági megállapodást” már felrúgott az utóbbi években, így ez a lépés illeszkedne a mostani orosz stratégiai irányvonalba.

Hasonló véleményen van Gerhard Mangott, az Innsbrucki Egyetem biztonságpolitikai szakértője is, bár szerinte kevésbé valószínű, hogy Putyin nukleáris fegyvert vetne be. Ugyanakkor nem zárta ki, hogy egy nukleáris tesztet hajtanak végre.

„Az oroszok már minden szükséges előkészületet megtettek. Robbantani tudnának egy taktikai nukleáris fegyvert az ország keleti részén, csak hogy megmutassák, komolyan gondolják a fenyegetést”

– mondta Mangott.

A Kreml részéről Dmitrij Peszkov szóvivő szintén megerősítette, hogy Putyin legutóbbi figyelmeztetése „rendkívül világos és egyértelmű volt”. Az orosz vezetés szerint, ha a Nyugat engedélyezi Ukrajnának a hosszú hatótávolságú rakéták használatát, akkor az „közvetlen agressziónak” minősülne, és nem maradna válasz nélkül.

Szergej Markov, egykori Kreml-tanácsadó a közösségi médiában úgy fogalmazott, hogy ha London engedélyezi Ukrajnának a Storm Shadow rakéták használatát, akkor Moszkva „közvetlen fegyveres agresszióként” fogja kezelni az Egyesült Királyság részvételét a konfliktusban.

„Oroszország válaszlépései között a brit nagykövetség bezárása, brit drónok és harci repülőgépek támadása is szerepelhet, például a Fekete-tenger térségében. Sőt, akár F-16-os vadászgépek bázisait is célba vehetik, Romániában vagy Lengyelországban”

– tette hozzá.

Putyin több alkalommal próbált már vörös vonalat húzni a Nyugat előtt, de a NATO folyamatos ukrajnai támogatása ellenére eddig nem sikerült megfékeznie a nyugati fegyverszállításokat. Most azonban elemzők szerint Putyintól elvárják, hogy tegyen valamit, ha London vagy Washington valóban engedélyezi a rakéták bevetését Oroszország ellen.

Mangott szerint Putyin most olyan helyzetbe került, amelyben „bizonyítania kell”. A figyelmeztetések visszhangja az orosz állami médiában folyamatosan erősödik, ami elvárásokat támaszt az elnökkel szemben.

„Putyin legutóbbi figyelmeztetéseit már sokszor ismétlik az orosz állami televízióban, ami azt jelenti, hogy tényleges lépéseket kell tennie”

– mondta Mangott.

Egyes elemzők szerint, ha a Nyugat továbbra is támogatja Ukrajnát és engedélyezi a hosszú hatótávolságú rakéták bevetését, akkor Putyin válasza súlyos eszkalációhoz vezethet. Kuehn szerint Oroszország hagyományos eszközökkel is fokozhatja a támadásait Ukrajna ellen, például a polgári infrastruktúra elleni csapásokkal. Emellett hibrid módszerek is várhatóak, mint például

szabotázsakciók Európában vagy beavatkozás az amerikai választásokba.

A Nyugat számára azonban továbbra is az a legnagyobb kérdés, hogy hol húzódnak Putyin vörös vonalai, és mi válthatja ki Oroszország végső válaszát. Mangott szerint sokan tévednek, amikor azt mondják: „Semmi sem fog történni, csak csináljuk.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Óriási felháborodás tört ki egy rémhír miatt, miszerint New York muszlim polgármestere kötelezővé tenné az arab számok oktatását
Egyetlen poszt elég volt, hogy felrobbanjon az internet. A legtöbben azt sem tudták, mit jelentenek az arab számok, mégis a polgármester fejét követelték a kulturális támadás miatt.


Futótűzként terjedt az a rémhír az interneten, hogy New York frissen megválasztott, muszlim vallású polgármestere, Zohran Mamdani kötelezővé tenné az arab számok oktatását a város általános iskoláiban. A lavinát egy múlt héten közzétett X-bejegyzés indította el, amelyet több millióan láttak.

„Zohran Mamdani megköveteli, hogy minden New York-i általános iskolás megtanulja az arab számokat” – közölte a Polymarket nevű amerikai pénzügyi cég. Ugyanilyen posztot osztott meg Derrick Evans amerikai politikus is.

Ez pedig órák alatt valóságos dühhullámot indított el, noha a felvetés egy régi, szatirikus poénon alapult, a legtöbben mégis komolyan vették. A félreértés abból fakadt, hogy sokan nem tudták: az „arab számok” valójában a mindennapokban használt 0, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8 és 9 számjegyeket jelentik, amelyeket természetesen már most is minden amerikai iskolában tanítanak.

A rendszer Indiából származik, de arab tudósok közvetítésével terjedt el Európában és a világon, innen ered a neve.

Bár a posztot viccnek szánták, a kommentelők és a hírt továbbosztók egy jelentős része valós fenyegetésként értelmezte. A felháborodást jobboldali politikusok is felerősítették. Derrick Evans, Nyugat-Virginia állam egyik képviselője szinte szóról szóra ugyanazt a szöveget tette közzé saját oldalán, szintén sürgős figyelmeztetésként beállítva. „SÜRGŐS: Várhatóan Zohran Mamdani megköveteli, hogy MINDEN New York-i általános iskolás megtanulja az arab számokat” – írta a politikus.

A kommentelők között is akadtak, akik komolyan aggódtak az amerikai oktatás jövőjéért. Miközben a felháborodás egyre csak nőtt, a másik oldalon megjelent a gúny is. Sokan, akik értették a bejegyzés ironikus élét, az esetet egyfajta intelligenciatesztnek fogták fel. A kommentelők között többen is arról írtak, hogy a reakciók tökéletesen megmutatják, ki mennyire tájékozott.

„Hogyan reagálsz erre, az pontosan megmutatja, mennyire vagy okos” – fogalmazott az egyik hozzászóló.

Egy másik felhasználó pedig így vélekedett: „A kedvenc címsorsztorijaim azok, amelyek egyszerre IQ-tesztek is.” A botrány végül elült, de a történet tanulságos példája maradt annak, hogyan válhat egyetlen félreértett mondatból országos vita a közösségi média korában.

„Ami a legjobban megrémít, az az, hogy sokan nem értik, ez mit jelent. Az Oktatási Minisztérium tényleg tönkretette ezt az országot”

– fogalmazott egy újabb kommentelő.

Zohran Mamdani a november 4-i polgármester-választást megnyerve lett New York első muszlim és dél-ázsiai származású vezetője. Személye és politikai nézetei már a kampány alatt is megosztóak voltak, így a győzelme utáni hetekben a politikai légkör különösen feszültté vált. A félrevezető hír éppen ebbe a helyzetbe robbant be, kihasználva a kulturális és identitáspolitikai feszültségeket.

A jelenség nem teljesen új, egy régi internetes mém újbóli felmelegítéséről van szó. A Snopes tényellenőrző oldal már évekkel ezelőtt beszámolt egy hasonló esetről, amely egy 2019-es felmérésen alapult. Akkor a Civic Science közvélemény-kutató cég azt a kérdést tette fel az amerikaiaknak, hogy szerintük kellene-e tanítani az arab számokat az iskolákban. A válaszadók 56 százaléka mondott nemet, vélhetően a kifejezés félreértése miatt. A mostani eset ismét rávilágított arra, hogy a fogalmi tájékozatlanságra építő álhírek milyen könnyen képesek elterjedni, különösen, ha egy politikailag megosztó személyhez köthetők.

A botrány végül elült, de a történet tanulságos példája maradt annak, hogyan válhat egyetlen félreértett mondatból országos vita a közösségi média korában.

Via Newsweek


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Az MNB kimondta, hogy a fideszes hazugságokkal ellentétben sem bennfentes kereskedelmet, sem piacbefolyásolást nem követtem el
A politikus szerint az is bebizonyosodott, hogy „Varga Mihály jegybankelnökként nem hajlandó behódolni Orbán Viktor maffiafőnöknek”. Üzent is a jegybankelnöknek.


Magyar Péter a Facebook-oldalán jelentette be, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) megszüntette az ellene bennfentes kereskedelem és piacbefolyásolás gyanúja miatt indított eljárásokat. A Tisza Párt elnöke szerint az MNB kimondta, hogy „a fideszes hazugságokkal ellentétben sem bennfentes kereskedelmet, sem piacbefolyásolást nem követtem el.”

Bejegyzésében úgy fogalmazott:

„A Magyar Nemzeti Bank tegnap intézkedés alkalmazása nélkül megszüntette a bennfentes kereskedelem és tiltott piaci manipuláció miatt ellenem indított mindkét eljárást. Az egyiket jogsértés hiányában, a másikat azért, mert hónapokig nem volt képes felderíteni a tényállást”.

Az ellenzéki politikus szerint ezzel „ismét kiderült, hogy Orbán Viktor, valamint a fideszes bűntársai és propagandistái hónapokig hazudoztak a magyar embereknek és minden alap nélkül vádoltak bűncselekmények elkövetésével.”

Magyar Péter úgy véli, hogy

az ügyből az is kiderült: „Varga Mihály jegybankelnökként nem hajlandó behódolni Orbán Viktor maffiafőnöknek.”

A politikus hozzátette: „Most már csak a Nemzeti Bankból ellopott 650 milliárd forintot kellene megtalálni.”

Posztja végén pedig Varga Mihálynak is üzent.

„Elnök Úr, Felkérem, hogy a TISZA-kormány megalakulásáig is mindent tegyen meg a hatóságokkal együttműködve, hogy a Nemzeti Bank fideszes kirablói mielőbb rács mögé kerüljenek és a lopott szajré lefoglalásra kerüljön!”

– írta Magyar.

Az ügy előzménye, hogy a Magyar Nemzeti Bank 2025 tavaszán jelentette be, hogy bennfentes kereskedelem gyanúja miatt piacfelügyeleti eljárást indított több személlyel szemben. A vizsgálat az Opus Global Nyrt. 2023. júliusi részvény-visszavásárlási bejelentését megelőző időszakra fókuszált. Az MNB egy áprilisi közleményében azt is jelezte, hogy egy „politikai párt vezetője” indulatos telefonhívásban kifogásolta a határidőket és a kérdéssort, a sajtó ezt a személyt széles körben Magyar Péterrel azonosította. A jegybank az ügyben más érintettekkel szemben már korábban is szabott ki bírságot bennfentes kereskedelem miatt. A Mészáros Lőrinchez köthető Opus Global Nyrt. mellett a szereplők között van Orbán Viktor miniszterelnök és Varga Mihály, aki 2025 márciusától a Magyar Nemzeti Bank elnöke.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Meghalt „a betegek angyala”, a legendás műhibaperes ügyvéd, Ábrahám László
82 éves korában, hosszan tartó betegség után hunyt el a jogász, aki az orvosi műhibaperek egyik legmeghatározóbb hazai alakjaként vált ismertté.


Meghalt dr. Ábrahám László ügyvéd, akit „a betegek angyalaként”, a kórházak rémeként, vagy egyszerűen csak a bulldogként emlegettek. A gyászhírt a család közleménye alapján a Szeged.hu hozta nyilvánosságra. A Facebook-bejegyzés szerint a jogász nyolcvankét éves korában, hosszan tartó betegség után hunyt el november 24-én, a temetéséről később intézkednek.

Ábrahám László 1965-ben kezdte a pályáját, és hamar a betegjogi képviselet, valamint

az orvosi műhibaperek egyik legmeghatározóbb hazai alakja lett. Munkássága évtizedeken át formálta a magyar joggyakorlatot, miközben a legreménytelenebbnek tűnő ügyekben is a kiszolgáltatott betegek és hozzátartozóik oldalára állt.

Kitartása legendás volt; legutóbbi, országos visszhangot kiváltó ügyében is sikerrel képviselte azt a férjet, akinek várandós felesége és magzata tavaly a szegedi klinikán halt meg. Az ügyben idén júniusban peren kívüli egyezség született: a Szegedi Tudományegyetem több mint tízmillió forint sérelemdíjat és járadékot fizetett a családnak.

Az ügyvéd következetesen bírálta az egészségügyi és az igazságügyi rendszer hiányosságait. Híres mondása szerint, melyet a Blikknek nyilatkozott:

„Az orvosi összetartást a betonfalnál is nehezebb áttörni”.

Rendszeresen sürgette független szakértői testületek felállítását. Munkáját nemcsak a betegek, de a szakma és az állam is elismerte: 2020-ban a Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozatával tüntették ki. „Nem szoktam hozzá, hogy elismerik a munkámat, általában ellenállás fogadta minden oldalon a tevékenységemet” – mondta a kitüntetés átvételekor.

Társadalmi felelősségvállalása túlmutatott a műhibapereken: 2022-ben irodájával ingyenes jogi segítséget ajánlott fel a polgári engedetlenség miatt elbocsátott pedagógusoknak. Életútját a rendíthetetlen munkamorál és az igazságérzet vezérelte, ahogy egy interjúban fogalmazott: „Rosszul vagyok, ha reggel 8-kor nem indulhatok el munkába.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
A Lidl magyarországi vezetője figyelmeztet: ha a kormány nem lép, egy boltlánc lehúzhatja a rolót
A cégvezető elárulta, a potenciális profitjuk kétharmadát viszi el az extra teher. A kabinetet azonban ez nem hatja meg, és a jelek szerint nem engednek a szigorból.


Ha a magyar kormány tovább emel a kiskereskedelmi különadó mértékén, „meglesz az első láncbezárás” – ezt Szlavikovics Zita, a Lidl Magyarország igazgatósági elnöke mondta a 24.hu-nak adott interjúban. A cégvezető hozzátette, hogy bár

ez a veszély nem a Lidlt fenyegeti, egy ilyen esemény „borzasztó hatással lesz a piacra”, mivel szerinte a vásárlói igényekhez képest már most is kevés az üzlet.

A drámai kijelentés hátterében az áll, hogy a Lidlnek a tavalyi évben 55 milliárd forintot kellett befizetnie csak a kiskereskedelmi különadóra, ami a cég potenciális profitjának a kétharmadát vitte el.

A Lidl-vezető a terhek mellett a beruházásokról is beszélt: idén 106 millió eurót, vagyis körülbelül 42 milliárd forintot fektettek be Magyarországon felújításokba, korszerűsítésekbe és fejlesztésekbe, például napelemeket telepítettek néhány üzletükhöz.

A bérekről elmondta, hogy

a boltvezetők átlagosan bruttó 1,37 millió forintot, a bolti dolgozók pedig bruttó 683 ezer forintot keresnek, idén pedig átlagosan 9 százalékos bérfejlesztést hajtottak végre.

A vásárlási szokások változását is érzékelik, a tapasztalataik szerint a több kisebb bevásárlás lett a jellemző. „Arra is jobban figyelnek a vevők, hogy csak annyit vásároljanak, amennyit elfogyasztanak, vagyis hogy ne kerüljön a szemétbe élelmiszer. Ezt nagyon pozitív változásnak tartom” – mondta Szlavikovics Zita.

A cégvezető által bírált különadó mértékét a kormány idén és jövőre is fenntartja, sőt a magasabb, 100 milliárd forint feletti árbevételre vonatkozó 4,5 százalékos kulcsot törvényi szintre emelték 2026-ig. Az adó sávosan progresszív: 500 millió forintig 0%, 30 milliárdig 0,15%, 100 milliárdig pedig 1% a mértéke. Idén új elemként jelent meg, hogy az online piacterek üzemeltetői is adóalannyá váltak a platformon bonyolított értékesítések után. A benzinkutakra speciális szabályok vonatkoznak: bár az üzemanyag-értékesítés utáni adó egy része levonható, egy jogszabályi csavar miatt a kötelezettség a gyakorlatban nem nullázható le.

A kormányzat a különadókat és a kapcsolódó intézkedéseket, mint például az árréscsökkentést, a fogyasztók védelmével és az infláció elleni harccal indokolja. A Nemzetgazdasági Minisztérium kommunikációja szerint ezek az eszközök segítik a fogyasztás élénkülését. A kormány árszabályozási szándékát jelzi az is, hogy más szektorokban is felmerültek hasonló beavatkozások.

Az ágazati szereplők azonban másképp látják a helyzetet. Az Országos Kereskedelmi Szövetség számításai szerint a hat legnagyobb lánc tavaly összességében már veszteséges volt. A Spar Magyarország elnöke, Heiszler Gabriella egy korábbi nyilatkozatában úgy fogalmazott: „egy szektortól, a kiskereskedelemtől várja a kormányzat, hogy csökkenjenek az árak, de ez egy sokszereplős társasjáték, amit mi egyedül nem tudunk megoldani”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk