Putyin békülne? Ajánlatot tett a NATO-nak, kölcsönös fegyverzetellenőrzést javasolt
Felajánlotta, hogy Oroszország európai területére a továbbiakban nem telepít olyan manőverező robotrepülőgépet, amelyről Washington azt állította, hogy megsérti az INF-szerződést. Cserébe azt kéri: a NATO mondjon le a közepes és rövid hatótávolságú rakéták európai telepítéséről.
Az Egyesült Államok 2014 óta állította, hogy Oroszország megsértette az INF-szerződést. Washington ezt tavaly úgy konkretizálta, hogy
az oroszok a szárazföldi Iszkander-M rakétarendszer és a tengeri indítású Kalibr manőverező robotrepülőgép továbbfejlesztett elemeit tartalmazó 9M729 típusú manőverező robotrepülőgép tesztelésével szegték meg a szerződést, mert a fegyver hatótávolsága meghaladja az 500 kilométert.
Moszkva ezt tagadja, és azzal vádolja Washingtont, hogy a Lengyelországba és Romániába, valamint a Távol-Keletre telepített vagy telepítendő Aegis Ashore ballisztikusrakéta-elhárító rendszerének kilövőállásai Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépek indítására is alkalmasak, ami ellentétes a megállapodással. Az orosz fél azt is mondja, hogy az amerikai csapásmérő drónokra és a ballisztikusrakéta-elhárítási gyakorlatok célpontjául kifejlesztett rakétákra szintén vonatkoznak a szerződésben foglalt korlátozások.
Trump 2018 augusztusában jelentette be a szerződésből való kilépés szándékát, ugyanannak az évnek a decemberben pedig Mike Pompeo külügyminiszter ultimátumban követelte Oroszországtól a 9M729-es robotrepülőgép megsemmisítését vagy módosítását. Moszkva ezt elutasította.
Washington 2019. február 1-jén közölte, hogy felfüggeszti részvételét az INF-szerződésben, és kilép abból, ha Oroszország nem tér vissza annak tiszteletben tartásához. Putyin egy nappal később bejelentette, hogy Moszkva tükörintézkedésekkel válaszol, szintén felfüggeszti részvételét, és tudományos kutatásokat indít új rakétatípusok kifejlesztésére.
Tavaly augusztus 2-án az Egyesült Államok bejelentette a szerződésből való kilépését.
Vlagyimir Putyin orosz elnök javaslatot tett hétfőn arra a NATO-nak, hogy mondjon le a közepes és rövid hatótávolságú rakéták európai telepítéséről, valamint hogy kölcsönösen ellenőrizhessék a másik fél azon objektumait, amelyek gyanújuk szerint ebbe a kategóriába sorolhatók.
Putyin a Kreml honlapján megjelent közlemény szerint kölcsönösségi alapon, a jószándék jeleként felajánlotta, hogy Oroszország európai területére a továbbiakban nem telepít az Iszkander rendszer részét képező 9M729 (a NATO-kód szerint SSC-8) típusú manőverező robotrepülőgépet, amelyről Washington azt állította, hogy megsérti az INF-szerződést. Ez a megállapodás rendelkezik arról, hogy fel kell számolni az "öreg kontinensen" a szárazföldi állomásoztatású közepes és rövidebb hatótávolságú nukleáris rakétákat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Mínusz 11 fokban maradt fűtés nélkül 16 ezer ember Kazincbarcikán, melegedőbuszokat készítenek elő a városban
A távhővezeték kilyukadása miatt állt le a szolgáltatás Kazincbarcikán január 19-én, több mint 500 háztartásban. A hibaelhárítás akár 24 órát is igénybe vehet, a városi kórház saját fűtésre állt át.
Mínusz 11 fokos fagyban maradt fűtés és meleg víz nélkül Kazincbarcika jelentős része hétfőn, miután kilyukadt a városi távhővezeték. A hibára január 19-én, dél körül derült fény (képünkön), a szolgáltató munkatársai pedig délutánra találták meg a csőtörés helyét. A javítást azonnal megkezdték, de a rendszer újraindítása időigényes.
Az önkormányzat eredetileg több mint 500 háztartásról és egy óvodáról közölte, hogy tartósan, akár 24 órán keresztül sem lesz fűtésük és meleg vizük. A katasztrófavédelem később már arról számolt be, hogy a szolgáltatáskiesés maximum 8710 fogyasztót, vagyis mintegy 16 ezer lakost érinthet.
A hiba leginkább a Csokonai utca 2–28. és a Mikszáth Kálmán utca 1–17. szám alatti épületeket, valamint a Székhelyóvodát sújtja. A kiszakaszolt területen kívül élőknek a szolgáltató azt ígérte, hogy valamikor az éjszaka folyamán újraindulhat a fűtés.
A katasztrófavédelem hétfő esti közleményében a lehetséges következményekre is kitért. „Műszaki hiba miatt szünetel az önkormányzat által üzemeltetett távhőszolgáltatás Kazincbarcikán. A távhőrendszer sokáig tartja a meleget,
a lakások várhatóan kedden délutánra hűlnek le 18 Celsius-fokosra, amennyiben nem sikerül addig kijavítani a hibát. A katasztrófavédelem a volántársasággal melegedőbuszokat, az önkormányzattal közösen melegedőhelyeket készít elő, arra az esetre, ha szükség lenne ezekre.
Amennyiben indokolt, melegedővonat is bevethető a helyszínen.”
Szitka Péter polgármester bejelentette, hogy az Egressy Béni Művelődési Központot megnyitották melegedőhelyként azok számára, akik nem tudják megoldani otthonuk fűtését. A városi kórház átállt a saját fűtési rendszerére, így a betegek ellátása zavartalan.
Mínusz 11 fokos fagyban maradt fűtés és meleg víz nélkül Kazincbarcika jelentős része hétfőn, miután kilyukadt a városi távhővezeték. A hibára január 19-én, dél körül derült fény (képünkön), a szolgáltató munkatársai pedig délutánra találták meg a csőtörés helyét. A javítást azonnal megkezdték, de a rendszer újraindítása időigényes.
Az önkormányzat eredetileg több mint 500 háztartásról és egy óvodáról közölte, hogy tartósan, akár 24 órán keresztül sem lesz fűtésük és meleg vizük. A katasztrófavédelem később már arról számolt be, hogy a szolgáltatáskiesés maximum 8710 fogyasztót, vagyis mintegy 16 ezer lakost érinthet.
A hiba leginkább a Csokonai utca 2–28. és a Mikszáth Kálmán utca 1–17. szám alatti épületeket, valamint a Székhelyóvodát sújtja. A kiszakaszolt területen kívül élőknek a szolgáltató azt ígérte, hogy valamikor az éjszaka folyamán újraindulhat a fűtés.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Trump már az elmaradt Nobel-békedíjával érvel Grönland elcsatolása mellett, Európa vámcsomaggal tiltakozhat
Az amerikai elnök a norvég kormányfőnek üzenve állította, hogy Dánia nem tudja megvédeni a területet, őt pedig méltatlanul mellőzték a békedíjnál. Støre visszautasította az utalást, az EU viszont gazdasági választ is adhat.
Donald Trump a norvég miniszterelnöknek küldött levélben azzal hozta összefüggésbe Grönland megszerzésének tervét, hogy nem kapta meg a Nobel-békedíjat. Mint ismert, az amerikai elnök hivatalos álláspontja szerint a világ addig nem lesz biztonságban, amíg az Egyesült Államok nem szerzi meg a teljes irányítást a Dániához tartozó sziget felett.
„Tekintettel arra, hogy az önök országa úgy döntött, nem adja nekem a Nobel-békedíjat, pedig TÖBB MINT nyolc háborút is megállítottam, többé nem érzem kötelességemnek, hogy kizárólag a békére törekedjek” – írta Trump.
A sajtóban világszerte közölt levél szerint amerikai elnök azt is vitatja, hogy Grönland Dániáé lenne, mert a skandináv ország „nem tudja megvédeni a területet Oroszországtól vagy Kínától, és miért is lenne az ő »tulajdonjoguk« egyáltalán? Nincsenek erről írásos dokumentumok; csupán annyi történt, hogy több száz éve egy hajójuk kikötött ott – de nekünk is voltak hajóink, amelyek szintén kikötöttek ott”. Trump célzásként hozzátette, hogy most már a NATO-nak is tennie kell valamit az Egyesült Államokért, miután annak megalapítása óta ő többet tett a szövetségért, mint bárki más.
A levélre reagáló norvég kollégája, Jonas Gahr Støreközleményében hangsúlyozta, hogy a Nobel-békedíjat egy független bizottság ítéli oda, nem a kormány.
„Többször is világosan elmagyaráztam Trump elnöknek, hogy a döntést nem a norvég kormány hozza – ez közismert tény” – szögezte le a miniszterelnök.
A Nobel-békedíj kérdése januárban már egy másik ügyben is előkerült. María Corina Machado venezuelai ellenzéki vezető Trumpnak ajándékozta a saját, tavaly elnyert kitüntetését, mire a norvég Nobel Intézet leszögezte: „a Nobel-díj kihirdetése után azt nem lehet visszavonni, megosztani vagy másokra átruházni. A döntés végleges és örökre érvényes.”
Trump már 2019-ben is felvetette Grönland megvásárlásának ötletét, amit Mette Frederiksen dán miniszterelnök akkor abszurdnak nevezett, mire az amerikai elnök lemondta koppenhágai látogatását. Eközben a Financial Times úgy értesült, hogy több európai vezető sürget komoly ellenintézkedéseket, amelyek keretében már egy 93 milliárd eurós vámcsomagot is belengettek.
Donald Trump a norvég miniszterelnöknek küldött levélben azzal hozta összefüggésbe Grönland megszerzésének tervét, hogy nem kapta meg a Nobel-békedíjat. Mint ismert, az amerikai elnök hivatalos álláspontja szerint a világ addig nem lesz biztonságban, amíg az Egyesült Államok nem szerzi meg a teljes irányítást a Dániához tartozó sziget felett.
„Tekintettel arra, hogy az önök országa úgy döntött, nem adja nekem a Nobel-békedíjat, pedig TÖBB MINT nyolc háborút is megállítottam, többé nem érzem kötelességemnek, hogy kizárólag a békére törekedjek” – írta Trump.
A sajtóban világszerte közölt levél szerint amerikai elnök azt is vitatja, hogy Grönland Dániáé lenne, mert a skandináv ország „nem tudja megvédeni a területet Oroszországtól vagy Kínától, és miért is lenne az ő »tulajdonjoguk« egyáltalán? Nincsenek erről írásos dokumentumok; csupán annyi történt, hogy több száz éve egy hajójuk kikötött ott – de nekünk is voltak hajóink, amelyek szintén kikötöttek ott”. Trump célzásként hozzátette, hogy most már a NATO-nak is tennie kell valamit az Egyesült Államokért, miután annak megalapítása óta ő többet tett a szövetségért, mint bárki más.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Gyászol a divatvilág: 93 évesen elhunyt a császár, Valentino Garavani
A világhírű olasz divattervező, Valentino Garavani január 19-én, római otthonában hunyt el. Giorgia Meloni miniszterelnök az olasz divat örök szimbólumának nevezte.
A császár nincs többé – adta hírül az olasz sajtó. 93 éves korában, római otthonában elhunyt Valentino Garavani, a Valentino divatház alapítója. A divattervező január 19-én, hétfőn, szerettei körében halt meg. Temetése január 23-án 11 órakor lesz a római Santa Maria degli Angeli e dei Martiri bazilikában.
Valentino Clemente Ludovico Garavani 1932-ben született. Tizenhét évesen elnyerte a párizsi Haute Couture Union ösztöndíját, majd Jean Dessès divattervező stúdiójában dolgozott. Két évet töltött Guy Laroche műtermében, mielőtt visszatért Olaszországba, ahol 1959-ben Rómában megalapította saját divatházát. A hatvanas évek közepétől vált világhírűvé elegáns haute couture estélyi ruháival. Nevéhez fűződik a kollekcióiban gyakran használt élénkvörös szín, az úgynevezett Valentino-vörös. Több mint ötvenéves karrierje során számtalan emlékezetes ruhakölteményt alkotott, melyeket a legnagyobb sztárok viseltek Rómától Hollywoodig.
2007-ben vonult vissza. Férfiakkal és nőkkel egyaránt volt élettársi kapcsolata. Munkásságáért megkapta az Olasz Köztársaság Nagykeresztjének Lovagi címét, és a francia Becsületrend lovagjává is ütötték.
Halálhírére az olasz politikai élet vezetői is reagáltak. „Valentino az olasz divat örök szimbóluma, a stílus és az elegancia vitathatatlan mestere. Ma Olaszország egy legendát veszített el, de öröksége továbbra is generációkat fog inspirálni. Köszönjük mindazt, amit tett” – búcsúzott tőle Giorgia Meloni olasz miniszterelnök. „Az elegancia mestere, az olasz zsenialitás világszerte ismert szimbóluma. Olaszország most a stílus és kreativitás terén páratlan és pótolhatatlan, abszolút főszereplőt veszített el” – írta Matteo Salvini miniszterelnök-helyettes.
Életéről 2008-ban dokumentumfilm készült Valentino: The Last Emperor címmel. A nemzetközi áttörést az hozta el neki, amikor Jacqueline Kennedy is viselni kezdte a ruháit.
Halálának okát nem hozták nyilvánosságra. A család közlése szerint a nyilvános ravatalozást január 21-én és 22-én tartják a római Piazza Mignanellin.
A császár nincs többé – adta hírül az olasz sajtó. 93 éves korában, római otthonában elhunyt Valentino Garavani, a Valentino divatház alapítója. A divattervező január 19-én, hétfőn, szerettei körében halt meg. Temetése január 23-án 11 órakor lesz a római Santa Maria degli Angeli e dei Martiri bazilikában.
Valentino Clemente Ludovico Garavani 1932-ben született. Tizenhét évesen elnyerte a párizsi Haute Couture Union ösztöndíját, majd Jean Dessès divattervező stúdiójában dolgozott. Két évet töltött Guy Laroche műtermében, mielőtt visszatért Olaszországba, ahol 1959-ben Rómában megalapította saját divatházát. A hatvanas évek közepétől vált világhírűvé elegáns haute couture estélyi ruháival. Nevéhez fűződik a kollekcióiban gyakran használt élénkvörös szín, az úgynevezett Valentino-vörös. Több mint ötvenéves karrierje során számtalan emlékezetes ruhakölteményt alkotott, melyeket a legnagyobb sztárok viseltek Rómától Hollywoodig.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Keddtől bezárja a Szőlő utcai javítóintézetet a kormány
A kormány rendeletben döntött a Budapesti Javítóintézet bezárásáról, az intézkedés kedden lép hatályba. A fiatalkorúakat Debrecenbe, Nagykanizsára, Aszódra és Rákospalotára helyezik át.
Keddtől bezár a botrányaitól elhíresült Szőlő utcai Budapesti Javítóintézet, miután a kormány a teljes javítóintézeti rendszer átalakításáról döntött. A hétfő esti Magyar Közlönyben megjelent rendeletmódosítás már kedden hatályba is lép.
A bezárást követően egy új, országos hatáskörű javítóintézet jön létre, amely a tervek szerint a jövőben megszűnő intézmények feladatait is átveszi.
A kormány célja ezzel a működés egységesítése és hatékonyabbá tétele.
A rendelet értelmében
a javítóintézeti nevelésre ítélt lányokat ezentúl a Rákospalotai Javítóintézet és Központi Speciális Gyermekotthon fogadja. A fiúkat az Aszódi, a Debreceni és a Nagykanizsai Javítóintézetbe helyezik el.
Ha egy fiatalkorú letartóztatását javítóintézetben hajtják végre, a lányok szintén Rákospalotára, a fiúk pedig a Debreceni és a Nagykanizsai Javítóintézetbe kerülnek.
A Szőlő utcai intézmény tavaly májusban került a figyelem középpontjába, amikor a rendőrség letartóztatta a korábbi igazgatót. Az év végére már kilencre nőtt a Szőlő utcai botrányként elhíresült ügy gyanúsítottjainak a száma. Január közepén a bíróság – az ügyészség indítványára – három hónappal meghosszabbította négy gyanúsított: a volt igazgató, egy gyermekfelügyelő, egy nevelő és egy rendész letartóztatását. A kormány már tavaly decemberben úgy döntött, hogy a javítóintézeteket a büntetés-végrehajtás felügyelete alá vonja, és folyamatos rendőri jelenlétet biztosít, hogy megelőzzék a további visszaéléseket. Szakmai szervezetek ugyanakkor vitatták, hogy a szigorúan rendészeti megoldás önmagában kezelné a gyermekvédelmi és pedagógiai problémákat.
Keddtől bezár a botrányaitól elhíresült Szőlő utcai Budapesti Javítóintézet, miután a kormány a teljes javítóintézeti rendszer átalakításáról döntött. A hétfő esti Magyar Közlönyben megjelent rendeletmódosítás már kedden hatályba is lép.
A bezárást követően egy új, országos hatáskörű javítóintézet jön létre, amely a tervek szerint a jövőben megszűnő intézmények feladatait is átveszi.
A kormány célja ezzel a működés egységesítése és hatékonyabbá tétele.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
