Karácsony Gergely harca a kormánnyal csak a jéghegy csúcsa: világszerte frontvonalba kerültek a polgármesterek
Budapesten a kormány Pride-tilalmával dacoló felhívás, Barcelonában a turistalakások 2028-as kivezetése, Párizsban pedig a Szajna úszhatóvá tétele –
A szalagátvágások és kézfogások kora lejárt, a polgármesterek szerepe világszerte átalakult, és ma már olyan kihívásokkal küzdenek, mint a lakhatási válság, a klímaváltozás vagy a szélsőjobboldal erősödése – írta a The Guardian.
A London School of Economics professzorai szerint a változás mögött két fő tényező áll. Az egyik a városi népesség növekedése, amely 2050-re elérheti a világ lakosságának 70 százalékát. A másik, hogy a polgármesterek kerültek a legfontosabb ügyek frontvonalába, legyen szó klímaválságról, környezeti vagy szociális kérdésekről.
„Ha egy városban árvíz van, a polgármesternek kell kezelnie. Ha Los Angelesben tűzvész van, a polgármesteri hivatalnak kell gondoskodnia a tűzoltóság működéséről. Ha hirtelen menekülthullám érkezik, azzal is a polgármesternek és a helyi adminisztrációnak kell foglalkoznia” – mondta Ricky Burdett, az LSE Cities igazgatója, aki szerint mindez egy olyan időszakban történik, amikor a városok pénzügyi mozgástere a csökkenő adóbevételek és a hatalmi harcok miatt beszűkült.
A barcelonai polgármester, Jaume Collboni szerint a városvezetők felismerték, hogy új szerepük van.
„Rájöttünk, hogy a globális problémák, amelyekkel mindannyian szembenézünk, helyi megoldásokat igényelnek” – jelentette ki. Hivatalba lépése után a lakhatás megfizethetetlensége lett a leggyakoribb téma a polgármesterek közötti egyeztetéseken, amiből kinőtt a Mayors for Housing nevű szövetség, amely 17 európai városvezetőt tömörít. Míg ők konkrét megoldásokat sürgetnek, mint az uniós források bevonása a megfizethető lakhatásba vagy a rövid távú lakáskiadás visszaszorítása, addig a szélsőjobboldal szerinte csak bűnbakokat keres.
Párizsban Anne Hidalgo polgármester zöldítési programja, a 15 perces városok koncepciója és a Szajna megtisztítása váltott ki heves vitákat. Míg a progresszív erők világszerte üdvözölték a lépéseket, a jobb- és szélsőjobboldali pártok a szabadságjogok korlátozásával vádolták.
A küzdelem talán sehol sem olyan kiélezett, mint Budapesten. Karácsony Gergely főpolgármester szerint a főváros és a kormány viszonya egyfajta laboratóriuma a globális trendeknek. A kormány a Pride betiltásával próbálkozott, ami után a rendőrség gyanúsítottként hallgatta ki a főpolgármestert, decemberben pedig vádemelést javasoltak ellene. Karácsony szerint a kormány „pénzügyi fojtófogása” a város alapvető szolgáltatásait is veszélyezteti.
„Azon a ponton vagyunk, hogy nem tudjuk kifizetni az önkormányzati dolgozók bérét” – fogalmazott.
A főpolgármester ugyanakkor óva intett attól, hogy a budapesti helyzetet a jobboldali populista kormányok és a progresszív városvezetők általános konfliktusaként értelmezzük.
„Nagyon nem szeretem, amikor a nagyvárosokról mint a demokrácia szigeteiről beszélünk, mert ez visszavisz minket a középkorba, amikor a városoknak falaik voltak” – tette hozzá.
A megnövekedett nyomásra és a pozícióval járó hiányos képzésre reagálva a London School of Economics és a Bloomberg októberben európai városvezetőknek indított vezetői programot, melynek első évfolyamán 30 polgármester vett részt.
