A balatonfüredi Halászkert étteremben nagy adagokat adnak, így a Blikk olvasója a párjával külön tálalásban kértek egy desszertet.

- derült ki a Blikk cikkéből.

Az is kiderült, hogy a sztori beküldője azért tette el a számlát, mert olvasta, hogy több balatoni étteremben is pénzt kérnek a csapvízért. Otthon nézte meg a blokkot, és látta, hogy ingyen ivott, a tálalásért viszont fizettek.

"Azt egyébként nem tudom, de legközelebb, ha arra járok megkérdem: ha nem kettétálalást kértünk volna, csak egy üres tányért, azért is fizetni kellett volna-e" - mondta.

A Blikk munkatársai maguk is elmentek az étterembe, ahol halászlevet ettek, desszertre pedig egy adag palacsintát, külön tálalva. Náluk is felszámolták a 300 forintot, meg is kérdezték, miért kell ezért külön fizetni.

- kezdte a magyarázatot az étterem vezetője.

"Ez nem két féladag, hanem annál több, az önök palacsintájára is több csokoládémártás és díszítés került így, valamint ezzel a tálaló személyzetnek is kétszer annyi munkája van. Jelképes összeg ez a 300 forint. Az alapanyag árak miatt készülünk egy 10 százalékos áremelésre, de a kettétálalás díján nem változtatunk" - mondta.

Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke is megszólalt az ügyben. Ő elmondta, hogy "valahol terítékdíjat számolnak fel ilyen esetben, hiszen két villa és két tányér kell, de nem ennek a díja a 300 forint, hanem addig ülhetne olyan vendég is az asztalnál, aki nem fél adag palacsintát eszik". Hozzátette, hogy megérti az ilyen megoldásokat, elvégre nagyon felmentek az alapanyagárak, minden forintra szükségük van a vendéglátósoknak.

Csütörtök reggel nyílt meg Szeged legújabb Aldi áruháza a Dugonics téri Tesco helyén. A szegeder.hu tudósítása szerint már a nyitás előtt kifejezetten nagy sorok tolongtak a bejáratnál, ami az elején okozott is egy kis fennakadást a kiszolgálás folyamatában.

Az igazi izgalmak viszont akkor következtek, amikor

A vásárlók ezután ugyanis igazi black friday-es hangulatot kölcsönözve az eseménynek

A beszámoló szerint azonban ettől az incidenstől eltekintve mindenki nagyon örült az új áruháznak. Páran panaszkodtak a hosszú sorokra és a nagy tömegre, de mindenki biztos benne, hogy ez csak a nyitás és az akciók miatt volt így.

Mint azt korábban mi is megírtuk, a bíróság első fokon jogszerűnek ítélte a pedagógusok januári figyelmeztető sztrájkját, de később a Fővárosi Ítélőtábla másodfokon jogellenesnek nyilvánította azt. A Kúria viszont nemrég kimondta: nem volt jogellenes a januári figyelmeztető sztrájk.

A pedagógusok sztrájkját korábban a kormány is jogellenesnek és politikai céllal szervezettnek minősítette. A Népszava újságírója a Kúria döntése után a csütörtöki kormányinfón arról kérdezte Gulyás Gergelyt, hogy bocsánatot kérnek-e a pedagógusoktól.

- válaszolta a Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki azt is hozzátette: a kormány úgy nevezte a sztrájkot, ahogy a bíróság.

- jegyezte meg Gulyás.

A miniszter válaszában azt is kifejtette, hogy a kormány mindig is tiszteletben tartotta az első- és a másodfokú bíróság döntését, ahogy a Kúria döntését is.

Az Index egyik legfőbb vezetője megakadályozta, hogy az április választások előtt megjelenjen egy nagy interjú Márki-Zay Péterrel - tudta meg a Média1.

A portálnak a volt összellenzéki miniszterelnök-jelölt sajtósa, Péterfi Judit is megerősítette, hogy az Index kért interjút a politikustól. A beszélgetésre az áprilisi országgyűlési választási kampány finisében került sor, Márki-Zay egy órát szentelt arra, hogy Torkos Matild kérdéseire válaszoljon. Az interjút ők később jóvá is hagyták.

A Media1 szerint

Ez azonban nem jött össze, így végül az ellenzéki politikussal készült, konfrontatív kérdéseket is szép számban tartalmazó beszélgetést sem közölték.

A lap megkereste az Indexet is az ügyben, ott azonban két napot kértek arra, hogy válaszokat adjanak. A nyilatkozattól Torkos Matild is elzárkózott.

Hét bő esztendő után a világ hét szűk esztendő felé tart, de ha dolgozunk, együtt sikerülhet meghosszabbítani a jó éveket a magyar mezőgazdaságban - mondta a miniszterelnök a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara országos küldöttgyűlésének alakuló ülésén, csütörtökön Budapesten.

A kormányfő kiemelte: a mostani nehéz helyzetben van olyan politikai logika, amelynek megnyilvánulását több nyugati országban látni, és amely szerint tekintélyes mértékben az agráriumra akarják hárítani a válság terheit.

- jelentette ki Orbán Viktor. Hozzátette: itt nem megszorítások vannak, nem az emberekkel, a mezőgazdasággal fizettetik meg a válság árát.

Kifejtette: nem egyszerűen egy párt győzött április 3-án, hanem a magyar vidék győzött, és bár nem szabad lebecsülni a Budapesten kapott támogatást, a választást a vidék nyerte meg. Így a vidéknek jogos elvárásai vannak az új kormánnyal szemben, amelyet pedig kötelezettség terhel a vidék felé - magyarázta. Hozzáfűzte: a kormánynak a vidék igényeit teljesítenie kell, az érdekeit ki kell szolgálnia.

Arról is beszélt, hogy nagyon régen nem volt akkora aszály, mint most, és ha ez nem lenne elég, háború is van a szomszédban, aminek hatására az árak az egekbe szöktek, és ennek a helyzetnek a súlyát, az ezzel járó feladatok súlyát mindenki, az agrárszakemberek, a politikusok és a választópolgárok is érzik. Ilyenkor az egyetlen megoldás az egység, ezért nem véletlen, hogy április 3-án ilyen hatalmas egységben sikerült megnyerni a választást - vélekedett.

A miniszterelnök a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségét (Magosz) régi szövetségesnek nevezte. Egymásra eddig is számíthattak, közösen vállalták a Magosszal, hogy képviselik a magyar agrártársadalom érdekeit és értékeit, és ebből a közös politikai akaratból született meg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara - emlékeztetett.

Kitért rá: az európai helyzet bonyolult és nehezen megjósolható, mindenkinek új helyzetet hozott a háború.

- hangsúlyozta.

Úgy látja, ha a gyorsan változó környezet fejleményeire gyorsan reagálnak, olyan hektikus és kiszámíthatatlan lesz a politika, mint az események változása. Kellenek fix pontok, amelyekhez következetesen tartani kell magukat, ilyen a költségvetési hiány megtartása, a rezsicsökkentés, a családtámogatási rendszer, a teljes foglalkoztatás és a nyugdíjak védelme, valamint az államadósság csökkentése - sorolta.

Orbán Viktor szerint, bár a Magyarországot a háború miatt sújtó infláció befolyásolására az ország eszközei korlátozottak,

Közölte: a V4-es országoknak reális esélyük van arra, hogy okos gazdaságpolitikával egy általános európai recesszióból is ki tudjanak maradni. Ha a visegrádi országok képesek Brüsszeltől eltérő módon egy önálló ösvényt kijelölni maguknak, akkor lehetséges, hogy kimaradjanak az európai recesszióból - mondta.

Megjegyezte: persze nem tesz jót, hogy éppen háború van a szomszédban, mert a háború és az oroszok megítélésében különbségek vannak közöttük, de jó esély van arra, hogy a négy ország összehangolva a politikáját egy olyan gazdaságpolitikát valósítson meg, amely a lassuló növekedés mellett is "kivisz minket a most fenyegető felhős égbolt alól".

Kiemelte: ez azt jelenti, hogy van esély arra, hogy ebben az évben a magyar gazdaság ne csökkenjen, hanem növekedjen, sőt lehetséges - a háborús bizonytalanságot is figyelembe véve -, hogy ebben az évben a magyar gazdaság 4-6 százalék közötti mértékben növekedjen. Ugyanakkor fontos, hogy úgy kell majd gazdaságpolitikát folytatni, hogy közben a legnagyobb felvevőpiacunk, Németország komoly bajoktól szenved - közölte.

Orbán Viktor kitért rá: az EU-val folytatott együttműködés is befolyásolja a magyar gazdasági helyzetet, és most

Elvileg tehát készen áll minden, hogy megszülessen az együttműködési megállapodás az Unió és Magyarország között, amelyre "mind a két félnek szüksége van" - fogalmazott.

Elmondta: "politikai ellenfeleink" meg akarják ezt akadályozni, az európai baloldal mindent megtesz annak érdekében, hogy az Európai Bizottság és Magyarország ne tudjon megállapodni, és "sajnos a magyar baloldal is része ennek az akciónak".

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy annak idején sikerült elérni, hogy magyar termőföld magyar kézben maradt, és "ez nem is változik meg".