Piros „RENDKÍVÜLI” feliratú riasztás az Origón: leközölték az orosz titkosszolgálat közleményét

A Fehér Ház hivatalos honlapján csupán „lunch meetingként”, azaz ebédmegbeszélésként szerepel Orbán Viktor és Donald Trump november 7-i találkozója.

Szent-Iványi István volt európai parlamenti képviselő a Magyar Hangnak nyilatkozva arról beszélt, hogy a „lunch meeting” a diplomáciai protokoll szerint a legalacsonyabb kategóriájú hivatalos találkozónak számít, amely nem minősül érdemi politikai egyeztetésnek, csupán egy szívélyes gesztusnak.

– fogalmazott Szent-Iványi.

Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója a Facebook-oldalán reagált Szent-Iványi következtetésére.

Így is történt. Erről is hosszan beszéltünk. Úgy látszik, hogy az amerikai félnek is fontos, hogy a háborúpárti kör ne értesüljön a békepárti szervezkedés terveiről, meg nekünk is” – írja posztjában.

Szent-Iványi István a két vezető tárgyalásának legfőbb témájáról is szót ejtett az interjúban. Orbán Viktor a találkozó után egyéves mentességről beszélt az orosz energiára vonatkozó amerikai szankciók alól, és egyfajta „pénzügyi védőpajzsot” is említett. Ennek a megállapodásnak a részletei és jogi formája azonban egyelőre nem ismertek, a Fehér Ház részéről hivatalos, jogi aktus formájában történő megerősítés még nem történt meg. Szent-Iványi szerint a november 21-én életbe lépő olajszankciók esetében a mentességhez nem elég egy szóbeli ígéret.

– tette hozzá a politikus.

A találkozóval szinte egy időben egy kétpárti szenátori csoport – republikánusok és demokraták részvételével – határozati javaslatot nyújtott be, amelyben sürgették Európát, és benne Magyarországot is, hogy számolja fel az orosz energiától való függőségét. A magyar fél a tárgyalásokon amerikai cseppfolyósítottgáz-vásárlást (LNG) és nukleáris együttműködést ajánlott, amelynek keretében a Paksi Atomerőmű amerikai Westinghouse-üzemanyagot használna a jövőben. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a vizit előtt energetikai, hadiipari és pénzügyi csomagról beszélt, a találkozót pedig magas szintű tárgyalásként keretezte.

A megbeszélés hátterében az áll, hogy 2025. november 21-én több olyan általános amerikai engedély is lejár, amely eddig lehetővé tette az orosz olajcégekkel kapcsolatos ügyletek rendezett lezárását. A magyar kormány álláspontja szerint az ország tengerpart nélküli, vezetékes ellátásra utalt, ezért a hirtelen leválás az orosz energiahordozókról aránytalan gazdasági károkat okozna. Ezzel szemben a kritikus amerikai és európai álláspont szerint a magyar energiafüggőség fenntartása az orosz háborús gépezetet finanszírozza, és gyengíti a szankciós rendszert.

Botrányba fulladt az Országgyűlés Népjóléti Bizottságának keddi ülése, amelyen a gyermekvédelem helyzetéről kellett volna tájékoztatást adnia Pintér Sándor belügyminiszternek. A tárcavezető azonban nem vett részt az ülésen, maga helyett Fülöp Attila gondoskodáspolitikáért felelős államtitkárt küldte, a bizottság fideszes tagjai pedig távol maradtak.

A kormánypárti képviselők hiányában a testület nem volt határozatképes, így a napirendet sem tudták elfogadni.

Az ellenzéki képviselők mellett az ülésen megjelent Dobrev Klára EP-képviselő is, akit Varga Zoltán, a bizottság DK-s elnöke hívott meg.

A hvg.hu tudósítása szerint Fülöp Attila a vendégeknek fenntartott széken ült, majd a határozatképtelenség megállapítása után azonnal az ajtó felé indult. Varga Zoltán és Dobrev Klára is próbálta maradásra bírni, amiből hangos szóváltás lett.

és a kormány tagjai a parlamenti vitanapon már rendelkezésre álltak. „Ismeri a házszabályt, pontosan tudja, hogy amit önök csinálnak, az cirkusz” – mondta Fülöp, majd megígérte, hogy az éves meghallgatáson Pintér Sándor meg fog jelenni, és elhagyta a termet.

Szabó Tímea, a Párbeszéd képviselője szerint Fülöp Attila „egészen gyalázatos módon viselkedett”, mivel semmilyen jogszabály nem tiltja, hogy akár egy informális ülésen válaszoljon a kérdésekre. Szabó elmondta, arról kérdezte volna az államtitkárt, hogy elégségesnek tartja-e a szociális ágazatban a 15 százalékos béremelést, és hogy a kormány valóban elkölti-e még idén a gyermekvédelemre ígért 17 milliárd forintot. Egy módosító javaslatból ugyanis az derült ki, hogy eddig hatmilliárdot költöttek el, a fennmaradó összeget pedig átcsoportosítják.

Az ülésen jelen volt Molnár László, a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat (TEGYESZ) korábbi vezetője is, aki annak idején ellenezte a Szőlő utcai javítóintézet élére kinevezett Juhász Péter Pál kinevezését. Molnár szerint nem meglepő, hogy az intézményben történt bűncselekményekről információval rendelkezők nem állnak ki a nyilvánosság elé, mert félnek a retorziótól.

Felidézte, hogy Juhász Péter Pált évekkel ezelőtt etikai vétség miatt bocsátották el a fóti intézményből egy feljelentés után, de nem sokkal később az etikai bizottság vezetőjének is megköszönték a munkáját.

Juhász Péter Pált és élettársát 2025 májusában vették őrizetbe emberkereskedelem és kényszermunka gyanújával. Később hűtlen kezeléssel és hamis magánokirat felhasználásával is meggyanúsították, a gyanú szerint több mint 56 millió forintos vagyoni hátrányt okozhatott az intézménynek. 2025 szeptemberében a Legfőbb Ügyészség ügyészi hatáskörbe vonta az ügyet, és egy soron kívüli nyomozócsoport folytatja az eljárást. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban úgy fogalmazott, „nem kizárható”, hogy az ügynek kiskorú sértettjei is vannak. Az ügyben több rendőrt is poligráfos vizsgálatnak vetettek alá, hogy kiderítsék, ki szivárogtatott információkat a nyomozásról. A Gyermekjogi Civil Koalíció korábban Pintér Sándorhoz fordult, a mulasztások feltárását és a felelősök elszámoltatását kérve.

A mostani bizottsági ülés előzménye, hogy 2025 októberében a Fidesz többsége leszavazta, hogy Dobrev Klára felszólalhasson a DK által kezdeményezett gyermekvédelmi vitanapon a parlamentben.

VIDEÓ: Az ülésről

Mivel a januári nyugdíjemelés óta

- közölte Zsigó Róbert. A Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára az M1-en azt nyilatkozta, hogy a mostani nyugdíj-kiegészítést a novemberi nyugdíjakkal együtt szerdától utalják, illetve kézbesítik azoknak, akik nyugellátásban és nyugdíjszerű ellátásban részesülnek, ők mintegy 2,3 millióan vannak.

Zsigó arról is beszélt, hogy megszületett a döntés arról, hogy lépésről lépésre bevezetik a 14. havi nyugdíjat is.

Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a korábban megkapott 30 ezer forintos élelmiszer-utalványt december 31-ig használhatják fel az idősek, eddig több mint 43 milliárd forint értékű utalványt váltottak be.

Szerinte a nyugdíjak vásárlóértéke 2010 óta 25 százalékkal emelkedett, a nyugdíjak összege pedig közel a duplájára nőtt, „minden eszközzel próbálunk segíteni az időseknek abban, hogy biztonságban, többek között anyagi biztonságban is éljenek” – közölte az államtitkár.

A Népszava azt írja, hogy a nyugdíjak most 65 százalékkal lennének magasabbak, ha a Fidesz-kormány nem vezette volna ki a svájci indexálást a 2010-es kormányváltás után. Akkor ugyanis felerészben a bérek növekedésével, fele részben az infláció mértékével emelték volna az ellátásokat. Katona Tamás közgazdász kiszámolta, hogy mit jelentene ez most:

- írta Tordai Bence a közösségi oldalán.

Beszámolója szerint:

Az országgyűlési képviselő egy mankós képet osztott meg magáról, amelyhez azt is megírta: az ügy érdekében költségvetési módosító indítványt nyújtott be, és petíciót is indított.

Megírta, hogy a János kórház Észak-budai centrumkórházként mintegy 700 ezer ember baleseti sebészeti ellátásáért felelne. Ő maga a tapasztalatait a kórház kiemelten kezelt részlegén szerezte, amit tavaly újítottak fel sokmilliárd forintból.

Tordai felidézte Takács Péter államtitkár korábbi szavait, aki a felújításkor arról beszélt, „a centrumban nem csupán építészeti beruházás történt, hanem átfogó ellátásszervezési fejlesztés is. Mindez lehetőséget teremtett a traumatológiai-sürgősségi betegutak újragondolására és a betegforgalom hatékonyságának növelésére.”

Az ellenzéki politikus azt is hangsúlyozta, hogy „az ott dolgozó orvosokat és szakdolgozókat maximális elismerés illeti, hogy ilyen túlterheltség mellett, ilyen rossz körülmények között is állják a sarat, és emberileg is, szakmailag is igyekeznek a legjobbat adni.” De hiába a hősies helytállás, ezt így nem lehet folytatni - tette hozzá.

Tordai állítása szerint az elmúlt öt évben a kórház több osztályán összesen legalább 56 alkalommal kellett ideiglenes leállásokat elrendelni kritikus műszaki állapotok vagy szakemberhiány miatt. „Új János kórházra van szükség, stabilan és jól működő, színvonalas közegészségügyi ellátásra Buda és agglomerációjának lakosai számára!” – írta a bejegyzésében.

A Budai Traumatológiai Centrumot 2024. szeptember 18-án adták át. A beruházás során megújultak az ambulanciák, a sokktalanító, a vizsgálók és a várók, valamint új intenzív részleget és egységes diagnosztikai blokkot hoztak létre. A kórház saját tájékoztatása szerint a traumatológiai osztályra évente közel 11 ezer beteget szállítanak a mentők.

Tordai Bence által megosztott petíció ITT érhető el.

Forrás: 24.hu