Magyarországon megszűnt a felderítetlen korrupció - ezt állította csütörtökön a Magyar Nemzeti Bank online konferenciáján Pintér Sándor.
Ugyanitt Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke azt mondta,
„a korrupció olyan, mint egy betegség, amit jobb, ha megelőzünk.”
Pintér Sándor ezután beszélt arról, hogy mára lényegében nincs olyan felderítetlen korrupciós ügy, ami az állampolgárok érdekeit sértené.
Barkóczi Balázs, a Demokratikus Koalíció szóvivője azonban úgy látja, rengeteg korrupciós ügy maradt még kivizsgálatlan. Az RTL Híradónak azt nyilatkozta, hogy
„az orbáni rendszer lényege, tulajdonképpen kötőanyaga az állami szintű korrupció”.
Hozzátette, ennél is szomorúbb, hogy a miniszterelnök egész környezete ki van tömve állami megrendelésekkel.
Magyarországon megszűnt a felderítetlen korrupció - ezt állította csütörtökön a Magyar Nemzeti Bank online konferenciáján Pintér Sándor.
Ugyanitt Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke azt mondta,
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nyíltan nekiment Orbán Balázsnak az MCC Press vezetője: A Fidesz megérdemelt bukása szerintem nem a te felelősséged, viszont az MCC bukása egyértelműen igen
Novák Tamás egy rendkívül éles hangvételű levelet írt a Mathias Corvinus Collegium kuratóriumi elnökének. Szerinte Orbán Viktor hatalmas hibát követ el azzal, hogy a Fidesz EP-frakciójába küldi a politikust, aki romokat hagyott maga után.
A 444.hu szúrta ki, hogy Novák Tamás, az MCC Press ügyvezetője nyílt posztban üzent Orbán Balázsnak, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) kuratóriumi elnökének, kétségbe vonva, hogy az intézmény jövője biztosított lenne.
Novák szerint hiába kommunikálja Orbán, hogy az MCC magánalapítványként működhetne tovább, mert a valóságban „Magyar Péter kegyétől függ az MCC jövője”.
Úgy látja, Orbán az elmúlt két hónapban semmit nem tett a diákok és a munkatársak biztonságérzetének javításáért, a diákok sikerei pedig nem miatta, hanem „annak ellenére” születtek.
„Azt korábban is leírtam, hogy a Fidesz megérdemelt bukása szerintem nem a te felelősséged, viszont az MCC bukása egyértelműen igen!”
Novák szerint az április 12-i választás után egyértelművé vált, hogy nem lehet egyszerre lojálisnak lenni Orbán Balázshoz és az MCC-hez is, ettől a pillanattól kezdve
Orbán „nem a motor, hanem a lék volt azon a hajón, ami átvihette volna az MCC-t egy értelmezhető jövőbe”.
Novák a vezetői felelősséget is számonkéri, szerinte Orbánnak már a választás éjszakáján fel kellett volna tennie magának a legfontosabb kérdéseket.
„Ha lett volna vezetői kvalitásod és felelősségérzeted, már a választások éjszakáján végigfuttattad volna az egész kérdést egy háromlépcsős logikai láncon: Van olyan erős az MCC jogi talapzata, hogy harcba lehet indulni érte? Ha nincs olyan erős, tudok/akarok tárgyalni a kormánnyal, hogy kihozzam a helyzetből a diákok és munkavállalók számára a maximumot? Ha nem tudok/akarok tárgyalni, akkor lemondok.”
Példaként Böszörményi-Nagy Gergelyt, a MOME kuratóriumának volt elnökét hozza fel, aki a testülettel együtt lemondott és visszaadta az alapítói jogokat az államnak. „Te nem így tettél, hanem inkább magadat őrizted meg” – fűzte hozzá. Szerinte négyszemközti beszélgetésekben mindenki Orbán felelősségéről beszél, de senki nem meri ezt nyíltan felvállalni. „Hadd legyek az első fecske!” – írta.
Kitért a könyvpiaci helyzetre is: „A Libri legnagyobb konkurense a Líra Könyv Zrt. boldog, mert úgy tudta növelni a piaci részesedését, hogy egy vasat se invesztált, elég volt annyi, hogy az MCC lett a Libri tulajdonosa - na meg a könyvek árszabályozásáról szóló törvény, amivel meg akartad állítani a Libri zsugorodását. A Libri Kiadó kiszállt alapítói boldogok, mert ha csak a hozzájuk tartozó kiadók szerzői és kollegiális gárdáját nézed, azt mondhatod, hogy vettél tőlük öt éve állami forrásból jó drágán egy postagalambot, ami időközben hazarepült az eladókhoz (lásd még: kapcsolati biznisz).”
„Romokat hagysz magad után, Balázs! Nagy volt rád a kabát, ezért arroganciával tömted ki, mert szerinted minden csak pénz- és akaratkérdés.”
Novák azzal vádolja Orbán Balázst, hogy a Mandiner MCC alá vonásával politikai célkeresztet festett az intézményre, és utasítást adott a Tisza Párt támadására, miközben elvárná, hogy a Tisza nagyvonalú legyen az MCC-vel. Szerinte Orbán öröksége „az egy mozdulattal megszüntetett könyvtörvény, az üzletileg értéket vesztett Libri, a haldokló Scruton és Mandiner, a megtépázott MCC-presztízs, a sok-sok cserben hagyott ember.”
Végül azt írja, bár a formális felelősség a kuratóriumi döntések mögé van rejtve, Orbán Balázs brüsszeli távozása előtt szembesülnie kell a kritikával.
„Orbán Viktor veled szeretné megerősíteni a Fidesz EP-frakcióját, de ha jobban ránézne az MCC-s tevékenységedre, vagy csak az elmúlt két hónapban általad bemutatott céltalan és felelőtlen dead man walkingra, egyértelmű lenne számára, hogy veled az ebolát küldi el nekik, de ahogy az öreg székely juhász mondja abban a bizonyos viccben: »ez tragédia, de nem baj«.”
A 444.hu szúrta ki, hogy Novák Tamás, az MCC Press ügyvezetője nyílt posztban üzent Orbán Balázsnak, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) kuratóriumi elnökének, kétségbe vonva, hogy az intézmény jövője biztosított lenne.
Novák szerint hiába kommunikálja Orbán, hogy az MCC magánalapítványként működhetne tovább, mert a valóságban „Magyar Péter kegyétől függ az MCC jövője”.
Úgy látja, Orbán az elmúlt két hónapban semmit nem tett a diákok és a munkatársak biztonságérzetének javításáért, a diákok sikerei pedig nem miatta, hanem „annak ellenére” születtek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Ezt ellenem csinálják” – Orbán Viktor elmondta, mit gondol arról, hogy nem lehet többé miniszterelnök
A volt kormányfő az Indexnek adott interjúban minősítette a róla szóló parlamenti döntést. Viccesnek találja, hogy „Magyarországon bárkit eltiltanak a néptől”.
Az Országgyűlés hétfőn elfogadta azt a Tisza Párt által kezdeményezett alaptörvény-módosítást, amely nyolc évben maximálja az egy személy által miniszterelnöki tisztségben tölthető időt. Mivel a javaslat 1990-ig visszamenőleg számolja a kormányfői pozícióban töltött éveket, Orbán Viktor a jövőben már nem lehet Magyarország miniszterelnöke. Mindez alig két nappal azután történt, hogy a Fidesz a hétvégi kongresszusán egy évre újraválasztotta őt pártelnöknek.
A volt kormányfő a parlamenti döntés után az Indexnek adott interjúban reagált, ahol nem kertelt, szerinte a lépés egyértelműen az ő személye ellen irányul.
„Ezt ellenem csinálják, ne beszéljünk mellé” – jelentette ki. Szerinte a végén a nép dönt, és ha azt akarják, hogy valakit ne válasszanak meg, akkor a választókat kell meggyőzni.
A volt miniszterelnök a parlamenti döntést „viccesnek és nevetségesnek” nevezte. Azt is viccesnek találja, hogy „Magyarországon bárkit eltiltanak a néptől”.
Az Országgyűlés hétfőn elfogadta azt a Tisza Párt által kezdeményezett alaptörvény-módosítást, amely nyolc évben maximálja az egy személy által miniszterelnöki tisztségben tölthető időt. Mivel a javaslat 1990-ig visszamenőleg számolja a kormányfői pozícióban töltött éveket, Orbán Viktor a jövőben már nem lehet Magyarország miniszterelnöke. Mindez alig két nappal azután történt, hogy a Fidesz a hétvégi kongresszusán egy évre újraválasztotta őt pártelnöknek.
A volt kormányfő a parlamenti döntés után az Indexnek adott interjúban reagált, ahol nem kertelt, szerinte a lépés egyértelműen az ő személye ellen irányul.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Király Nóra a Fidesz kongresszusáról: Nem lehet szó nélkül hagyni, hogy egy történelmi vereség után még mindig fenyegetés és árulózás hangzik el
A fideszes politikus egy Facebook-posztban bírálta a pártvezetést a választási vereség utáni kongresszus miatt. Szerinte a vezetők luxusélete és a valóságtól elszakadt kampány mindent felülírt.
Király Nóra, a Fidesz korábbi újbudai alpolgármestere és 2026-os csepeli képviselőjelöltje hétfőn hosszú Facebook-posztban írt arról, miért nem vett részt a párt tisztújító kongresszusán, és mit gondol a párt jelenlegi helyzetéről. Mint írja, „huszonnégy év után nem könnyű ezt leírni”, a kongresszust pedig azért nézte online, mert nem kapott meghívást, mivel nem volt küldött és semmilyen tisztsége nincs a pártban.
A politikus szerint a választási vereség után sem az történt, amire szükség lett volna. Már két évvel a választás előtt jelezték, hogy az emberek elfordulnak, és ebből kétharmados vereség lesz.
„Ott voltunk a terepen, beszéltünk emberekkel, hallottuk a mondatokat, láttuk az arcokat, és pontosan éreztük, hogy valami nagyon eltört” – fogalmazott.
Hozzátette, hogy amikor már a korábban kitartó szavazók is azt mondják, elég volt, akkor egy politikai közösségnek hallgatnia kellene, hogy megértse, mi fáj az embereknek.
Király a baj okát abban látja, hogy
a párt egyre távolabb került az emberek mindennapjaitól, és olyan kampányt folytatott, „mintha Amerikába utaztunk volna”, miközben Magyarországon sok családnak egy balatoni hétvége is komoly anyagi döntés.
A kommunikációval kapcsolatban úgy érezte, meghallgatás helyett megpróbálták megmagyarázni az embereknek, mit kellene gondolniuk.
„És közben ott volt a luxizás, amit mindenki látott. A 10–20 milliós táskák, a magángépek, a több tízmilliárdos jachtok, a felfoghatatlan fényűzés, amit ezek az emberek nem önerőből értek el, mégis érinthetetlenek voltak.
Ezek a képek mindent felülírtak, amit a terepen dolgozó, tisztességes jobboldali emberek nap mint nap próbáltak közvetíteni a pártvezetés felé, sikertelenül.”
Bár elismerését fejezte ki azoknak, akik a szombati kongresszuson ki merték mondani a problémákat, a rendezvény után mégis úgy látja, hogy „ugyanaz a kommunikációs irány és mentalitás folytatódik, amely már a választás előtt is zsákutcába vitt minket”.
Király Nóra hangsúlyozta, a Fidesz vezetésének joga van ezt az utat választani, a kritikus megszólalóknak pedig el kell dönteniük, meddig mennek ezen tovább.
Bejegyzését egy utóirattal zárta:
„Azt viszont nem lehet szó nélkül hagyni, hogy egy történelmi vereség után a kongresszus színpadáról még mindig fenyegetés, árulózás és belső ellenségkeresés hangzik el.
A szembenézést kérő, a Fideszt szívvel-lélekkel és normális értékrenddel újjáépíteni szándékozók elhallgattatása helyett ideje lenne azokat a régi reflexeket és embereket végre nyugdíjazni, akik a jobboldalt még mindig félelemmel akarják egyben tartani.”
A Fidesz szombati, 32. tisztújító kongresszusán egy évre ismét Orbán Viktort választották meg a párt elnökének, és a szervezeti átalakítások részeként az elnökséget is kibővítették. A rendezvényt követően, vasárnap Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos, a Fidesz egy másik belső kritikusa is a nyilvánosság előtt jelezte, hogy a kongresszuson nem zajlott érdemi vita a vereség okairól és a szükséges változtatásokról.
Király Nóra, a Fidesz korábbi újbudai alpolgármestere és 2026-os csepeli képviselőjelöltje hétfőn hosszú Facebook-posztban írt arról, miért nem vett részt a párt tisztújító kongresszusán, és mit gondol a párt jelenlegi helyzetéről. Mint írja, „huszonnégy év után nem könnyű ezt leírni”, a kongresszust pedig azért nézte online, mert nem kapott meghívást, mivel nem volt küldött és semmilyen tisztsége nincs a pártban.
A politikus szerint a választási vereség után sem az történt, amire szükség lett volna. Már két évvel a választás előtt jelezték, hogy az emberek elfordulnak, és ebből kétharmados vereség lesz.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter a parlamentben: Orbán Viktor aprópénzre váltotta történelmi beszédét
A miniszterelnök az 1956-os hősökről emlékezett meg az Országgyűlésben Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének évfordulóján. Beszédében az 1989-ben elhangzott Orbán-beszédre utalva azt mondta, a volt kormányfő az elmúlt évtizedekben aprópénzre váltotta az akkori szavait.
Magyar Péter miniszterelnök „Emlékezés az 56-os hőseinkre” címmel mondott beszédet a parlament keddi ülés elején. Felszólalását azzal kezdte, hogy próbáljuk elképzelni, mit érezhettek az 1956-os forradalom résztvevői. Feltette a kérdést, vajon az akkori emberek gondoltak-e a hétköznapi részletekre a történelem sorsfordító napján. „Milyen cipőt vettek fel aznap reggel a történelemhez? Ki vigyázott a gyerekeikre?” – kérdezte, majd hozzátette: „Tudták-e reggel, amikor felébredtek, hogy aznap történelmet fognak írni?” Szerinte a téren állók tudták, hogy valami meg fog változni, és a történelem ezen pillanataiban az emberek egyszerre néznek a múlt és a jövő generációinak szemébe. „Bátor és egyben naív ígéretet tesznek a következő generációnak arra, hogy mostantól minden más lesz.” Úgy látja, nem az ő hibájuk, hogy az ígéretük csak részben valósulhatott meg.
„Az 1956-os forradalom elbukott. Az 1989-es rendszerváltás részben kudarcba fulladt” – jelentette ki.
Szerinte „nem egy emléknap dolga annak megértése, hogy miért történt mindez, de dolgunk annak megértése, hogy mit tanulhatunk tőlük az akkori fiatal magyaroktól az utcán.” Hangsúlyozta, hogy elődeikkel ellentétben ők nem akarják kisajátítani sem 1956, sem 1989 történetét. „Nem szeretnénk eldönteni, kik voltak az igazi 56-osok, vagy éppen az igazi rendszerváltók” – mondta, kiemelve, hogy ezek a napok és terek az egész nemzeté voltak, ahol nem lehet utólag jobboldali és baloldali forradalmárokra osztani a résztvevőket. Példaként említette, hogy egyszerre küzdött a hazáért Pálinkás-Pallavicini Antal és Gimes Miklós, és egyszerre állt a színpadon 1989-ben Orbán Viktor és Mécs Imre.
A beszéd jelentős részében Nagy Imre mártíromságával foglalkozott. Magyar Péter szerint a volt miniszterelnök eleinte a forradalom „bizonytalan hőse” volt, aki vívódott, és a Kossuth téren még „elvtársaimnak” hívta a forradalmárokat. „Nem a pesti srácok magától értetődő erkölcsi tisztaságával lépett a történelemben, sőt, habozott is, késlekedett, vívódott...” – fogalmazott. Azt mondta, Nagy Imre próbálta összeegyeztetni a kommunista hitét azzal, amit a saját szemével látott. A forradalom leverése után, romániai fogságában kezdett bele önéletrajzi könyvébe, amelynek a Viharos emberöltő címet adta. A miniszterelnök szerint Nagy Imre tudta, hogy halál vár rá, mégis a hazát választotta.
„Tudta és szabad akaratából választotta a hazát és a biztos halált, a számára mindent jelentő párt és a kommunista ideológia helyett. Azt kérem, hogy gondolkozzanak el egy pillanatig ezen a sorson. A hazát választotta a párt helyett.”
Felidézte, hogy Kádárék hazahozták, bíróság elé állították és halálra ítélték. Bár utolsó levele sosem került elő, egy hónappal korábban ezt írta feleségének: „Ha elpusztulok is, a nép majd győz.” Magyar Péter kiemelte, hogy Nagy Imre kegyelmet nem kért. 1958. június 16-án végezték ki őt, Maléter Pált és Gimes Miklóst, míg Losonci Géza a börtönben halt meg, Szilágyi Józsefet pedig korábban akasztották fel. A holttestekkel való bánásmódról is beszélt.
„Csontjaikat a börtön sétálódvarán ásták el, majd 1961-ben kerültek az új köztemetőbe. Kátrány papírba csomagolva, arccal lefele, összedrótozott kézzel és lábbal, jeltelen, jelöletlen sírokba, hamis nevek alatt eltemetve.”
Úgy véli, a hatalomnak ez sem volt elég. „Megölni őket kevés volt, ki kellett, ki akarták törölni őket a történelemből.” Ez azonban szerinte nem sikerült, amiért hálával tartozunk. „Hogy ez nem sikerült, azért egy nemzet lehet hálás az özvegyeknek, családtagoknak, akik soha egy percig sem adták fel a reményt.”
Az 1989-es újratemetést egy nemzet katarzisának nevezte.
„Nem csak Orbán Viktor történelmi beszéde miatt, amit az elmúlt évtizedekben aprópénzre váltott” – fogalmazott,
majd felsorolta a forradalom más mártírjait is, köztük a 15 éves Szeles Erikát, a 18 éves Mansfeld Pétert és az auschwitzi túlélő Angyal Istvánt.
Megemlékezett a sortüzek áldozatairól is, akiknek szintén sokat köszönhet a nemzet. „A bajai, mosonmagyaróvári, salgótarjáni, vagy éppen a budapesti Parlament előtti sortüzek megannyi áldozata miatt, akik soha nem élhették meg, hogy egy szabad Magyarország lehessen az otthonuk.”
Azt kívánta, hogy a magyarok képesek legyenek értően és érzően elmesélni ezt a nehéz történelmet a következő generációknak. „Hogy tudják, kik voltak azok az emberek, akik előttünk jártak ezen az úton, akiknek a hazánkat és a szabadságunkat köszönhetjük.” Hozzátette, fontos lenne megismertetni a fiatalokkal a hősök történetét. „Hogy ismerjék meg ők is Mindszenty vívódását, Rácz Sándor bátorságát, Marián István önfeláldozását, Brusznyai Árpád, vagy éppen Mansfeld Péter, vagy Tóth Ilona tragikus történetét.” Arra szólított fel, hogy mindenki nőjön fel az áldozathozatalukhoz.
„Bárcsak mindannyian ellentudnánk állni a kísértéseknek, hogy napi politikai tőkét kovácsoljunk a történetükből” – mondta.
Majd úgy folytatta: „Bárcsak szembe tudnánk nézni azzal a nehéz történelmi örökséggel, hogy hőseink bonyolult hősök, de a döntéseik egyszerűek voltak. A hazát választották a párt helyett, az önfeláldozást, a megalkuvás helyett. Életüket adták a mi közös boldogságunkért, ennek a csodálatos országnak, Magyarországnak, a szuverén, szabad Magyarországnak a jövőjért.”
Beszéde végén a jövőbe tekintett, és arról beszélt, hogy idén ünnepeljük az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóját. Azt mondta: „ha sikerül új lapot nyitnunk, megértenünk, mit jelent számunkra 56 öröksége, a ránk hagyott feladat, akkor talán végre először ezt az ünnepet derűvel a szívünkben ülhetjük majd meg.” Úgy látja, a történet vége már látható.
„Mert 70 év távlatából, hála a magyar nemzetnek, már látjuk a történet végét. Látjuk, hogy a magyar nemzet végül oda jutott, ahová az 1956-osok el akarták juttatni.”
Szerinte az ország végre a helyére került. „Saját döntéséből a hazánk a szabad világ része lett. Lemosta magáról a diktatúra és a megszállás gyalázatát.” Azzal zárta szavait, hogy „ezt fogjuk közösen minden magyar együtt ünnepelni idén, október 23-án. Tisztelet és dicsőség a hősöknek! Glória Victis!”.
Magyar Péter miniszterelnök „Emlékezés az 56-os hőseinkre” címmel mondott beszédet a parlament keddi ülés elején. Felszólalását azzal kezdte, hogy próbáljuk elképzelni, mit érezhettek az 1956-os forradalom résztvevői. Feltette a kérdést, vajon az akkori emberek gondoltak-e a hétköznapi részletekre a történelem sorsfordító napján. „Milyen cipőt vettek fel aznap reggel a történelemhez? Ki vigyázott a gyerekeikre?” – kérdezte, majd hozzátette: „Tudták-e reggel, amikor felébredtek, hogy aznap történelmet fognak írni?” Szerinte a téren állók tudták, hogy valami meg fog változni, és a történelem ezen pillanataiban az emberek egyszerre néznek a múlt és a jövő generációinak szemébe. „Bátor és egyben naív ígéretet tesznek a következő generációnak arra, hogy mostantól minden más lesz.” Úgy látja, nem az ő hibájuk, hogy az ígéretük csak részben valósulhatott meg.
„Az 1956-os forradalom elbukott. Az 1989-es rendszerváltás részben kudarcba fulladt” – jelentette ki.
Szerinte „nem egy emléknap dolga annak megértése, hogy miért történt mindez, de dolgunk annak megértése, hogy mit tanulhatunk tőlük az akkori fiatal magyaroktól az utcán.” Hangsúlyozta, hogy elődeikkel ellentétben ők nem akarják kisajátítani sem 1956, sem 1989 történetét. „Nem szeretnénk eldönteni, kik voltak az igazi 56-osok, vagy éppen az igazi rendszerváltók” – mondta, kiemelve, hogy ezek a napok és terek az egész nemzeté voltak, ahol nem lehet utólag jobboldali és baloldali forradalmárokra osztani a résztvevőket. Példaként említette, hogy egyszerre küzdött a hazáért Pálinkás-Pallavicini Antal és Gimes Miklós, és egyszerre állt a színpadon 1989-ben Orbán Viktor és Mécs Imre.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
