Pert nyert a magyar állam ellen egy iráni férfi: az állítja megbilincselték, kutyát uszítottak rá és bántalmazták a déli határon
Az Emberi Jogok Európai Bírósága megállapította, hogy a magyar állam állam megsérti a kollektív kiutasítás tilalmát a férfival szemben, aki keresztény hite miatt kényszerült menekülni hazájából.
Pert nyert a magyar állam ellen a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán egy iráni menekült. A férfi hiába próbálkozott az országba belépni és itt menedéket kérni, rendőrök visszakényszerítették Szerbiába. Az Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta, hogy a magyar állam megsértette a kollektív kiutasítás tilalmát – olvasható a Magyar Helsinki Bizottság tájékoztatásában.
Az iráni férfi hiába várakozott Szerbiában, hogy beengedjék menedéket kérni a magyar tranzitzónába, ezért 2016. szeptember 2-án szabálytalanul lépte át a határt egy szintén iráni sorstársával. Mivel hazájában keresztény hitre tért át, emiatt életveszélyben volt, ezért volt szüksége védelemre.
Mikor a rendőrök elfogták, a férfi jelezte, hogy menedéket szeretne kérni.
Ahelyett, hogy rögzítették volna a személyes adatait és a menekültügyi hatóságnak átadták volna a menedékkérőt, a rendőrök megbilincselték. Kutyát uszítottak rá és durván bántalmazták.
Ezt követően arra kényszerítették társával együtt, hogy a sérüléseik ellenére gyalog távozzanak a határkerítés kapuján át Szerbiába. Rajtuk kívül aznap még 74 embert kényszerítettek át így, megfelelő eljárás nélkül.
Mindezt egy 2016-os törvénymódosítás tette lehetővé. A visszakényszerítések azóta is napi rutinnak számítanak az itt védelmet kérni szándékozó menedékkérőkkel szemben.
Mivel ezzel szemben semmilyen jogorvoslat nem létezik, ezért az iráni menekülő a strasbourgi bírósághoz fordult a Magyar Helsinki Bizottság segítségével.
Azt kívánta elérni, hogy állapítsa meg a bíróság: azzal, hogy mindenféle eljárás nélkül – és a menedékkérelmezés ellenére, azt „meg sem hallva” – embereket automatikusan a határkerítés szerbiai oldalára kényszerítenek a hazai hatóságok, az állam megsérti a kollektív kiutasítás tilalmát.
A kollektív kiutasítás ugyanis pont ezt jelenti: bárkit mindenféle egyéniesített eljárás, megtámadható döntés nélkül toloncolnak ki egy országból.
Ezt tegnapi ítéletében ismét megállapította az Emberi Jogok Európai Bírósága.
Emellett azt is kimondta, hogy a – sokszor erőszakos – visszakényszerítések elleni jogorvoslat teljes hiánya pedig a hatékony jogorvoslathoz való jogtól fosztja meg az ilyesfajta rendőri intézkedések áldozatait.
Immár ez a második hasonló tárgyú ítélete a strasbourgi bíróságnak. Tavaly nyáron a Magyar Helsinki Bizottság egy másik visszakényszerített ügyfele nyert pert a magyar állammal szemben.
Pert nyert a magyar állam ellen a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán egy iráni menekült. A férfi hiába próbálkozott az országba belépni és itt menedéket kérni, rendőrök visszakényszerítették Szerbiába. Az Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta, hogy a magyar állam megsértette a kollektív kiutasítás tilalmát – olvasható a Magyar Helsinki Bizottság tájékoztatásában.
Az iráni férfi hiába várakozott Szerbiában, hogy beengedjék menedéket kérni a magyar tranzitzónába, ezért 2016. szeptember 2-án szabálytalanul lépte át a határt egy szintén iráni sorstársával. Mivel hazájában keresztény hitre tért át, emiatt életveszélyben volt, ezért volt szüksége védelemre.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Itt van Orbán nagy bejelentése: 11 pontos intézkedéscsomaggal segítik a vállalkozókat a kamarával közösen
A csomag részeként az adminisztrációs és adóterhek csökkentéséről, az alanyi áfamentesség emeléséről és speciális adócsökkentésről is döntöttek. 80–90 milliárd forintba kerül a miniszterelnök szerint mindez, aki „fájó szívvel” jelentette be, hogy fél évvel elhalasztják az üzemanyagok jövedékiadó-emelését.
Fontos bejelentést tett Orbán Viktor hétfő délelőtt: a kormány és a Kereskedelmi és Iparkamara egy 11 pontos intézkedéscsomagról döntött, amelyekkel a vállalkozókat segítenék. A sajtótájékoztatón a miniszterelnök azt mondta, nem adják fel korábbi célkitűzéseiket, így
a kamara kérésére 80–90 milliárd forintnyi adócsökkentést és egyszerűsítést hajtanak végre. Ezt a megemelt bankadóból finanszírozzák.
A 11 pontos csomag részeiként ezeket jelentették be:
• Emelik az alanyi áfamentességet. Az értékhatár 2026-ban 20 millió forint lesz, 2027-ben 22 millióra, 2028-ban pedig 24 millióra nő. Így először 10 600, majd 20 000, végül 2028-ban már 28 900 vállalkozás lehet áfamentes.
• Módosítják az átalanyadózást: 2027-ben 50 százalékra emelik a költséghányadot, 2028-ról még egyeztetnek.
• Csökkentik a szocho alapját a főállású egyéni vállalkozóknál.
• Bővül a kisvállalkozói kör további 4–5000 vállalkozóval
• Barnamezős beruházásokat támogatnak: 100 millió forintos adókedvezménnyel támogatják a környezeti károk helyreállítását és a zöld beruházásokat.
• Adókedvezményt adnak az energiaellátóknak az infrastruktúra korszerűsítésére.
• Emelik a kiskereskedelmi adó határsávjait, ami 3500 vállalkozást érint
• Fél évvel elhalasztják az üzemanyagok jövedékiadó-emelését, ami 20 milliárd forintba kerül. Orbán Viktor ezt „fájó szívvel” jelentette be.
• Csökkentik az adminisztrációs terheket: a társasági adóelőleg értékhatárát 5 millió forintról 20 millió forintra emelik, ez 20 ezer cégnek jelent kedvező változást.
• Megemelik a mikrogazdálkodók egyszerűsített beszámolójának értékhatárát, ami 10 ezer vállalkozásnak jelent könnyebbséget.
• Speciális adócsökkentést kap 80 ezer egyéni vállalkozó: a NAV automatikusan elvégzi a biztosítottak bejelentését, és a szocho-bevallás negyedévesre csökken.
Orbán Viktor szerint a kormány nagyon nehéz dilemmával küszködik az ukrajnai háború kezdete óta, amely egyre inkább kihívás elé állítja őket. A kormányfő szerint a háborús retorika erősödésével a háborús gazdaság kifejezés már hétköznapi lett, Európában pedig egy ilyen gazdaság felépítése a brüsszeli terv. Ennek szerinte része Ukrajna uniós csatlakozása és hadseregének fenntartása, amely viszont jelentős forrásokat von el a közös költségvetésből. Magyarországnak erre reagálni kell, a dilemma pedig az, hogy fogadjuk ezt el, vagy másfajta gazdaságpolitikát építünk.
Orbán úgy látja, hogy utóbbira van lehetőség, az ország képes rá, de „ezt újra és újra asztalra kell tenni, hogy érvényes-e még ez az állítás”. Az Iparkamarával kötött egyezség alapja, hogy lehetséges folytatni azt a gazdaságpolitikát, amely nem a háború felé tart, hanem Magyarország nemzeti gazdasági érdekeit követi.
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy várható még hasonló megállapodás a kormány és az Iparkamara között. A mostani egyezség szerint ugyanis a kamara részt vesz majd a gazdaságpolitika irányításában, sőt a gazdasági irányításában is egyre több szerepet fog vállalni, mindezt önálló döntési jogkörökkel.
A sajtótájékoztatón felszólalt Nagy Elek iparkamarai elnök is, aki elmondta, hogy egy felméréssel igyekeztek kideríteni a kis- és középvállalkozások probémáit. Ezekre a gazdasági minisztériummal próbáltak megoldásokat keresni, így születtek meg a most bejelentett intézkedések.
Fontos bejelentést tett Orbán Viktor hétfő délelőtt: a kormány és a Kereskedelmi és Iparkamara egy 11 pontos intézkedéscsomagról döntött, amelyekkel a vállalkozókat segítenék. A sajtótájékoztatón a miniszterelnök azt mondta, nem adják fel korábbi célkitűzéseiket, így
a kamara kérésére 80–90 milliárd forintnyi adócsökkentést és egyszerűsítést hajtanak végre. Ezt a megemelt bankadóból finanszírozzák.
A 11 pontos csomag részeiként ezeket jelentették be:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán a válogatott vereségéről: Tegnap este tüdőlövést kapott az egész ország, ez mindig fájni fog
A miniszterelnök hétfői sajtótájékoztatóján és egy Facebookon közzétett videóban is elmondta, mit gondol az írek ellen elvesztett vb-selejtező mérkőzésről. A kormányfő szerint az életben vannak igazságtalan dolgok, ez is ilyen volt.
Ahogy sok magyar szurkolónak, úgy Orbán Viktornak is fájdalmasan indult a hétfő, miután vasárnap az írek elleni válogatott focimeccsen eldőlt: Magyarország nem jut ki a jövő évi labdarúgó-világbajnokságra. A miniszterelnök a hétfő délelőtti sajtótájékoztatóját – melyen vállalkozóknak szóló intézkedécsomagot jelentett be – azzal kezdte, hogy gyászos hangulatban kellene fontos és jó hírekről beszélnie, ami nem könnyű.
„Egy nehéz nap reggelén vagyunk. Tegnap este tüdőlövést, vagy szívinfarktust kapott az egész ország. De hát kesergésből nem lehet megélni, meló van, a munkát el kell végezni”
– mondta a kormányfő, aki még azt is hozzáfűzte a mondandójához, hogy „a macska rúgja meg”.
Később aztán Orbán Facebook-oldalán megjelent egy videó, amely még reggel készülhetett. Ebben az asztalánál ülő kormányfőtől azt kérdezik, a gyász hányadik fázisában van.
„Nem múlik ez el, ez bekerült a történelembe. Ez most már így marad, mindig fájni fog. Az élet maga nem igazságtalan, de vannak benne igazságtalan dolgok. Tegnap ez ilyen volt”
– osztotta meg gondolatait Orbán Viktor.
A bejegyzéshez pedig azt írta: „Fel kell állni és menni tovább. Hajrá, magyarok!”
Ahogy sok magyar szurkolónak, úgy Orbán Viktornak is fájdalmasan indult a hétfő, miután vasárnap az írek elleni válogatott focimeccsen eldőlt: Magyarország nem jut ki a jövő évi labdarúgó-világbajnokságra. A miniszterelnök a hétfő délelőtti sajtótájékoztatóját – melyen vállalkozóknak szóló intézkedécsomagot jelentett be – azzal kezdte, hogy gyászos hangulatban kellene fontos és jó hírekről beszélnie, ami nem könnyű.
„Egy nehéz nap reggelén vagyunk. Tegnap este tüdőlövést, vagy szívinfarktust kapott az egész ország. De hát kesergésből nem lehet megélni, meló van, a munkát el kell végezni”
– mondta a kormányfő, aki még azt is hozzáfűzte a mondandójához, hogy „a macska rúgja meg”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
14. havi nyugdíj: Semjén Zsolt benyújtotta a törvényjavaslatot, már van is egy meglepő furcsaság benne
Míg a 13. havi nyugdíjat a kormány felgyorsította, a 14. havinál most inkább lassítanának. A törvényben szereplő dátum meglepő, mert a korábbi ígéretek gyorsabb tempót sugalltak.
A vártnál egy évvel tovább, akár 2030-ig is kell várniuk a nyugdíjasoknak a teljes 14. havi juttatásra, legalábbis erre ad lehetőséget az a törvényjavaslat, amelyet Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hétfőn nyújtott be. Bár a juttatás bevezetése 2026-ban elindul, a jogszabály a korábbi kormányzati kommunikációnál hosszabb időkeretet szab meg a teljes összeg elérésére.
A javaslat indoklásában a Portfolio.hu vette észre azt a mondatot, amely a korábbi hírekhez képest meglepetést okozhat a 14. havi nyugdíj bevezetése kapcsán.
„A tizennegyedik havi nyugdíj összege a kifizetésének első évében, 2026-ban a nyugellátás 25 százaléka, és a Kormány döntése szerint 2030-ig el kell érnie a nyugellátás összegének 100 százalékát”.
Magyarán: ötéves keretet határoznának meg, ami a gazdasági lap szerint azért különös, mert Orbán Viktor miniszterelnök múlt héti bejelentése még négyéves bevezetési időszakot valószínűsített. Azt mondta,
„Jövő februárban a rendes nyugdíj mellé minden nyugdíjas megkapja a 13. havi nyugdíjat és a 14. havi nyugdíj egy heti összegét. – Egy évvel később a következőt, és így tovább.”
A 2020-ban bejelentett 13. havi nyugdíjat eredetileg szintén négy év alatt építették volna fel, ám a kormány attól az ütemtervtől a nyugdíjasok javára eltérve már 2022-től fizette a teljes összeget.
A mostani törvénytervezet rögzíti, hogy a 14. havi juttatásra az öregségi nyugdíjasok mellett az egyéb nyugdíjszerű ellátásban részesülők is jogosultak. Feltétel, hogy a tárgyévet megelőző év legalább egy napján, valamint a tárgyév februárjában is megkapják az adott ellátást.
Az első kifizetés a javaslat szerint is 2026 februárjában esedékes.
Számítások szerint az átlagnyugdíj addigra 259 ezer forintra nőhet, így a nyugdíjasok a havi ellátásukon felül megkaphatják a teljes 13. havi nyugdíjat (átlagosan 259 ezer forint) és a 14. havi juttatás első negyedét (átlagosan 65 ezer forint), ami összesen 583 ezer forint körüli összeget jelenthet.
A vártnál egy évvel tovább, akár 2030-ig is kell várniuk a nyugdíjasoknak a teljes 14. havi juttatásra, legalábbis erre ad lehetőséget az a törvényjavaslat, amelyet Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hétfőn nyújtott be. Bár a juttatás bevezetése 2026-ban elindul, a jogszabály a korábbi kormányzati kommunikációnál hosszabb időkeretet szab meg a teljes összeg elérésére.
A javaslat indoklásában a Portfolio.hu vette észre azt a mondatot, amely a korábbi hírekhez képest meglepetést okozhat a 14. havi nyugdíj bevezetése kapcsán.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Telex: a TISZA mégsem jelöli Bódis Krisztát Hadházy Ákos körzetében – szivárognak a nevek a bejelentés előtt
A pártvezetés az utolsó pillanatban gondolhatta meg magát, és Bódist inkább a VIII. kerületbe küldi. Helyette Magyar Péter jobbkeze, Velkey György László nézhet farkasszemet Hadházyval.
Változtatott a korábbi tervein a TISZA Párt: a legfrissebb információk szerint mégsem Bódis Krisztát indítja Hadházy Ákos ellen Zuglóban – írja a Telex. Bódis a VIII. kerület központú Budapest 2. választókerületben szerepelhet a párt háromfős, előzetes jelöltlistáján. A Fidesz részéről ugyanitt Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos indulása valószínű.
A körzethez a VIII. kerület mellett az V. és a IX. kerület egyes részei is hozzátartoznak.
Hadházy Ákos zuglói körzetében, a Budapest 6. OEVK-ban egy másik ismert név, Velkey György László szállhat ringbe a TISZA színeiben. Magyar Péter kabinetfőnöke egyike lehet annak a három jelöltnek, akik közül a párt szimpatizánsai online szavazással választják ki a végső indulót.
A TISZA Párt hétfő este hozza nyilvánosságra a 105 választókerületben induló három-három lehetséges jelölt nevét.
A kiszivárgott nevek között szerepel Tanács Zoltán, a TISZA programalkotási szakembere is, aki a belvárosi Budapest 1. választókerületben próbálkozhat. Ez a körzet a tavalyi átrajzolás után az I. és V. kerület központi részei mellett a VI., VII., XI. és XII. kerületből is magában foglal területeket.
Úgy tudni, hogy Kulcsár Krisztián, világ- és Európa-bajnok párbajtőrvívó, a Magyar Olimpiai Bizottság volt elnöke is megméretteti magát Budapest 10. választókerületében. Ez a körzet a XXII. kerületet, valamint Budafok és a XI. kerület egy részét fedi le, ahol a Fidesz helyi vezetője a Németh Zsoltot váltó Kocsondi Márk.
A TISZA Párt nem kommentálta az értesüléseket, csupán annyit közölt, hogy a korábban bejelentett menetrend szerint járnak el. Magyar Péter ígérete szerint a potenciális jelöltek hivatalos bejelentés még hétfőn megtörténik.
Változtatott a korábbi tervein a TISZA Párt: a legfrissebb információk szerint mégsem Bódis Krisztát indítja Hadházy Ákos ellen Zuglóban – írja a Telex. Bódis a VIII. kerület központú Budapest 2. választókerületben szerepelhet a párt háromfős, előzetes jelöltlistáján. A Fidesz részéről ugyanitt Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos indulása valószínű.
A körzethez a VIII. kerület mellett az V. és a IX. kerület egyes részei is hozzátartoznak.
Hadházy Ákos zuglói körzetében, a Budapest 6. OEVK-ban egy másik ismert név, Velkey György László szállhat ringbe a TISZA színeiben. Magyar Péter kabinetfőnöke egyike lehet annak a három jelöltnek, akik közül a párt szimpatizánsai online szavazással választják ki a végső indulót.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
