24.hu: Hegedűs Zsolt azonnali hatállyal kirúgta az Országos Mentőszolgálat főigazgatóját
Csató Gábor kilenc év után távozik az Országos Mentőszolgálat éléről, miután az egészségügyi miniszter felmentette. A szervezet irányítását ideiglenesen Constantinovits Miklós veszi át.
Kilenc év után távozik posztjáról az Országos Mentőszolgálat vezetője: Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter felmentette Csató Gábort – tudta meg a 24.hu több forrásból. A leváltásról Kunetz Zsombor is posztolt, információi szerint Constantinovits Miklós látja el megbízott vezetőként a főigazgatói feladatokat, amíg a pályázatot ki nem írják és el nem bírálják.
A döntés egy már korábban bejelentett, átfogó reformfolyamat első, látványos lépése. Hegedűs Zsolt miniszter többször jelezte, hogy átalakítják az Országos Mentőszolgálatot és a sokat vitatott ügyeleti ellátást is. A Tisza Párt programjában az OMSZ „új pályára állítása” szerepel, ami a gyakorlatban a légimentés visszaintegrálását, az infrastruktúra és a szolgáltatások korszerűsítését, a digitalizáció felgyorsítását és az elmaradt beruházások elindítását jelenti.
A programban szerepel a cél, hogy 2027 végére minden régióban 15 percen belül érkezzen ki a mentő a betegekhez.
Az ígéretek között szerepel a 10 évnél idősebb vagy 300 ezer kilométernél többet futott mentőautók cseréje, a mentőhelikopter-flotta megújítása, a sürgősségi alapellátási ügyelet rendbetétele, valamint a sürgősségi betegellátási osztályok túlterheltségének érdemi csökkentése.
A lépés hátterében a szervezet elmúlt évekbeli, politikával átitatott működése is szerepet játszhat. Csató Gábor kinevezett főigazgatóként többször megjelent a Fidesz holdudvarának kötcsei piknikjén. Győrfi Pál szóvivő 2020-ban személyesen fuvarozta Orbán Viktort egy mentőállomásra, 2023-ban pedig a Fidelitas kongresszusán mondott beszédet.
A mostani vezetőváltást már előrevetítette, hogy Hegedűs Zsolt a miniszteri kinevezése előtt jelezte, átláthatóbb működést vár el, és bevezetné a mentők kiérkezési idejének rendszeres, nyilvános közzétételét. A szervezeten belüli bizonytalanságot jelezte Győrfi Pál szóvivő korábbi nyilatkozata is, amelyben arról beszélt, felkészült arra, hogy őt is leválthatják.
Kilenc év után távozik posztjáról az Országos Mentőszolgálat vezetője: Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter felmentette Csató Gábort – tudta meg a 24.hu több forrásból. A leváltásról Kunetz Zsombor is posztolt, információi szerint Constantinovits Miklós látja el megbízott vezetőként a főigazgatói feladatokat, amíg a pályázatot ki nem írják és el nem bírálják.
A döntés egy már korábban bejelentett, átfogó reformfolyamat első, látványos lépése. Hegedűs Zsolt miniszter többször jelezte, hogy átalakítják az Országos Mentőszolgálatot és a sokat vitatott ügyeleti ellátást is. A Tisza Párt programjában az OMSZ „új pályára állítása” szerepel, ami a gyakorlatban a légimentés visszaintegrálását, az infrastruktúra és a szolgáltatások korszerűsítését, a digitalizáció felgyorsítását és az elmaradt beruházások elindítását jelenti.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Fideszes fiúk, van egy rossz hírem” – Molnár Áront kihallgatta a NAV
A színész-aktivistát tanúként hallgatták meg az NKA-ügyben Kecskeméten. A kihallgatás után azt írta, a nyomozás komolyságát látva úgy érezte, a visszaéléseknek valódi következményei lehetnek.
Molnár Áron színész-aktivista egy Facebook-posztban számolt be arról szerdán, hogy tanúként hallgatta ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.
„Ma 9 órakor Kecskeméten kezdtem a napot, mert a NAV megkeresett, hogy meghallgatnak tanúként az NKA-s ügyben.
Őszinte leszek, nagyon zavarba ejtő kihallgatás volt. Ugyanis a NAV munkatársai, nyomozói mindenről, mindent tudni akartak, folyamatosan kérdeztek, rendesen bele kellett menni a részletekbe” – írta.
A zavart az okozta számára, hogy valós nyomozásnak érezte az eljárást, és úgy tűnt, az a munka, amit civilként végeztek, lekerül a vállukról.
Molnár azt írta, a kezdeti bizalmatlansága hamar elmúlt, látva a szándékot, hogy a visszaéléseknek valódi következményei lehetnek.
Szerinte ekkor értette meg, „hogy miért mosolyog még a mai napig a parlamentben Hankó Balázs a kulturális pénzek Houdini-je, a Tuzson Bence, a Szőlő utcai botrány eltussolója és a többi fehérgalléros fideszes bűnöző.” Hozzátette, „pont amiatt, mert én sem hittem el sokáig, hogy lesznek valódi következmények, így ők is azt gondolják, hogy most is majd mindent megúsznak”.
„Fideszes fiúk, van egy rossz hírem... nagyon úgy tűnik, hogy nálatok is kopogtatni fognak azok a fránya következmények és felelnetek kell majd azért, amit ezzel az országgal és a népével tettetek a 16 év Fidesz kormányzás alatt.”
„Valahogy így képzeltem el a rendszerváltást, de még nem merem elhinni...” – zárta a posztot.
Molnár Áron színész-aktivista egy Facebook-posztban számolt be arról szerdán, hogy tanúként hallgatta ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.
„Ma 9 órakor Kecskeméten kezdtem a napot, mert a NAV megkeresett, hogy meghallgatnak tanúként az NKA-s ügyben.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Nyugi, nyugi, Xanax!” – Most derült ki, mit szólt be Kocsis Máté Magyar Péternek
A Fidesz korábbi frakcióvezetője a mentelmi jogáról szóló parlamenti vitában szólt be a miniszterelnöknek. A beszólás azután hangzott el, hogy Magyar Péter nyilvános bocsánatkérésre szólította fel őt.
Ami a tévéközvetítésből kimaradt, most feketén-fehéren ott áll a jegyzőkönyvben: a magyar parlament május 26-i, első rendes ülésének hangulatát a padsorokból érkező beszólások határozták meg. Az Országgyűlési Napló frissen közzétett leirataiból kiderül, hogy a puskaporosnak nevezett napon pontosan milyen mondatok hangzottak el a képviselők között – írta a Telex.
Az egyik legélesebb párbeszéd Kocsis Máté mentelmi jogának fenntartásakor zajlott le. Amikor a házelnök megkérdezte a Fidesz korábbi frakcióvezetőjét, hogy kíván-e felszólalni, Magyar Péter miniszterelnök azt javasolta neki: „Nyugodtan kérjen bocsánatot mindenki előtt!”
Kocsis Máté erre a maga stílusában csak annyit vetett oda: „Nyugi, nyugi, Xanax!”
A szavazás előtt Magyar Péternek is volt még egy megjegyzése: „Ne félj, Máté, nem kell félni!”
A kormányfő és a Fidesz frakcióvezetője, Gulyás Gergely között is feszült vita alakult ki, amikor Gulyás a Tisza-kormány ígéreteit, köztük a 480 forintos benzinárat kérte számon. A miniszterelnök magázódva utasította vissza a felvetést: „Soha nem volt ilyen kijelentésem! Megint hazudik!”
Mikor Gulyás Gergely a közjogi méltóságok sértegetését firtatta, Magyar már tegeződve válaszolt: „Mert elloptatok több ezer milliárdot!”
Később Pócs János is többször bekiabálta, hogy „hazudsz!”, mire a miniszterelnök egy hosszabb felsorolásban jelezte, hogy a választók nem felelősek a politikusok tetteiért.
Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke azzal vádolta a kormányt, hogy diktatúrát akarnak kiépíteni, amire Magyar Péter a sükösdi roma gyerekek esetére utalva riposztozott: „Meg a sükösdi gyerekek!” A miniszterelnök egy vizsgálóbizottság vezetését is felajánlotta Toroczkainak, bizonyos feltételekkel.
Dúró Dóra a Tisza bevándorláspolitikájára úgy reagált, hogy „Tele van Olaszország migránssal!”, a képviselői jövedelmek csökkentésének felvetésekor pedig közbeszúrta: „Nincs sofőröm.”
Balla György, a Fidesz frakcióvezető-helyettese is aktív volt, egy ponton személyeskedve szólt oda Magyarnak: „A fiatal lányokat a helyedben nem forszíroznám!”
A KDNP-s felszólalások idején szabadultak el leginkább az indulatok. Rétvári Bence beszéde alatt a miniszterelnök folyamatosan bekiabált, mire a képviselő a házelnöktől kért segítséget, Apáti István pedig már a parlamenti őrségért kiáltott.
Máthé Zsuzsa interpellációjára, amely a gyermekek és szülők érdekeinek védelméről szólt, Magyar Péter visszavágta: „Jobban, mint önök!” A feszült helyzetben a fideszes Radics Béla a házelnöknek üzent: „Ne csak a székkel foglalkozz, hanem ezzel is!”
A nap folyamán még egy bibliai kiigazítás is elhangzott: amikor Magyar Jézus és a farizeusok történetét idézte, Juhász Hajnalka a padsorokból helyesbített, hogy valójában a kufárokról volt szó. A Szőlő utca ügyének emlegetése után Takács Péter volt egészségügyi államtitkár gúnyosan csak annyit mondott: „Már vártam!”
Mindezeket a részleteket a patkó közepén ülő parlamenti gyorsírók rögzítették, akiknek munkája nélkül a tévéközvetítésekből nem derülnének ki a padsorok mögötti párbeszédek.
A magyar törvényhozásban a bekiabálásoknak komoly hagyományai vannak, a mostani jegyzőkönyvek pedig pontosan dokumentálják a politikai kultúra jelenlegi állapotát.
Ami a tévéközvetítésből kimaradt, most feketén-fehéren ott áll a jegyzőkönyvben: a magyar parlament május 26-i, első rendes ülésének hangulatát a padsorokból érkező beszólások határozták meg. Az Országgyűlési Napló frissen közzétett leirataiból kiderül, hogy a puskaporosnak nevezett napon pontosan milyen mondatok hangzottak el a képviselők között – írta a Telex.
Az egyik legélesebb párbeszéd Kocsis Máté mentelmi jogának fenntartásakor zajlott le. Amikor a házelnök megkérdezte a Fidesz korábbi frakcióvezetőjét, hogy kíván-e felszólalni, Magyar Péter miniszterelnök azt javasolta neki: „Nyugodtan kérjen bocsánatot mindenki előtt!”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Tanács Zoltán lecserélte három állami digitális cég vezetőjét
A miniszter bejelentette, hogy új vezetők veszik át a Digitális Magyarország Ügynökség, a NISZ és a DKÜ irányítását. Első feladatuk a cégek teljes körű átvilágítása lesz, ami már meg is kezdődött.
Tanács Zoltán miniszter bejelentette, hogy új vezetők kerültek a digitális fejlesztésekért felelős állami társaságok élére. A cél egy modern, átlátható és hatékony digitális állam építése, és egy olyan közigazgatás felépítése, „amely valóban a közjót és a magyar embereket szolgálja”.
„Az a célunk, hogy olyan legyen az állami szolgáltatásokat használni, mint mobiltelefonon bankolni vagy ételt rendelni. Egyszerű. Gyors. Olcsó. Élményszerű” – fogalmazott.
A miniszter közölte, olyan rendszert szeretnének, ahol „az állam szolgál, szolgáltat és az emberekért van. Ahol minden informatikára költött adóforint megfelelően hasznosul”.
„Mesterségesen létrehozott, elavult technológiákon alapuló monopóliumok helyett modern, egymással nyílt szabványok mentén összekapcsolható rendszereket építünk, amiket mindenki biztonságosan, kényelmesen használhat”.
Célként jelölte meg azoknak a fejlesztéseknek és átalakulásoknak a felgyorsítását, amelyek hosszú évek óta váratnak magukra, egyszerűbbé, gyorsabbá és ügyfélközpontúbbá téve az állami szolgáltatásokat.
„A megújult szemlélethez új vezetésre van szükség” – szögezte le, hozzátéve, hogy a digitális fejlesztésekért felelős állami társaságok működésének áttekintését követően döntöttek a vezetői struktúra megújításáról. Ennek keretében új vezetők kerültek a Digitális Magyarország Ügynökség (DMÜ), a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ), és a Digitális Kormányzati Ügynökség (DKÜ) élére.
A Digitális Magyarország Ügynökség Zrt. vezérigazgatói feladatait Both András helyett Néz Péter látja el, aki többek között a General Electric globális kiberbiztonsági központját vezette az Egyesült Államokban, majd a MOL-csoport informatikai és digitalizációs területeit irányította.
A Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. élén Vetési Ivánt Simon Lajos váltja, aki korábban a Richter Gedeon Nyrt. informatikai igazgatója volt. A Digitális Kormányzati Ügynökség élén Lenkei Mirtillt Kovács Miklós megbízott vezérigazgató váltja, aki eddig a társaság gazdasági vezérigazgató-helyettese volt.
Az új vezetők első feladata a cégek teljes körű átvilágítása, amelyet már el is kezdtek.
Tanács Zoltán közölte, hogy az átadás-átvétel mindegyik cégben zökkenőmentesen lezajlott, és bízik abban, hogy az új vezetők szakmai tapasztalata hozzájárul a kormány technológiai és innovációs célkitűzéseinek sikeres megvalósításához.
Tanács Zoltán miniszter bejelentette, hogy új vezetők kerültek a digitális fejlesztésekért felelős állami társaságok élére. A cél egy modern, átlátható és hatékony digitális állam építése, és egy olyan közigazgatás felépítése, „amely valóban a közjót és a magyar embereket szolgálja”.
„Az a célunk, hogy olyan legyen az állami szolgáltatásokat használni, mint mobiltelefonon bankolni vagy ételt rendelni. Egyszerű. Gyors. Olcsó. Élményszerű” – fogalmazott.
A miniszter közölte, olyan rendszert szeretnének, ahol „az állam szolgál, szolgáltat és az emberekért van. Ahol minden informatikára költött adóforint megfelelően hasznosul”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Europion: Még a Fidesz-táborban is sokan támogatják, hogy Orbán Viktor ne lehessen újra miniszterelnök
A felmérés szerint a Fidesz-szavazók húsz százaléka is egyetért azzal, hogy Orbán Viktor ne lehessen többet miniszterelnök. A polgármesterek mandátumának maximalizálásáról már jóval megosztottabban vélekednek a magyarok.
A magyarok döntő többsége, 63 százaléka egyetért azzal, hogy egy miniszterelnök legfeljebb nyolc évig maradhasson hivatalban, és csupán 25 százalék ellenzi az ötletet – derül ki az Europionnak a hvg.hu számára készült és szerdán közölt felméréséből. A Tisza Párt által benyújtott alkotmánymódosítás támogatottsága még a Fidesz szavazói között is jelentős: a kormánypárti szavazók 30 százaléka jónak tartja az elképzelést.
Amikor pedig a kutatás kifejezetten arra kérdezett rá, hogy Orbán Viktor többé ne lehessen kormányfő, a fideszesek ötöde, 20 százaléka még ezzel is egyetértett.
A Tisza Pártra szavazók körében a személyre szabott kérdés még növelte is a támogatást: míg az általános cikluskorlátot 87 százalékuk támogatta, Orbán Viktor kizárását már 91 százalékuk.
Bojár Ábel, az Europion kutatási igazgatója szerint az eredmény nem teljesen váratlan, mert a magyar közgondolkodásban mélyen gyökerezik a bebetonozott hatalommal szembeni gyanakvás. „Az önmagában nem meglepő, hogy az aktuálpolitikai helyzettől függetlenül a döntő többség a politikai hatalom korlátozása mellett sorakozik fel. A bebetonozott hatalommal szembeni gyanakvás politikai ciklusokon, sőt politikai rendszereken átívelő módon mélyen gyökerezik a magyar közgondolkodásban” – kommentálta a számokat.
A kutatási igazgató egy másik érdekes adatra is felhívta a figyelmet. „Az viszont figyelemreméltó, hogy a miniszterelnöki mandátum két ciklusra való korlátozását még az áprilisban a Fideszre szavazók közel harmada is támogatja, sőt ez az arány még akkor is 20 százalékot ér el, ha Orbán Viktor szerepét a módosító indítvány mögötti megfontolások közül külön kiemeljük a kérdésfeltevés során” – tette hozzá.
A felmérés kitért arra is, hogy a polgármesterek mandátumát is két ciklusban maximálják-e. Ez a kérdés már jóval megosztóbbnak bizonyult: a teljes népesség 49 százaléka támogatja, de 37 százalék elutasítja. A Tisza Párt szavazóinak is csak a 61 százaléka ért egyet vele, míg a Fidesz és a Mi Hazánk szimpatizánsai körében a támogatottság nem éri el a 40 százalékot.
Ennél sokkal népszerűbb ötlet a polgármesterek fizetésének csökkentése, amivel minden vizsgált társadalmi csoportban többen értenek egyet, mint a cikluskorláttal,
bár ellenérvként felmerült, hogy az alacsonyabb fizetés növelheti a korrupciós kockázatokat.
A magyarok döntő többsége, 63 százaléka egyetért azzal, hogy egy miniszterelnök legfeljebb nyolc évig maradhasson hivatalban, és csupán 25 százalék ellenzi az ötletet – derül ki az Europionnak a hvg.hu számára készült és szerdán közölt felméréséből. A Tisza Párt által benyújtott alkotmánymódosítás támogatottsága még a Fidesz szavazói között is jelentős: a kormánypárti szavazók 30 százaléka jónak tartja az elképzelést.
Amikor pedig a kutatás kifejezetten arra kérdezett rá, hogy Orbán Viktor többé ne lehessen kormányfő, a fideszesek ötöde, 20 százaléka még ezzel is egyetértett.
A Tisza Pártra szavazók körében a személyre szabott kérdés még növelte is a támogatást: míg az általános cikluskorlátot 87 százalékuk támogatta, Orbán Viktor kizárását már 91 százalékuk.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
