Hiába az ellenzék választási összeomlása, Gyurcsány Ferenc pártja, a Demokratikus Koalíció a 24.hu számítása szerint közel 400 millió forinttal több pénzt kap majd az eddigiekhez képest a frakciója után – számol be a portál.

Jelen állás szerint 15 DK-s képviselő kerülhet a Parlamentbe az eddigi 9 helyett – úgy, hogy egy mandátumot már így is átadtak az LMP-nek, hogy a zöld párt is rendelkezhessen frakcióval. Gyurcsány pártja így az eddiginél sokkal nagyobb támogatáshoz jut:

A választás legnagyobb vesztes a Jobbik, amelynek frakciója jelen állás szerint 490 millió forinttal kevesebből gazdálkodhat, mint eddig, 1 milliárd 260 millióról alig 770 millió forintra zsugorodik az éves keretük. A lapnak egyelőre nem kívántak nyilatkozni a párttól, többek között azért sem, mert a frakciók létszáma – főként a fel nem vett mandátumok miatt – még közel sem végleges.

A kormányoldalon a KDNP-nél nem változik a frakció létszáma, sőt ugyanazok fognak ott ülni, mint eddig, és marad a közel 1,3 milliárdos keretük is. A KDNP képviselőcsoportja is népesebb lesz ugyanis, mint a legnagyobb ellenzéki frakció, a DK-é.

A portál arról is ír, hogy a frakciók költségvetése alapvetően a következő elemekből tevődik össze:

• működési támogatás – a képviselői alapfizetés tízszerese, plusz képviselőnként az alapfizetés 40 százalékának megfelelő összeg
• felszerelések és irodai működési költségei – havi néhány millió forint
• a stáb működtetésével kapcsolatos költségek
• asszisztensek – havi 2,6 millió forint
• szakértők – havi 11 millió forint
• párttámogatás — a Fidesznek jelenleg 967,8 millió forint, a Jobbiknak 510,3, az MSZP-nek 305,5 millió, a DK-nak pedig 207,1 millió forint jár. Ebben is jelentős átrendeződés várható majd az ellenzék oldalon a DK és a Momentum javára, illetve a Jobbik és az MSZP kárára

Sűrűsödhetnek az áramszünetek a következő időszakban Budapest egyes részein illetve a főváros környékén – ismertette az ELMŰ-től kapott információt a Portfolio.hu több olvasója.

A cég által küldött e-mailben az áll:

Hozzáteszik azt is, hogy több munkálatot meg tudnak oldani az áramszolgáltatás szüneteltetése nélkül is, néhánynál azonban elengedhetetlen a kikapcsolás. Ilyenek például az oszlopcsere, a transzformátor állomások építése vagy karbantartása, vagy a feszültségingadozás helyreállítása.

Közlik továbbá azt is, hogy a cég áramszünetkövető internetes oldalán mindenki egyszerűen nyomon követheti a leállásokat. Ezen kívül a társaság online ügyfélszolgálatán pár perc alatt be lehet állítani, hogy elektronikus levelet kapjon az ügyfél minden tervezett áramszünet esetén, amit 15 nappal a tervezett munka előtt kiküldenek.

Egy friss kutatás azt vizsgálta, hogy milyen lehetőségek biztosítottak az ország egyes részei az ott élőknek.

A vizsgálat során az oktatás, az egészségügy, a kultúra, a bűnözés, a munkaerőpiac, a vásárlási lehetőségek és a lakóingatlanok megfizethetősége alapjén számolták ki a pontszámokat, ami a rangsort adta ki – derült ki a Magyar Bankholding Nyrt. közleményéből.

1. Budapest

2. Pilisvörösvár és környéke

3. Veszprém és környéke

4. Debrecen és környéke

5. a Bólyi járás

6. a Mórahalmi járás

7. Érd

8. Kisbér

9. Pécsvárad

10. Tata és környéke

A kisebb járások az alacsony bűnözésszám és a jobb megfizethetőség miatt kerülhetek a rangsorban előkelő helyre.

A nagyobb városok és környékeik inkább az oktatás, az egészségügy, a kultúra, a vásárlási lehetőségek és a munkaerőpiac terén elért magasabb pontszámuknak köszönhetik a jobb helyezésüket.

Itt újonnan került be az első tízbe Mórahalom, Érd, Kisbér és Pécsvárad környéke.

A szakértők összeállították a megyeszékelyek egymáshoz képesti élhetőségi rangsorát is, amelyet ezúttal is a főváros vezet.

1. Budapest

2. Veszprém (78,9 pont)

3. Győr (68,9 pont)

4. Debrecen (60,4 pont)

5. Székesfehérvár (60,3 pont)

6. Szekszárd (59,9),

7. Pécs (58,9),

8. Szombathely (58,4)

9. Zalaegerszeg (57,2)

10. Kaposvár (55,3)

A tavalyi évhez képest jelentősen nagyot ugrott előre Debrecen, aki a 12. helyről lépett előre a 4. helyre.

Az egészségügyi mutató Szekszárdon, Pécsen és Veszprémben a legjobb. A legbiztonságosabb városnak Debrecen bizonyult, amit Veszprém és Zalaegerszeg követ. A legmegfizethetőbb város Salgótarján lett a szakértők által vizsgált szempontok alapján.

Ki kell bírni a próbatételeket és „épségben át kell vinnünk hazánkat a túlsó partra, egymásba kapaszkodva és bízva az Úristenben, nem az áradatra, hanem mindig a partra figyelve” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök szombaton Budapesten.

A megújult dunamelléki püspöki székház, református teológia és újjáépített kollégium átadása alkalmából tartott ünnepi istentiszteleten a kormányfő kiemelte: ahol nagy a szükség, közel a segítség, és ez így volt azon a szörnyű napon is, amikor bejárták a Ráday kollégium kiégett folyosóit. De már akkor ott volt a remény is, mert a tragédia másnapján azonnal megindult az adakozás, és alig telt el pár nap, több millió forint gyűlt össze a munkálatokra és a kollégisták megsegítésére – idézte fel.

A miniszterelnök szerint a cél, amelyet a reformátorok adtak, „nemcsak a hitben, hanem a magyarságunkban való megmaradás parancsa is”. Ezért nem volt kérdés, hogy az állam, illetve a kormány a magyar reformátusok mellé áll a bajban, hiszen ezért nemzeti a kormány. Több ez, mint kötelesség, inkább törlesztés, mert sok mindent kaptak a kollégiumtól, mióta megnyitotta a kapuit – emlékeztetett.

Úgy vélte, ami a Ráday kollégiumban történt, az a nemzet javára vált. Református lelkészek nemzedékei indultak el innen, szolgálták becsülettel Magyarországot, vitték magukkal hitüket, tudásukat, önérzetüket és magyar mivoltukat, elfogadták a nehéz próbatételt és Isten csodát tett általuk – fogalmazott.

Azt mondta, Magyarország pedig újra és újra erőt kapott az újrakezdéshez, a megújuláshoz, a rombolás utáni országépítéshez. Erre a megújuló erőre, amely a református identitás lényegét jelenti, ma legalább akkora szükség van, mint a második világégés vagy a kommunista rendszer bukása után volt – vélekedett.

Orbán Viktor a mostani próbatételek között említette a háborút, az éhínséget és a járványokat.

Kijelentette: ki kell állni és meg kell harcolni az igazunkért, „egyenként és nemzetként egyaránt”. A nehézségek most igencsak nagyok, de ahol az ember ereje elfogy, ott „mindig kipótolja a kegyelem” – mutatott rá.

A kormányfő hangsúlyozta: bármilyen sötétek a felhők, bármilyen magasra csapnak a hullámok, és bármilyen legyőzhetetlennek tűnnek az akadályok, csak a zsoltár szavára kell hallgatni: bízzatok!

A tárcavezető azt írta: a reaktortartályok lényegében az atomerőmű szívét képezik, ugyanis ezekben zajlik majd le az a szabályozott láncreakció, amely az energiát biztosítja a működés során.

– jelezte a tárcavezető bejegyzésében.