Pénzügyi rémálom: sokat fizethet, aki elmulasztja megkötni a kötelezőt az autójára
A különféle költségeken túl 2023-ban átlagosan több mint 15 százalékkal emelkedett a fedezetlenségi díj. A biztosítási díjak viszont ennél jóval kisebb mértékben nőttek.
Egyre többe kerül a feledékenység az autósoknak: izzasztó költségekbe futhatnak bele azok, akik nem kötötték meg időben a kötelező biztosítást vagy elfelejtették rendezni az éves biztosítási díjat. Az inflációval együtt emelkedő fedezetlenségi díjak mellett pedig más kellemetlen meglepetés is érheti a figyelmetlen autósokat - írja a Bank360.hu.
Legkésőbb december végéig kellett új kötelező gépjármű felelősségbiztosítási (kgfb) szerződést kötni azok az autósoknak, akik november végével mondták fel az előző szerződésüket. Az év végi váltás lehetősége közel félmillió magánszemélyt érintett, közülük azoknak kellett jobban figyelni, akik biztosítót váltottak. Nekik a szerződés felmondása után arra is ügyelni kellett, hogy időben, legkésőbb 2022. december 31-ig kössék meg az új szerződést. Ellenkező esetben a gépjármű nem lesz biztosítva, ami jelentős anyagi kockázatot jelent az üzembentartónak. Ugyancsak biztosítás nélkül maradhatnak azok, akik huzamosabb ideig elfelejtik befizetni a biztosítási díjat, és a biztosító felmondja a szerződést, vagy ha egy újonnan vásárolt autóra mulaszt el azonnal biztosítást kötni a vevő.
Bármilyen okból is történjen, a kötelező biztosítás elmulasztása több szempontból is bajt okozhat. Ezek komoly költségekkel járhatnak, sőt, ahogy írják a közleményben, ezeken túl
fedezetlenségi díjat is kell fizetni, ami 2023-ban átlagosan több mint 15 százalékkal emelkedett.
Ezen belül a gépjármű típusától és teljesítményétől függően változik, hogy mennyivel emelkedett tavaly óta a fedezetlenségi díj, amelyet a kockázatviselés nélküli időszakra kell fizetni. A napidíjakat részletesen közlik.
A legnagyobb mértékű növekedés a 71-180 kW teljesítményű autóknál volt, két kategóriában is 16 százalék körüli. Illetve a kisebb teljesítményű 38-50 kW-os autóknál is 14 százalék volt a díjemelkedés mértéke.
A fedezetlenségi díjat egy új kgfb megkötésénél mindenképpen meg kell fizetnünk visszamenőleg arra az időszakra, amikor az autónkra nem volt érvényes kgfb szerződés (hacsak nem volt kivonva éppen a forgalomból).
A lap szerint további indok a kötelező biztosítás befizetése mellett, hogy a biztosítási díjak ennél jóval kisebb mértékben, átlagosan mindössze 5 százalékkal emelkedtek. Az átlagos állománydíj 46,7 ezer forint volt 2022. szeptember végén.
Egyre többe kerül a feledékenység az autósoknak: izzasztó költségekbe futhatnak bele azok, akik nem kötötték meg időben a kötelező biztosítást vagy elfelejtették rendezni az éves biztosítási díjat. Az inflációval együtt emelkedő fedezetlenségi díjak mellett pedig más kellemetlen meglepetés is érheti a figyelmetlen autósokat - írja a Bank360.hu.
Legkésőbb december végéig kellett új kötelező gépjármű felelősségbiztosítási (kgfb) szerződést kötni azok az autósoknak, akik november végével mondták fel az előző szerződésüket. Az év végi váltás lehetősége közel félmillió magánszemélyt érintett, közülük azoknak kellett jobban figyelni, akik biztosítót váltottak. Nekik a szerződés felmondása után arra is ügyelni kellett, hogy időben, legkésőbb 2022. december 31-ig kössék meg az új szerződést. Ellenkező esetben a gépjármű nem lesz biztosítva, ami jelentős anyagi kockázatot jelent az üzembentartónak. Ugyancsak biztosítás nélkül maradhatnak azok, akik huzamosabb ideig elfelejtik befizetni a biztosítási díjat, és a biztosító felmondja a szerződést, vagy ha egy újonnan vásárolt autóra mulaszt el azonnal biztosítást kötni a vevő.
Bármilyen okból is történjen, a kötelező biztosítás elmulasztása több szempontból is bajt okozhat. Ezek komoly költségekkel járhatnak, sőt, ahogy írják a közleményben, ezeken túl
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Újabb nagy nevek! Azahriah mellett Krúbi és a Carson Coma néhány tagja is fellép Puzsérék Rendszerbontó Nagykoncertjén
A Polgári Ellenállás bejelentette a Rendszerbontó Nagykoncert 13 további fellépőjét, ezzel a lista véglegessé vált. Az esemény célja, hogy rendszerkritikus dalokkal mozgósítsa a választókat.
Tizenhárom új névvel, köztük Krúbival és a Carson Coma két tagjával vált teljessé a Puzsér Róbert Polgári Ellenállása által szervezett Rendszerbontó Nagykoncert fellépőlistája. A szervezők a Facebookon jelentették be, hogy a választás előtti péntekre tervezett eseményen kik lépnek még színpadra a Hősök terén.
„A következő 13 előadó nevével immáron teljes a Rendszerbontó Nagykoncerten fellépők sora: Krúbi, Héra Barnabás & Bóna Zsombor (Carson Coma), Laár András, NKS, Saiid, Mikee Mykanic, Bankrupt, Felső Tízezer, Funktasztikus, Tha Patkányz, Peety, G Ras , HRflow” – áll a Polgári Ellenállás posztjában.
A most bejelentett zenészek olyan, már korábban nyilvánosságra hozott előadókhoz csatlakoznak, mint Azahriah, Co Lee, az Elefánt, a Hősök, Bongor vagy a Galaxisok.
Puzsér Róbert korábban azt nyilatkozta, hogy minden előadó egyetlen, rendszerkritikus dalt ad majd elő. Az eseménnyel az eddig széttartó indulatokat szeretnék összecsatornázni, és a cél, hogy „meghajtani vele a választási hajlandóságot”. Puzsér hozzátette, az eseménnyel szeretnének „átpolitizálni olyan társadalmi csoportokat, aki nem követik a politikai realityt”.
A koncertet a választás előtti pénteken tartják Budapesten, a Hősök terén. Az esemény egyszerre lesz zenei program és politikai demonstráció, amelyet teljes egészében közösségi finanszírozásból valósítának meg.
A szervezők 45 millió forintot gyűjtenek, legutóbbi posztjuk szerint 27 millió már össze is jött.
Tizenhárom új névvel, köztük Krúbival és a Carson Coma két tagjával vált teljessé a Puzsér Róbert Polgári Ellenállása által szervezett Rendszerbontó Nagykoncert fellépőlistája. A szervezők a Facebookon jelentették be, hogy a választás előtti péntekre tervezett eseményen kik lépnek még színpadra a Hősök terén.
„A következő 13 előadó nevével immáron teljes a Rendszerbontó Nagykoncerten fellépők sora: Krúbi, Héra Barnabás & Bóna Zsombor (Carson Coma), Laár András, NKS, Saiid, Mikee Mykanic, Bankrupt, Felső Tízezer, Funktasztikus, Tha Patkányz, Peety, G Ras , HRflow” – áll a Polgári Ellenállás posztjában.
A most bejelentett zenészek olyan, már korábban nyilvánosságra hozott előadókhoz csatlakoznak, mint Azahriah, Co Lee, az Elefánt, a Hősök, Bongor vagy a Galaxisok.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hadházy Ákos: Leaszfaltozzák a Hatvanpusztához vezető utat, miközben a főutak szétesnek
A politikus szerint a munkát a választások előtt fejezhetik be, mert utána már nem lesz rá lehetőségük. A lépés mögött orosz módszerekbe vetett bizalmat sejt.
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő csütörtöki Facebook-posztjában arról ír, hogy leaszfaltozzák a Hatvanpusztához vezető bekötőutat. A politikus szerint „őrület”, ami történik, és hozzáteszi, hogy az út egy köztulajdonban álló közút, bár megkérdőjelezi, hogy ez meddig lesz így.
A képviselő a bejegyzésben ironikusan jó hírnek nevezi, hogy „épül-szépül az ország”, és felveti, hogy talán azért akarják még a választások előtt elvégezni a munkát, mert utána már nem lesz rá lehetőségük. Rossz hírnek tartja ugyanakkor, hogy szerinte ez azt mutatja,
„még bíznak annyira az oroszok beavatkozásában és módszereiben, hogy ezt is meg merik csinálni.”
Hadházy posztjában így folytatja: „A másik rossz hír: közben egészen komoly forgalmú országos főutak, vagy a kivéreztetett önkormányzatokra hagyott utak (igen, Zuglóban is) egyszerűen szétesnek.”
A politikus szerint azt nem tudni, hogy a közút aszfaltozását hivatalosan ki fizeti. Úgy véli, ha véletlenül nem az önkormányzat vagy a Közút, hanem Orbán Viktor édesapja állja a számlát, „valójában akkor is Önök adója aszfaltosodik Hatvanpusztán”.
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő csütörtöki Facebook-posztjában arról ír, hogy leaszfaltozzák a Hatvanpusztához vezető bekötőutat. A politikus szerint „őrület”, ami történik, és hozzáteszi, hogy az út egy köztulajdonban álló közút, bár megkérdőjelezi, hogy ez meddig lesz így.
A képviselő a bejegyzésben ironikusan jó hírnek nevezi, hogy „épül-szépül az ország”, és felveti, hogy talán azért akarják még a választások előtt elvégezni a munkát, mert utána már nem lesz rá lehetőségük. Rossz hírnek tartja ugyanakkor, hogy szerinte ez azt mutatja,
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Több vizet használna a debreceni CATL-akkugyár, mint az egész város – a Vízművek szerint a rendszer ezt már nem bírja el
A kínai CATL napi 22 ezerről 33 ezer köbméterre emelné ivóvízfogyasztását. A vízművek szerint a Keleti-főcsatorna és a helyi hálózat fejlesztése nélkül a kérés jelenleg teljesíthetetlen.
A jelenlegi műszaki keretek között nem teljesíthető a debreceni CATL-gyár kérése, hogy a város az eddigi napi 22 ezer köbméter helyett 33 ezer köbméter ivóvizet biztosítson az üzemnek – ez a Nemzeti Vízművek és a Tiszamenti Regionális Vízművek álláspontja a kínai akkumulátorgyár másfélszeresére növelt vízigényével kapcsolatban. A kínai cég a hónap eleji vezetőségi ülés előtt kérte ki a vízművek véleményét az emelésről - írta a Kontroll. A Nemzeti Befektetési Ügynökség 3 milliárd forintot ajánlott két, egyenként 5000 köbméteres víztározó megépítésére, ami ugyan a kapacitást nem bővíti, de az ellátás biztonságát növelheti.
A vízszolgáltatók szerint számos infrastrukturális beruházás hiányzik a többletigény teljesítéséhez. Ezek közé tartozik a Keleti-főcsatorna rekonstrukciója, ami a tervek szerint csak 2027 decemberére fejeződik be. A gyárnak is otthont adó Déli Gazdasági Övezetben a „szürkevíz” számára tervezett három vezetékből még csak kettő épült meg, és ezek minősítési folyamata is zajlik. Az ipari szennyvíz elvezetéséhez szükséges hígítóvíz-vezetékek kivitelezése pedig csak az év végére fejeződhet be. Emellett a vízművek szerint elengedhetetlen a Dobozi-lakótelepi víztorony felújítása, két vízműtelep fejlesztése és további kutak fúrása is, a debreceni szennyvíztisztító telep bővítése pedig még csak az engedélyezési terveknél tart.
A kormány a hét elején rendeletben nyilvánította kiemelt jelentőségű üggyé a debreceni víziközmű-fejlesztéseket. A rendelet szerint a beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyekre legfeljebb 30, a szakhatósági eljárásokra pedig mindössze 15 napos határidő vonatkozik. A kormányrendelet azután jelent meg, hogy a sajtó kérdéseket küldött a Nemzeti Vízműveknek a CATL megnövekedett vízigényéről.
A CATL által most igényelt napi 33 ezer köbméteres vízmennyiség azért is figyelemre méltó, mert a Tiszamenti Regionális Vízművek az idei nyári hónapokra Debrecen teljes lakosságának napi vízfogyasztását 30 ezer köbméterre becsülte.
Ez azt jelenti, hogy egyedül az akkumulátorgyár több vizet használna fel, mint a megyeszékhely lakói.
A gyár vízigénye már korábban is komoly vitákat szült. Tavalyelőtt került nyilvánosságra egy tanulmány, amely szerint a déli ipari park teljes felfutása után az átlagos vízfogyasztás napi 42 500 köbméter lesz, ami csúcsidőben a 60 ezer köbmétert is elérheti. A dokumentumot napok alatt eltávolították a kormányhivatal honlapjáról, Debrecen fideszes polgármestere, Papp László pedig később azt állította, hogy a déli ipari park összes cégének vízfogyasztása nem fogja meghaladni a napi 24 ezer köbmétert. A CATL mostani, önmagában 33 ezer köbméteres igénye ezt az állítást is megkérdőjelezi.
A kormány elkötelezettségét jelzi az akkuipar mellett, hogy a Civaqua-program keretében a Tisza vizét is az ipari parkokba vezetik majd, hogy azzal hígítsák az akkugyárak ipari szennyvizét, felülírva a program eredeti, ökológiai céljait. A Kontrollnak nyilatkozó vízügyi szakember szerint a kormányrendelettel felgyorsított engedélyezési eljárások nem teszik lehetővé a szükséges hatástanulmányok szakszerű elbírálását.
A lap megjegyzi, hogy a Tisza Párt kormányprogramjában egy új szakhatóság felállítása szerepel, amely az összes magyarországi akkumulátorgyár eddigi engedélyét felülvizsgálhatná.
A jelenlegi műszaki keretek között nem teljesíthető a debreceni CATL-gyár kérése, hogy a város az eddigi napi 22 ezer köbméter helyett 33 ezer köbméter ivóvizet biztosítson az üzemnek – ez a Nemzeti Vízművek és a Tiszamenti Regionális Vízművek álláspontja a kínai akkumulátorgyár másfélszeresére növelt vízigényével kapcsolatban. A kínai cég a hónap eleji vezetőségi ülés előtt kérte ki a vízművek véleményét az emelésről - írta a Kontroll. A Nemzeti Befektetési Ügynökség 3 milliárd forintot ajánlott két, egyenként 5000 köbméteres víztározó megépítésére, ami ugyan a kapacitást nem bővíti, de az ellátás biztonságát növelheti.
A vízszolgáltatók szerint számos infrastrukturális beruházás hiányzik a többletigény teljesítéséhez. Ezek közé tartozik a Keleti-főcsatorna rekonstrukciója, ami a tervek szerint csak 2027 decemberére fejeződik be. A gyárnak is otthont adó Déli Gazdasági Övezetben a „szürkevíz” számára tervezett három vezetékből még csak kettő épült meg, és ezek minősítési folyamata is zajlik. Az ipari szennyvíz elvezetéséhez szükséges hígítóvíz-vezetékek kivitelezése pedig csak az év végére fejeződhet be. Emellett a vízművek szerint elengedhetetlen a Dobozi-lakótelepi víztorony felújítása, két vízműtelep fejlesztése és további kutak fúrása is, a debreceni szennyvíztisztító telep bővítése pedig még csak az engedélyezési terveknél tart.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Elfajult a vita: Hann Endre propagandistának nevezte Mráz Ágoston Sámuelt, majd bejelentette, hogy a választás után visszavonulhat
Összecsapott a Medián és a Nézőpont Intézet vezetője az utóbbi napokban publikált, merőben eltérő párttámogatottságokat mérő kutatásaik miatt. Mráz szerint az ördög a részletekben, ez esetben az eltérő módszertanban rejlik, míg Hann szerint a Nézőpont politikai megrendelést teljesít.
A Republikon Intézet csütörtöki rendezvényén vitázott Hann Endre, a Medián, és Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője. Bár a kerekasztal témája az áprilisi választás volt, Hann Endre nem kerülte meg a két intézet közötti feszültséget, és azzal vádolta Mrázt, hogy propagandista, aki etikai vétséget is elkövetett ellene. A vita hátterét a két intézet homlokegyenest eltérő mérési eredményei adják, a részletekről a 444.hu számolt be.
Hann szerint Mráz az első, aki közvélemény-kutatóból propagandista lett. „Amikor azt mondom, hogy a Nézőpont kormányközeli, Mráz ezt nem tudja cáfolni”
– mondta a Medián vezetője, aki szerint Mráznak nagy szerepe van abban, hogy romlott a közvélemény-kutatók hitele. Mráz Ágoston Sámuel visszautasította a vádakat, és hangsúlyozta, hogy a Nézőpont független, a Medián számai pedig furcsák.
Hann a vita során egy ponton azt is kijelentette:
„Nem tudom, április 12 után folytatom-e a közvéleménykutatói munkát”.
A konfliktus alapja, hogy a Medián szerdán közölt számai alapján a választani tudó biztos szavazók között 58 százalékon áll a Tisza és 35 százalékon a Fidesz, ami 23 pontos ellenzéki előnyt jelent. Ezzel szemben a Nézőpont legfrissebb kutatása szerint a Fidesz vezet hat százalékkal: náluk 46 százalékon áll a kormánypárt és 40 százalékon a Tisza. A kormányközeli intézet egyenesen azt a címet adta kutatásának, hogy „a Nézőpont realistább a Mediánnál”.
Mráz a nagy eltérést azzal magyarázta, hogy ők a rejtőzködő, pártválasztásukat el nem áruló, de magukat biztos szavazónak mondó válaszadókat is besorolják valahova egy statisztikai eljárással, egyéb válaszaik alapján. „Nincs trükk, standard statisztikai eljárás”
– fogalmazott.
Azt is felvetette, hogy a Medián adatfelvételében „lehet valami furcsaság”, mivel a telefonos megkereséseket az Iránytű intézet végzi. Hann erre úgy reagált, hogy több call centerrel is dolgoznak, és az Iránytű csak az egyik partnerük.
A vita akkor éleződött ki, amikor február végén a Medián egy minden addiginál nagyobb, 20 százalékos Tisza-előnyt mért. Erre reagálva a kormányzati médiagépezet támadást indított az intézet ellen, melynek részeként a megafonos Deák Dániel megszerzett néhány, állítólag a felmérés nyers adatfelvételi számait tartalmazó táblázatot, és ezek alapján hamisítással vádolta a Mediánt.
Hann szerint Mráz etikai vétséget követett el, amikor „beállt az undorító kampányba”, melynek célja az ő és a Medián tönkretétele volt.
Mráz tagadta, hogy részt vett volna a kampányban. „Csak írtam egy bejegyzést, hogy szerintem vannak furcsaságok az adatokban, és kérdéseket tettem fel” – mondta, hozzátéve, hogy szakmai vitát szeretett volna kezdeményezni, és nem feltételezi, hogy a Medián manipulálná az adatokat.
Hann Endre a vitán nem volt hajlandó a számokról beszélni, mert azt károsnak tartja a szakmára nézve, és szerinte „kínos dolgok derülhetnek ki” a Nézőpont nem átlátható módszertanáról is. Védte intézete függetlenségét, példaként hozva, hogy Gyurcsány Ferencről akkor is megírták, hogy a legnépszerűtlenebb miniszterelnök, amikor a Miniszterelnöki Hivataltól volt megrendelésük.
A Republikon Intézet csütörtöki rendezvényén vitázott Hann Endre, a Medián, és Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője. Bár a kerekasztal témája az áprilisi választás volt, Hann Endre nem kerülte meg a két intézet közötti feszültséget, és azzal vádolta Mrázt, hogy propagandista, aki etikai vétséget is elkövetett ellene. A vita hátterét a két intézet homlokegyenest eltérő mérési eredményei adják, a részletekről a 444.hu számolt be.
Hann szerint Mráz az első, aki közvélemény-kutatóból propagandista lett. „Amikor azt mondom, hogy a Nézőpont kormányközeli, Mráz ezt nem tudja cáfolni”
– mondta a Medián vezetője, aki szerint Mráznak nagy szerepe van abban, hogy romlott a közvélemény-kutatók hitele. Mráz Ágoston Sámuel visszautasította a vádakat, és hangsúlyozta, hogy a Nézőpont független, a Medián számai pedig furcsák.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
