Pénzt kaphat Magyarország az orosz olaj embargójának támogatásáért cserébe
Az EU állítólag hajlik rá, hogy kompenzálja azokat az országokat, amelyeket a leginkább érintene az oroszországi olaj embargója, de ez nem mindenkinek tetszik.
A Politico ínformációi szerint az Európai Unió hajlana arra, hogy pénzügyi kompenzációt adjanak azoknak az országoknak – köztük Magyarországnak is –, amelyek a leginkább kitettek az orosz kőolajnak, és vonakodnak támogatni az Unió embargós törekvéseit – írja a Telex.
Mint arról korábban mi is írtunk, az EU 2030-ra teljesen függetleníteni szeretné magát az orosz fosszilis energiahordozóktól. A Financial Times is megszellőztette:
az embargó által súlyosabban érintett országok – köztük Magyarország, Szlovákia, Bulgária – pénzt kérnek a hozzájárulásukért, amire az EU is nyitott lenne.
Magyarország elsőként jelentette ki, hogy számára elfogadhatatlan az európai szankciós csomag. Orbán Viktor múlt péntek reggel a Kossuth Rádióban úgy fogalmazott: az Európai Bizottság javaslata „felér egy magyar gazdaságra ledobott atombombával”.
Feledy Botond külpolitikai szakértő a Telexnek nyilatkozva azt mondta: a magyar álláspont arról szól, hogy Orbán „ki akar még valami csiholni a rendszerből”, azaz engedményeket akar kapni az uniós szervektől. Ugyanakkor a hírek szerint van olyan uniós diplomata, aki szerint ugyan „megszokott Európában, hogy pénzzel oldjanak meg problémákat. De ennek a pénznek valahonnan jönnie kell [...] Nincs olyan, hogy ingyen pénz.”
Ahogy a lap írja, Magyarország már eleve kapott volna engedményeket az embargó miatt, így az újabb esetleges kompenzáció többeknek szúrja a szemét. Mások szerint viszont szükséges lehet a plusz segítség.
Egy magas rangú uniós tisztviselő úgy nyilatkozott a Politicónak, hogy:
„Minél többet tudunk segíteni Magyarországnak a RePowerEu-val [az új uniós energetikai stratégiával], annál gyorsabban tudnak elszakadni az orosz olajtól.”
A múlt szerdai bejelentés óta gőzerővel folynak a tárgyalások az olajembargó kérdésében, de még nem látni, mikor lehet megállapodás. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfőn Budapesten találkozott Orbán Viktorral. Twitter-bejegyzésében úgy értékelte a találkozót, hogy történt előrelépés, de „még sokat kell dolgoznunk” – fogalmaz a portál.
A Politico ínformációi szerint az Európai Unió hajlana arra, hogy pénzügyi kompenzációt adjanak azoknak az országoknak – köztük Magyarországnak is –, amelyek a leginkább kitettek az orosz kőolajnak, és vonakodnak támogatni az Unió embargós törekvéseit – írja a Telex.
Mint arról korábban mi is írtunk, az EU 2030-ra teljesen függetleníteni szeretné magát az orosz fosszilis energiahordozóktól. A Financial Times is megszellőztette:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Durva amerikai ultimátum Kijevnek: aláírják a 28 pontos tervet, vagy elzárják a fegyvercsapot
A Trump-kormány Hálaadásig adott időt Zelenszkijnek, hogy rábólintson a megállapodásra. A tervet az elnök veje és egy korábbi üzlettársa készítette, a nyomás pedig óriási.
Washington brutális határidőt szabott Ukrajnának: Hálaadásig, azaz 2025. november 27-ig alá kell írniuk egy 28 pontos béketervet, különben az amerikai kormány korlátozhatja a fegyverszállításokat és a létfontosságú hírszerzési adatok megosztását. Az Egyesült Államok ezzel a lépéssel gyakorol nyomást Kijevre, hogy fogadja el a megállapodás keretrendszerét – írta a HVG. A nyomás mértéke a beszámolók szerint nagyobb, mint bármely korábbi tárgyalás során.
„Meg akarják állítani a háborút, és azt akarják, hogy Ukrajna fizesse meg az árát”
– mondta egy, az ügyhöz közel álló, névtelenséget kérő forrás.
A Washington által Kijev elé tett terv több, Oroszország által hangoztatott fő követelést támogatna.
A javaslat szerint Ukrajna nem csatlakozhatna a NATO-hoz, a szövetség pedig nem telepíthetne csapatokat az országba. Hadseregének létszámát 600 ezer főben korlátoznák, és megtiltanák a nukleáris fegyverkezést is.
A tervezet elismerné a de facto orosz ellenőrzést a Krím, Luhanszk és Donyeck felett, a herszoni és zaporizzsjai frontvonalakat pedig befagyasztanák, majd egy demilitarizált ütközőzónát hoznának létre. Cserébe az USA homályos biztonsági garanciákat ígér, valamint egy újjáépítési csomagot, amelyhez részben befagyasztott orosz vagyont használnának fel.
A tervezetet Donald Trump korábbi üzlettársa, jelenlegi különmegbízottja, Steve Witkoff készítette, de a munkában részt vett az elnök veje, Jared Kushner és Marco Rubio amerikai külügyminiszter is. A dokumentumot Daniel Driscoll, az amerikai hadsereg minisztere adta át csütörtökön Kijevben. A terv szerint azt előbb Volodimir Zelenszkij és Donald Trump írná alá, és csak ezt követően mutatnák be Moszkvának. A megállapodás végrehajtását egy béketestület felügyelné, amelynek elnöke a tervezet szerint maga Donald Trump lenne.
Oroszország hivatalosan nem kommentálta a terveket, de Kirill Dmitrijev, Vlagyimir Putyin tanácsadója, aki a központi tárgyalópartner a folyamatban, optimistán nyilatkozott a dokumentumról, mondván, az végre az orosz álláspontot is figyelembe veszi. Eközben vezető uniós tagállamok „kapitulációnak” tartják a javaslatot, és hangsúlyozzák, hogy a tárgyalásoknak Ukrajna szuverenitását kell megőrizniük, ezért egy alternatív európai javaslaton dolgoznak.
Washington brutális határidőt szabott Ukrajnának: Hálaadásig, azaz 2025. november 27-ig alá kell írniuk egy 28 pontos béketervet, különben az amerikai kormány korlátozhatja a fegyverszállításokat és a létfontosságú hírszerzési adatok megosztását. Az Egyesült Államok ezzel a lépéssel gyakorol nyomást Kijevre, hogy fogadja el a megállapodás keretrendszerét – írta a HVG. A nyomás mértéke a beszámolók szerint nagyobb, mint bármely korábbi tárgyalás során.
„Meg akarják állítani a háborút, és azt akarják, hogy Ukrajna fizesse meg az árát”
– mondta egy, az ügyhöz közel álló, névtelenséget kérő forrás.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Vagy a méltóság, vagy a legfontosabb szövetséges – lényegében ezt a drámai választási kényszert vázolta fel népének Volodimir Zelenszkij ukrán elnök péntek délutáni beszédében. Az elnök a 28 pontos orosz-amerikai béketervvel kapcsolatban úgy fogalmazott, Ukrajna történelmének legnehezebb pillanata előtt áll, de döntenie kell – írta a 24.hu.
„Vagy elveszítjük a méltóságunkat, vagy megkockáztatjuk egy kulcsfontosságú partner elvesztését. Vagy ez a 28 pont, vagy egy rendkívül nehéz tél, az eddigi legnehezebb”
– jelentette ki Zelenszkij, aki ugyanakkor leszögezte, hogy konstruktívan áll hozzá az esetleges tárgyalásokhoz, még akkor is, ha a béketerv eddig napvilágot látott részletei nem előnyösek Ukrajna számára.
„Az ukrán nemzeti érdekeket figyelembe kell venni. Nem teszünk hangzatos nyilatkozatokat. Nyugodtan fogunk együtt dolgozni Amerikával és minden partnerünkkel, konstruktívan fogjuk keresni a megoldást.
Érveket fogok felhozni, alternatívákat fogok javasolni, de biztosan nem adunk az ellenségnek okot arra, hogy azt mondja, Ukrajna nem akar békét, és éppen ő akadályozza a folyamatot” – mondta az ukrán elnök.
A sajtóhoz kiszivárgott részletek szerint a javaslatcsomag előírná Ukrajnának, hogy területeket adjon át az ország keleti részén, és nagyjából a felére csökkentse hadseregének létszámát.
A terv tartalmazza Ukrajna NATO-tagságának alkotmányos tiltását, egy 600 ezer fős haderőplafont, demilitarizált övezet létrehozását keleten, a Donbász teljes orosz ellenőrzését, valamint a Herszon és Zaporizzsja menti frontvonalak befagyasztását. A megállapodás egy biztonsági garanciát is ígér, amely a NATO 5-ös cikkelyéhez hasonló közös reagálási kötelezettséget jelentene, de több pontja feltételes. Emellett gazdasági csomag is szerepel benne: egy újjáépítési alap, az orosz befagyasztott vagyon egy részének felhasználása és a szankciók fokozatos feloldása.
A Guardian arról ír, hogy Donald Trump azt szeretné, ha az ukránok hálaadásig, vagyis jövő csütörtökig (november 27-ig) elfogadnák a megállapodást. Zelenszkij a jelek szerint attól tart, hogy ha ezt nem teszik meg, az Egyesült Államok felhagy az ország támogatásával. A Kreml szóvivője ehhez képest úgy nyilatkozott, nincs „új” békefolyamat, és Oroszország feltételei változatlanok, amelyek magukban foglalják Ukrajna NATO-céljainak feladását és a négy elcsatolt régióból való kivonulását. Mindeközben több európai fővárosban aggodalmukat fejezték ki egy „rossz béke” destabilizáló hatása miatt.
Zelenszkij beszédében utalt arra is, hogy az ukrán nép fáradt. „Népünk minden éjjel ágyúzásokat, rakétatámadásokat, ballisztikus csapásokat, drónok támadásait éli át.
Az embereink nap mint nap elveszítenek valakit a szeretteik közül. A népünk nagyon, nagyon szeretné, ha véget érne a háború” – zárta beszédét.
Vagy a méltóság, vagy a legfontosabb szövetséges – lényegében ezt a drámai választási kényszert vázolta fel népének Volodimir Zelenszkij ukrán elnök péntek délutáni beszédében. Az elnök a 28 pontos orosz-amerikai béketervvel kapcsolatban úgy fogalmazott, Ukrajna történelmének legnehezebb pillanata előtt áll, de döntenie kell – írta a 24.hu.
„Vagy elveszítjük a méltóságunkat, vagy megkockáztatjuk egy kulcsfontosságú partner elvesztését. Vagy ez a 28 pont, vagy egy rendkívül nehéz tél, az eddigi legnehezebb”
– jelentette ki Zelenszkij, aki ugyanakkor leszögezte, hogy konstruktívan áll hozzá az esetleges tárgyalásokhoz, még akkor is, ha a béketerv eddig napvilágot látott részletei nem előnyösek Ukrajna számára.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Ne biztosítsanak számukra élelmet” – felhívást adott ki a BudaPart lakópark az ott felbukkanó hajléktalanokkal kapcsolatban
A luxuslakópark üzemeltetője szerint a jó szándék csak bajt okoz. Azt mondják, a hajléktalanok bejutnak a házakba, ezért inkább ne adjanak enni nekik a lakók.
Különös kéréssel fordult a BudaPart üzemeltetője a lakókhoz: arra kérik őket, ne segítsenek a lakópark környékén tartózkodó hajléktalan embereknek. A felhívást a budapesti Kopaszi-gátnál lévő lakópark zárt Facebook-csoportjában tették közzé – írta meg a Telex.
A posztban azzal indokolják a kérést, hogy
a lakók korábban jelezték: hajléktalan emberek proxy kártyával jutottak be a társasházakba, és a belépőkódokat is sokan megismerték. Bár az üzemeltető szerint ez nem az ő hatáskörük, annyit tettek, hogy megerősítették az őrszolgálatot.
A bejegyzésben ezután a segítségnyújtásról írnak.
„Szeretnénk kérni minden lakót, hogy bármennyire is együttérzést vált ki belőlünk a rászorulók helyzete – különösen az ünnepek közeledtével –, lehetőleg ne biztosítsanak számukra élelmet vagy egyéb támogatást a közös területeken.”
Az üzemeltető elismeri, hogy „a segítségnyújtás szándéka önmagában tiszteletre méltó”, de szerintük a közvetlen adakozás azt eredményezi, hogy a rászorulók rendszeresen visszatérnek a környékre.
Ez pedig szerintük „hosszú távon nehezen kezelhető helyzetet teremt a lakóközösség számára”. Azt javasolják, hogy aki segíteni szeretne, azt hivatalos szervezeteken vagy adománygyűjtő pontokon keresztül tegye meg.
A BudaPart névre hallgató városnegyed Garancsi István projektje volt, de egy ponton Hernádi Zsolt és Tiborcz István is beszállt a Kopaszi-gátnál épülő beruházásba.
Az életvitelszerű közterületi tartózkodást 2018 óta tiltja a törvény.
A kormányzati megközelítés a közterületek rendjének védelmét és a szociális ellátórendszer igénybevételének ösztönzését hangsúlyozza. Ezzel szemben civil és jogvédő szervezetek a hajléktalanság kriminalizálását bírálják, szerintük a megoldást a lakhatási és szociális szolgáltatások megerősítése jelentené.
Különös kéréssel fordult a BudaPart üzemeltetője a lakókhoz: arra kérik őket, ne segítsenek a lakópark környékén tartózkodó hajléktalan embereknek. A felhívást a budapesti Kopaszi-gátnál lévő lakópark zárt Facebook-csoportjában tették közzé – írta meg a Telex.
A posztban azzal indokolják a kérést, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hadházy megmutatta: 1,1 milliós bőrönddel szállt fapadosra a honvédelmi miniszter
A miniszter a Ryanair járatával utazott Londonból haza, ahol a fotó készült. A kép tanúsága szerint a méregdrága bőröndöt a poggyásztartóba kellett betennie.
Újabb fejezettel bővült Szalay-Bobrovniczky Kristóf fapados utazásának története, miután Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő pénteken egy fotót tett közzé a honvédelmi miniszterről, amint egy Louis Vuitton bőrönddel áll sorba. Hadházy Facebook-bejegyzése szerint a tárcavezető bőröndje újonnan 1 145 400 forintba kerül – írta a 24.hu.
„Nos, megnyugodhatunk, mert kaptam egy fotót arról, ahogyan a gép előtt a sorban várakozva a hozzá méltó Lois Vuitton bőröndjével pózol. Utána be kellett tennie a poggyásztartóba”
– fogalmazott posztjában Hadházy. A képviselő kiemelte, hogy egy gyermekvédelemben dolgozónak körülbelül 8 hónapot kellene ezért az összegért dolgoznia.
A független országgyűlési képviselő egyébként még kedden hívta fel a figyelmet arra, hogy Szalay-Bobrovniczky Kristóf is a Ryanair fapados járatával jött haza vasárnap este Londonból,
„egy snassz, százezer forintos kézitáskát szorongatva az ölében”.
Szalay-Bobrovniczky a kormány egyik leggazdagabb emberének számít, az egykori századvéges vezető tulajdonában volt (legalábbis névleg) többek között a Magyar Vagongyár, egy cseh repülőgépgyár, és a kaszinókoncessziót is ő kapta meg Andy Vajna halála után. Ezeket azonban miniszteri kinevezése után átadta más NER-közeli üzletembereknek.
Újabb fejezettel bővült Szalay-Bobrovniczky Kristóf fapados utazásának története, miután Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő pénteken egy fotót tett közzé a honvédelmi miniszterről, amint egy Louis Vuitton bőrönddel áll sorba. Hadházy Facebook-bejegyzése szerint a tárcavezető bőröndje újonnan 1 145 400 forintba kerül – írta a 24.hu.
„Nos, megnyugodhatunk, mert kaptam egy fotót arról, ahogyan a gép előtt a sorban várakozva a hozzá méltó Lois Vuitton bőröndjével pózol. Utána be kellett tennie a poggyásztartóba”
– fogalmazott posztjában Hadházy. A képviselő kiemelte, hogy egy gyermekvédelemben dolgozónak körülbelül 8 hónapot kellene ezért az összegért dolgoznia.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
