Patai Mihály élesen bírálta Orbánékat: „Egyre extrémebb hülyeségek helyettesítik a gazdaságpolitikát”
Patai Mihály az Európa Klubban tartott előadást. A klub 27 éve működik, az elnöke Inotai András. A kilencvenes években mindketten részt vettek az uniós csatlakozás előkészítésében, akkor Patai vezette a monetáris munkacsoportot.
Patai szerint az euró bevezetése hozhat fordulatot – írta a hvg.hu. Úgy véli, egy-két éven belül be kell jelentkezni az ERM II árfolyam-mechanizmusba. „Nem látom az előnyét, hogy eddig nem voltunk az euróövezet tagjai.”
„Aki nem tudja elintézni az uniós pénzek behozatalát, az a regionális versenyben nem a rajtvonalról indul, hanem hátrébb.” „Eminens érdekünk, hogy az uniós pénzeket megszerezzük.”
A költségvetésről azt mondta, 2020 óta hatalmas a hiány, és nő az államadósság törlesztése és kamata. A 2010–2020 közötti 1500–1800 milliárd forinttal szemben ma már 4000 milliárdot meghaladó összeget fizetünk. „Ezt meg kell állítani, mert ha nem ez történik, tovább csökken az elosztható jövedelem.” „Ha valakire ráfogják, hogy nem tartja a szabályt, azon később már nem lehet változtatni.”
A gazdaságpolitikát rendszeridegennek nevezte. Szerinte miközben az MNB az infláció ellen magas kamatokkal fékezett, a kormány kedvezményes hitelekkel és tartósan magas hiánnyal élénkített.
Az uniós pénzek szerepét korábbi tapasztalattal magyarázta. A magyar gazdaság az 1980-as évektől a működőtőkére épült. A külföldi cégek évente kiviszik „jól megérdemelt” profitjukat vagy annak egy részét, ezt sokáig ellensúlyozták az uniós támogatások. Felidézte, hogy 1997-ben Lothar Späth azt mondta neki: a támogatások kiegyenlítik a fizetési mérleg hiányát, ahogy Spanyolországban és Portugáliában történt. Magyarországon is nagyjából így alakult – egészen mostanáig.
Az euró szerinte olcsóbb finanszírozást és kisebb kockázatot jelentene. Szlovákia és Horvátország 2,9–3,0 százalékos kamatot fizet, Magyarország hetet. A horvát hitelminősítés a tagság miatt javult. Az euró megszüntetné a forint árfolyamkockázatát. Patai bankári múltjára hivatkozva azt mondta, ha nem kell fedezeti műveleteket és swapokat kötni, évente 1,5 milliárd euró megtakarítás jöhetne össze. Mindez a kamatmegtakarításon felül.
A végén úgy fogalmazott: „a mostani szuverenitási ideológia mellett nincs semmi esély a csatlakozásra.”
Az előadáson szóba került a jegybanki konfliktus is. Két éve összekülönbözött Matolcsy Györggyel. Az MNB elnöke megkurtította Patai alelnöki jogköreit, leváltotta a Budapesti Értéktőzsde éléről, és a jegybank egyik eldugott irodájába helyezte. A jegybank felügyelőbizottságának jelentése szerint ez törvénytelenül történt. Patait 2019-ben a miniszterelnök javaslatára, az illetékes parlamenti bizottság támogatásával Áder János köztársasági elnök nevezte ki a monetáris tanács tagjának és az MNB alelnökének.
Patai azt is mondta, hogy a magyar gazdaság hat éve egy helyben topog, és szerinte a jövő év sem hoz változást.
