Magyar Péter ismét felszólal a parlamentben, megszavazhatják, hogy legfeljebb nyolc évig lehessen valaki miniszterelnök
Az Országgyűlés hétfőn szavaz a Tisza Párt Alaptörvény-módosítási javaslatáról, amely a miniszterelnöki hivatali időt korlátozná. Az ülés 13 órakor a kormányfő felszólalásával kezdődik.
Hétfőn szavazhat a parlament arról az Alaptörvény-módosításról, amely nyolc évben korlátozná a miniszterelnök hivatali idejét. A Tisza Párt két képviselője által benyújtott javaslat szerint a kormányfő legfeljebb összesen – megszakításokkal együtt – nyolc évig vezethetné az országot. Az Országgyűlés a hétfői ülésén vitatja meg, majd szavaz a javaslatról.
Az ülésnap programja 13 órakor Magyar Péter miniszterelnök felszólalásával kezdődik, amelyre a frakcióvezetők reagálhatnak, a kormányfőnek pedig viszonválaszra is lesz lehetősége.
Ezt követően a frakciók napirend előtti felszólalásai, majd interpellációk következnek, mielőtt a Ház rátérne az alaptörvény-módosítás vitájára.
Nemcsak az alaptörvényről, hanem egy fontos vizsgálóbizottságról is döntenek.
Módosítják a végrehajtási visszaéléseket feltáró testület felállításáról szóló határozatot, hogy a Mi Hazánk frakciója jelölhessen elnököt a bizottság élére.
Erre azután kerül sor, hogy Toroczkai László korábban kifogásolta, hogy nem lehet ő az elnök, mire Magyar Péter miniszterelnök kijelentette, a Mi Hazánk vezetője fogja vezetni a testületet. A határozat módosítása után meg is választják a bizottság tagjait és tisztségviselőit.
A napirenden további személyi és eljárási ügyek is szerepelnek. A parlament igazolhatja Szucsigán László román nemzetiségi szószóló mandátumát. A nemzetiségi lista első helyén álló Tát Margit lemondott, és mivel a Magyarországi Románok Országos Önkormányzata nem élt jelölési jogával, a Nemzeti Választási Bizottság a listán második Szucsigán Lászlót jelölte ki szószólónak.
Döntés várható Toroczkai László mentelmi ügyében is, a nap végén pedig megtartják az azonnali kérdések óráját, amit félórás kérdezz-felelek követ a kormány tagjaival.
Az Országgyűlés tavaszi ülésszaka a hétfői nappal zárul.
A mai szavazást hetekig tartó éles politikai vita előzte meg. A Tisza Párt által benyújtott csomag sarokpontja a miniszterelnöki megbízatás nyolcéves korlátja, de a javaslat több intézményi változtatást is tartalmaz. A bizottsági tárgyalások során a párt pontosította, hogy a „keresztény kultúra védelme” passzushoz végül mégsem nyúlnak hozzá, miközben a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetése és a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA) vagyonának állami visszaszállása a csomag része maradt.
A Fidesz részéről Gulyás Gergely és mások is élesen bírálták a terveket, amelyeket a jogállamiságot sértő, személyre szabott jogalkotásnak minősítettek, különösen miután a csomagot a kormány Sulyok Tamás köztársasági elnök eltávolításának eszközeként is bemutatta. Az államfő erre válaszul múlt kedden az Alkotmánybírósághoz fordult, és a nemzetközi fórumok felé is jelzést küldött, vitatva az ellene irányuló lépések alkotmányos legitimitását.
via MTI
Hétfőn szavazhat a parlament arról az Alaptörvény-módosításról, amely nyolc évben korlátozná a miniszterelnök hivatali idejét. A Tisza Párt két képviselője által benyújtott javaslat szerint a kormányfő legfeljebb összesen – megszakításokkal együtt – nyolc évig vezethetné az országot. Az Országgyűlés a hétfői ülésén vitatja meg, majd szavaz a javaslatról.
Az ülésnap programja 13 órakor Magyar Péter miniszterelnök felszólalásával kezdődik, amelyre a frakcióvezetők reagálhatnak, a kormányfőnek pedig viszonválaszra is lesz lehetősége.
Ezt követően a frakciók napirend előtti felszólalásai, majd interpellációk következnek, mielőtt a Ház rátérne az alaptörvény-módosítás vitájára.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hiába a rengeteg üres hely, nem adnak jegyet az InterCityre a Budapest-Pécs vonalon
A MÁV a szakaszos vonatpótlások miatt korlátozza a jegyeladást a Budapest–Pécs vonalon, még akkor is, ha a szerelvényen van szabad hely. A vasúttársaság a rendelkezésre álló pótlóbuszok szűkös kapacitásához igazítja az eladható jegyek számát.
Egyre több utas számol be arról, hogy a MÁV jegypénztárainál „telt házra” hivatkozva nem tud jegyet venni a Budapest és Pécs között közlekedő InterCity-járatokra, miközben a vonatok szinte üresek – írja a Blikk.
Egyikük a múlt csütörtökön Kelenföldön próbált jegyet venni a 13 óra 32 perckor Pécsre induló InterCityre. A pénztárhoz érve azonban váratlan elutasításban volt része.
„A pénztáros bele sem nézett a termináljába, kapásból rávágta, hogy nincs hely, sem az első, sem a másodosztályra” – emlékezett vissza az esetre, ami miatt végül a következő vonatra volt kénytelen jegyet váltani.
A visszajelzések alapján a jelenség nem egyedi, hanem mindennapos gyakorlat a dél-dunántúli fővonalon.
A vasúttársaság egy korábbi megkeresésre lényegében elismerte, hogy a vonatjegyek értékesítését szándékosan a rendelkezésre álló pótlóbuszok kapacitásához igazítják.
Ezzel a módszerrel elkerülik, hogy a csatlakozásnál az utasok az állomáson rekedjenek, mert nem férnek fel a buszokra. Az InterCity-k így akár üres helyekkel is elindulhatnak, ha a pótlásra szánt buszokon már nincs elég hely.
A kellemetlenségek a pótlóbuszos szakaszon folytatódtak. Az utasoknak a korábbi években megszokott, nagy csomagterű turistabuszok helyett ezúttal helyi, városi közlekedésre tervezett járművekkel kellett utazniuk.
„Ezeken a buszokon nincs hova tenni a csomagokat” – mutatott rá a logisztikai hibára az egyik utas.
Szerinte emiatt a közlekedőfolyosó is teljesen megtelik a felcipelt bőröndökkel, vagy az utas melletti ülésre kerülnek a csomagok, ami miatt amúgy is jóval kevesebb az ülőhely, miközben az emberek nyomorognak.
A MÁV egy 1,15 milliárd forintos beruházás keretében végzi a Rétszilas és Dombóvár közötti szakasz karbantartását, a munkák idején több InterCity-szakaszt pótlóbusz fed le. A MÁV hivatalos közleménye szerint a kapacitásokat az átlagos kereslethez igazítják, és szükség esetén bővítenek, a vágányzár idejére pedig napi három pár új Volán-expresszbuszt is beállítottak a két város között.
A Közlekedési és Beruházási Minisztérium az elmúlt hetekben több, átláthatóságot érintő lépést is kommunikált: visszakapcsolták a késéseket mutató élő vonatkövető rendszert, miközben a vasúttársaság korlátozott járműkapacitással küzd, amit az is jelez, hogy népszerű járatokon, például az Adria InterCityn is bérelt kocsikat kell bevetni.
Egyre több utas számol be arról, hogy a MÁV jegypénztárainál „telt házra” hivatkozva nem tud jegyet venni a Budapest és Pécs között közlekedő InterCity-járatokra, miközben a vonatok szinte üresek – írja a Blikk.
Egyikük a múlt csütörtökön Kelenföldön próbált jegyet venni a 13 óra 32 perckor Pécsre induló InterCityre. A pénztárhoz érve azonban váratlan elutasításban volt része.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: A Mandiner című vicclap az államhoz kerül, mi leszünk a kiadói, nekünk kell meghatározni a tartalmát
A miniszterelnök az Országgyűlésben beszélt a lap jövőjéről, amelyet egyúttal „vicclapnak” is nevezett. A bejelentés a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) felszámolásáról szóló vita közben hangzott el.
A miniszterelnök úgy fogalmazott, a kormány határozná meg a Mandiner tartalmát, miután a lap állami kiadásba kerül. Magyar Péter az Országgyűlésben beszélt erről, a lapot „vicclapnak” nevezve.
„Értem én, hogy fáj neked, hogy a Mandiner című vicclap most már az államhoz kerül, és mi leszünk a kiadói, nekünk kell majd meghatározni azt a tartalmat, amit ott le fognak adni” – mondta a kormányfő Orbán Balázs fideszes politikusnak, a lapot tulajdonló Mathias Corvinus Collegium Alapítvány kuratóriumi elnökének.
A kijelentésre Orbán Balázs reagált. A fideszes politikus szerint
„Magyarország miniszterelnöke a parlamentben kiabálja, hogy ő fogja kiadni a Mandiner lapot, márpedig még a kommunizmus idején sem merték a politikusok ilyen nyíltan megfogalmazni ez irányú ambícióikat”
Az éles vita az Alaptörvény 16. módosításának tárgyalásán alakult ki. A parlament ezen a napon fogadta el a módosítást, amely megteremtette a jogi alapot a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) felszámolásához. Ezen alapítványokba helyezett át korábban az Orbán-kormány ezermilliárd forintnyi állami vagyonelemet.
A miniszterelnök a vitában azt is hozzátette Orbán Balázs felé: „Értem, hogy probléma neked, hogy a Libri és egyéb dolgok visszakerülnek a jogos tulajdonosaikhoz, de ahhoz is gratulálok neked, hogy nevetés nélkül el tudtad mondani, hogy mennyi fajta jó dolgot tettek a kekvák a magyar felsőoktatással, és általában a magyar oktatással”.
Bár a Mandiner mellett az InfoRádió is az MCC Alapítványhoz tartozik, a rádió jövőjéről egyelőre nem esett szó a miniszterelnök felszólalásában.
A miniszterelnök úgy fogalmazott, a kormány határozná meg a Mandiner tartalmát, miután a lap állami kiadásba kerül. Magyar Péter az Országgyűlésben beszélt erről, a lapot „vicclapnak” nevezve.
„Értem én, hogy fáj neked, hogy a Mandiner című vicclap most már az államhoz kerül, és mi leszünk a kiadói, nekünk kell majd meghatározni azt a tartalmat, amit ott le fognak adni” – mondta a kormányfő Orbán Balázs fideszes politikusnak, a lapot tulajdonló Mathias Corvinus Collegium Alapítvány kuratóriumi elnökének.
A kijelentésre Orbán Balázs reagált. A fideszes politikus szerint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Váratlan rendelettel ismerte be Trump, hogy mekkora bajban van az amerikai hadsereg
Az amerikai elnök egy elnöki irányelvben rendelte el a hadiipar felpörgetését a Védelmi Termelési Törvény alkalmazásával. A dokumentum a megcsappant lőszerkészleteket „közvetlen fenyegetésnek” nevezi a nemzetbiztonságra.
„Közvetlen fenyegetést” jelent az Egyesült Államok védelmi készültségére a lőszerek és egyéb hadianyagok vészesen megcsappant raktárkészlete – derül ki egy kedden nyilvánosságra hozott elnöki irányelvből. A Donald Trump által jegyzett dokumentum szerint a készletek feltöltése évekbe telhet.
Az elnök a dokumentumban utasította a hadügyminisztériumot az amerikai hadiipari termelés azonnali fokozására, és ehhez egy hidegháborús időket idéző törvényt, a Védelmi Termelési Törvényt is bevetette.
A rendelet külön felhatalmazást ad Pete Hegseth hadügyminiszternek, hogy a védelmi ipar szereplőivel rugalmasabb megállapodásokat kössön a gyártás felpörgetése érdekében.
Az elnöki beismerés éles ellentétben áll a miniszter napokkal korábbi nyilatkozatával: Hegseth vasárnap a CBS News „Face the Nation” című műsorában még „gyártott történetnek” nevezte azokat a felvetéseket, amelyek szerint az amerikai haderő lőszerhiánnyal küzdene.
A készletek apadásának legfőbb oka valójában az ukrajnai háború támogatása, ami miatt Európában, így Magyarországon is, felgyorsult a lőszergyártás. Ezzel párhuzamosan a technológiai váltás is kihívások elé állította a Pentagont: a hadviselés jövőjét jelentő, mesterséges intelligenciára épülő autonóm fegyverrendszerek fejlesztése mellett a hagyományos tüzérségi lőszerekből is hatalmas mennyiséget kellene gyártani.
A probléma gyökerét a globális ellátási láncok törékenysége jelenti. A legmodernebb fegyverekhez szükséges ritkaföldfémek piacát szinte teljesen Kína uralja, amely korábban már élt az exportkorlátozás fegyverével, ezzel is rámutatva az amerikai hadiipar egyik legfőbb sebezhetőségére. Az elmúlt években a hadiipari együttműködés a szövetségesekkel, köztük Magyarországgal is felértékelődött.
Az irányelv szerint a „korlátozott gyártási kapacitás, a törékeny ellátási láncok, a hosszú beszerzési idő, és az ehhez kapcsolódó előállítási szűk keresztmetszetek akadályozhatják az Egyesült Államokat abban, hogy legyártsa, fenntartsa és bővítse azon lőszereket, rakétákat és felszereléseket, amik szükségesek a nemzet védelméhez”.
Via MTI
„Közvetlen fenyegetést” jelent az Egyesült Államok védelmi készültségére a lőszerek és egyéb hadianyagok vészesen megcsappant raktárkészlete – derül ki egy kedden nyilvánosságra hozott elnöki irányelvből. A Donald Trump által jegyzett dokumentum szerint a készletek feltöltése évekbe telhet.
Az elnök a dokumentumban utasította a hadügyminisztériumot az amerikai hadiipari termelés azonnali fokozására, és ehhez egy hidegháborús időket idéző törvényt, a Védelmi Termelési Törvényt is bevetette.
A rendelet külön felhatalmazást ad Pete Hegseth hadügyminiszternek, hogy a védelmi ipar szereplőivel rugalmasabb megállapodásokat kössön a gyártás felpörgetése érdekében.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kovács Gergely: Gondolkodok sok mindenen, szeretnék például az MSZP elnöki posztjáért indulni
A politikus az ATV-ben erősítette meg, hogy szeptemberben nem pályázik újra a Magyar Kétfarkú Kutya Párt társelnöki posztjára. Döntését azzal indokolta, hogy a XII. kerületi polgármesteri teendői mellett már nem marad ideje a párt vezetésére.
Nem indul újra szeptemberben a Magyar Kétfarkú Kutya Párt társelnöki posztjáért Kovács Gergely. A XII. kerület polgármestere az ATV Egyenes Beszéd című műsorában beszélt a döntése hátteréről, a pártot sújtó hatalmas tartozásról és arról, hogy miért kereste meg Magyar Pétert.
A politikus a felvetésre, hogy miért nem mondott le azonnal a választás után, azt válaszolta, hogy a következő hónapokban szeretne még segíteni a pártnak.
„Abban szeretnék segíteni, hogy ezt a pár hónapot valahogy lemenedzseljük, meg kell oldanunk ezt a nagy tartozást, ami van a párt nyakán”
– fogalmazott. Hozzátette, a párt elnökségének mandátuma amúgy is szeptemberben járna le, így addig igyekszik segíteni, amiben tud. Arra a kérdésre, hogy meggondolhatja-e magát, ironikusan jegyezte meg, hogy más tervei vannak. „Hát gondolkodok sok mindenen, szeretnék például most az MSZP elnöki posztjáért indulni.”
A viccet tovább fűzve azt mondta: „Hallottam, nekik nincs tartozásuk, tehát az működhet tovább a párt, és akkor én az MSZP-ben látom a reményt és a jövőt, úgyhogy én most arra nyitnék, és akkor valószínűleg ott fogok indulni.”
A párt helyzetéről szólva elmondta, a 686 millió forintos tartozásból 150 milliót már sikerült adományokból visszafizetni, de a teljes összeg előteremtését nem látja reálisnak. Szerinte a törvény, amely alapján fizetniük kell, nem érte el a célját.
„A fideszes kamupártokat végül is egyszer sem sikerült megbüntetni,
jól tudom, 8 éve megy az eljárás azoknak, akik 8 éve nem értek el 1%-ot, és fideszes kamupártnak hisszük őket. Mi meg nyilván nem az vagyunk, mert létezünk igazából 20 éve, de hivatalosan meg 10 éve, és akkor végül is nekünk kell visszafizetni” – magyarázta. Elmondása szerint a párt bíróságon támadta meg a határozatot, mert bár a törvényt nem vitatják, eljárási hibák történtek. „Például nem értesítettek minket az eljárás elindításáról, amit kellene” – állította.
Kovács Gergely arról is beszélt, hogy kereste Magyar Pétert az ügyben.
„Írtam neki SMS-t, és akkor felhívott. Ez nagyon menő, hogy felhív 20 perc után a miniszterelnök úr” – mondta, majd hozzátette, Magyar Péter azt felelte, éppen a kormányát alakítja, beszéljenek később.
Kovács szerint a tartozást nem lehet egyszerűen elengedni, de a törvény módosításáról érdemes lenne beszélni. „Én nem gondolom, hogy el lehetne engedni egy ilyen tartozást, tehát ez egy félmilliárdos összeg, azt nem lehet csak úgy elengedni, viszont arról lehet érdemes beszélni, hogy ez a törvény megfelelő-e.”
A műsorvezető felvetésére, hogy korábban már meggondolta magát a lemondással kapcsolatban, a polgármester kifejtette, a jelenlegi helyzet más, mivel a hivatali teendői minden idejét felemésztik. „Amikor én polgármester lettem, sokáig azt hittem, hogy mindig lesz majd valamikor időm arra, hogy a párttal tudjak foglalkozni, de gyakorlatilag az történt, hogy így tényleg ez egy ilyen 0-24-es meló. Szóval tényleg nincs időm a pártra, és annak nincs sok értelme, hogy aki vezetője egy szervezetnek, annak nincsen rá semmi ideje.”
A párt jövőjével kapcsolatban úgy látja, sokan szeretnék valamilyen formában folytatni. Felmerült a civil szervezetté alakulás vagy egy új párt alapítása is.
A párt létjogosultságát firtató kérdésre azt válaszolta, továbbra is szükség van egy olyan erőre, amely a megszokott politikai sárdobálás helyett más hangot képvisel.
Szerinte „ilyen szereplőre azért bőven van szükség, aki mondjuk nem az a célja, hogy egy nap még öt ember infarktus kapjon a politika miatt, hanem hogy esetleg tényleg úgy legyen kritika megfogalmazva, hogy ez az valami befogadható formában van.”
Az interjú végén szóba került az a pletyka is, hogy a Tisza Párt esetleg új önkormányzati választásokat kezdeményezne. Kovács Gergely szerint ez „fura és példátlan lenne”, de a fővárosban kialakult helyzet miatt lehet rá esély.
Úgy látja, a Tisza Párt győzelme ellenére nem veszi át a főváros politikai vezetését, ami irányítási vákuumot teremt. „Ha mondjuk én kulturális területen szeretnék valamit a fővárossal együttműködni, akkor nem tudok kinek írni, mint kerületi polgármester. A hivatalban a főosztályok léteznek, de nem ők a döntéshozók, hanem politikai szereplők szoktak ott lenni” – vázolta a problémát, amit szerinte a Tiszának valahogy meg kellene oldania.
Nem indul újra szeptemberben a Magyar Kétfarkú Kutya Párt társelnöki posztjáért Kovács Gergely. A XII. kerület polgármestere az ATV Egyenes Beszéd című műsorában beszélt a döntése hátteréről, a pártot sújtó hatalmas tartozásról és arról, hogy miért kereste meg Magyar Pétert.
A politikus a felvetésre, hogy miért nem mondott le azonnal a választás után, azt válaszolta, hogy a következő hónapokban szeretne még segíteni a pártnak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
