HÍREK
A Rovatból

Pankotai Lili: „Kiküldött az osztályfőnököm óráról, majd közölte az osztállyal, hogy velem nem hajlandó elmenni az osztálykirándulásra”

Az október 23-i tanártüntetésen híressé vált diáklány Budapesten folytatja tanulmányait, mivel szerinte a pécsi iskolájában nyilvánvalóvá tették, hogy ott már nem látják szívesen.

Link másolása

Ahogy korábban megírtuk, iskolát vált Pankotai Lili, az október 23-i tanártüntetésen slam poetry-beszédével ismertté vált diáklány. A fellépése után iskolája, a a pécsi Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnázium szinte azonnal elhatárolódott a lánytól, mondván: az előadás tartalma és narratívája „a keresztény értékekkel össze nem egyeztethető” volt. A kormányoldalon sokan támadták a diákot, akinek szövege számos trágár elemet is tartalmazott. Végül Lili maga döntött úgy, hogy másik iskolában folytatja tanulmányait. A Szabad Európának most elárulta, hogy Budapesten fog tanulni, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium diákja lesz.

„Én döntöttem a távozásomról, nem rúgtak ki. A döntésemet nagyban befolyásolta a légkör, az iskolán belül történtek és a nyomás, amit annak a célnak az eléréséért tettek rám, hogy önszántamból hagyjam el az iskolát. Én nyilvánvalóvá tettem az igazgatóságnak az első megbeszélésen, hogy ugyanúgy és ugyanitt szeretném folytatni a tanulmányaim. Sajnos ez a későbbiekben sem sikerült, így kénytelen voltam távozni”

- mondta.

Az érettségi után egyébként is azt tervezte, hogy Budapestre költözik. Négy-öt intézmény került szóba először, végül azt kereste fel először, amelyikkel a legjobban tudott azonosulni, oda fel is vették. Mint mondta, fontos volt számára, hogy egy olyan gimnáziumban tanulhasson tovább, ahol nyugodt, befogadó körülmények között tud felkészülni az érettségire. Ez ugyanis a korábbi iskolájában már nem volt meg.

„Értek atrocitások, végül ezek miatt is döntöttem a távozásom mellett. Volt, hogy kiküldött az osztályfőnököm óráról, ezután közölte az osztállyal, hogy velem nem hajlandó elmenni az osztálykirándulásra, így beszéljék meg velem, hogy én ne menjek, különben az osztályt sem viszi el. Végül lefújták a kirándulást, mindenkinek visszaadták a pénzt, és a második félévre tették át az időpontot. Megkérdeztem ,hogy akkor mehetek-e majd én is, erre az volt a válasz, hogy igen, ha még ide fogok járni akkor. A szalagavatóval kapcsolatban is ilyen és hasonló kijelentések voltak. Így célba ért az üzenet, hogy nem szívesen látnak itt. Az érzelmi sakkban tartás, megfélemlítés minden részét átjártam abban a három hétben, amit a beszédemet követően még eltöltöttem a Nagy Lajosban”

- mesélte.

Elmondása szerint számított rá, hogy a sokat kritizált beszéde után nem akarják, hogy abba az iskolába járjon, és szerinte ezt nyilvánvalóvá is tették számára.

„Az igazgató az engem tanító tanárokat nyilatkoztatta, és elmondása szerint egy tanár kivételével azt mondták, hogy nem tudnának velem együtt dolgozni a továbbiakban. Ezen a ponton döntöttünk úgy, hogy el kell hagynom az iskolát, mert esélyem sincs az egyenlő bánásmódra. Véleményem szerint már csak egy utolsó gyomrost akartak rám mérni ezzel, és azzal, ahogyan ezt közölték.

Elsősorban pszichológiai hadviselést folytattak ellenem. Bűntudatkeltés folyt az iskolát érő támadások miatt, a kormányzati propagandamédiában elhangzott ocsmányságokból következő presztízsveszteség miatt, a pedagógusok frusztráltsága miatt stb. Amint bezártunk egy kaput, például felhívtam a figyelmet, hogy a sajtó viselkedéséért a sajtó a felelős, és nem én, akkor nyitottak egy másikat, amivel bűntudatot próbáltak kelteni. Az lett az érzésem, hogy a cél elkezdte szentesíteni az eszközt. Úgy nézett ki a dolog, hogy nem akarnak mártírt csinálni belőlem a direkt úton való eltávolításommal, hanem addig maradok, amíg bírom, de arról meg gondoskodnak, hogy ez ne tartson sokáig.”

Elmondta, hogy rengeteg diáktársa állt ki mellette, sőt tanárok is, pedig az ő helyzetük sokkal nehezebb volt ebben a szituációban. A lányt elszomorította, hogy érezte tanáraiban és iskolatársaiban a félelmet, azt, hogy csak négyszemközt merték elmondani a véleményüket vagy a kiállásukat mellette. Szerinte látni lehetett rajtuk, hogy félnek attól, hogy hasonló következmények várnak rájuk.

Lili arról is beszélt, hogy a beszéde után rengeteg felkérést kapott, „pár ajtó becsukódott, de rengeteg másik kinyílt”, így a továbbtanulási szándékai is valószínűleg más irányt fognak venni.

„Volt, hogy felmerült bennem, hogy rossz hatással lesz a tanulmányaimra, ami történt, de az első hét az új iskolában abszolút megnyugtatott, hogy jó helyen vagyok, és megfelelően fel fogok tudni készülni mindenre”

- mondta.

Azt is leszögezte, hogy nem képvisel semmilyen pártot, nem is szeretne sehová belépni, és a közeljövőben sem tervez senkit képviselni ilyen módon.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


HÍREK
„Se pénzünk, se életünk, semmink nincs” – a magyar édesanya és családja túlélte a földrengést, elmondta, mi történt
Dominika családjával épphogy ki tudott futni a házukból, amikor elkezdődött a földrengés. Egy faluban fogadták be őket a kislányával és a férjével.

Link másolása

"Morajlik, háborog a mély, mielőtt jön a rengés. Aztán vonaglani kezd a föld, a házak pedig úgy hullámoznak, mint a fák a szélben. Önmagukba roskadnak össze végül, maguk alá temetve mindent és mindenkit, aki nem tudott időben kimenekülni"

Kovács Dominika, a kisgyerekes magyar édesanya mondta el a Blikknek, hogy milyen érzés átélni egy súlyos földrengést.

Dominika családjával épphogy ki tudott futni a házukból, amikor elkezdődött Törökországban a földrengés-sorozat. Két éve él kint, 10 kilométerre Malatyától, nem messze az epicentrumtól.

"Arra ébredtünk, hogy reng a föld. Azonnal kiugrottunk az ágyból, vittük a kislányunkat, Jázmint is. Először nem is tudtuk mit tegyünk, hogy védjük magunkat, közben folyamatosan rengett a föld. Aztán összeszedtük minden erőnket, kirohantunk az utcára, ahol akkor már nagyon sokan voltak. Iszonyatos hideg volt és óriási pánik" - eleveníti fel a nő a történteket.

Dominikáék kisebb, kétszintes házban éltek, ez a szerencséjük. A nagy, többemeletes épületek kártyavárként omlottak össze, emberek ezreit temetve maguk alá.

"Most annyi holmink van, amit akkor magunkkal tudtunk hozni. Se pénzünk, se életünk, semmink nincs"

- mondta a magyar asszony.

Családjával és több másik emberrel együtt egy vidéki házikóba fogadták be őket.

Senki nem mer visszamenni a nagyvárosokba, tartanak az utórengések, bármikor összeomolhat bármelyik épület.

"Most csak annyit szeretnénk, hogy a kislányommal hazajussak Magyarországra. A férjem ebben a pillanatban is benzint keres valahol, mert azt sem lehet kapni, akkor el tudnánk indulni Ankarába, ahol esetleg repülőre szállhatunk és hazamehetünk Jázminnal" - mondta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
Több mint száz főtisztet és tábornokot rúgott ki a honvédelmi miniszter a hadseregtől a fiatalítás jegyében
A szomszédban dúló háború és a nagyszabású eszközbeszerzések közben levezényelt elbocsátásoknak valószínűleg még nincs vége.

Link másolása

Több mint száz főtisztet és tábornokot mentettek fel januárban a Magyar Honvédségnél; fiatalítás címén lefejezték a vezérkart, minisztériumi dolgozókat küldtek el – derítette ki a Válasz Online.

A portál hozzáteszi:

nem tudni, hogy ezt miért a szomszédban zajló háború és a sereg évtizedek óta legkomolyabb eszközbeszerzése közben kellett meglépni.

A portál forrásai a következő felmentéseket erősítették meg:

  • Sándor Zsolt altábornagy és Simon Attila János vezérőrnagy, a Honvéd Vezérkar főnökének helyettesei (utóbbit három hónappal korábban léptették elő);
  • Bozó Tibor vezérőrnagy, a Honvéd Vezérkar törzsigazgatója (nyugdíjba ment);
  • Lippai Péter dandártábornok, a Magyar Honvédség szárazföldi parancsnoka (az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának megbízott dékánjaként folytatja);
  • Sándor Tamás vezérőrnagy, a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Különleges Műveleti Parancsnokság parancsnoka;
  • Kilián Nándor vezérőrnagy, egykori légierő haderőnemi szemlélő;
  • Ugrik Csaba dandártábornok, az MH vitéz Szentgyörgyi Dezső 101. Repülődandár parancsnoka;
  • Kovács László dandártábornok, kibervédelmi haderőnemi szemlélő.

A fentieken kívül többeket hívtak haza fontos NATO-beosztásból, és a legtöbb főosztályvezetőt is leváltották a Honvédelmi Minisztériumban.

(A neveket böngészve feltűnhet, hogy az elbocsátások "áldozatai" voltak a Sándor-ikrek is, akikről korábban EBBEN A CIKKBEN mi is írtunk.)

Mint írják, nem túlzás, január 17-én lefejezték a Honvéd Vezérkart, ám a Szalay-Bobrovniczky Kristóf-féle „fiatalításnak” ezzel még nincs vége. A következő körben az alakulatparancsnokoknak kell pontozniuk 45 évnél idősebb, legalább 25 éve szolgáló beosztottjaikat. Öt szempont alapján:

  • szakmai megfelelőség;
  • nemzetközi tapasztalat;
  • nyelvi készség;
  • fizikai állapot;
  • teljesítmény értékelés.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Nyomozás: Vlagyimir Putyin dönthetett a maláj utasszállítót megsemmisítő rakéta átadásáról
Az így kerülhetett a szeparatisták kezébe, akik lelőtték a gépet. Több mint 300-an haltak meg.

Link másolása

Erős jelek utalnak arra, hogy maga Vlagyimir Putyin orosz elnök személyesen döntött a maláj légitársaság MH17-es járatszámú repülőgépét megsemmisítő, földi telepítésű, BUK típusú légelhárító rakéta átadásáról a szakadároknak – közölte a Kelet-Ukrajna felett 2014-ben lelőtt repülőgép ügyében eljáró nemzetközi nyomozócsoport szerdán.

A ügyben eljáró, holland vezetésű – holland, ausztrál, maláj, ukrán és belga összetételű – nemzetközi nyomozócsoport közölte, az orosz elnök érintettségét egy orosz tisztségviselők közötti 2014-es telefonbeszélgetés lehallgatása bizonyítja; eszerint Putyin jóváhagyására volt szükség ahhoz, hogy a szeparatisták felszerelés iránti kérelmét teljesíteni lehessen.

Arról is tájékoztattak, hogy további vádemelés nélkül felfüggesztették az MH17-es járat lelövésével kapcsolatos nyomozást, mivel nem áll rendelkezésükre elegendő bizonyíték újabb büntetőeljárások megindításához. Megjegyezték, sok új információt szereztek különböző érintettekről, köztük orosz tisztségviselőkről, a részvételükre vonatkozó bizonyítékok jelenleg azonban nem elégségesek ahhoz, hogy azok alapján új eljárásokat lehessen indítani.

Elmondták továbbá: nem tudták konkrétan azonosítani azokat az Oroszország 53. kurszki dandárjából érkezett katonákat, akik személyesen felelősek a repülőgépet megsemmisítő rakéta kilövéséért.

Novemberben az ügyben eljáró holland bíróság távollétében életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélt két orosz és egy oroszbarát ukrán szeparatistát, akik a gépet eltaláló mozgatható föld-levegő rakéta telepítésében vettek részt, tevékenyen hozzájárulva ezzel a fedélzeten tartózkodók halálához. Igor Girkin az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) korábbi ezredese 2014 nyarán az ukrajnai szakadár „Donyecki Népköztársaság” (DNR) „védelmi minisztereként” szolgált. A szintén orosz Szergej Dubinszkij a DNR katonai hírszerző ügynökségének vezetője volt, az ukrán Leonyid Harcsenko pedig a felderítő osztag vezetője volt.

Kimondták továbbá, hogy a repülőgépet megsemmisítő rakéta nem sokkal a támadás előtt érkezett Kelet-Ukrajnába Oroszországból, ahová a Boeing 777-es lelövése után a kilövőállást vissza is vitték. A rakétavető az 53. légvédelmi rakétadandártól, az orosz fegyveres erők Kurszk városában állomásozó egységétől származott.

A Malaysia Airlines Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó repülőgépét 2014. július 17-én Kelet-Ukrajna felett érte rakétatalálat. A pilótafülke mellett felrobbanó rakéta szilánkjainak ezrei fúrták át a Boeing típusú gépet, amely a levegőben darabokra tört, és lezuhant. A tragédiában a fedélzeten tartózkodó mind a 298 utas – köztük 196 holland és 27 ausztrál állampolgár –, valamint a legénység is életét veszette.

Oroszország mindvégig tagadta, hogy köze lett volna a gép lelövéséhez.

Mark Rutte holland miniszterelnök szerdán újságíróknak nyilatkozva „keserű csalódásnak” nevezte, hogy az MH17-es lelövésével kapcsolatos nemzetközi nyomozás bizonyítékok hiányában és további büntetőeljárások nélkül zárul. Szavai szerint Hollandia továbbra is Oroszországot tartja felelősnek az utasszállító megsemmisítéséért.

„Továbbra is számon fogjuk kérni Oroszországot a tragédiában játszott szerepéért” - fogalmazott a holland kormányfő.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A teljes családjáról, 60 emberről nem tud semmit egy Budapesten élő török üzletember
A Magyarországon élő törökök adománygyűjtésbe kezdtek, ezt a Török Nagykövetség koordinálja. Egészségügyi és higiéniai felszerelésekre van most a legnagyobb szükség.

Link másolása

A férfi a katasztrófa után rögtön Törökországba utazott, hogy segíthessen. Üzlettársa az RTL Híradónak azt mondta, kedden sírva telefonált, hogy a rokonai közül még senkit nem tudtak kimenteni a romok alól. A Magyarországon élő törökök adománygyűjtésbe kezdtek, ezt a Török Nagykövetség koordinálja. Egészségügyi és higiéniai felszerelésekre van most a legnagyobb szükség.

A török kormány 10 ezer líra támogatást ad a károsult családoknak, és egy éven belül minden katasztrófa sújtotta tartományban új házakat építenének. Sokan továbbra sem hajlandók elhagyni a rengések helyszíneit, mert a szeretteik a romok alatt vannak.

Link másolása
KÖVESS MINKET: