OVF: Nem lúgos vörösiszap, hanem vas-oxid-tartalmú anyag került a Sajóba Szlovákiában

A Master Good Csoport vezérigazgatója szerdán jelezte, hogy a Tisza-kormány vendégmunkásokra vonatkozó szigorításai miatt veszélybe kerülhet a cég 350 milliárd forintos beruházása. Erre Magyar Péter miniszterelnök a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón élesen reagált, és bírálta a vállalat álláspontját a Portfolio kérdésére válaszolva.

A miniszterelnök a rendelkezésére álló adatokra hivatkozva elmondta, hogy a Master Good csoport 2025-ben 25,5 milliárd forintos adózott eredményt és 32 milliárd forintos EBITDA-t ért el.

Hozzátette, Kelet-Magyarországon sokan nem a munkahelyek hiányát, hanem az alacsony béreket látják problémának, és számos panasz érkezik a Master Good által kínált fizetésekkel kapcsolatban, különösen a nehéz fizikai munkakörökben.

Bárány László, a vállalatcsoport ügyvezető igazgatója egy szerdai konferencián arról beszélt, hogy a beruházás megvalósításához mintegy 3000 új dolgozóra lenne szükség, azonban a csökkenő népességű Magyarországon nincs elegendő hazai munkaerő. A cégvezető szerint amennyiben a külföldi munkavállalók alkalmazását ellehetetlenítik, a tervezett, 120 milliárd forintos üzem megépítése is kérdésessé válhat.

A vállalat vezetője egyértelművé tette, mekkora a tét a cég számára.

A kormány június elején lényegében leállította az új vendégmunkás-engedélyek kiadását, az országlista kiürítésével szigorítva a beáramlást. A kabinet érvelése szerint a harmadik országból érkező tömeges munkaerő lefelé nyomhatja a béreket, ezért a cél a hazai dolgozók foglalkoztatása és a bérfelzárkóztatás. A hivatalos rendelet kimondta: a már itt dolgozó külföldiek a papírjaik lejártáig maradhatnak.

Több mint 170 ezer magyar autósnak ketyeg az óra: ha nem rendezik a gépjárműadót, június 30-ig még kérhetnek pótlékmentes részletfizetést, utána viszont késedelmi pótlék, végrehajtás, szélsőséges esetben pedig a jármű forgalomból kivonása is jöhet – írta a HVG a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szerdai közleménye nyomán.

Aki eddig nem fizetett, annak több lehetősége is van a tartozás rendezésére. Magánszemélyek és egyéni vállalkozók legkésőbb június 30-ig automatikus, legfeljebb öthavi, pótlékmentes részletfizetést igényelhetnek. A kérelmet a legegyszerűbben a NAV-Mobil telefonos alkalmazásban lehet elindítani, az elbírálás pedig automatikusan, külön indoklás vizsgálata nélkül megtörténik.

Utóbbi esetben az összeget a NAV Belföldi gépjárműadó-bevételi számlájára (10032000-01079160) kell utalni. A közlemény rovatba az adóazonosító jelet vagy az adószámot kell beírni, nem a jármű rendszámát.

A NAV először késedelmi pótlékot számol fel, majd végrehajtási eljárást indíthat a tartozás behajtására. Ennek végső eszköze lehet az érintett jármű forgalomból való kivonása. A nehéz helyzetben lévő vállalkozások a fentieken túl egyedi fizetési könnyítést is kérhetnek, amennyiben likviditási gondjaik adódnak.

A NAV az idei gépjárműadó-határozatokat márciusban kezdte kiküldeni, a befizetés eredeti határideje április 15-e volt. Egy héttel később, április 21-én még mintegy 600 ezer autós tartozott az adóval, ez a szám csökkent mostanra 170 ezerre. Aki bizonytalan a fizetendő összegben, a NAV honlapján elérhető gépjárműadó-kalkulátorral gyorsan ellenőrizheti azt.

„Egyértelművé tette a Fidesz és a KDNP is, hogy nem támogatják a korrupcióellenes fellépést” – mondta Magyar Péter a csütörtöki kormányzati tájékoztatón a Tisza Párt által benyújtott korrupcióellenes törvénycsomag kapcsán.

A kormányfő értelmezése szerint az ellenzékbe került volt kormánypártok ezzel nem támogatják azt, hogy az Európai Ügyészség 2021-ig visszamenőleg vizsgálhassa az uniós pénzekből megvalósult beruházásokat, a vagyonnyilatkozati rendszer szigorítását, és mindezzel együtt pedig azt sem, hogy a magyar emberek, a vállalatok megkaphassák a nekik járó 6000 milliárd forintos uniós forrást. Szerinte ez azt bizonyítja, hogy nem törődnek a hazájuk helyzetével.

Szerinte Takács „nagy számokat durrogtatott”, amikor arról beszélt, hogy mennyivel növelték meg a kórházak fenntartásával megbízott Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) költségvetését, miközben valójában 30-40-50 milliárd forintos hiánnyal küzdött a szervezet. Ezért nem tudtak például klímafejlesztéseket sem megvalósítani a kórházakban.

Mint mondta, arra hívja fel az ellenzéki képviselők figyelmét, hogy ilyen dolgokról beszéljenek a parlamentben is, mert ezekről érdemes.

De az még kevésbé elfogadható, hogy ahelyett, hogy legalább most felelősségteljesen járnának el, legalább most odaállnának a magyar emberek és vállalatok mellé, legalább most elfogadnák, támogatnák a korrupióellenes intézkedéseket, legalább most segítenék azt, hogy hazahozzuk az általuk Brüsszelben hagyott 6000 milliárd forintot, most sem ezt teszik, hanem képzelt ellenségekkel, szellemekkel harcolnak, átverik a saját, még meglévő, de már csökkenő választóikat is” – jelentette ki.

A kormányfő azt is jelezte, hogy bár Facebook-kormányzással vádolják őket, ehhez képest a hét minden napján, éjszakába nyúlóan dolgoznak.

Sulyok Tamás köztársasági elnök az Alkotmánybírósághoz fordult. Az államfő az utóbbi hetek politikai nyilatkozatai nyomán lépett, amelyek alapján a Tisza Párt Alaptörvény-módosítással mozdítana el több közjogi méltóságot, köztük őt is a hivatalából. A köztársasági elnök az Alaptörvény „absztrakt értelmezését” kérte az Alkotmánybíróságtól – írja a Telex.

A Sándor-palota közleménye szerint az elnök azt szeretné tisztázni, hogy alkotmányos-e egy olyan alaptörvény-módosítás, amely nem általános szabályokat fektet le, hanem konkrét helyzeteket old meg. Sulyok szerint „az elmúlt hónapokban elhangzott, közjogi méltóságok elmozdítását célzó politikai nyilatkozatok olyan alaptörvény-módosítások lehetőségét is felvetik, amelyek általános jellegű szabályozás helyett egyedi helyzetek rendezésére irányulnak”.

Az államfő a közleményében jelezte, hogy a mostani lépése mellett abban is bízik, hogy az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testületének, a Velencei Bizottságnak a véleménye is segíti majd a kialakult „alkotmányos konfliktus” rendezését. Sulyok múlt csütörtökön jelentette be, hogy a testülethez fordult, amely szerinte sürgős eljárás keretében vizsgálja a helyzetet.

A bejelentésre Magyar Péter miniszterelnök az államfő Facebook-bejegyzése alatt reagált.

Mint ismert, a Tisza Párt április 12-i, kétharmados választási győzelme után Magyar Péter felszólította Sulyok Tamást a lemondásra. Miután az elnök a május 31-i határidőig nem távozott, a miniszterelnök bejelentette, hogy a kormány a kétharmados felhatalmazásával módosítani fogja az Alaptörvényt a „jogállam helyreállítása” érdekében.

Egyes alkotmányjogászok szerint a kormány terve jogilag kivitelezhető lehet, mivel éppen a Fidesz által korábban hozott szabályok miatt az Alkotmánybíróság tartalmilag nem vizsgálhatja (!) az Alaptörvény módosítását, csak az elfogadás módját.

A kormány terveit az ellenzékbe szorult Fidesz élesen bírálta, Gulyás Gergely frakcióvezető szerint a Tisza Párt „diktatúrák módszerével” akarja eltávolítani az államfőt, a Sándor-palota elé pedig szimpátiatüntetést szerveztek, amelyet Orbán Viktor is támogatott.