prcikk: Oroszország nem vet be nukleáris fegyvert sem Ukrajnában, sem más országok ellen – mondta az orosz nagykövet Londonban | szmo.hu
HÍREK
A Rovatból

Oroszország nem vet be nukleáris fegyvert sem Ukrajnában, sem más országok ellen – mondta az orosz nagykövet Londonban

Andrej Kelin szerint Oroszországban nagyon szigorú előírások vannak érvényben a hadszíntéri nukleáris fegyverek bevetésére is, és ezek az előírások csak akkor engedik e fegyverfajta alkalmazását, ha az orosz állam léte kerül veszélybe.


Oroszország sem hadszíntéri, sem hadászati nukleáris fegyvereket nem vet be Ukrajnában vagy más országok, köztük Nagy-Britannia ellen - mondta vasárnap Oroszország londoni nagykövete.

Andrej Kelin a BBC brit közszolgálati televízió vasárnapi politikai magazinműsorában megerősítette azt a hivatalos orosz álláspontot, hogy Ukrajnában nem háború, hanem "korlátozott hadművelet" folyik, elsősorban a keleti országrészben élő orosz lakosság védelmében.

Kelin határozott nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök kész lenne-e nukleáris támadást intézni Nagy-Britannia ellen.

Arra a riporteri felvetésre, hogy Dmitrij Kiszeljov, a Rosszija 1 orosz televízió műsorvezetője nemrégiben ilyesmivel fenyegetőzött - mondván, hogy egyetlen orosz nukleáris fegyver a tenger mélyére süllyesztené Nagy-Britanniát, és ami megmaradna belőle, az is radioaktív sivataggá változna -, a londoni orosz nagykövet nevetve úgy fogalmazott, hogy "Kiszeljov, akárcsak ön, újságíró, aki igyekszik szaftos sztorikat jó hangosan tálalni".

Andrej Kelin arra a kérdésre is kategorikus nemmel felelt, hogy Moszkva bevethet-e hadszíntéri nukleáris fegyvereket Ukrajnában.

A nagykövet kijelentette: az orosz katonai doktrína alapján a taktikai nukleáris eszközöket egyáltalán nem lehet ilyen jellegű konfliktusokban használni.

Hozzátette: Oroszországban nagyon szigorú előírások vannak érvényben a hadszíntéri nukleáris fegyverek bevetésére is, és ezek az előírások csak akkor engedik e fegyverfajta alkalmazását, ha az orosz állam léte kerül veszélybe.

Kelin szerint ennek "semmi köze a jelenlegi hadművelethez".

Arra a kérdésre, hogy Oroszország milyen céllal indított háborút Ukrajna ellen, a londoni orosz nagykövet kijelentette: Ukrajnában nem háború, hanem korlátozott hadművelet zajlik, amely Ukrajna délkeleti térségére összpontosul.

Itt ugyanis a londoni orosz nagykövet megfogalmazása szerint "a nyolc éve hatalomra került nacionalista kijevi kormány valóságos erődítményt épített ki", és Moszkvának számos bizonyítéka vannak arra, hogy Ukrajna offenzívát tervezett a Donyec-medence, az ott élő orosz lakosság ellen.

Arra a kérdésre, hogy Oroszország feladta-e Kijev elfoglalásának tervét, Andrej Kelin kijelentette: soha egyetlen orosz vezető nem mondta, hogy a célok között szerepelne az ukrán főváros elfoglalása. Hozzátette: nem is hiszi, hogy ez lehetséges, hiszen Kijev "nagyon nagy város".

A nagykövet szerint voltak orosz alakulatok Kijev környékén, de nem azzal a céllal, hogy elfoglalják a várost.

Kelin megkérdőjelezte az Oroszország elleni nyugati szankciók hatékonyságát, mondván: Oroszországban jelenleg 15 százalékos, Nagy-Britanniában 10-12 százalékos az infláció, ami "nem túl nagy különbség".

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor szerint nagy vereséget kell elszenvedniük, hogy lemondjon a Fidesz vezetéséről
A miniszterelnök azt mondta szavazata leadásakor, azért jött, hogy győzzön. A magas részvételi arányról szóló első hírekre is reagált, szerint minél többen mennek el szavazni, annál jobb.


Miután leadta szavazatát, Orbán Viktor miniszterelnök újságírói kérdésekre válaszolt. A magas részvételi arányról szóló első hírekre is reagált „Minél többen vagyunk, annál jobb! Elmondtam a kampányban. Másról sem beszéltem vele. Menjünk el sokan és döntsük el” – fogalmazott.

A várható eredményekkel kapcsolatban magabiztosan nyilatkozott:

„Azért jöttem, hogy győzzek.”

Azt is megkérdezték tőle, hogy ez lesz-e az utolsó választása. „Nem, dehogyis, én fiatal férfi vagyok, nem az utolsó választásom” – válaszolta.

A miniszterelnök szerint a mostani választás tétje más, mint 1990-ben volt, mert most Európában több, összeadódó válság van. Úgy gondolja, „nagy nemzeti egységre van szükségünk, hogy ellenálljunk az energia, pénzügyi, gazdasági válságnak”.

A kampány legfelemelőbb pillanatának azt nevezte, hogy sok emberrel foghatott kezet. „Én olyan szeretem a kampányokat, akkor lehet a legtöbb emberrel találkozni és a legtöbb dolgot alaposabban is megbeszélni” – mondta.

Aztán egy riporter azt a kérdést tette fel, hogy Orbán Viktor 23 éve  Fidesz elnöke, mekkora vereséget kell ahhoz elszenvednie, hogy lemondjon. „Nagyot” - válaszolta a miniszterelnök.

Arra a kérdésre, hogy a mögöttük álló, általa igazságtalannak nevezett négy évben mely konkrét célokat nem tudtak a válságok miatt megvalósítani, úgy felelt, hogy lassabban haladtak a tervezettnél. „Gyorsabban kellett volna haladni. Minden fontos célunk felé tettünk lépéseket, de kétszer-háromszor gyorsabban is mehettünk volna, hogyha a világ körülöttünk barátságosabb lett volna” – jelentette ki.

A szlovák kormányfő támogatásával kapcsolatban elmondta, minden támogatásnak örülnek. Arra a felvetésre, hogy ez beavatkozásnak minősül-e, úgy reagált: „A magyar jogban a beavatkozás azt jelenti, amikor anyagi eszközökkel befolyásolod valamelyik szereplőt. Az, hogy véleményed van, az nem beavatkozás.”

Arra a kérdésre, hogy mit üzenne Magyar Péternek, kitérő választ adott, mondván, ő a választóknak üzent.

A Putyinnal való viszonyát érintő felvetésre kijelentette, Magyarország minden nagy állam vezetőjével baráti viszonyra törekszik.

„Szerencsére nagyon sok barátunk van a világban. Amerikától, Kínáig, Oroszországig is, a török világig is” – tette hozzá.

Győzelme esetén az Európai Unióval való kapcsolatokról azt mondta, tagok vagyunk és jogaink vannak, és elleneznek mindenféle birodalmi törekvést. „És nem hagyjuk, hogy megfosszák a nemzeteket a jogaiktól és a szuverenitásuktól” – szögezte le.

Azt is elmondta, ha veszítene, gratulálna Magyar Péternek, mert „én mindig betartom a civilizációs szabványokat”.

Győzelme esetén az első lépése az lenne, hogy köszönetet mondjon az aktivistáknak és a támogatóknak. „Mozgosítottuk az egész országot, az ő segítségükkel nagy energiát fektettek bele, az érzelmeiket is beleadták, tehát nagyon nagy eredmény volt számunkra ez a kampány. Az első lépés az lesz, hogy köszönöm szépen” – mondta.

A teljes sajtótájékoztató

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Megjöttek az újabb részvételi adatok: 9 óráig 16,89 százalék szavazott
Már több mint 1,2 millióan leadták a voksukat. Eddig Békésben voltak a legaktívabbak a választók, a legkevesebben pedig Borsodban mentek el szavazni 9-ig. Soha korábban nem volt ilyen magas a részvétel a választás délelőttjén.


A választásra jogosultak 16,89 százaléka, 1 271 768 szavazó vett eddig részt a vasárnapi országgyűlési képviselő-választáson reggel 9 óráig a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.

A részvételi arány 9 órakor Békés vármegyében volt a legmagasabb, 18,61 százalék, ami 47 754 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében volt, 14,13 százalék, ebben a vármegyében 67 753-an voksoltak.

A fővárosban a szavazók 15,96 százaléka, 202 934 választópolgár adta le szavazatát 9 óráig.

Az 1998-as parlamenti választás első fordulójában 9,80 százalék, a 2002-es választáson 8,81 százalék szavazott 9 óráig. A 2006-os parlamenti választás első fordulójában a választásra jogosultak 11,39 százaléka, a 2010-es választáson 10,23 százalék, a 2014-es választáson 9,50 százalék, nyolc évvel ezelőtt 13,17, négy évvel ezelőtt pedig 10,31 százalék voksolt 9 óráig.

A részvételi adatok megoszlása megyénként:

Baranya: 16,72 százalék, 47 303 szavazó

Bács-Kiskun: 18,53 százalék, 72 572 szavazó

Békés: 18,61 százalék, 47 754 szavazó

Borsod-Abaúj-Zemplén: 14,13 százalék, 67 753 szavazó

Csongrád-Csanád: 17,67 százalék, 54 931 szavazó

Fejér: 17,97 százalék, 59 951 szavazó

Győr-Moson-Sopron: vármegye 17,29 százalék, 62 276 szavazó

Hajdú-Bihar: 17,73 százalék, 72 231 szavazó

Heves: 17,11 százalék, 38 762 szavazó

Jász-Nagykun-Szolnok: 18,35 százalék, 51 458 szavazó

Komárom-Esztergom: 17,14 százalék, 40 616 szavazó

Nógrád: 15,09 százalék, 21 891 szavazó

Pest: 18,01 százalék, 189 198 szavazó

Somogy: 16,86 százalék, 39 524 szavazó

Szabolcs-Szatmár-Bereg: 14,52 százalék, 60 436 szavazó

Tolna: 18,61 százalék, 30 926 szavazó

Vas: 15,92 százalék, 31 333 szavazó

Veszprém: 17,34 százalék, 46 830 szavazó

Zala: 15,77 százalék, 33 089 szavazó

A részvételi adatok megoszlása a budapesti egyéni választókerületekben:

Budapest, 01. számú OEVK (V. kerületi székhelyű) 13,5 százalék, 10 221 szavazó

Budapest, 02. számú OEVK (VIII. kerületi székhelyű) 12,66 százalék, 10 410 szavazó

Budapest, 03. számú OEVK (XII. kerületi székhelyű) 14,88 százalék, 12 872 szavazó

Budapest, 04. számú OEVK (II. kerületi székhelyű) 13,49 százalék, 10 671 szavazó

Budapest, 05. számú OEVK (VI. kerületi székhelyű) 15,24 százalék, 11 361 szavazó

Budapest, 06. számú OEVK (XIV. kerületi székhelyű) 16,28 százalék, 13 186 szavazó

Budapest, 07. számú OEVK (X. kerületi székhelyű) 17,03 százalék, 12 947 szavazó

Budapest, 08. számú OEVK (XIX. kerületi székhelyű) 16,8 százalék, 13 642 szavazó

Budapest, 09. számú OEVK (XXI. kerületi székhelyű) 17,54 százalék, 13 501 szavazó

Budapest, 10. számú OEVK (XXII. kerületi székhelyű) 17,16 százalék, 12 928 szavazó

Budapest, 11. számú OEVK (III. kerületi székhelyű) 16,45 százalék, 13 359 szavazó

Budapest, 12. számú OEVK (XIII. kerületi székhelyű) 17,05 százalék, 15 111 szavazó

Budapest, 13. számú OEVK (XV. kerületi székhelyű) 16,78 százalék, 12 855 szavazó

Budapest, 14. számú OEVK (XVI. kerületi székhelyű) 16,01 százalék, 12 262 szavazó

Budapest, 15. számú OEVK (XVII. kerületi székhelyű) 17,37 százalék, 13 666 szavazó

Budapest, 16. számú OEVK (XXIII. kerületi székhelyű) 17,19 százalék, 13 942 szavazó

Az NVI a nap folyamán kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról. A következő adatok 11 óra után lesznek elérhetők az NVI honlapján.

via MTI


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Baleset történt egy szavazókörben: egy bizottsági tag sérült meg Szigetszentmiklóson
A szavazatszámláló bizottság egyik tagja egy szerencsétlen mozdulat után a szekrénybe verte a fejét. A történtek ellenére folytatni tudja a munkát.


Kisebb baleset történt a vasárnapi választáson a Szigetszentmiklós központú, 19. számú szavazókörben – jelentette a Nemzeti Választási Iroda.

A szavazatszámláló bizottság egyik választott tagja pakolás közben megbotlott és beverte a száját egy szekrénybe. Az ütéstől az ínye enyhén vérezni kezdett.

A sérülés után a bizottság elnöke, a többi tag és a jegyzőkönyvvezető azonnal segítettek. Leültették a pórul járt tagot, és jegelni kezdték a sérült testrészt.

A sérült jelezte, hogy az eset ellenére folytatni tudja a munkát, a történtek nem akadályozzák a bizottsági teendők ellátásában.

Az incidenst a szabályoknak megfelelően rendkívüli eseményként rögzítették a Nemzeti Választási Iroda nyilvántartásában.

A választási eljárás során a rendkívüli eseményeket, így a baleseteket is jelenteni kell, hogy biztosítsák a folyamatok átláthatóságát és a szavazás törvényes rendjét.

A szavazatszámláló bizottságok felelnek a szavazás helyi lebonyolításáért és a voksok megszámlálásáért.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Fotókon, ahogy Orbán Viktor leadta a szavazatát
A kormányfő is élt állampolgári jogával, és behúzta az x-et. Elkísérte felesége, Lévai Anikó is.


Orbán Viktor miniszterelnök a felesége, Lévai Anikó társaságában adta le szavazatát a 2026-os országgyűlési választáson Budapesten, a Zugligeti Általános Iskolában kialakított szavazókörben.

A szavazóhelyiségből kilépve a kormányfőt újságírók egész hadserege rohamozta meg, akiknek egy rövid, 10 perces nyilatkozatot tett. A Fidesz elnöke arról beszélt, hogy

azért jött, hogy győzzön, és csak akkor fog lemondani a párt vezetéséről, ha a jelenlegi kormánykoalíció nagy vereséget szenvedne a választáson.

A kormánya rossz gazdasági teljesítményét elsősorban a világban zajló válságokkal indokolta. „Kétszer-háromszor gyorsabban is mehettünk volna, hogyha a világ körülöttünk barátságosabb lett volna” – jelentette ki.

Orbán Viktor leszavazott


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk