Rétvári Bence, leköszönő belügyminisztériumi államtitkár egy posztban bírálta a TISZA Párt belügyminiszter-jelöltjét. Arra a kérdésre, hogy „Milyen belügyi tapasztalata van a Tiszás belügyminiszter-jelöltnek”, a politikus rövid választ adott: „Semmilyen.”
A politikus szerint Magyar Péter „egy sportszer multitól hozza az új belügyminisztert”. Pósfai Gábor, a Decathlon korábbi vezetője, aki 2025 februárjában vette át a TISZA Párt operatív működésének vezetését, Rétvári szerint bár „elismerésre méltó pályát futott be multi közegben”, de a rendvédelem terén nincs több ismerete, mint az egykori MSZP-s Lamperth Mónikának vagy az SZDSZ-es Kuncze Gábornak. Azt állítja, egyikük sem a szakmai alkalmassága, hanem a párthűsége miatt került a pozícióba.
Ezzel szemben a leköszönő államtitkár ideális vezetőként írta le Pintér Sándort, akinek lehetséges visszavonulása már korábban is téma volt a sajtóban. Azt állítja, Pintér „ízig-vérig rendőr és született parancsnok - ez a sikere titka”. Ennek tulajdonítja, hogy Magyarország Európa egyik legbiztonságosabb országa lett. A poszt szerint a távozó miniszter „a rendőrök nyelvén beszél, ismeri a rendőrség és a katasztrófavédelem minden képességét, a rendőrök észjárását, a testület belső írott és íratlan szabályait”, és vészhelyzetben pontosan tudja, hogyan kell megszervezni az operatív irányítást.
A poszt egyik központi gondolata, hogy a rendvédelmi testület egy nehezen hozzáférhető közeg.
Rétvári Bence szerint aki más kultúrából érkezik, azt a testület tagjai figyelmen kívül hagyják. Ezt azzal a példával támasztja alá, hogy állítása szerint „sok-sok év elteltével még Kuncze Gábor is elmondta egy interjúban, hogyan volt előkelő idegen a saját minisztériumában”. A korábbi SZDSZ-es politikus, aki nemrég egy interjúban a jelenlegi politikai helyzetet is értékelte, Rétvári szerint arra is utalt, hogy valójában Pintér Sándor irányított kívülről, „rendőri észjárással”. A leköszönő államtitkár szerint a Belügyminisztériumban „éles helyzetek vannak, itt nem működik a multis szöveg”.
A jelölésre a Közszolgálati Rendőr Szakszervezet is reagált, amely üdvözölte, de feltételekhez kötötte a civil belügyminiszter-jelölt támogatását.
Rétvári Bence a posztját azzal a gondolattal zárja, hogy a rendőrök és a katasztrófavédők tiszteletet érdemelnek, és egy kívülről hozott vezető nem ideális választás.
Még több mint 400 millió forint hiányzik a Magyar Kétfarkú Kutya Párt kasszájából, hogy rendezni tudják 686 milliós tartozásukat az állam felé, miután nem érték el az egy százalékot a parlamenti választáson.
A párt jelenleg nagyjából 240 millió forinttal számol, a hiányzó összeg így körülbelül 446 millió – írta a Népszava. Nagy Dávid volt listavezető a lapnak elmondta, a meglévő pénz több tételből áll össze. Nagy Dávid szerint a lemondott kampánymegrendelésekből visszaszerzett 40 millióval és az egyéb vagyontárgyakkal együtt a pártnak legfeljebb valamivel több mint 100 millió forintja lehet, ehhez jön még a 135 millió forintnyi adomány, valamint a választás óta a webshopból befolyt 5 milliós profit.
A visszafizetésre a Magyar Államkincstár eljárása után 15 napos határidő nyílhat, de a pártot egyelőre még nem szólították fel.
A pénzügyi gondokat a működési nehézségek is tetézik. Az MKKP-nak május közepén el kell hagynia a zuglói bázisát, mert a terület tulajdonosa, a BVSC indoklás nélkül felmondta a bérleti szerződésüket. A párt új telephelyet keres, elsősorban a webshopos termékek gyártása miatt, és anyagi helyzetükre való tekintettel leginkább egy természetes személy által felajánlott ingatlanban reménykednek.
A hiányzó összeg előteremtésére a párt és szimpatizánsai több akciót is indítottak. Létrejött a Kutyamentő Akciócsoport, amelyben szervezők, zenészek és klubok fognak össze, hogy segélykoncerteket tartsanak a pártnak, ahová adományért lehet bejutni. Emellett a párt megmentése érdekében már jógaórát is lehet vásárolni.
A történet pénteken kapott új politikai színezetet, amikor Magyar Péter bejelentette, a Tisza Párt visszautalja Wáberer György nagyvállalkozó 100 millió forintos támogatását. A Tisza Párt elnöke azzal indokolta a lépést, hogy „még a látszatát is szeretnénk elkerülni annak, hogy bármelyik oldalon álló vállalkozót/oligarchát kössenek hozzánk”. Erre reagálva jelentkezett be Nagy Dávid egy Facebook-posztban a visszautalásra ítélt összegre.
Ha a párt nem tud fizetni, a NAV lefoglalhatja a vagyontárgyait. Amennyiben ebből sem jön össze a teljes összeg, a tartozás a tisztségviselőkre, valamint az egyéni és listás jelöltekre szállhat. Nagy Dávid szerint a legfőbb céljuk elkerülni, hogy jelöltjeikre anyagi teher háruljon.
A jelöltek aggodalmát Dankó Dávid, a párt volt képviselőjelöltje is megerősítette. A párt jövője már a választás utáni napokban bizonytalanná vált. Kovács Gergely társelnök már akkor jelezte, hogy a párt vagyona nem fedezi a tartozást, így a felszámolás és a követelés mintegy 90 jelöltre való áthárítása is reális lehetőség.
A kampány során a párt a pénzt többek között közösségi célokra fordította, például 1,2 millió forintból támogattak egy ajkai kocsmafelújítást.
Az MKKP most a Magyar Államkincstár eljárására vár, ami elindíthatja a 15 napos visszaszámlálást. Addig a párt az adománygyűjtésre, a közösségi eseményekre és egy új telephely felkutatására koncentrál, miközben abban bíznak, hogy a hatóságokkal tárgyalva megóvhatják jelöltjeiket a személyes felelősségre vonástól.
Alig egy héttel a távozása előtt Orbán Viktor levélben közölte Sulyok Tamás köztársasági elnökkel: kormánya nem hajtja végre az Európai Unió Bíróságának ítéletét a melegeket a pedofilokkal összemosó, kormányoldalon gyermekvédelminek nevezett törvényről – írta meg a Telex.
A levelet Gulyás Gergely, a Fidesz leendő frakcióvezetője tette közzé a Facebookon azzal a felütéssel, hogy „a gyermekvédelem ügye Magyarországra tartozik, ezzel kapcsolatos döntéseket nekünk kell meghoznunk”.
Az Európai Unió Bírósága teljes ülésen kimondta, hogy a 2021-es törvény több ponton is sérti az uniós jogot, többek között a belső piaci szolgáltatásokra vonatkozó szabályokat, az EU Alapjogi Chartáját és az uniós értékeket rögzítő alapító szerződést is.
Az ítélet szerint a magyar szabályozás diszkriminatív és megbélyegző az LMBTQ-személyekkel szemben, és a gyermekvédelemre való hivatkozás nem igazolhatja a szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetést. A döntés jogi súlyát jelzi, hogy a bíróság először állapította meg tagállammal szembeni perben az uniós értékek különálló megsértését.
A magyar kormány szerint azonban az ítélet nem jogi, hanem politikai alapon született. Orbán Viktor a levelében azzal érvelt, hogy a bíróság döntése figyelmen kívül hagyta Magyarország Alaptörvényét, amely rögzíti, hogy az anya nő, az apa férfi, és óvja a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát. A miniszterelnök szerint az uniós értékekre való hivatkozás nem írhatja felül a tagállamok alkotmányos identitását és a nemzeti hatáskörbe tartozó kérdéseket, mint amilyen az oktatás és a gyermeknevelés.
A bírósági döntések megtagadásának azonban komoly pénzügyi következményei lehetnek, amire már volt is példa. A menekültügyi szabályok be nem tartása miatt a magyar kormány korábban egy 78 milliárd forintos fizetési felszólítást kapott Brüsszelből, és azóta az Európai Bizottság már meg is kezdte a bírság összegének levonását a Magyarországnak járó uniós támogatásokból. A mostani esetben is az Európai Bizottság újabb keresetet indíthat, amelyben már pénzügyi szankciók kiszabását kérheti, ha Magyarország nem tesz eleget az ítéletnek.
Az új Országgyűlés május 9-én tartja alakuló ülését, amivel az Orbán-kormány megbízatása megszűnik, így az ítélet végrehajtásának rendezése már az új kormány időszakára is átnyúlhat.
A leköszönő Orbán-kormány a kormányváltási időszakban módosított egy rendeletet, amely lehetővé teszi a távozó állami vezetőknek, hogy megbízatásuk megszűnésekor megvásárolhassák az általuk használt hivatali mobiltelefonokat. A jogszabályt csütörtökön, április 30-án tették közzé, és már másnap, május 1-jén hatályba is lépett – vette észre a 24.hu.
A Magyar Közlönyben megjelent, Orbán Viktor által aláírt módosítás nem ajándékozásról, hanem egy vásárlási lehetőségről rendelkezik.
A rendelet szövege külön is kitér a kabinetfőnökökre, kimondva, hogy „a megbízatásának megszűnése esetén a miniszteri kabinetet vezető kabinetfőnök is megvásárolhatja az általa használt mobiltelefont”.
A jogszabály ugyanakkor számos gyakorlati kérdést nyitva hagy. Nem részletezi, hogy a telefonok vételárát milyen elszámolási szabályok, például értékcsökkenés vagy piaci ár alapján határozzák meg. A hivatalos indoklás szerint a módosítás célja mindössze a telefonhasználatra vonatkozó szabályok kiegészítése volt.
Az állami juttatásokkal kapcsolatos társadalmi érzékenységet jelzi az is, hogy Magyar Péter nemrég úgy fogalmazott, „egészen döbbenetes pénzszórás volt eddig a magyar Országgyűlésben”.
Ne maradj le a legfrissebb, legérdekesebb hírekről! Töltsd le a mobil alkalmazásunkat!
