Rétvári Bence nekiment a Tisza belügyminiszter-jelöltjének: A BM-ben éles helyzetek vannak, itt nem működik a multis szöveg

Még több mint 400 millió forint hiányzik a Magyar Kétfarkú Kutya Párt kasszájából, hogy rendezni tudják 686 milliós tartozásukat az állam felé, miután nem érték el az egy százalékot a parlamenti választáson.

A párt jelenleg nagyjából 240 millió forinttal számol, a hiányzó összeg így körülbelül 446 millió – írta a Népszava. Nagy Dávid volt listavezető a lapnak elmondta, a meglévő pénz több tételből áll össze. Nagy Dávid szerint a lemondott kampánymegrendelésekből visszaszerzett 40 millióval és az egyéb vagyontárgyakkal együtt a pártnak legfeljebb valamivel több mint 100 millió forintja lehet, ehhez jön még a 135 millió forintnyi adomány, valamint a választás óta a webshopból befolyt 5 milliós profit.

A visszafizetésre a Magyar Államkincstár eljárása után 15 napos határidő nyílhat, de a pártot egyelőre még nem szólították fel.

A pénzügyi gondokat a működési nehézségek is tetézik. Az MKKP-nak május közepén el kell hagynia a zuglói bázisát, mert a terület tulajdonosa, a BVSC indoklás nélkül felmondta a bérleti szerződésüket. A párt új telephelyet keres, elsősorban a webshopos termékek gyártása miatt, és anyagi helyzetükre való tekintettel leginkább egy természetes személy által felajánlott ingatlanban reménykednek.

A hiányzó összeg előteremtésére a párt és szimpatizánsai több akciót is indítottak. Létrejött a Kutyamentő Akciócsoport, amelyben szervezők, zenészek és klubok fognak össze, hogy segélykoncerteket tartsanak a pártnak, ahová adományért lehet bejutni. Emellett a párt megmentése érdekében már jógaórát is lehet vásárolni.

A történet pénteken kapott új politikai színezetet, amikor Magyar Péter bejelentette, a Tisza Párt visszautalja Wáberer György nagyvállalkozó 100 millió forintos támogatását. A Tisza Párt elnöke azzal indokolta a lépést, hogy „még a látszatát is szeretnénk elkerülni annak, hogy bármelyik oldalon álló vállalkozót/oligarchát kössenek hozzánk”. Erre reagálva jelentkezett be Nagy Dávid egy Facebook-posztban a visszautalásra ítélt összegre.

Ha a párt nem tud fizetni, a NAV lefoglalhatja a vagyontárgyait. Amennyiben ebből sem jön össze a teljes összeg, a tartozás a tisztségviselőkre, valamint az egyéni és listás jelöltekre szállhat. Nagy Dávid szerint a legfőbb céljuk elkerülni, hogy jelöltjeikre anyagi teher háruljon.

A jelöltek aggodalmát Dankó Dávid, a párt volt képviselőjelöltje is megerősítette. A párt jövője már a választás utáni napokban bizonytalanná vált. Kovács Gergely társelnök már akkor jelezte, hogy a párt vagyona nem fedezi a tartozást, így a felszámolás és a követelés mintegy 90 jelöltre való áthárítása is reális lehetőség.

A kampány során a párt a pénzt többek között közösségi célokra fordította, például 1,2 millió forintból támogattak egy ajkai kocsmafelújítást.

Az MKKP most a Magyar Államkincstár eljárására vár, ami elindíthatja a 15 napos visszaszámlálást. Addig a párt az adománygyűjtésre, a közösségi eseményekre és egy új telephely felkutatására koncentrál, miközben abban bíznak, hogy a hatóságokkal tárgyalva megóvhatják jelöltjeiket a személyes felelősségre vonástól.

Miközben kedden azt közölték, hogy Orbán Viktor felajánlotta a pártelnöki lemondását, amit a választmány nem fogadott el, a Népszava belső forrásokra hivatkozva azt írta, a pártelnök távozásáról valójában semmilyen formában nem szavaztak. Az értesülés szerint a „lemondás elutasítása” alatt leginkább azt kell érteni, hogy

A bizonytalanság közepette a párton belülről is érkeznek kritikus hangok. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere, akinek neve fideszes körökben a párt lehetséges megújítójaként forgott, a lapnak megerősítette, hogy nem pályázik a pártelnöki székre. A városvezető szerint a választási kudarc okai mélyebben keresendők, mint azt egy rossz kampány indokolná. „Szerintem nem csupán a stílusában és tartalmi értelemben is rossz kampány eredményezte a választási kudarcot, meggyőződésem, hogy ennek mélyebb okai vannak” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a meglátásait személyesen is elmondta Orbán Viktornak egy négyszemközti beszélgetésen.

Nem Cser-Palkovics az egyetlen, aki szerint érdemi változásokra van szükség. Ferencz Orsolya, a Fidesz választmányának tagja és űrkutatásért felelős miniszteri biztos is elégedetlenségének adott hangot. „Egyelőre egyáltalán nem tartom ezt érdeminek és teljesnek. A jelenleginél sokkal őszintébb szembenézésre, és változtatásokra lesz szükség. További lépéseket várnék, remélem ezek minél hamarabb meg fognak születni” – közölte.

A most vitatott keddi választmányi ülést követően a Fidesz hivatalosan azt kommunikálta, hogy Orbán Viktor felajánlotta lemondását, de a testület ezt elutasította. Akkor több fideszes politikus, köztük Deutsch Tamás és Fónagy János is arról beszélt, hogy a pártelnök maradására van szükség.

A megújulás módjáról azonban eltérő vélemények látszanak körvonalazódni. Cser-Palkovics András szerint a pártot alulról kell megújítani. „Ha ehhez hozzá tudok tenni a városvezetői, önkormányzati látásmódommal, akkor ahhoz hozzá is fogok tenni. De ahogy elnök úr mondta: a jövő a megújuláson, és kevésbé a megújításon múlik. Remélem, lesz kellő bátorság és bölcsesség ehhez a munkához” – írta. Ferencz Orsolya az új parlamenti frakció tagjairól is kritikusan nyilatkozott. „Nem irigylem őket. Vannak köztük kitűnő emberek, de olyanok is, akiknek volt részük a választási kudarcban. Bízom benne, hogy ennek a felismerése bennük meg fog még érni és a polgári-konzervatív oldal érdekeit helyezik majd előtérbe.” Hangsúlyozta, a megújulás nemcsak személyi, hanem stratégiai kérdés is, amelynek célja, hogy a Fidesz azokat is meg tudja szólítani, akik a Tisza Párthoz pártoltak át.

Miközben a választás utáni hatalomátmenet heteiben egyre több pletyka kering a NER-hez köthető vagyonok külföldre mozgatásáról, most először érkezett konkrét, több forrás által megerősített állítás a folyamatról. A VSquare oknyomozó portál szerint egy külföldi tulajdonú magyar bank mintegy 11 milliárd forintot (30 millió eurót) fagyasztott be egy olyan ismert magyar cég számláin, amely az Orbán-rendszer médiaműveleteinek finanszírozásában vesz részt.

Panyi Szabolcs értesülése szerint más pénzintézetek is sorra állítják le a nagy összegű, jellemzően a Közel-Keletre és más offshore-gyanús pénzügyi központokba irányuló utalásokat. A kép azonban nem teljesen pozitív: a blokkolt összegek csak töredékei lehetnek a teljes, külföldre mozgatni kívánt vagyonnak.

A mostani banki lépések előzménye, hogy Magyar Péter az elmúlt hetekben folyamatosan nyomást gyakorolt a hatóságokra. A Tisza Párt vezetője nyilvánosan felszólította a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, hogy tegyen rendőrségi feljelentést Rogán Antal köre ellen pénzmosás gyanújával, mert szerinte csak így lehet elég hosszú időre zárolni az érintett milliárdokat. A NAV erre szűkszavúan reagált, a szigorú titokvédelmi szabályokra hivatkozva nem kommentált konkrét ügyeket, de ismertette a pénzmosásgyanús tranzakciók felfüggesztésének általános rendjét.

A VSquare szerint a külföldi tulajdonú bankok mostani lépései ebbe a folyamatba illeszkednek. A 11 milliárd forintos befagyasztás mellett egy másik, szintén külföldi tulajdonban lévő magyar bank minden, bizonyos értékhatár fölötti utalást leállított, melyek Szingapúrba, az Egyesült Arab Emírségekbe, Ománba, Bahreinbe, Szaúd-Arábiába, Uruguayba, Nicaraguába, Svájcba, illetve egy bécsi privátbankhoz mentek volna.

Egyes utalássorozatok 10–20 millió dollár közötti összegűek voltak. A portál forrásai szerint a pénzt mozgatni próbálók között volt az Orbán-rendszer egyik legismertebb strómanja és egy jelentős ingatlanérdekeltségekkel rendelkező oligarchakör is. Ugyanakkor a lap szerint a „nagy pénz” nem feltétlenül ezeken a csatornákon áramlik.

Az ügyben a hatóságok és a pénzintézetek jellemzően szűkszavúan nyilatkoznak. A bankok általában a compliance-folyamataikra és a banktitokra hivatkoznak, míg a rendőrség megerősítette, hogy hűtlen kezelés gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen indítottak eljárást.

Alig egy héttel a távozása előtt Orbán Viktor levélben közölte Sulyok Tamás köztársasági elnökkel: kormánya nem hajtja végre az Európai Unió Bíróságának ítéletét a melegeket a pedofilokkal összemosó, kormányoldalon gyermekvédelminek nevezett törvényről – írta meg a Telex.

A levelet Gulyás Gergely, a Fidesz leendő frakcióvezetője tette közzé a Facebookon azzal a felütéssel, hogy „a gyermekvédelem ügye Magyarországra tartozik, ezzel kapcsolatos döntéseket nekünk kell meghoznunk”.

Az Európai Unió Bírósága teljes ülésen kimondta, hogy a 2021-es törvény több ponton is sérti az uniós jogot, többek között a belső piaci szolgáltatásokra vonatkozó szabályokat, az EU Alapjogi Chartáját és az uniós értékeket rögzítő alapító szerződést is.

Az ítélet szerint a magyar szabályozás diszkriminatív és megbélyegző az LMBTQ-személyekkel szemben, és a gyermekvédelemre való hivatkozás nem igazolhatja a szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetést. A döntés jogi súlyát jelzi, hogy a bíróság először állapította meg tagállammal szembeni perben az uniós értékek különálló megsértését.

A magyar kormány szerint azonban az ítélet nem jogi, hanem politikai alapon született. Orbán Viktor a levelében azzal érvelt, hogy a bíróság döntése figyelmen kívül hagyta Magyarország Alaptörvényét, amely rögzíti, hogy az anya nő, az apa férfi, és óvja a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát. A miniszterelnök szerint az uniós értékekre való hivatkozás nem írhatja felül a tagállamok alkotmányos identitását és a nemzeti hatáskörbe tartozó kérdéseket, mint amilyen az oktatás és a gyermeknevelés.

A bírósági döntések megtagadásának azonban komoly pénzügyi következményei lehetnek, amire már volt is példa. A menekültügyi szabályok be nem tartása miatt a magyar kormány korábban egy 78 milliárd forintos fizetési felszólítást kapott Brüsszelből, és azóta az Európai Bizottság már meg is kezdte a bírság összegének levonását a Magyarországnak járó uniós támogatásokból. A mostani esetben is az Európai Bizottság újabb keresetet indíthat, amelyben már pénzügyi szankciók kiszabását kérheti, ha Magyarország nem tesz eleget az ítéletnek.

Az új Országgyűlés május 9-én tartja alakuló ülését, amivel az Orbán-kormány megbízatása megszűnik, így az ítélet végrehajtásának rendezése már az új kormány időszakára is átnyúlhat.