Ulf Kristersson svéd miniszterelnök nyílt levelet tett közzé az X-en, miután Orbán Viktor másodszor is az „összeomló Svédországról” írt bejegyzést. A svéd kormányfő reagálásában azt írta: tudja, hogy Magyarországon kampány zajlik, és Orbánnak most valódi kihívója van. Hozzátette, hogy
Svédország nem kíván részt venni a magyar választási kampányban, és nem is avatkozik bele.
Kristersson kiemelte, hogy Svédország mindig is Magyarország barátja volt. Példaként említette Raoul Wallenberget, a budapesti svéd nagykövetet, aki zsidókat mentett, valamint az 1956-os forradalom után Svédországba menekült magyarokat is. Azt írta, a demokratikus országok akkor is segítették egymást, és most is ezt teszik.
„Ezért támogatjuk, akárcsak 1944-ben és 1956-ban, azokat a demokratikus országokat, amiket az orosz tankok megpróbálnak lerohanni. Akkor Magyarországról volt szó, ma Ukrajnáról van szó.
És ha nem cselekszünk, holnap egy másik országról lehet szó.”
A svéd miniszterelnök arra is kitért, hogy éppen a demokratikus elköteleződés miatt fejezték ki többször aggodalmukat a magyarországi folyamatokkal kapcsolatban. „És ezért kérdezünk rá, amikor elmész kávézni ugyanannak az országnak a vezetőjével, amelyik 1956-ban elfojtotta honfitársaid szabadságharcát, és amelyik ma megtámadja a szomszédodat, Ukrajnát.”
A vita azután kezdődött, hogy Orbán Viktor az X-en megosztott egy részletet a Harcosok Klubja hétvégi edzőtáborában mondott beszédéből. Ebben arról beszélt, hogy Svédországban a bűnözői hálózatok svéd gyerekeket használnak gyilkosként, és szerinte több mint 280 kiskorú lányt tartóztattak le gyilkosság miatt.
Ulf Kristersson felháborítónak és valótlan állításnak nevezte a magyar miniszterelnök szavait,
és azt írta: Orbán szétrombolja a jogállamiságot.
Az Orbán által említett letartóztatásokra vonatkozó adat nem felelt meg a valóságnak. Svédországban 2024-ben összesen 92 emberölés történt, ezeknek is csak kis részét követték el nők.
Kristersson bejegyzésében egy 2007-es Orbán-idézetet is megosztott, amely így szól: „az olaj keletről jöhet, de a szabadság mindig nyugatról jön.”
„A Nyugat egyfajta új generációjaként üzenetünk a nálunk fiatalabbaknak az, hogy ragaszkodjunk egy nyugati típusú Magyarországhoz, ne hagyjuk, hogy Magyarország letérjen nyugati útjáról, és szeressük, hogy Magyarország egy nyugati típusú ország, ami azt jelenti, hogy hiszünk az emberek szabad akaratában és az egymás iránti kölcsönös felelősségvállalásban, amelyet magunkra vállalunk, amelyek a nyugati kultúra elválaszthatatlan részei" - írta a svéd miniszterelnök.
Ulf Kristersson svéd miniszterelnök nyílt levelet tett közzé az X-en, miután Orbán Viktor másodszor is az „összeomló Svédországról” írt bejegyzést. A svéd kormányfő reagálásában azt írta: tudja, hogy Magyarországon kampány zajlik, és Orbánnak most valódi kihívója van. Hozzátette, hogy
Svédország nem kíván részt venni a magyar választási kampányban, és nem is avatkozik bele.
Kristersson kiemelte, hogy Svédország mindig is Magyarország barátja volt. Példaként említette Raoul Wallenberget, a budapesti svéd nagykövetet, aki zsidókat mentett, valamint az 1956-os forradalom után Svédországba menekült magyarokat is. Azt írta, a demokratikus országok akkor is segítették egymást, és most is ezt teszik.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Videó: Eltemették Tarr Bélát, Szinetár Miklós, Iványi Gábor és Karácsony Gergely is beszédet mondott
Több százan búcsúztatták a magyar filmművészet egyik legmeghatározóbb alakját a Fiumei úti sírkertben. A főpolgármester elvitte a szertartásra a budapesti díszpolgári okiratot, amelyet korábban nem volt lehetősége átadni a január elején elhunyt filmrendezőnek. A búcsúzók szerint Tarr Béla öröksége az, hogy filmjei örökre megőrzik az emberi sorsokat.
Több százan gyűltek össze pénteken kora délután a Fiumei úti sírkertben, hogy végső búcsút vegyenek Tarr Bélától, aki hetvenéves korában hunyt el január 6-án. A világhírű filmrendező temetésén írók, filmesek és városvezetők mondtak beszédet – búcsújukban ugyanaz a csönd és súly uralkodott, amelyet Tarr Béla filmjeiből ismerünk.
Eltemették Tarr Bélát, a magyar filmművészet legmeghatározóbb alakját. Pályatársai búcsúztak tőle, megemlékezéseikben Költőként, halhatatlanként említette Szinetár Miklós is. A megemlékezésen beszédet mondott Karácsony Gergely is, aki végül ide hozta el a budapesti díszpolgári címét, mivel nem volt alkalma novemberben átadni. A Főpolgármester a legszabadabb embernek titulálta.
A búcsúztatáson elsőként Krasznahorkai László és Iványi Gábor lépett a mikrofonhoz.
Iványi Gábor először azt kérte, hogy csendben gondoljanak együtt a rendezőre. Majd beszédében úgy fogalmazott:
„ha le is szalad a régi vetítőgépről a celluloid, a tekercs dobozba kerül, de ott marad örök időkre a film. Nem a filmszakadás az örök akarat”.
Szinetár Miklós Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas rendező, forgatókönyvíró szerint Tarr Béla nagy varázslata az volt, hogy filmjeit nézve elfelejtjük, hogy filmet nézünk.
„Ha őt nézzünk, embereket, sorsokat, történeteket nézünk.”
„Tudott valamit, akit csak kevesen tudtak. A diploma filmjében a kiváló színészek egyszer csak átváltoztak emberré. Tarr filmjeiben a nyomasztó hétköznapok tömege egy ponton túl átváltozott energiává. Ezután a film magával ragadott, de nem söpört el senkit. Ahogy a Sátántangóban is láthattuk, mindig menni kell az úton, amíg csak lehet” - mondta a rendező, aki szerint „Tarr Béla sajnos korán halt meg, de halhatatlan”.
Karácsony Gergely, Budapest polgármestere azt mondta, nem ismert Tarr Bélánál szabadabb embert, majd hozzátette:
„Ha film, ha magyar, ha súlyos, akkor Tarr Bélához kell fordulni”.
A főpolgármester arról is beszélt, hogy szerette volna átadni a díszpolgári címet.
„Azt mondta, nagyon unja már a kitüntetéseket, mégis azt éreztem, fontos neki a Budapest Díszpolgára cím. Eljönni sajnos nem tudott, de ígérte, hogy összeszedi magát. Sajnos, már nem találkozhattunk többet” – mondta beszédében. Végül hozzátette: elhozta most a temetésre a kitüntetést, amit a koporsó mellé tettek.
Tarr Béla 70 éves korában, hosszú betegség után hunyt el január 6-án. Bő harmincéves rendezői pályafutása alatt kilenc nagyjátékfilmet és maroknyi rövidfilmet készített. Utolsó játékfilmjét, A torinói lovat 2011-ben mutatták be.
Január 24-én, amikor több mint tíz év után újra 35 milliméteres kópiáról vetítették az Urániában a Sátántangót, Víg Mihály, a film főszereplője és zeneszerzője azt mondta: „Ha valakit érdekel, hogy egyáltalán ki volt Tarr Béla, akkor nézze a filmjeit, és ezekből meg fogja tudni.” A 2020-as években a Magyar Filmarchívum Tarr közreműködésével több filmjét is felújította, ezeket világszerte vetítették fesztiválokon és mozikban.
Pályafutását számos díjjal ismerték el: 1983-ban Balázs Béla-díjat, 2003-ban Kossuth-díjat kapott, 2005-ben pedig a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével tüntették ki. 2011-től 2023-ig a Magyar Filmművészek Szövetségének elnöke, majd tiszteletbeli elnöke volt. Művészetét többek között a Német Művészeti Akadémia Konrad Wolf-díjával és a francia Művészeti és Irodalmi Rend lovagi fokozatával is elismerték. 2023-ban az Európai Filmakadémia tiszteletbeli életműdíját, tavaly februárban pedig a Magyar Filmszemle életműdíját vehette át.
Az utolsó években sem vonult vissza a közélettől és a filmkészítéstől. Executive producerként segítette az Árni és a Minden csillag című játékfilmek, valamint az Élő kövek című rövidfilm megszületését. Az egykori egyetemének modellváltása után létrejött FreeSZFE alapítója és oktatójaként is tevékenykedett. Tavaly ő volt a Pride egyik megnyitója, novemberben pedig Budapest díszpolgára lett. Mozgóképen utoljára Beton.Hofi Tarr Béla című dalának videoklipjében szerepelt.
Több százan gyűltek össze pénteken kora délután a Fiumei úti sírkertben, hogy végső búcsút vegyenek Tarr Bélától, aki hetvenéves korában hunyt el január 6-án. A világhírű filmrendező temetésén írók, filmesek és városvezetők mondtak beszédet – búcsújukban ugyanaz a csönd és súly uralkodott, amelyet Tarr Béla filmjeiből ismerünk.
Videónk a temetésről:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
21 Kutatóközpont: A Fidesz egyik fellegvárában komoly különbséggel veri a TISZA a kormánypártot
A felmérés szerint a TISZA jelöltje, Rápli Róbert hat százalékponttal vezet a fideszes Vámos Zoltán előtt a Szombathely környéki körzetben. Ez a 2022-es, 50 százalékos Fidesz-győzelemhez képest jelentős elmozdulás.
Fordulat a Fidesz egyik hagyományos fellegvárában: a Tisza Párt átvette a vezetést Vas megye 1-es számú választókerületében – derül ki a 21 Kutatóközpont felméréséből.
A január 30. és február 2. között készült kutatás szerint
a biztos szavazó pártválasztók körében Magyar Péter pártja 53 százalékon áll, míg a kormánypárt 40 százalékon.
Az összes válaszadó körében a Tisza Párt 44, a Fidesz 35 százalékos támogatottsággal bír.
Nemcsak a pártok, de az egyéni jelöltek versenyében is a Tisza Párt áll jobban:
jelöltjükre, Rápli Róbertre 37 százalék szavazna, míg a fideszes Vámos Zoltánra 31. A függetlenként induló Czeglédy Csaba 15 százalékon áll.
Magyar Péter a közösségi oldalán a 2022-es országgyűlési választás adataival vetette össze az eredményeket, rámutatva, hogy míg akkor a Szombathely központú körzetben a Fidesz 52–37 arányban győzött, addig a mostani mérés 53–40-es Tisza-vezetést mutat. A választókerületet 2014 óta a fideszes Hende Csaba képviselte, aki 2022-ben a szavazatok 50 százalékát szerezte meg, tíz százalékponttal megelőzve az akkor közös ellenzéki jelöltként induló Czeglédy Csabát.
Hende Csaba azonban már nem indul, miután 2025-ben alkotmánybíróvá választották, így a Fidesz új jelölttel, Vámos Zoltán Vas vármegyei főispánnal vág neki a küzdelemnek. A Tisza Párt jelöltje a körzetben Rápli Róbert, egy szombathelyi szakgimnázium igazgatója.
Fordulat a Fidesz egyik hagyományos fellegvárában: a Tisza Párt átvette a vezetést Vas megye 1-es számú választókerületében – derül ki a 21 Kutatóközpont felméréséből.
A január 30. és február 2. között készült kutatás szerint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Képgaléria: több százan búcsúztatták Tarr Bélát a Fiumei úti sírkertben
A hetvenéves korában elhunyt Kossuth- és Balázs Béla-díjas rendezőt számos pályatárs, barát és tisztelője kísérte utolsó útjára. Ravatalánál Iványi Gábor, Karácsony Gergely és Szinetár Miklós is búcsúbeszédet mondott. Fotósunk képei a temetésről.
Pénteken helyezték örök nyugalomra a Fiumei úti sírkertben a hetvenéves korában elhunyt Kossuth- és Balázs Béla-díjas Tarr Bélát. A világhírű alkotó temetésén írók, filmesek és városvezetők mondtak beszédet.
A szertartáson ott volt többek közt az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai László, Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere, Iványi Gábor lelkész, Szinetár Miklós rendező, Fred Kelemen és Patrick Marshall filmrendező, Vermes Dorka forgatókönyvíró, Ladányi Jákob filmrendező, Olasz Renátó színész-rendező, Szabó Simon színész, valamint számos barát, pályatárs, tisztelő.
Pénteken helyezték örök nyugalomra a Fiumei úti sírkertben a hetvenéves korában elhunyt Kossuth- és Balázs Béla-díjas Tarr Bélát. A világhírű alkotó temetésén írók, filmesek és városvezetők mondtak beszédet.
A szertartáson ott volt többek közt az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai László, Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere, Iványi Gábor lelkész, Szinetár Miklós rendező, Fred Kelemen és Patrick Marshall filmrendező, Vermes Dorka forgatókönyvíró, Ladányi Jákob filmrendező, Olasz Renátó színész-rendező, Szabó Simon színész, valamint számos barát, pályatárs, tisztelő.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán titokban mozgósított Mezőtúron, édesanyja szülővárosa 145 milliót kapott a kormánytól
Orbán Viktor egy zárt körű aktivistagyűlésen adott kampányutasításokat Mezőtúron. A miniszterelnöki látogatás napján a kormány egyedi döntéssel ítélt meg a városnak támogatást.
„Nem miniszterelnökként, hanem pártelnökként” beszélt Orbán Viktor egy zárt körű, előre nem hirdetett mezőtúri rendezvényen, ahová a Telex egy olvasói tipp alapján jutott el. A lap szerint a csütörtöki esemény annyira titkos volt, hogy a meghívottak egy része sem tudta, kit jön meghallgatni, a helyszínre érkező újságírók mozgását pedig a biztonságiak nehezítették.
A miniszterelnök a rendezvényt nem választási gyűlésnek, hanem „önkéntes vagy aktivista gyűlésnek” nevezte, és ennek megfelelően is beszélt. „Ezért nem is úgy fogok beszélni önökhöz, mint miniszterelnök, hanem inkább úgy, mint pártelnök” – mondta a jelenlévőknek.
Kifejtette, hogy bár a Fidesznek saját mérései szerint tavaly szeptemberben még „utcahosszal” volt előnye a választókerületben, a helyzet mára kiélezettebbé vált.
„Nekünk a társadalmi többségünk megvan. A kérdés az, hogy el tudjuk-e őket vinni választani” – hangsúlyozta, és az utolsó két hétben fokozott terepmunkára, kopogtatásra és a támogatók név szerinti megkeresésére buzdította az aktivistákat.
A mozgósítási felhívás a helyi politikai vezetőkre is kiterjedt. Orbán Viktor elmondta, mit kért a város polgármesterétől: „A polgármester úrtól itt is elmondom, azt kértem, hogy nyíltan álljon be a jelöltünk mögé és támogassa a Zsoltot.”
A kampány fő üzeneteként a háborús veszélyt jelölte meg, mondván: „Európa masírozik a háború felé.” Arra kérte a hallgatóságot, hogy minél több embernek magyarázzák el, hogy a Tisza Párt háborúba vinné az országot. A Tisza Párt részéről korábban Ruszin-Szendi Romulusz volt vezérkari főnök a kormányzati vádakra reagálva úgy fogalmazott: „Sosem állítottam olyat, hogy bárki magyar katonákat küldene Ukrajnába.”
Orbán felhívta a támogatók figyelmét, hogy a választás annyira szoros, hogy akár egyetlen mandátumon is múlhat:
„A választásokon is úgy szereztünk mindig kétharmadot, hogy a különbség az ellenzék és közöttünk nem volt kétharmad, mert a választási rendszer, az olyan, hogy a végén a kis győzelmet is fölnagyítja, és elbillenti a győztes felé.
Nehogy véletlenül azt higgyék, hogy a megelőző választásokon mi olyan arányban nyertük meg a választást, mint amit a mandátumszám mutat a parlamentben. A valóságos támogatottság, hogy hány ember állt ide és hány velünk szemben, az mindig kisebb volt, mint a mandátumarányú fölényünk”
A rendezvény végén a Telex újságírója megpróbálta megkérdezni a miniszterelnököt arról, hogy Lázár János honnan jutott hozzá a miniszter ellen tüntetők bűnügyi adataihoz, de Orbán Viktor nem válaszolt a kérdésre. Lázár János korábban azzal indokolta az adatok ismeretét, hogy „amit a kormány tudhat, azt én is tudhatom.”
A miniszterelnöki látogatás napján jelent meg a Magyar Közlönyben az a kormányhatározat, amely 145 millió forint azonnali, pályázat nélküli támogatást ítélt meg Mezőtúrnak a városi sportcsarnok felújítására. A városból származik Orbán Viktor édesanyja, és a miniszterelnök is sok időt töltött ott gyerekkorában – erről egy pénteki Facebook-videójában mesélt.
„Nem miniszterelnökként, hanem pártelnökként” beszélt Orbán Viktor egy zárt körű, előre nem hirdetett mezőtúri rendezvényen, ahová a Telex egy olvasói tipp alapján jutott el. A lap szerint a csütörtöki esemény annyira titkos volt, hogy a meghívottak egy része sem tudta, kit jön meghallgatni, a helyszínre érkező újságírók mozgását pedig a biztonságiak nehezítették.
A miniszterelnök a rendezvényt nem választási gyűlésnek, hanem „önkéntes vagy aktivista gyűlésnek” nevezte, és ennek megfelelően is beszélt. „Ezért nem is úgy fogok beszélni önökhöz, mint miniszterelnök, hanem inkább úgy, mint pártelnök” – mondta a jelenlévőknek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
