Orbán Viktor: arra számítunk, hogy ezeket a szervezeteket és az Európában lévő terrorista sejteket aktiválni fogják
A kormányfő a terrorelhárítási vezetőkkel egyeztetett a közel-keleti háború magyarországi biztonsági hatásairól. Az intézkedések részeként magasabb készültséget és szigorúbb határellenőrzést rendeltek el.
„Most arra számítunk, hogy ezeket a szervezeteket és az Európában lévő terrorista sejteket aktiválni fogják” – jelentette be ma Orbán Viktor, miután a terrorellenes koordinációs bizottság ülésével kezdte a napját. A miniszterelnök szerint a közel-keleti háború közvetlenül érinti Magyarország biztonsági helyzetét, ezért a terrorelhárítással megbízott szervezetek vezetőivel közölte: „a működésüket magasabb készültségi fokozatba helyeztük”. A kormányfő a Facebookon számolt be a lépésekről – írta a 24.hu. A bejelentéssel párhuzamosan megerősítették a Magyarországra érkező külföldi személyforgalom ellenőrzését is.
A miniszterelnök videójában feltűnt Hajdu János, a Terrorelhárítási Központ vezetője, Pintér Sándor belügyminiszter és más, magas rangú rendvédelmi vezetők is. A mostani intézkedések előzménye, hogy Orbán Viktor március 4-én, szerdán utasította a rendvédelmi szerveket, hogy a szélsőséges iszlamista csoportokkal összefüggésbe hozható személyekkel szemben „a legszigorúbban lépjenek fel”.
A Védelmi Tanács szerdai ülése után döntöttek a közterületi rendőri és katonai jelenlét növeléséről, valamint az energetikai létesítmények védelmének megerősítéséről is.
Az európai uniós trendek is a fenyegetettség növekedésére utalnak. Az Europol legfrissebb, TE-SAT 2025-ös jelentése szerint a dzsihadista terrorizmus maradt a leghalálosabb fenyegetés a kontinensen, a közel-keleti konfliktust pedig a szélsőséges csoportok propagandacélokra használták fel. Az Európai Bizottság február végén mutatta be ProtectEU nevű új terrorellenes programját, amely többek között a radikalizáció megelőzésére és az online terrorista tartalmak elleni fellépésre fókuszál.
Ellenzéki pártok és jogvédők ugyanakkor többször bírálták a kormányt, amiért az szerintük félelemre építő narratívát használ, és a biztonságra hivatkozva tart fenn indokolatlannak tartott, tartós rendkívüli intézkedéseket. Felmerült az a kritika is, hogy a nemzetbiztonsági eszközöket politikai célokra használhatják.
„Most arra számítunk, hogy ezeket a szervezeteket és az Európában lévő terrorista sejteket aktiválni fogják” – jelentette be ma Orbán Viktor, miután a terrorellenes koordinációs bizottság ülésével kezdte a napját. A miniszterelnök szerint a közel-keleti háború közvetlenül érinti Magyarország biztonsági helyzetét, ezért a terrorelhárítással megbízott szervezetek vezetőivel közölte: „a működésüket magasabb készültségi fokozatba helyeztük”. A kormányfő a Facebookon számolt be a lépésekről – írta a 24.hu. A bejelentéssel párhuzamosan megerősítették a Magyarországra érkező külföldi személyforgalom ellenőrzését is.
A miniszterelnök videójában feltűnt Hajdu János, a Terrorelhárítási Központ vezetője, Pintér Sándor belügyminiszter és más, magas rangú rendvédelmi vezetők is. A mostani intézkedések előzménye, hogy Orbán Viktor március 4-én, szerdán utasította a rendvédelmi szerveket, hogy a szélsőséges iszlamista csoportokkal összefüggésbe hozható személyekkel szemben „a legszigorúbban lépjenek fel”.
A Védelmi Tanács szerdai ülése után döntöttek a közterületi rendőri és katonai jelenlét növeléséről, valamint az energetikai létesítmények védelmének megerősítéséről is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kiborult a dunabogdányi polgármester, mert a sajtó szerint spórolás helyett még több vizet használnak
Liebhardt András polgármester a Facebookon utasította vissza a dunabogdányiakat ért vádakat a vízkorlátozások bevezetése után. A településen pénteken elrendelt intézkedést a napi 100-150 köbméteres vízhiány és a Duna alacsony vízállása indokolta.
Pénteken 14 órától I. fokú vízkorlátozás van érvényben Dunabogdányban, mivel a település saját kútjai naponta nagyjából 1000-1050 köbméter vizet termelnek, a felhasználás viszont eléri a 1100-1150 köbmétert.
Liebhardt András polgármester a Facebookon közzétett bejegyzésében a konkrét számok mellett a leghatározottabban visszautasította, hogy a kialakult helyzetért a helyi lakosok lennének a felelősek.
„NEM, NEM ÉS NEM, A DUNABOGDÁNYIAK JUSZT SEM…” – kezdte bejegyzését Liebhardt, aki sajnálatosnak nevezte, hogy a tudósítások többsége felelőtlennek állítja be a dunabogdányi polgárokat.
„EZT SZERETNÉM KÖZÖSSÉGÜNK NEVÉBEN A LEGHATÁROZOTTABBAN VISSZAUTASÍTANI!!!” – írta, hozzátéve, hogy a közösség korábban már többször bizonyította, hogy szolidáris és képes az összefogásra a nehéz helyzetekben.
A polgármester közölte, hogy a korlátozás pénteken 14 órakor lépett életbe, amit egy önkéntes takarékosságra való felhívás előzött meg. Kiemelte, hogy a környező településeken és szerinte „miniszteri ajánlás alapján majd az egész országban” hasonló intézkedések vannak érvényben. „Tehát nincs itt semmi látnivaló, illetve van, de pont ugyanaz, mint másutt!” – fogalmazott.
Azt is elmagyarázta, hogy „Dunabogdány szigetszerű vízközművel rendelkezik, teljes egészében saját kútjaink látják el a települést.”
A megnövekedett nyári vízfelhasználást nemcsak a lakosok, hanem a turizmus és az ideiglenesen a településen tartózkodók is okozzák, ezért tartja igazságtalannak a helyiek megbélyegzését.
A helyzetet „egy nyári adottság, adott víziközművel és egy szörnyen alacsony dunai vízállással” magyarázta.
Liebhardt arra kért mindenkit, ne üljön fel a hergelésnek, „különösen ne a 1946-os Szabad Nép-re oly jellemző szalagcímekkel jelentkező sajtótermékeknek.”
A hét közepén a Pilisi-medence 14 településén már a legsúlyosabb, harmadfokú vízkorlátozást kellett elrendelni, miután a Duna Menti Regionális Vízmű szerint a korábbi felszólítások hatástalanok maradtak. A helyzet annyira kritikussá vált, hogy Szentendre magasabban fekvő részein több ezer ember maradt ivóvíz nélkül, számukra lajtos kocsikkal kellett vizet szállítani.
Pénteken 14 órától I. fokú vízkorlátozás van érvényben Dunabogdányban, mivel a település saját kútjai naponta nagyjából 1000-1050 köbméter vizet termelnek, a felhasználás viszont eléri a 1100-1150 köbmétert.
Liebhardt András polgármester a Facebookon közzétett bejegyzésében a konkrét számok mellett a leghatározottabban visszautasította, hogy a kialakult helyzetért a helyi lakosok lennének a felelősek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szijjártó Péter után Budai Gyula is kiléphet a Fidesz-frakcióból, megvannak az utódjelöltek
Újabb személycserék jöhetnek a Fidesznél: az ATV szerint Budai Gyula is távozhat a parlamenti frakcióból. Helyére Palóc André és Hortay Olivér érkezhet, akik a BYD-hoz igazolt Szijjártó Péter mandátumát is pótolnák.
Újabb személycserék jöhetnek a Fidesz parlamenti frakciójában: Palóc André, a Nemzetgazdasági Minisztérium korábbi szóvivője és Hortay Olivér, a Századvég energetikai szakértője is mandátumot kaphat – írta szombaton az ATV. Az egyik megüresedő helyet a kínai autógyártó BYD-hoz szerződött és mandátumáról július közepén lemondott Szijjártó Péter adja át.
A másik távozó személyéről egyelőre nincs megerősített információ, de a portál szerint Budai Gyuláról lehet szó.
Budai korábban már jelezte a 24.hu-nak, hogy fontolgatja a visszavonulását. A hír egybevág azokkal a sajtóértesülésekkel, amelyek szerint a Fidesz parlamenti képviselőinek tizedét még idén lecserélhetik. Az RTL Híradó a héten arról számolt be, hogy a Külügyminisztérium adatai szerint a Budai Gyulára eső magángépes utazási költségek meghaladták a 273 millió forintot.
Magyar Péter miniszterelnök a személycseréket úgy kommentálta, hogy a Fideszen belül kitört a „bandaháború”, Bóka Jánost pedig a párt új „csődbiztosának” nevezte.
Újabb személycserék jöhetnek a Fidesz parlamenti frakciójában: Palóc André, a Nemzetgazdasági Minisztérium korábbi szóvivője és Hortay Olivér, a Századvég energetikai szakértője is mandátumot kaphat – írta szombaton az ATV. Az egyik megüresedő helyet a kínai autógyártó BYD-hoz szerződött és mandátumáról július közepén lemondott Szijjártó Péter adja át.
A másik távozó személyéről egyelőre nincs megerősített információ, de a portál szerint Budai Gyuláról lehet szó.
Budai korábban már jelezte a 24.hu-nak, hogy fontolgatja a visszavonulását. A hír egybevág azokkal a sajtóértesülésekkel, amelyek szerint a Fidesz parlamenti képviselőinek tizedét még idén lecserélhetik. Az RTL Híradó a héten arról számolt be, hogy a Külügyminisztérium adatai szerint a Budai Gyulára eső magángépes utazási költségek meghaladták a 273 millió forintot.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Anita szerint bekövetkezhet a schengeni határok lezárása a spanyol migránshelyzet miatt
A külügyminiszter a közösségi oldalán számolt be arról, hogy Magyar Péter és 21 uniós vezető közös levélben bírálta Spanyolországot. A példátlan fellépést az váltotta ki, hogy a napokban közel 50 ezer illegális migráns érkezett a spanyol fennhatóságú Ceutába.
Orbán Anita külügyminiszter szombati bejegyzése szerint Magyar Péter miniszterelnök 21 uniós kollégájával együtt közös levélben bírálta a spanyol kormányfőt, miután a napokban közel 50 000 illegális migráns érkezett Spanyolországba.
A levél aláírói jelezték, hogy szükség esetén készek ideiglenesen visszaállítani a belső határellenőrzést a schengeni övezetben.
A külügyminiszter arról írt, a spanyolországi események nyugtalanító emlékeket idéznek fel 2015-ből, amikor Európa külső határait gyakorlatilag áttörték. Szerinte a kialakult helyzethez hozzájárult a spanyol Legfelsőbb Bíróság e hónap elején hozott ítélete.
A bírósági döntés hatásáról azt írta: „Úgy tűnik, hogy a spanyol Legfelsőbb Bíróság e hónap elején hozott ítélete – amely szerint a határt átúszva érkező embereket nem lehet azonnal visszaküldeni – hozzájárult az elmúlt napok eseményeihez.”
Orbán Anita közölte, hogy tegnap folyamatosan egyeztetett külügyminiszter kollégáival, és
azonnali cselekvésre van szükség.
A poszt szerint spanyol kollégája megerősítette, hogy a Spanyolországba érkezettek közül sokan már visszatértek Marokkóba.
„José Manuel Albares spanyol kollégám megerősítette, hogy 49 000 ember már visszatért Marokkóba.” A helyzet komolysága indokolta a 22 kormány- és államfő által aláírt levelet, amely szerint a spanyol kormány intézkedései gyengítik az EU külső határainak védelmét, ezért uniós szinten összehangolt fellépést sürgetnek.
A poszt szerint a levél aláírói arra figyelmeztetnek, „hogy nem szabad azt az üzenetet közvetíteni, hogy az illegális belépés később jogszerű tartózkodássá válhat”.
Ennek érdekében „azt is jelezték, hogy szükség esetén készek ideiglenesen visszaállítani a belső határellenőrzést a schengeni övezetben”, és videókonferenciát kezdeményeztek az uniós belügyminiszterek között.
A külügyminiszter bejegyzését azzal zárta, hogy minden tagállam felelős a külső határok védelméért, és a magyar kormány továbbra is kiáll az illegális migrációval szemben. „Minden ország, így Spanyolország is, felelősséget visel az Európai Unió külső határainak védelméért. A kormány minden körülmények között kiáll az illegális migrációval szemben Magyarország határainak védelme mellett.”
A spanyol fennhatóság alatt álló észak-afrikai Ceuta városánál csütörtökön és pénteken rendkívüli helyzet alakult ki. Mintegy 50-60 ezer ember próbált meg bejutni a városba Marokkó felől, sokan a tengeren át úszva. A spanyol kormány a hadsereget is bevetette a drámai válság kezelésére, amelynek péntek estig az AP hírügynökség szerint már 67 halálos áldozata volt.
Orbán Anita külügyminiszter szombati bejegyzése szerint Magyar Péter miniszterelnök 21 uniós kollégájával együtt közös levélben bírálta a spanyol kormányfőt, miután a napokban közel 50 000 illegális migráns érkezett Spanyolországba.
A levél aláírói jelezték, hogy szükség esetén készek ideiglenesen visszaállítani a belső határellenőrzést a schengeni övezetben.
A külügyminiszter arról írt, a spanyolországi események nyugtalanító emlékeket idéznek fel 2015-ből, amikor Európa külső határait gyakorlatilag áttörték. Szerinte a kialakult helyzethez hozzájárult a spanyol Legfelsőbb Bíróság e hónap elején hozott ítélete.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: Magyarország összefogott a bajban, köszönjük!
A miniszterelnök szombaton a közösségi oldalán kérte a lakosságot a nem létfontosságú vízfogyasztás azonnali felfüggesztésére. A felhívás a Paksi Atomerőmű teljesítménycsökkentése és az országos vízhiány miatt elrendelt rendkívüli helyzetben született.
Magyar Péter miniszterelnök szombaton a közösségi oldalán kért rendkívüli energiatakarékosságot és vízfogyasztás-mérséklést a lakosságtól, miután az ország energia- és vízellátó rendszere a tartós hőhullám és aszály miatt kritikus terhelés alá került.
A kormányfő bejegyzésében a nemzeti összefogás fontosságát hangsúlyozta, kijelentve: „Magyarország összefogott a bajban.”
Köszönetet mondott a lakosságnak, a vállalatoknak, az önkormányzatoknak és az intézményeknek, amiért komolyan veszik a kormány döntéseit.
Azt írta, „közös feladatunk és felelősségünk a zavartalan energia- és vízszolgáltatás fenntartása.”
„Kérem, hogy ma is és a következő napokon is mindenki igyekezzen visszafogni az áramfelhasználását a kritikus 17:00 és 22:00 óra közötti időszakban!” – fogalmazott a miniszterelnök, aki emellett többnapos, általános víztakarékosságot is kért.
„Kérem továbbá, hogy a következő napokban, lehetőség szerint mindenki tartózkodjon a locsolástól, az autómosástól, a medencék feltöltésétől és az átütemezhető ivóvíz-felhasználástól!”
A bejegyzést azzal zárta, hogy „mutassuk meg, hogy közösen képesek vagyunk túljutni ezeken, a soha nem látott kihívásokon! Vigyázzunk egymásra!”
Magyar Péter miniszterelnök szombaton a közösségi oldalán kért rendkívüli energiatakarékosságot és vízfogyasztás-mérséklést a lakosságtól, miután az ország energia- és vízellátó rendszere a tartós hőhullám és aszály miatt kritikus terhelés alá került.
A kormányfő bejegyzésében a nemzeti összefogás fontosságát hangsúlyozta, kijelentve: „Magyarország összefogott a bajban.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
