Képeken a drámai válság Ceutában: 50-60 ezer menekült juthatott be a városba egy nap alatt, 34-en meghaltak

Százmilliós tételekben költöttek a Karmelita kolostor belső tereinek berendezésére és díszítésére az elmúlt években, miközben a kormányzati kommunikáció puritán munkahelyként hivatkozott az épületre.

– derül ki a Magyar Hang közérdekű adatigénylésére kapott válaszokból.

A Várkapitányság által kiadott szerződések szerint a Pápai Asztalos Kft. bruttó 151 millió forintért gyártott bútorokat közbeszerzési eljárás nélkül, egy olyan kormányrendeletre hivatkozva, amit „a különleges biztonsági intézkedést igénylő” beszerzéseknél lehet alkalmazni. Ugyanez a cég szállított egy kültéri ülőgarnitúrát is 11 millióért.

A részletes adatokból kiderül, hogy a szecessziós és art deco stílusjegyeket viselő lámpatesteket és csillárokat a Zengővári Kft. gyártotta le 266 millióért. Az egykori templomtérből átalakított, ötszáz fős rendezvényterem központi eleme, az orgona 270 millió forintba került, ezt az Aeris Orgona Kft. készítette.

A hangszerrel szemben látható, 17 négyzetméteres, Sacra conversazione című festményért közel 179 millió forintot fizettek ki Kisléghi Nagy Ádám festőművész vállalkozásának. A terem kárpitozott székei és függönyei további 56,6 millió forintot emésztettek fel. A Várkapitányság ugyanakkor több kérdést is hárított, mondván, a beszerzéseket más állami cégek bonyolították le, így a teljes kép a belső terek költségeiről továbbra sem ismert.

A Karmelita körüli költések és a puritán jelleg vitája a májusi kormányváltás után éleződött ki igazán, amikor Magyar Péter miniszterelnök megnyitotta az épületet a nyilvánosság előtt.

A vezetett séták célja az volt, hogy bemutassák a korábbi kormányzati fényűzésnek tartott elemeket, köztük a most árazott műtárgyakat, a nemes faanyaggal burkolt tárgyalókat és Rogán Antal korábbi minisztériumának szivartermét. A Karmelita felújítása és a Miniszterelnökség 2019-es beköltözése a budai Várnegyedet átalakító Nemzeti Hauszmann Program részeként valósult meg, amelyet az Orbán-kormány a nemzeti örökség helyreállításaként kommunikált.

A most nyilvánosságra került, százmilliós tételek mellett korábban is napvilágot láttak már kisebb, de a luxust jelző beszerzések.

A miniszterelnöki teraszra 2024-ben bruttó 11 millió forintért vásároltak kültéri ülőgarnitúrát. A korábbi kormánypárti politikusok a vádakra reagálva azt hangsúlyozták, hogy az épület nem egy luxuspalota, és arra buzdították a választókat, hogy személyesen győződjenek meg a szerintük ízléses és puritán kialakításról. A most nyilvánosságra hozott összegek pontosítják a reprezentációs célokra fordított kiadásokat.

A Duna vízszintjének drámai csökkenése miatt napokon belül teljesen leállhat a Paksi Atomerőmű.

A kormányfő hangsúlyozta, hogy a leállítás egy biztonsági protokoll szerint történik és nem jelent nukleáris veszélyt az országra.

A miniszterelnök szerint példátlan helyzet állt elő. „A jelenlegi helyzet egy rendellenes állapot” – fogalmazott, és kiemelte, 1982-es üzembe helyezése óta még soha nem volt szükség az erőmű teljes leállítására.

Nagy László, az atomerőmű műszaki vezérigazgató-helyettese hozzátette, az előrejelzések sem mutatták a vízszint ilyen drasztikus csökkenését.

A szakemberek szerint a biztonsági hűtőrendszer szivattyúi mínusz 144 centiméteres vízállásig képesek ellátni a feladatukat.

A normál működéshez az erőműnek másodpercenként 100 köbméter hűtővízre van szüksége. A teljes leállítás után a biztonsági hűtőrendszernek továbbra is működnie kell, hogy a fűtőelemek által termelt maradékhőt elvezessék. A kormány szerint az energiaellátás biztonsága garantált a kieső termelés importból és más hazai erőművekből történő pótlásával, ugyanakkor a nagy ipari fogyasztókat önkorlátozásra, a lakosságot pedig takarékosságra kérik.

A helyzet nem egyedülálló a térségben, a romániai Cernavodában nemrég szintén le kellett állítani egy reaktort a Duna alacsony vízállása miatt.

A következő napok kulcskérdése, hogy a Duna vízgyűjtő területén megérkezik-e a várt csapadék. Ha a vízállás tartósan a kritikus szint alá süllyed, elkerülhetetlenné válik a teljes leállás. Az erőmű újraindítására csak akkor kerülhet sor, ha a Duna vízszintje és vízhozama ismét biztonságos szintre emelkedik.

Új megbízott főigazgatókat neveztek ki három országos közgyűjtemény élére pénteken.

A kinevezéseket Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter jóváhagyásával Zsigmond Gábor, az MNMKK elnöke adta ki.

Gerencsér Judit korábban hat éven át az Országos Széchényi Könyvtár általános főigazgató-helyettese volt, jelenleg a Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke, kutatási területe a mesterséges intelligencia könyvtári alkalmazása. Jékely Zsombor művészettörténész, a Yale Egyetemen szerzett doktori fokozatot, és 2010 ősze óta az Iparművészeti Múzeum gyűjteményi főigazgató-helyetteseként dolgozott. Babocsay Gergely a biológiatudományok doktora, herpetológus, a Mátra Múzeum Gerincesgyűjteményének kurátora és 2019-től a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület alelnöke.

A három intézmény korábbi főigazgatóját egy minisztériumi átvilágítás után menesztették. A minisztérium a döntést a vizsgálat eredményeire hivatkozva hozta meg, és már akkor jelezte, hogy megkezdik a közgyűjteményi rendszer decentralizálását. Tarr Zoltán miniszter korábban a szakmai autonómia helyreállítását és a központosított struktúrák leépítését tűzte ki célul. A nyáron több közgyűjteményben is rendkívüli vizsgálatokat rendeltek el.

Az integrált központ létrehozása Demeter Szilárd nevéhez fűződött, aki 2025 október végén távozott a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ éléről. Utódja a poszton Zsigmond Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója lett, aki a mostani megbízott vezetőket is kinevezte.

via MTI

Magyar Péter miniszterelnök paksi bejelentkezésében közölte, a Duna rekordalacsony vízállása miatt napokon belül a teljes atomerőmű leállítására kényszerülhetnek. A helyszíni videóban így fogalmazott:

A miniszterelnök hozzátette, hogy „A Duna vízállása jelenleg mínusz 125 centiméter.” A kormány azonnali intézkedéseket hozott, és 31 nagyfogyasztó már „220 megavatnyi önkéntes fogyasztáscsökkenést vállalt a 17 és 22 óra közötti kritikus időszakban”.

A paksi atomerőműtől közzétett videóban Magyar Péter arról beszélt, hogy a Duna soha nem látott alacsony vízállása miatt tovább kell csökkenteni az erőmű teljesítményét. A kormány „Védelmi munkacsoportot” állított fel, a MAVIR pedig „óráról órára hangolja össze a hazai termelést, az importot és a fogyasztást”. Soron kívül dolgoznak a Dunamenti erőmű kiesett kapacitásának újraindításán, a Dunai Finomító vízellátásának biztosítására pedig három ideiglenes szivattyút telepítettek.

A nagyfogyasztók önkéntes korlátozásai mellett az állam is takarékoskodik: lekapcsolják a díszkivilágításokat, csökkentik a hűtőberendezések teljesítményét, és a jövő héten otthoni munkavégzés elrendelésére is sor kerülhet. „Elhalasztjuk az országgyűlés hétfői és keddi ülését is” – jelentette be. A létfontosságú szolgáltatások, mint a kórházak és vízművek, elsőbbségi védelmet kapnak.

Az ivóvízellátás is rendkívüli beavatkozást igényel, Szentendrére a honvédség szállít vizet. A kialakult helyzet szerinte megmutatja, „milyen örökséget is hagyott ránk az Orbán-kormány”. Állítása szerint 2018 óta tudni lehetett, hogy a Duna vízállása veszélyeztetheti Paks működését, a szükséges szivattyúberuházásról azonban csak idén írták alá a szerződést. Úgy látja, a víziközműveket is tönkre tették, és az aszályra sem készítették fel az országot. A miniszterelnök szerint a mostani helyzetben hiányoznak azok az uniós források, „amiket Orbánék korrupciója miatt vesztett el az ország”.

A következő években új szélerőművek épülhetnek, és „868 milliárd forintnyi energetikai fejlesztési forrást fogunk megvalósítani”. Ebből szélenergiát, energiatárolást, hálózatfejlesztést, geotermikus beruházásokat, okosmérőket és a háztartási napelemek gyorsabb csatlakoztatását finanszírozzák. Azt is mondta, hogy „A Fidesz… az Alkotmánybíróságon támadta meg az uniós 1000 milliárdok hazahozatalához szükséges jogszabályokat”.

Leszögezte, „ezt nem engedjük”, és megígérte, hogy vigyázni fognak „Magyarország egyik legnagyobb kincsére, a vízre”. Végül köszönetet mondott a védekezésben részt vevőknek, és mindenkitől azt kérte, hogy a 17 és 22 óra közötti idősávban csökkentse az áramfogyasztását, valamint a következő napokban mellőzze az öntözést, az autómosást és a medencék feltöltését.

A miniszterelnök bejelentését a Paksi atomerőmű körüli események drámai eszkalációja előzte meg. Hétfő este a Duna folyamatos apadása miatt az 1-es blokkon 254 megawattos teljesítménycsökkentést hajtottak végre. A helyzet sajtóhírek szerint szerdán vált kritikussá, amikor a soha nem látott, mínusz 118 centiméteres vízállás miatt elrendelték a 3-as blokk teljes leállítását. A negatív rekordok másnap is folytatódtak, csütörtök reggel már a 2-es blokk teljesítményét kellett a felére csökkenteni, miután a vízszint mínusz 121 centiméterre süllyedt.

A kormány a kialakult helyzetért egyértelműen az előző vezetést teszi felelőssé. Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter szerint a válság egy több tízmilliárdos beruházás elmulasztása miatt következett be, ezzel a kialakult helyzetet az előző kormány hibájának nevezte. A Magyar Péter bejelentése után a főváros is reagált: Karácsony Gergely főpolgármester elrendelte Budapesten a díszvilágítás lekapcsolását, hogy ezzel is csökkentsék az energiafogyasztást.