Perger András: A gördülő áramszünet csak a legvégső eset lehet, de a villamosenergia-rendszer összeomlását el kell kerülni
Perger András, az Energiaklub programvezetője volt az Egyenes Beszéd vendége, ahol a kialakult energiahelyzetről és a Paksi Atomerőmű leállása körüli problémákról beszélt. A szakértő a beszélgetést a Dunamenti erőmű újraindításának hírével kezdte, amely plusz 380 megawattnyi kapacitást jelent a rendszernek. Elmondása szerint egy elektromos berendezés hibája okozta a kiesést, de az alkatrészcsere sikeres volt.
Annak érzékeltetésére, hogy ez a kapacitás mire elég, a légkondicionálók fogyasztását hozta fel példaként. Számításai szerint a Magyarországon található körülbelül 2 millió klímaberendezésből, ha kétharmaduk egyszerre üzemel, az „nagyságrendben ilyen 5-600 megawattos villamosenergia-igényt is jelenthet”.
Az importlehetőségeket értékelve kifejtette, hogy bár a határokon át akár 4000 megawattnyi kapacitás is bejöhet az országba, a valódi kérdés mindig az, hogy a szomszédos országokban van-e elegendő termelés. Úgy látja, a piac nem feszült, az árak a júniusi hőhullám alatti 700-1000 eurós szintek helyett most 200-300 euró körül mozognak.
Az Energiaklub szakértője a nagy ipari fogyasztók önkéntes, majd esetlegesen kötelező fogyasztáscsökkentéséről is beszélt. Perger András szerint a következő napokban 7000-7500 megawattos csúcsterhelésre lehet számítani, amelynek jelentős részét, különösen az esti órákban, a háztartások adják. „4000 megawattot is akár” – állította.
Úgy látja, nem meglepő, hogy a kormány már a kötelező korlátozás jogszabályi feltételeit készíti elő. „Elképzelhető, szükség lesz korlátozásokra. Szükség lesz arra, hogy rendeletben vagy másmilyen úton a nagyfogyasztókat megkérjék vagy kötelezzék erre” – fogalmazott.
A lakosságot érintő lehetséges következményekkel kapcsolatban elmondta, hogy a legvégső esetben bevezethetnek gördülő áramszünetet is. Ez azt jelenti, hogy egyes lakossági körzeteket maximum három órára lekapcsolnak az ellátásról, hogy a rendszer stabilitását megőrizzék.
Hangsúlyozta, ezt a lépést mindenki elkerülné.
„Két-három óráig például azért el lehet lenni, és a hűtő sem fog leolvadni, de mint mondtam, ezt biztosan senki nem akarja ebben a helyzetben” – tette hozzá.
A Paksi Atomerőmű problémájával kapcsolatban, és arra a felvetésre, hogy ez az előző kormány mulasztása volt-e, Perger András úgy reagált, hogy a mostani helyzet gyökeresen más, mint a korábbi években. Akkor a Duna vizének magas hőmérséklete okozott gondot.„Most egy egészen eltérő körülményről van szó, arról, hogy van elég víz a Dunában, csak nem elég magas a vízállás ahhoz, hogy a szivattyúk dolgozni tudjanak.”
Szerinte az, hogy nem számítottak ilyen helyzetre, egy atomerőmű esetében „egy kicsit gyenge védekezés”.
Az atomerőmű közleménye alapján a probléma megoldása több évet is igénybe vehet. A műszaki megoldásokról Perger András kifejtette, hogy a szivattyúk szívócsöveit kellene mélyebbre helyezni, de az is elképzelhető, hogy magához a hidegvíz-csatornához is hozzá kell nyúlni, ami jelentős beruházást igényelne. „A műszaki értelemben más megoldások is szóba jöhetnek, de gazdaságilag nem igazán. Ezen kívül pedig azok is hosszú időt vehetnek igénybe, egy hűtőtoronynak a megépítése például jó pár évet venne igénybe.”
Hosszú távú megoldásként a napenergia-fejlesztések folytatását sürgette. Szerinte a már meglévő 8500 megawattnyi napelemkapacitás nélkül sokkal nagyobb bajban lenne az ország. „Ez Magyarország történetének a legnagyobb erőművi fejlesztése volt, és gyakorlatilag alig egy évtized alatt ez lezajlott” – hangsúlyozta. „Nagyon fontos, hogy a tárolást meg kell oldani, hogy minél több napközben megtermelt villamosenergiát tudjunk betárolni.”
Épp ezért kormány által bejelentett tárolófejlesztéseket helyes iránynak tartja. Ugyanígy a szélenergia-fejlesztéseket is. „A szélenergia azért tud hasznos lenni általában, mert jól kiegészíti a napenergiát, mert a nap-nappal sűrűsödik, a szél általában éjszaka fúj.”
Végül Paks 2 szükségességét is megkérdőjelezte a jelenlegi helyzet fényében. Felvetette, hogy ha már megépült volna, talán mindkét erőművet le kellene állítani. Úgy látja, amíg Paks 2 megépítésére vártunk, a megújuló energiaforrások, főleg a napelemek mentették meg a helyzetet.
Perger András úgy véli, mire Paks 2 megépül, a villamosenergia-piac már teljesen más lesz a megújulók további térnyerése miatt.
