Orbán Viktor reméli, hogy karácsonykor már lehetnek nagyobb családi összejövetelek
Két hét múlva tud választ adni Orbán Viktor miniszterelnök arra, hogy karácsonykor már lehetnek-e olyan nagyobb családi összejövetelek, amelyeken tíznél többen vehetnek részt.
"Hamarabb nem tudok válaszolni, de a remény bennem is erős" - mondta a kormányfő szerdán a TV2 Tények című műsorának adott interjúban, jelezve: a koronavírus-járvány miatt most életbe léptetett szigorítások hatásának érzékeléséhez legalább két hétre lesz szükség.
Úgy fogalmazott:
azt reméli, hogy Európa néhány jól védekező országa, köztük Magyarország, "a karácsonyi családi ünnepet már szabadabban teszi megszervezhetővé, mint ahogyan most kell élni az életünket".
A miniszterelnök a szerdától hatályos korlátozásokat úgy indokolta: szakértők egybehangzó véleménye szerint ezen lépések nélkül a kórházi orvosi ellátás nem teremthető meg a megfelelő biztonsággal és színvonalon, vagyis "el fognak fogyni az orvosok és az ápolónők".
Kórházi ágy, maszk, védőfelszerelés, lélegeztetőkészülék van, és orvos is van, de nem elég - mondta, úgy folytatva: a számok azt mutatták, ha így megy tovább minden, akkor 50 százalék esély van arra, hogy a kórházak kibírják a terhelést.
"Most, hogy meghoztuk az intézkedéseket, ez a valószínűség 99,99 százalék"
- jelentette ki Orbán Viktor.
Arról is beszélt, hogy a közvélemény érzékelése alapján úgy látta, most meg lehet tenni az elmúlt 30 évben nem ismert szigorúságú lépéseket, köztük az este 8 és reggel 5 óra közötti kijárási tilalom bevezetését.
Kitért arra, hogy áttekintette az osztrák intézkedéseket, Sebastian Kurz osztrák kancellárral is egyeztetett a döntés előtt. Hozzátette egyúttal, hogy csütörtökön Angela Merkel német kancellárral szintén egyeztet majd.
A magyar egészségügyi ellátórendszert a kormányfő úgy jellemezte, hogy hősies állapotban van, az orvosok, az ápolók és más kórházi dolgozók emberfeletti és erőfeletti munkát végeznek. Azonban "a számuk véges", ezért a mostani intézkedésekkel könnyítik az ő munkájukat - tette hozzá.
"Ha minden úgy ment volna, ahogy eddig ment, akkor kapitulálniuk kellett volna nagy valószínűséggel egy idő után, elestek volna a gyógyítás frontján"
- fogalmazott, megjegyezve ugyanakkor: úgy látja, hogy a mostani, nekik is segítő intézkedésekkel "bírni fogják a terhelést, állni fogják a sarat".
Hangsúlyozta: "nagyon jó orvosaink és nagyon jó ápolónőink vannak", de "ők is emberből vannak", őket is elkapja a betegség, és a megfertőződött egészségügyi dolgozók száma "nem alacsony".
"De a vírus sincs könnyű helyzetben, mert a vakcina a láthatáron, és ha meglesz, mi terítjük le a vírust, és nem ő bennünket"
- mondta, jelezve, hogy olyan gyógyszerek már vannak - és folyamatos a beszerzésük -, amelyek segítenek elviselhetővé tenni a betegség lefolyását.
A vakcináról szólva azt is közölte: olyan oltóanyag még nincs, amely az előírt négy akadály mindegyikén átjutott volna, de olyan több is van, amely három próbát már kiállt.
Az EU-ban előállított oltóanyagok januárban teszik meg a kifejlesztésben a negyedik lépést - folytatta -, és van esély arra, hogy az oroszok és a kínaiak is megteszik, és Magyarországnak mind az EU-val, mind Oroszországgal, mind Kínával van kapcsolata.
A "legfelszabadítóbb érzés" az lenne - fogalmazott -, ha különböző vakcinák is rendelkezésre állnának, és miután az nem kötelező, hanem önkéntes lesz, az emberek eldönthetnék, melyiket szeretnék alkalmazni. Azt viszont már most jelezte, hogy - bármelyik vakcináról is legyen szó - december végén, januárban csak egy kisebb mennyiség áll majd rendelkezésre, de lesz egy "megkönnyebbülés". Megjegyezte azt is, hogy egy embernek valószínűleg két oltásra lesz szüksége.
Az EU-ban szükséges több százmillió vakcina április-májusban áll majd rendelkezésre, ekkor lesz "szabadulásérzés"
- közölte.
Arra a felvetésre, miszerint sokan hiányolják az általános iskolák, óvodák bezárását, a miniszterelnök úgy reagált: a többség szerint az országnak a védekezés közben is működnie kell, ami a szülőnek azt jelenti, hogy el tud menni dolgozni. Márpedig ha a bölcsődéseket, óvodásokat, kisiskolásokat otthon tartják, akkor valakinek ott kell maradnia velük, vagyis nem tud dolgozni menni, amit az emberek többsége nem akar - mondta, hozzáfűzve ugyanakkor, hogy ha a többség majd ezt akarja, akkor lesz rá lehetőség.
A kormányfő arról is beszélt, ő is meglepődött a kijárási tilalom előtt tartott "búcsú-összejöveteleken", de a kérdés szerinte az, hogy a szabálykövetőbbek tudnak-e hatni azokra, akik kevésbé ilyenek.
A kijárási tilalom betartásának rendőri ellenőrzéséről azt mondta: jó, ha a rendőrök emberségesek, de férfiasnak, világosnak és egyértelműnek kell lenniük, a jogalkotó pedig egyértelmű szabályok megalkotásával segítette a rendőrök munkáját.
Közölte: egy járőrcsoportban lesz rendőr és fegyveres katona is. Azért kell vegyesen járőrözniük, mert az alkotmányos rend szabályai szerint katona nem intézkedhet civillel szemben rendfenntartás céljából, de segítséget jelenthet a rendőrnek - fejtette ki.
Végül arról beszélt, hogy a szállodáknak, éttermeknek, szabadidő-tevékenységgel foglalkozó cégeknek a következő egy hónapot elviselhetővé tudják tenni az állami segítséggel, de ez nem a megoldás, ez csak a túlélés segítsége. Hamarosan azonban születnek olyan kormányzati döntések, amelyek megnövelik a vállalatok esélyét, hogy talpon maradjanak, sőt meg is erősödjenek a következő hónapokban - mondta, jelezve, alapvetően adókat akarnak csökkenteni.
"Minden vállalkozást azért kell talpon tartani, hogy ne bocsássák el az embereket, hogy munkát adjanak a többi embernek, és ők pedig el tudják tartani a családjukat" - fogalmazott, kijelentve, a munkaalapú gazdaság gondolatából a válságkezelés idején sem engednek.
