HÍREK

Orbán Viktor: „Nem akarnám Magyarországot az EU-ban, csak éppen nincs más választásom“

A miniszterelnök szerint minden rossz dolog, ami az elmúlt 30 évben Európában történt, az Brüsszelre vezethető vissza.

Link másolása

Rod Dreher, az American Conservative című folyóirat felelős szerkesztője is vendég volt a Mathias Corvinus Collegium médiakonferenciáján, ahol Orbán Viktor látta vendégül a konferencián részt vevő 15 újságírót. Erről pedig egy cikket is megjelentetett – közölte a Hvg360.

Rod Dreher érezhetően rajong a magyar miniszterelnökért, akit nagyszerű politikusnak tart, szerinte Orbán „éles elméjű, szórakoztató, briliáns és teljesen magabiztos”, és többet kellene szerepelnie az amerikai médiában.

Orbánt a beszélgetés során megkérdezték arról, szeretné-e, hogy Magyarország az Európai Unió tagja maradjon. A miniszterelnök erre azt válaszolta:

„Egyértelműen nem”, majd hozzátette: ennek ellenére Magyarországnak nincs más választása, mert exportjának 85 százaléka az az unión belüli kereskedésből származik.

„Nem könnyű nekem odamenni, ahol mindenféle szemétládának elmondanak” – mondta a miniszterelnök, aki Dreher szerint az Európában az elmúlt 30 évben történt rossz dolgokért egyértelműen az Uniót okolja. Orbán Viktor szerint „az EU-nak be kell feketítenie Magyarországot, mert ha az bármiben sikeres, akkor az gyanússá teszi a közösség politikáját és ideológiáját”.

Az orosz-ukrán háború kapcsán Orbán kifejtette: a Nyugatnak meg kellene értenie, hogy Vlagyimir Putyin nem engedheti meg magának, hogy veszítsen, és nem is fog, mert jövőre választások lesznek Oroszországban. Szerinte elmúlt az az idő, amikor Oroszország el tudta volna foglalni Ukrajnát, ezért a céljuk most az, hogy a leigázott országot egy kormányozhatatlan ronccsá tegyék, hogy a Nyugat ne tarthasson rá igényt. A miniszterelnök szerint ez már sikerült is. „Ez most Afganisztán [...] a senki földje” – fogalmazott. Úgy véli, az idő Oroszország oldalán áll, a történelem során korábban is bebizonyosodott, hogy az ország meg tudta fordítani a vesztesnek induló háborúkat a hatalmas hadserege miatt.

A Nyugat „háborúban áll Oroszországgal. Ez a valóság. Minden nap egyre beljebb sodródunk”

– fogalmazott Orbán Viktor.

Amikor az oroszországi atomfegyverekről kérdezték, úgy fogalmazott: „Nem tudom kizárni, hogy bevetnék”. Pontosította ugyanakkor, hogy taktikai atomfegyverekről beszélt, nem a hatalmas, atomfelhőt hozókról.

Az Európai Unió nyugati országainak társadalmáról megjegyezte: „Az én elemzésem szerint ez a társadalmi struktúra, amely az elmúlt harminc évben épült fel, teljesen ellentétes az emberi természettel. Össze fog omlani, remélhetőleg nem Armageddon-szerűen”. Szerinte „a hagyományokhoz való visszatérés sokkal gyorsabb lesz, mint ahogyan azt el tudjuk képzelni. De előbb politikailag szét kell zúznunk” a genderideológiát és a „progresszív őrületet”.

Az írás egy korábbi verziójában még szerepelt a legizgalmasabb kérdés-válasz Magyarország Európai Uniós tagságáról: „Someone asked the prime minister if he wanted Hungary to stay in the EU. "Definitely not!" he said, adding that Hungary has no choice, because 85 percent of its exports are within the EU”„Valaki megkérdezte a miniszterelnököt, szeretné-e, hogy Magyarország az EU-ban maradjon. "Egyértelműen nem!" mondta, hozzátéve, hogy Magyarországnak nincs más választása, mert exportjának 85 százaléka az EU-n belül történik.” Ez azonban jelenleg már nem található meg a cikkben, amit teljes terjedelemben EZEN A LINKEN lehet elolvasni.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Egyre több beteget kötöznek le a magyar kórházakban, mert nincs elegendő személyzet
Volt olyan is, aki majdnem kiszáradt, olyan sokáig nem néztek rá.
Fotó: Parentingupstream / Pixabay (illusztráció) - szmo.hu
2023. március 31.


Link másolása

Székely László, az alapvető jogok akkori biztosa még 2018-ban kérte az (azóta megszűnt) Emberi Erőforrások Minisztériumát, hogy rendeletben szabályozza, hogyan lehet szabadságukban korlátozni a nem pszichiátriai osztályokon kezelt kórházi betegeket.

Erre azért volt szükség, mert a biztos 2017 szeptemberében egy panaszbejelentést kapott, miszerint a Tolna Megyei kórházban egy beteget az őt látogató lánya többször is az ágyhoz kötve talált. Az intézmény arra hivatkozott, hogy a jogszabályok alapján korlátozható a beteg személyes szabadsága a saját élete, testi épsége és egészsége védelmében.

Az ombudsman felkereste az Egészségügyi Tudományos Tanács elnökét is, aki leszögezte, hogy a beteg önrendelkezési jogának tiszteletben tartása mellett a kórháznak legalább annyira fontos kötelessége, hogy a beteg életét, testi épségét megóvja, a további egészségkárosodását megakadályozza.

Ugyanakkor a fizikai korlátozás szerinte is sokszor kiváltható lenne, ha elegendő szakképzett személyzet – azaz ápoló – állna rendelkezésre.

A cselekvőképes beteg ugyanakkor meg is tagadhatja személyi szabadsága korlátozását. A fenti esetben a kórház nem végezte el a szükséges dokumentációs munkákat, így nem lehet megállapítani, hogy a betegnek lehetősége volt-e tiltakozni a lekötözés ellen. Uniós szintű, illetve hazai szabályozás hiányában azonban a kórházak legfeljebb saját hatáskörben rendelkeznek erről belső normáikban. Ezért döntött úgy Székely László, hogy felkéri az emberi erőforrások miniszterét arra, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket.

Idén februárban a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) utóvizsgálatot kérve fordult a jelenlegi ombudsmanhoz, Kozma Ákoshoz, miután az egészségügyért felelős miniszterek mostanáig, azaz öt éven át nem tettek eleget a felkérésnek. A jogvédő szervezethez érkező megkeresésekből az rajzolódik ki, hogy a kórházi személyzet hiánya miatt egyre gyakoribbak azok az esetek, amikor a betegeket lekötözik, mert nem tudnak megfelelően odafigyelni rájuk.

A TASZ tud olyan hozzátartozókról, akik nem pusztán lekötözve, de kiszáradva találtak rá szeretteikre a kórházban, a személyzet ugyanis nem tudott kellő alkalommal rájuk nézni, ők maguk pedig nem voltak képesek az önellátásra.

Sőt olyan beteget is lekötöztek, aki a kezelés visszautasításának jogával élve el akarta hagyni a kórházat, de a kapuból visszafordították.

Az alapvető jogok biztosának február 23-i keltezéssel megküldött levélre a TASZ mostanáig nem kapott választ. A TASZ szerint az ombudsmani eljárásnak nincs törvényben meghatározott ideje, de ez nem jelenti azt, hogy az alapvető jogok biztosa megteheti, hogy alapvető jogok rendszerszintű sérelmével kapcsolatos beadványokra akár évekig nem reagál.

Az RTL összeszedte, hogy amióta Kozma Ákos az alapvető jogok biztosa, a következő megkeresésekre nem érkezett válasz:

  • a Magyar Helsinki Bizottság 2020 februárjában azzal kereste meg az ombudsmant, hogy az Állampusztai Büntetés-végrehajtási Intézetben jogszabályellenesen tartanak fogva szabálysértés elkövetése miatt fogyatékossággal élő embereket,
  • a TASZ 2020 márciusában fordult az ombudsmanhoz a gondnoksági ügyekben született szakértői vélemények alacsony színvonalából eredő jogsértések miatt,
  • ugyancsak a TASZ 2020 júniusában kérte az ombudsman vizsgálatát, mert az egyik gyermekkórházi osztályon a kiskorú betegeket csak nagyon korlátozottan látogathatták szüleik, és voltak olyan gyerekek is, akik akár hónapokon át nem tudtak érdemben a szüleikkel lenni,
  • az Utcajogász 2020 októberében fordult Kozma Ákoshoz, mert a 2021-ben hatályba lépő szabályok alapján az adósok vagyonát jóval értékük alatt el lehet árverezni,
  • ugyancsak 2020 októberében több civil szervezet közösen írt beadványt a közhatalmi szerveknek a Meseország mindenkié című könyvvel kapcsolatos homofób tevékenység miatt,
  • 2020 decemberében az örökbefogadás szabályainak megváltoztatása, illetve az Alaptörvény kilencedik módosításának homofób és transzfób rendelkezései miatt keresték meg civilek az alapvető jogok biztosát,
  • 2021 augusztusában pedig arra kérték civilek az ombudsmant, hogy kezdeményezze a „pedofiltörvényként” is elhíresült homofób propagandatörvény normakontrollját, de még csak arról sem kaptak visszajelzést, hogy érkeztették volna a beadványt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
Nem lehet tovább titkolni, mekkorát kaszálnak Mészáros Lőrincék az autópálya-koncesszión
A Szabad Európa perelt az adatokért, miután pont azokat a mellékleteket nem akarták megmutatni nekik, amelyek a konkrét összegeket tartalmaztak.

Link másolása

Ki kell adnia a Nemzeti Koncessziós Irodának az autópálya-koncessziós szerződés mellékletet a Fővárosi Törvényszék csütörtöki ítélete szerint - írja a Szabad Európa. A lap szerint ebből derül majd ki, hogy pontosan milyen feltételekkel adták koncesszióba a hazai gyorsforgalmiút-hálózat nagy részét a Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz köthető cégcsoportoknak.

2021 júniusában jelent meg az uniós közbeszerzési értesítőben egy pályázati felhívás a magyarországi gyorsforgalmiút-hálózat legfeljebb 35 éves időtartamra történő koncesszióba adására. A tenderre három vállalatcsoport jelentkezett, de

végül a Mészáros Lőrinc–Szíjj László céges érdekeltségeihez tartozó, magántőkealapok alkotta Themis konzorcium nyerte el a kiírást.

A Transparency International Magyarország szakértője szerint ez azt jelenti, hogy a következő 35 évben úgy lehet majd autópályát építeni, hogy nem kell többé közbeszerzést kiírni.

Az NKI és a Themis között létrejött koncessziós szerződés ugyan nyilvános, annak mellékleteit azonban nem tették közzé. A Szabad Európa ezért közérdekű adatigényléssel fordult az NKI-hoz, amely januárban fel is ajánlotta, hogy az irodájukban betekinthetnek a kért dokumentumokba.

Az iratbetekintés során azonban üzleti titokra hivatkozva

pont azokat a dokumentumokat zárták el, amelyek a konkrét összegeket és a szerződés alapján fontos információkat tartalmaztak.

A Szabad Európa ezért februárban bírósághoz fordult.

A bíróság szerint az NKI-nek és Themisnek sem sikerült bizonyítani az üzleti titok fennállását bizonyítani, ezért a kért tizenegy darab mellékletet ki kell adniuk.

A Szabad Európa szerint ebből derül majd ki, hogy milyen feltételekkel kapta meg majdnem az összes hazai autópálya- és autóút üzemeltetésének, új utak építésének és a régiek felújításának jogát 35 évre a Themis magántőkealap. A mellékletek tartalmazzák a konkrét összegeket, hogy milyen feltételekkel lehet a szerződést felmondani, de azt is, hogy mi volt a nyertes ajánlat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Az OLAF-hoz fordul a lombkoronaösvény ügyében Donáth Anna
Szerinte a tarra vágott erdőben épült ösvény esetében „a napnál is világosabb”, hogy nem arra használták az uniós pénzt, amire kellett volna.

Link másolása

Az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz (OLAF) fordul a nyírmártonfalvai lombkoronaösvény ügyében Donáth Anna és Hadházy Ákos - ezt a Momentum európai parlamenti képviselője jelentette be pénteken a Facebook-oldalán.

Mi is beszámoltunk arról a világszenzációnak számító lombkoronaösvényről, ami a Debrecen közelében lévő Nyírmártonfalván épült 60 millió forintos uniós támogatásból.

A támogatási kérelmet még 2018-ban adta le Filemon Mihály, aki 2019 óta polgármester a településen fideszes színekben. A támogatást végül 2021-ben ítélték meg, a kifizetés az uniós finanszírozású Vidékfejlesztési Program pályázatából történt.

Tavaly nyáron azonban az 50 méter hosszú sétány építése közben az összes fát kivágták körülötte.

Donáth Anna hétfői bejegyzésében úgy fogalmazott, hogy „a napnál is világosabb, hogy ebben a projektben az EU-s pénzt nem arra használták, amire kellett volna”.

„Az OLAF nemcsak azt deríti majd fel, hogy milyen szabálytalanság vezetett ehhez az abszurditáshoz, hanem azt is, hogy vajon pontosan mire használták fel az erre elnyert 60 millió forintot” - írta a momnetmos politikus.

Donáth azt is hozzátette:

„nem véletlenül fagyasztották be az EU-s támogatások kifizetését, hogy rákényszerítsék a magyar kormányt a csalások visszaszorítására”.

Szerinte azonban ezt a kormányt „lehetetlennek tűnő feladat” törvényes működésre bírni.

„Ennél mi a Momentumban egyszerűbb megoldásnak látnánk, ha az Unió a kormány kikerülésével, közvetlenül adná oda az EU-s pénzeket a magyar embereknek, vállalkozásoknak, civil szervezeteknek” - írta az ügy kapcsán az EP-képviselő.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
„Ma már pofon vágnám” – mondta az egykori pornósztár, aki miatt vádat emeltek Trump ellen
Stormy Daniels kész tanúskodni a volt elnök ellen, aki tagadja, hogy lefeküdtek egymással.

Link másolása

Kész tanúskodni Trump ellen Stormy Daniels egykori pornósztár, aki azt állítja, hogy 2006-ban lefeküdt a későbbi amerikai elnökkel.

Daniels egy az OnlyFans-en tartott kérdezz-felelek videó során beszélt az ügyről. Az egykori felnőttfilmes azután szólalt meg, hogy kiderült, Trump ellen vádat emelt a manhattani speciális ügyészség.

A hatóság szerint ugyanis az üzletember 130 ezer dollár „hallgatási pénzt” fizetett neki az ügyvédjén keresztül, azért hogy ne mondja el, hogy lefeküdt vele.

Trump tagadta a vádakat, szerinte egyszerűen politikai boszorkányüldözés áldozata, és tiltakozásra szólította fel követőit.

Daniels a videóban arról beszélt, hogy nem fél, és nem fogja feladni. Az egykori pornósztár mára már megbánta, hogy lefeküdt Trumppal, azt mondta, ma már elutasítaná a férfi közeledését.

„Nemet kellett volna mondanom, de nem tettem. Rossz helyzetbe hoztam magam. De vállaltam a felelősséget ezért. Szívás. Ha ez most történne, valószínűleg pofon vágnám”

- fogalmazott Daniels. Azt is hozzátette, hogy nincsenek különösebben ellenséges érzései a volt elnökkel kapcsolatban, de hazugnak tartja, amiért letagadta a kapcsolatukat. Danielsnek arról sincs, határozott álláspontja, hogy meg kell-e büntetni Trumpot, ő mindenesetre kész elmondani az igazat.

Szerinte, ha a korábbi elnök ebben az ügyben megsértette a törvényt, akkor felelősségre kell vonni, ahogy bárki mást.

Trumpot amúgy nem a politikája miatt ellenzi, mert ő maga is republikánus.

Daniels vallomása kulcsfontosságú lehet az ügyben, amelynek történelmi jelentősége is van. Az Egyesült Államokban eddig ugyanis soha nem fordult elő, hogy egy korábbi elnök ellen vádat emeljenek egy büntetőügyben.

(via Vice)


Link másolása
KÖVESS MINKET: